Liberatórium

A görög államcsődnek lehet, hogy pozitív vonatkozása is. Eljöhet az ébredés a keynesi álomból.

Nemrég elolvastam Lantos Gabriella írását az Indexen és kicsit reménykedni kezdtem. Jóllehet, amikor bekövetkezik Görögország összeomlása azt senki se köszöni majd meg. Csúnya idők  követik majd azt mindenki számára, mégis hosszabb távon jót tehet a világnak. Elhozhatja ugyanis az Ébredés Korát.

A napokban szóba került az LMP plázastop javaslata. A javaslat kétfajta reakciót váltott ki, de mindkettő eltúlzott volt.

Az egyik reakció nem vette figyelembe, hogy a javaslat csupán átmeneti moratóriumot kért új bevásárló központok építésére, nem pedig a plázák kiirtását.
A másik pedig belesüppedt az antiglobalista demagógiába.
Ebből a második izgalmasabb, mert jóval népszerűbb álláspont.

Nemrég két hír is eszembe juttatta a Valutaalapot. De ebből csak az egyik érdekes.

Az IMF, akit mi hivatalból utálunk, ugyebár, megint megmentett egy országot. Bár két kérdés azért nyitva van: meddig és legfőképp minek?

Hollandia arra készül, hogy korlátozza a drogfogyasztás a turisták számára.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben a vagyonadó nem a Sátán műve, legalábbis nem közvetlenül :)
Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb szükség is lesz rá (ha csökkenteni akarjuk az élőmunka terheit), ezért elmondom, hogy szerintem, hogy kellene csinálni.

Végre Orbán Viktor is eljutott oda, hogy a jóléti államok kora lejárt. Kár, hogy a gondolat menetet nem sikerült a jó irányba folytatnia, mert megmaradt a saját rögeszméi medrében.

Beszélgetések során rendszeresen visszaköszön, hogy az emberek számára mennyire idegen a piaci gondolkodás. Erről ejtenék most pár keresetlen szót.

Úgy hallom, hogy országzászlót kívánnak állítani a Zöld Pardon helyére.

Nekem ez a dolog partikulárisan nem fáj, mert sok éve nem jártam benne és soha nem volt a kedvencem, viszont szerintem kevés ennél nagyobb baromságot nemigen követhet el egy rezsim.

Egyes emberek nehezen tanulnak, ilyen lehet Lázár János is. Már harmadszor nyújtja be ugyanazt a törvényt, nem igazán tanulva abból, hogy miért bukott meg. A képviselőcsoport pedig harmadszorra fogadja el.
Nehezen tudják elfogadni, hogy nem lehet visszamenőleges hatályú törvényeket hozni, mert súlyosan sérti a jogállamiság elvét. Senkitől sem várható el reálisan, hogy betartson egy jogszabályt, ami csak a jövőben fog megszületni. Épp ezért nem kicsit meglepő, hogy főleg jogi végzettségű embereknek ennyire nehezükre esik egy ilyen trivialitást megérteni. Remélem, hogy a többségük érti, hogy miért is dobta vissza immár másodjára az alkotmánybíróság, ekkor azonban azért vagyok szomorú, hogy ennyire jellemtelenek.  

Valamivel visszafogottabb, sőt értelmesebb javaslattal élt az LMP. A Munka Törvénykönyvébe vették volna a jó erkölcsbe ütközés tilalmát. A probléma ezzel kettős. Az egyik, hogy visszamenőleg ez sem alkalmazható. Ha megpróbálják, akkor visszanyertük az előző problémát. A másik, hogy a "jó erkölcs" fogalmától egy jogszabályban a falra mászok. Ez annyira rugalmas kategória, hogy az, hogy mi fér bele teljesen a bírón múlik.
Ami viszont mindenképp mellettük szól, hogy a javaslatuk sokkal őszintébb. A teljes jövedelmet elvonták volna, ha az kifogásolható. Ez mindenképp sokkal jobb, mint egyszerre legitimálni azzal, hogy megadóztatjuk, ugyanakkor elvonni a nagy részét és a visszaszerzéséről beszélni és még szelektívebb is. Nem mindenkitől vonna el en bloc, hanem csak azoktól, akik rászolgálnak. Jellemző módon mégis inkább a logikailag is sánta javaslatot választották és a másik javaslatnak még esélyt se adtak. Már a napirendre vételét is elszabotálták a kormánypártok. Ez olyan volt, mint A tanúban, amikor Virágh elvtárs tévedésből az ítéletet adja át Pelikánnak. Csak itt éppen a parlamentből csináltak egy üres színjátékot.

Kicsit más: Lehangol a Fideszt uraló szervilizmus, aminek most igen eklatáns példáját láthattuk. Azt mondják, hogy Orbán diktátorhajlamú, ami szerintem talán túlzás, bár a jelek szerint hajlik az igen autoriter megoldásokra. Viszont tegyük fel, hogy úgy van, kérdem én, mire menne egy diktátor szervilis emberek nélkül? Vajon a saját erejéből lesz egy diktátor hatalmas ember, vagy a környezete gerinctelensége teszi-e azzá?

Ezt a posztot Friedrich Nietzsche írta, de Peetmaster ihlette, illetve akinek még inge nyugodtan vegye magára :)

A kormány most "szociális konzultációra" készül, de szerintem ez már-már sértés.

Nagy divat utálni a spekulánsokat, anélkül, hogy elgondolkoznánk azon, hogy kik is ők.

Az országnak új alkotmánya van. Ez bizonyos esetekben akár örömteli is lehet, most azonban megoszlanak a vélemények. Én azok közé tartozom, akik annyira nem örülnek.
(Figyelem a poszt alkoholos befolyásoltság alatt született. Elolvasását semmilyen korosztály számára nem javasoljuk.)

Mostanában hangos a sajtó a cigánybűnözéstől, de még inkább a Jobbik és vele szimpatizáns csoportok performanszaitól.  Természetesen erről is megvan a véleményem és nem feltétlenül leszek népszerű vele.

Lenne pár gonosz kérdésem. Én egy ilyen ember vagyok, hogy időnként vannak gonosz kérdéseim.

A napokban szóba került és az LMP tüntetésfelhívás is aktuálissá tette az egyenlő munkáért egyenlő bér elvárás kérdését. Egyenlő munkáért egyenlő bért szeretnének, de vajon tudják-e, hogy mit is kívánnak valójában?

Már régóta a bögyömben van valami. Mi, magyarok, nem perelünk eleget. Furán hangzik, de talán tudok mutatni rá érveket.

Most végre megtudtuk, hogy miért is kell új alkotmány. Azért, mert a régi tökéletlen.

A kormány kiküldött egy kérdőívet, de egyáltalán nem hiszem, hogy azért, amiért ő mondja. Arra ugyanis nem alkalmas.

Bekövetkezett, amire nem számítottam. Az Európai Unió közös katonai műveletbe kezdett.

Láthatóan többen pozitív fordulatot vélnek felfedezni a japán földrengésben, de még a tavalyi árvízben is. Ezek gazdaság élénkítő hatását.
Ezzel a furcsa helyzettel már XIX. században is foglalkoztak.

Volt valaha egy befolyásos ember, Grigorij Jefimovics Raszputyin. Személyes karizmájával ujja köré csavarta a cárt, minden nemes és hozzáértő őszinte megrökönyödésére. Sokan varázslatos erőt tulajdonítottak neki, holott csak egy kókler volt. Mégis bármilyen államügyről volt is szó, megkérdőjelezhetetlen tekintélynek számított.
Nekünk ilyenünk nincs. Van helyette Matolcsy Györgyünk.

A kormány kitalálta, hogy megneveli a kificamodott ízlésű polgárt és egyúttal még az egészségügyet is támogatja.

“Leszarom, hogy Milton Friedman mit mond. Nem ő indul az újraválasztáson.”
- Richard Nixon

Ez első hallásra oximoronnak tűnhet, de nem az. Illetve mégis, mert neoliberalizmus, mint olyan nem nagyon van, csak bizonyos értelemben létezik, ennek ellenére a neoliberálisnak titulált közgazdászok igenis foglalkoztak a szociális rendszerek gondolatával. Milton Friedman két konkrét javaslatáról szeretnék beszélni.

Bogár László a hazai gazdasági fantasy szféra prominens szerzője ismét tanulságos dolgokat hallucinált össze.