Az alábbi írást egy videó inspirálta. A The Amaizing Atheist youtuber ebben a videóban egy objektív moralitás mellett érvelő videót kritizált. Az kétségtelen, hogy a kritika tárgyát képező képregény nem mutatta be az objektív etika melletti legjobb érveket, viszont a kritika nem feltétlenül jogos. Az alábbiakban megpróbálom megfogalmazni, hogy mit értek objektív etika alatt, aminek alapját főleg az az ellenpélda adja, ami a fenti videóban is elhangzott (ennek lényege a "2+2=4 az objektív, viszont erkölcsi döntések szubjektívak" mondatban összefoglalható).

Honnan tudjuk, hogy a matematika objektív?

Az szinte mindenki számára elfogadott állítás, hogy a különböző matematikai - és általában természettudományos - állítások objektívak, de azt már kevesebben tudják, hogy ez miért van. Nyílván ezt a kérdést is többféleképpen lehet megközelíteni, de szerintem az alábbi két tulajdonság jellemzi ezeket a területeket:

1) önkonzisztencia

2) konzisztencia

Nézzük a matematikai példán keresztül, hogy ezek pontosan mit jelentenek.

1) Önkonzisztencia - a matematikai állítások önmagukban nem jelentenek semmit. Ahhoz, hogy értelmet nyerjenek egy rendszeren belül kell ezeket kezelni, amely rendszer tartalmazza ezen állításokat illetve az ezeket összekötő kapcsolatokat. Önmagában az az állítás tehát, hogy "2+2=4" nem jelent semmit, ez csak az adott kereten belül kap értelmet, és ekkor lesz lehetőség ennek az állításnak a bizonyítására vagy cáfolatára. Ez az állítás attól lesz "objektív", hogy a matematikai alapaxiómáiból mindig ez jön ki. Ezt hívom én önkonzisztenciának, azaz ha különböző axiómákból kiindulva vizsgáljuk ezt az állítást, akkor mindig ugyanezt kapjuk. Megfordítva: a matematika keretein belül nem tudunk olyan állításokat megfogalmazni, amik az egyik axióma- vagy tételcsoportból kiindulva igazak, a másik axióma- vagy tételcsoportból kiindulva pedig hamisak. Talán úgy lehetne ezt megfogalmazni, hogy önkonzisztens egy rendszer abban az esetben, ha egy valamilyen formában "igaznak" vagy "hamisnak" mondott állítás minden más esetben is igaz vagy hamis marad.

2) Konzisztencia - bár a matematika absztrakt objektumokkal foglalkozik, a valósághoz nagyon is köze van és nagyon sok állítást lehet megfogalmazni az észlelt világunkról ennek segítségével. Az olyan fogalmak, hogy "kör", "egyenes", "folytonos függvény" stb. a valóság csak közelítései, segítségükkel viszont nagyon pontosan le lehet írni vagy meg lehet jósolni a vasóságban előforduló eseményeket. Konzisztencia alatt azt értem, hogy míg maga a modell és a keretrendszer absztrakció, a belőlük levont következtetéseknek vannak a valóság megértéséhez vagy leírásához relevanciái. (Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden egyes matematikai fogalom ilyen vagy ilyennek kell lennie, hiszen elképzelhető, hogy egy adott fogalomnak vagy nincs, vagy nem nyilvánvaló a valósággal való kapcsolata - lásd pl. komplex sokaságok, Hilbert-terek stb).

Alkalmazás az erkölcsre

Az előzőek alapján az olyan erkölcsi rendszereket nevezem objektívnak, amik rendelkeznek a konzisztencia és az önkonzisztencia követelményeivel. Nézzük mit jelent ez.

1) Önkonzisztencia - az erkölcsi rendszer rendelkezik olyan premisszákkal/axiómákkal/állításokkal, amik egymással kapcsolatba hozhatók. Önkonzisztens ez az etikai rendszer, hogy ha egy adott esetre megmutatható, hogy "X cselekedet erkölcsös/erkölcstelen", akkor ez más premisszákból levezetve is az lesz. Azaz ez a rendszer nem tartalmazza ugyanarról a cselekedetről egyszerre azt az állítást, hogy az erkölcstelen és erkölcsös.

2) Konzisztencia - az erkölcsi rendszer - még ha állításait absztrakt formában fogalmazza is meg - rendelkezik a valóságra való adaptáció lehetőségével. Természetesen elképzelhetőek olyan erkölcsi kijelentések, amik első ránézésre végig absztrakt állítások maradnak (pl. hogyan vonatkoznak az állításai a mesterséges intelligenciákra), de alkalmazhatóak az emberi mindennapok problémáinak megoldására.

Válasz néhány ellenérvre

Az objektív erkölcs létezése elleni érvek közül kiválogattam a szerintem leggyakoribbakat, és hogy mi lehet az ellenérv ezekkel szemben:

"Azt sosem lehet tudni, hogy ... erkölcsös-e vagy sem" - a linkelt videóban többször is elhangzik egy ilyen érv, ahol a ... helyén egy erkölcsi döntés szerepel. Az előzőek fényében erre a legegyszerűbb válasz az, hogy a kérdésnek ebben a formában nincs értelme. Mivel az objektív erkölcsnek szükségszerűen része egy axióma és logikai rendszer, ezért önmagában semmilyen kijelentésről nem dönthető el, hogy etikus-e vagy sem. A kérdésnek csak akkor van értelme, ha hozzátesszük, hogy mely rendszerről beszélünk. És ebben az esetben is csak akkor derül ki, hogy az adott rendszer nem objektív, hogy megmutatjuk annak inkonzisztenciáját, azaz egy adott etikai problémának a felvetése még nem cáfolja az objektív erkölcs létezését.

Mentőcsónak helyzetek - a "lifeboat scenario" általában egy adott etikai rendszer keretein keresztül mutat be egy olyan helyzetet, amivel az adott erkölcs problémáira próbálja felhívni a figyelmet (pl. a kannibalizmus erkölcstelen -> mentőcsónak-helyzet: és mi van akkor, ha csak akkor nem hal éhen egy ember, ha megeszik egy másikat). A korábbiak fényében ez szintén nem cáfolja az objektív erkölcs létezését, hiszen abból, hogy jelenleg nem tudjuk megmutatni erről a helyzetről annak erkölcstelenségét vagy erkölcsösségét még nem következik, hogy az adott etikai rendszer inkonzisztens. Visszatérve a matematikai analógiára ott is vannak olyan állítások, amikre jelenleg még nem tudjuk a választ, de ez nem jelenti azt, hogy a matematika ne lenne objektív.

"Miért nincs általánosan elfogadott objektív erkölcs?" A természettudományok esetén azért nincs többféle matematika, fizika stb., mert ebben a körben sokkal könnyebb leegyszerűsített fogalmakkal és helyzetekkel foglalkozni. Gondoljunk bele abba, hogy az olyan egyszerű fogalmak, mint pl. a kör, a sokszög mennyi valóságban is előforduló objektumot képes igen pontosan leírni. Ez lehetővé tette ezen területek gyors fejlődését, így igen korán kialakult ezeknek az objektív volta.

Ezzel szemben az etika esetén nem csak az bonyolítja a helyzetet, hogy az ember viselkedése mennyire sokféle lehet de az is, hogy néha apró körülményeket megváltoztatva  mennyire ellentétes erkölcsi ítéletre jutunk. Csak egy pár példa: ha valaki lelő egy embert, az sokak szerint erkölcstelen, viszont ha kiderül, hogy az az illető korábban kirabolta, akkor ez gyökeresen megváltoztatja a helyzetet; ha valakit megijesztünk, akkor az lehet egy ártalmatlan tréfa, de ha ő közben kihajol az ablakon az akár gyilkossági kísérlet is lehet; ha valaki benzint önt egy égő emberre teljesen más világításba kerül, ha azt hitte, vizet önt rá - és példák milliót lehet felhozni, hogy mennyi szempontot kell sokszor figyelembe venni. Ezek után nem meglepő, hogy az objektív etika lehetőségeinek feltérképezése még igencsak gyerekcipőben jár.

Miért fontos?

Azt egy későbbi írásomban részletesen kifejtem, hogy miért fontos az emberi lét számára egy jól definiált objektív etikai rendszer, hiszen az túl sok lenne egy bejegyzésben. Egyelőre legyen elég annyi, hogy etikai rendszer hiányában a nyers erő lesz az úr a társadalomban, ami rövid távon ugyan előnyös lehet keveseknek, de hosszabb távon nekik is rosszabb lesz. És ez akkor is fennáll, ha "csak" erőszakkal történő fenyegetés van, és látszólag a társadalomban béke van. Ha egy adott korban nincs erkölcs, vagy az erkölcs nem objektív, akkor az szükségszerűen erőszakhoz, és az ebből származó - sokszor igen katasztrofális - negatív következményekhez vezet.

Ha addig is az olvasó szeretne betekintést nyerni abba, hogy mások hogyan közelítették meg ezt a témát az alábbi három könyvet (és szerzőt) javaslom:

Ayn Rand - The virtue of selfishnes

Murray Rothbard - The ethics of liberty

Stefan Molyneaux - Universally Preferable Behaviour

Összefoglalva

Ennek az írásnak csak annyi célja volt, hogy bemutassa az objektív etikai rendszer létezésének lehetőségét. Természetesen ahhoz, hogy pontosan hogyan nézne ki egy ilyen rendszer, milyen alapokra kell helyezni, milyen következményei vannak stb. az nem lehet témája egy blogbejegyzésnek. Csak annyi az állítás, hogy az az etikai rendszer, ami konzisztens és önkonzisztens a korábban meghatározott értelemben, az tekinthető objektívnak. Hogy ez miért fontos és hogyan lehet egy ilyet megkonstruálni arról majd később lesz szó.