A kormány kitalálta, hogy megneveli a kificamodott ízlésű polgárt és egyúttal még az egészségügyet is támogatja.
Orbán Viktor megmondta, hogy „aki a saját egészsége ellen játszik, az járuljon hozzá jobban a rendszer fenntartásához‟. Ez a gondolat bizonyos szempontból ésszerűnek látszik, még ha a Nagy Testvér mindent látó tekintete nélkül nem is valósítható meg.
Más szempontokból viszont igen veszélyes gondolat, hogy ha következetesen alkalmazzuk. Ha a gondolatot tovább vinnénk, akkor még számos más dolog megadóztatása is ésszerűnek látszik. Ilyen például a stressz. A stressz az egyik legsúlyosabb népegészségügyi probléma. Számos betegség és kiesett munkaóra forrása.
Megnevezhetnénk például a rossz párkapcsolatot is, illetve ironikus módon a szegénységet. Bizony, a szegénység a legsúlyosabb egészségi kockázatok egyike, jóformán verhetetlen. Talán csak a heroinfüggőség veri. Viszont milyen abszurd dolog lenne már megadóztatni a szegénységet.
Természetesen a következetesség nem jut el ilyen extrém szintig, hanem már sokkal alacsonyabb szinten megreked, ezért nézzük csak az egészségtelen termékeket.
A dohányzás okozta egészségi hátrányok meglétét tagadni sem lehetne, ugyanakkor a dohánytermékeken már most is igen tetemes adó van.
Magyarországon az egyik legkomolyabb egészségi probléma az alkoholfogyasztás. A lakosság kb. 10%-ráról elmondható, hogy valamilyen szinten alkoholista. Ha az egészségi kockázatok csökkentése a kormányzat célja, akkor a szabad pálinkafőzés viszont aligha mutat ebbe az irányba.
Vagy ha mindenáron csak a szív és érrendszeri megbetegedésekre koncentrálunk, akkor érdemes megnézni a magyar étkezési szokásokat. Ebből látszik, hogy elsősorban nem a gyorséttermi étkezések dominálnak, hanem a hagyományos magyar konyha erős sertés- és marhacentrikussága.
Ha az egészség károsító ételeket akarná a kormány tényleg megadóztatni, akkor feltétlen adót kellene kivetnie például a kolbászra. Ezzel szemben a miniszterelnök maga is részt vesz az éves kolbásztöltő fesztiválon, ezért elég visszás lenne elmenni parádézni olyan emberek közé, akiknek a szenvedélyét vissza akarja szorítani.
Meg kellene adóztatni a szalonnát, ezzel szemben az EU küldöttséget is szalonnakészítménnyel örvendeztették meg.
Talán a kormány maga sem gondolt bele, hogy a tojás sárgája egy teljes napi koleszterinmennyiséget tartalmaz. Ha ezt meg akarják adóztatni annak nagyon csúnya vége lesz, mert az adó darabonként 10 forint. Ez egy Whopper árához képest nem nagy plusz, de egy tojás árát rendesen megdobja. Így tojás megadóztatása alighanem komoly népszerűségvesztést okozna.
Ha viszont a népszerűség szempont, akkor kilóg a lóláb. Ezen adóknak a valódi célja nem az egészséges táplálkozásra nevelés.
Ilyenkor a magamfajta egységsugarú értelmiségiben az merül fel, hogy nem jobb az egyenes út? Nem lenne becsületesebb azt mondani, hogy szükségünk van újabb fejőstehenekre és a gyorséttermeket, üdítőgyártókat választottuk?