Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

  • Lord_Valdez: @IdomitottFoka: lehet, hogy a nekünk alatt a Fideszt értette. (2024.03.27. 20:19) Tanfolyamot Janinak
  • Lord_Valdez: @Gungnir: Érdekes, megérzésem szerint ez lehetett az eredetije annak, amit a bankár felhasznált. ... (2024.03.14. 07:30) A Google ideológiája
  • Lord_Valdez: www.quora.com/What-is-preventing-the-Ukraine-US-from-accepting-the-Kissinger-Peace-Plan-where-the-... (2024.03.02. 12:02) Mi is a tét?
  • Lord_Valdez: @gigabursch: Ez egy erősen vitatott kérdés. A két leggyakoribb indok az szokott lenni: 1. nem fen... (2023.08.11. 07:20) Elefánt a szobában
  • Tesz vesz IV: @grundigg: miért nem mondod neki hogy nézze az rtl klib híradóját is, pár családban segített, nézh... (2023.07.22. 14:37) A genderőrület új fejezete

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (17) alkotmány (13) alkotmánybíróság (2) állam (65) áltudomány (7) any rand (2) baloldal (19) bastiat (1) belpolitika (33) bevándorlás (5) bürokrácia (4) cigányság (5) co2 (3) család (5) demografia (4) demokrácia (6) diktatúra (13) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (4) erkölcs (20) etika (13) eu (7) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (33) filozófia (21) fizika (1) friedman (3) fülke (2) gazdaság (83) gender (3) globális (9) heinlein (1) hiány (1) honvédelem (3) imf (4) index (1) individualizmus (9) indulatposzt (5) infláció (4) intro (1) iszlám (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (2) jog (12) jogállam (25) kalkulációs probléma (2) kdnp (2) kedvezmények (17) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteo (12) konteó (3) konzervatizmus (1) korrupció (14) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (3) libertarianizmus (7) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (59) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mesterséges intelligencia (1) mezogazdasag (9) migráció (7) moma (1) morgás (27) MSZP (5) mta (2) multikulti (3) nemiség (3) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (11) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (4) pénz (3) piac (42) polgár (4) politikai korrektség (6) populizmus (26) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (11) prostitúció (1) protekcionizmus (5) reform (19) rothbard (4) Soros (1) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (2) szdsz (6) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (18) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (5) társadalmi igazságosság (4) társadalom (41) tiltás (7) történelem (8) tudomány (7) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (2) választás (12) vallás (5) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (3) Címkefelhő

Békekölcsön light

2013.02.03. 10:22 | Lord_Valdez | 58 komment

Címkék: gazdaság

Érdekes dolog ez, hogy az emberek számlát nyithatnának az államkincstárnál (már amennyiben egyáltalán igaz, ez az elképzelés. Magyarországon az ember soha nem tudhatja), és az ott tartott pénz gyakorlatilag államkötvényekké válna.

Ez így önmagában még nem hangzik szörnyűnek, elvégre ilyen módon elvileg egy stabil keresletet támasztható a magyar állampapírokra (Ha már az MNYP-ket kiütötték). A baj inkább az, hogy ezzel az állam versenyre kel a bankokkal. Ennek sokan örülnek, mert most majd jól megmutatja a mocsok bankoknak, pedig ezzel tökön rúgja a gazdaságot.

Az nem titok, hogy az állam görcsösen keresi az elkölthető pénzeket. Eleinte volt, hogy átmenetileg elengednék a hiányt. Az nem jött be. Aztán, hogy az a hiány tulajdonképp már ott van, de az ígért csontvázakat csak nem sikerült megtalálni. Megpróbálkoztak az inflációs célkitűzés emelésével, az sem jött össze. Aztán jöttek az magánnyugdíjak, ahol ahol a megtakarításokat kicserélték fedezet nélküli "tartozom neked" cédulákra. Tavaly sorra kerültek a babakötvények is (ezt jóformán észre se vette senki). Most a lakossági betétek kerültek sorra. Ezúttal viszont nem ilyen nyers erő módszerrel, az ugyanis nagyon nagyon durva lenne. Az a gazdaság azonnali leállásához vezetne.

Ennél szerencsére kifinomultabb módszert alkalmaznak. Azon ötletelnek, hogy az államkincstár tegye lehetővé olyan számlák létesítését, ahol az azokon elhelyezett betétek állampapír keresletté válnának. Ezzel azonban a megtakarítást a bankszektortól szívja el. Ennek hatása az, hogy a banki kamatok tovább emelkednek, ami az amúgy is hitelszűkében szenvedő gazdaságot lassítj.
A másik nagy probléma, hogy az állam miből fizeti a kamatokat? Adókból és további kölcsönökből. Ebből a második ad a dolognak egy pilótajáték jelleget. Lévén, hogy az adók a folyó kiadásokat sem fedezik, ezért a magas kamat csak újabb hasonló kamatú kölcsönből fizethető ki. Az első viszont egy olyan versenyt vetít előre, ami távolról sem tisztességes. A banknak az általa kínált kamatot ki kell gazdálkodnia. Azaz az általa folyósított hitelekből és az általa végzett reálgazdasági befektetésekből kell összehoznia. Az állam viszont parancsol néhány tízezer fegyveresnek (gyk.: rendőrség), akik segítségével , ha kell, el tudja kobozni tőled (gyk.:adó) amire szüksége van. A banknak mérlegelnie kell, hogy kinek ad hitelt, mibe fektet, mekkora kamatot kínál. Az állam meg egyszerűen akkor kivet egy új adót, oszt jó napot. Emiatt ő olyan kondíciókat is vállalhat, amiket versenyszektorbeli társai nem.

Egy ilyen helyzetből két dolog sülhet ki. Ha forrásbőség van, akkor az aszimmetrikus kihívás egyre kockázatosabb eszközök felé tereli a bankokat. Erre jó példa az amerikai ingatlan buborék, ahol a buborék egy hasonló aszimmetrikus állam-piac versenyből alakult ki, csak ott a hitelkibocsájtás terén hívta versenyre. Ha viszont forrásszűke van, mint ahogy most az van. Akkor a bankok kénytelenek lesznek emelni a betéti kamataikat. Hogy ezt ki tudják termelni, emelni kell a hitel kamatokat. Ez nem csak azt jelenti, hogy új hitelek fognak drágán kikerülni, hanem azt is, hogy a meglévő hitelek kamatai is emelkednek. Ez a reálgazdaságra nézve megemelt profitkényszert jelent, ami azt jelenti, hogy az egész reálgazdaság kockázatosabbá válik.

Összességében úgy ítélem meg, hogy ez egy amolyan "pillanatnyilag jó ötletnek tűnt" kategóriás megoldás.

A bejegyzés trackback címe:

https://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr65059951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2013.02.03. 18:19:37

nagyon csúnya vége lesz ennek a próbálkozásnak, és természetesen 100%, hogy a végén az összes adófizető hátán csattan majd az ostor.

a pszáf-nak vagy a bankfelügyeletnek lesz hatásköre felettük? nem hiszem. a betétbiztosítási alap vonatkozik az itt elhelyezett pénzekre? mi a helyzet az apeh jogosítványaival és egyáltalán az adatok biztonságával?

ha meg is valósul, én biztosan nem vinném oda a pénzem.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.03. 22:21:36

@mcs:
Ilyen szempontból nem vagyok pesszimista. Inkább attól félek, hogy milyen hatása lesz a gazdaság többi részére.

B.Lajos 2013.02.04. 10:26:26

Azt hiszem ez a világban nem újdonság, csak mi reagálunk egy kicsit lassan a világgazdasági változásokra.

Lentner Csabát és Bogár Lászlót én valamiért nagyobb rálátással és szakmai hozzáértéssel rendelkezőnek látom mint magamat, és ismeretlenül is a post szerzőjét (jelen postot olvasva megkockáztatom, hogy semmit sem ért belőle) a gazdaságpolitika, a monetáris gazdálkodás hitelkontingálásának a tartalékráta általi refinanszírozási és rediszkon politikára való hatásairól és ezeknek az EKB jelen gyakorlatából eredően stabilizálódó nemzetközi gazdasági mutatók által mutatott és alakított piaci verseny függőségeinek szabályozásáról a piaci hitelkibocsájtásokra tekintettel.

És ők bizony, sok más állam gazdaságpolitikusával és közgazdasági elemzőjével együtt, szerencsésnek látna egy ilyen irányú elmozdulást.
Persze vannak ellenzői a dolognak, de az állami adósságkezelés bizony mindig előrébb való, mint a világpiaci szereplők egyéni érdeke.

B.Lajos 2013.02.04. 10:30:34

Pl, hirtelen rákeresve a témára:
mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/ezermilliardos-kart-okoztak-simorek-1135171

de engem sokkal jobban aggasztanak azok a lépések amiket nem tesznek meg, pedig ideje lenne.
hetek.hu/hatter/201207/magyarorszag_elrablasa

meg amit megtesznek, pedig nem kéne
privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?MN=Hirmix&AGM=Joghalo&AN=nfupalyazat&LN=Hungarian

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.04. 11:14:06

@B.Lajos:
Lentner Csaba és Bogár László? Jézusom. Pont, ezt a két fogyatékost kell előrángatnod? Hozzájuk képest egészen biztos, hogy szakértő vagyok.
Ez előbbi drága jó ember azt javasolja, hogy a jegybank vásárolja az állampapírokat. Ez pénznyomtatás. Mondván, hogy mások is csinálják. Ja, ez igaz is, csakhogy, amíg Japán deflációval küzd, az USA pedig egy gigantikus gazdaság és az ő valutájában van elszámolja a nemzetközi kereskedelem nagy része.
Nálunk mi van? Van inflációs nyomás, van devizatartozásunk és rohadt nagy az import kitettségünk.
Azaz kurvára megszívnánk, ha erre a félnótásra hallgatnánk.

B.Lajos 2013.02.04. 11:29:34

@Lord_Valdez:

Direkt írtam, hogy ezek is többet tudnak nálam... félreismertelek, megkövetlek, Te többet tudsz náluk a téren.
Nálam többet tudnak szakmailag. Némely elmefutásuk ugyan nem tetszős, és konteószagú, de a szakmai és gyakorlati ismereteik minden bizonnyal az enyém felett vannak.

Heim Péternél, Nyikos Lászlónál, Hídvégi Gábornál, Gerhardt Ferencnél, Szász Károlynál, Páll Árpádnál, Róna Péternél is ezek szerint.
Mert akkor Ők is rosszul látják a dolgokat.

Félelmetes, hogy egy ilyen embernek blogolni kell, nem tud a gazdaságirányításban dolgozni, érvényesülni mert nála érdemtelenebbek elveszik előle a lehetőséget. Ráadásul egyik-másik még a nemzetközi porondon is oktat szégyenletes módon. Hát ezért tart itt ez az ország :)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.04. 12:49:19

@B.Lajos:
Azt tegyük hozzá, hogy Bogárral nem tetted valami magasra a lécet. Tudom, egyetemen tanít, de Károlin.

Nos, nem ismerem mindegyiküket, de Heim Péter konkrétan egy megélhetési talpnyaló. Róna Péter szerintem nem 100%-as, Bogár light.
És egyáltalán nem zárható ki, hogy rosszul látják. Sőt azt sem, hogy abból élnek, hogy rosszul lássák. Ha vigasztal nem csak Magyarországon van ilyen. Pl.: Stieglitz is teljesen becsavarodott mióta politizálni kezdett.

Te ezt viccesnek tartod, de sokszor tényleg nem szakmai alapon kerülnek kinevezésre az emberek. Szakmai alapon egy Matolcsy max. csak portás lehetne a minisztériumban.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2013.02.04. 12:58:18

@B.Lajos: "Persze vannak ellenzői a dolognak, de az állami adósságkezelés bizony mindig előrébb való, mint a világpiaci szereplők egyéni érdeke."

Rossz a felosztás, ugyanis az állami adósságkezelés első számú kárvallottja az itthoni adófizető, elsősorban a középosztály. A nagy cégeknek - függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi - több lehetőségük van az adósságkezelés negatív hatásait kivédeni.

Csaba222 2013.02.04. 14:21:00

@B.Lajos:
"Persze vannak ellenzői a dolognak, de az állami adósságkezelés bizony mindig előrébb való, mint a világpiaci szereplők egyéni érdeke."

Mennyivel is fogja ez csökkenteni a Templeton profitját?

Nekem az írásból az derül ki hogy a hazai bankok hazai cégek fogják megérezni a világpiaci szereplők meg ugyan úgy extra profitról fognak beszámolni mint eddig.

Csaba222 2013.02.04. 14:28:09

Beugrott egy régebbi írás.
Pontosítok a világpiaci szereplők egy rész keresni fog mindenképp.
www.profitgyar.com/elemzes/a-guru-velnk-van

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.04. 14:37:01

@Csaba222:
Szegény Templeton. Gyűjtést rendezek neki :)

Egyébként erről van szó, hogy a magyar gazdaságnak árt vele. A nagy külföldi cégeket annyira nem fogja sújtani, mert ők könnyen szereznek külföldi hiteleket.
Mellesleg nem fognak extraprofitról beszámolni, mert az extraprofit kifejezés csak a marxista gazdaságtanban értelmezett. Érdekes, hogy mennyit használják politikusaink mégis...

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2013.02.06. 10:03:30

@B.Lajos:
"de az állami adósságkezelés bizony mindig előrébb való, mint a világpiaci szereplők egyéni érdeke"
mondod te. ehhez illene csatolni némi érvelést.

parancsolj, kérlek, még minél előrébbvaló az állami adósságkezelés?
a jognál? a kiszámítható gazdasági környezetnél? az alkotmánynál? a magántulajdonnál? a jogegyenlőségnél?

áruld el, kérlek, hogy mi is az a mögöttes ok, érv, elv, ami miatt bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között az egyenlő viszonyok helyett előnyt kell adnunk az állami tulajdonnak, érdeknek, igénynek.

komolyan érdekel. érzésem szerint ez ugyanis minden szabadságon alapuló eszmének ellentmond, de hátha majd most eljő a fény.

B.Lajos 2013.02.06. 10:41:49

@mcs:

egészen pontosan emiatt nem válaszoltam eddig sem a kérdésekre, mert felesleges belemenni.

Senki nem beszélt a Templetonról vagy a piac termelő gazdasági szereplőiről, a postra reagáltam, abban pedig ez van:
"Ezzel azonban a megtakarítást a bankszektortól szívja el. Ennek hatása az, hogy a banki kamatok tovább emelkednek, ami az amúgy is hitelszűkében szenvedő gazdaságot lassítj.' Mindez a hitelkibocsájtás kapcsán emlegetve.

Értelemszerűen a bankszektor kapcsán írtam a dolgot, azaz a bankszektor egyéni érdeke felett áll az állami adósságkezelés, tehát ha a bankszektor bevételét csökkentő módon lehet növelni az állami bevételt ami segít az adósságkezelésben, akkor bizony azt kell választani, nem pedig a bankszektort gazdagítani tovább további kölcsönügyletekkel.

De ha gondoljátok belemehetünk egy olyan dologba, ha már érdemben képtelenek vagytok reagálni, - mert nehéz felfogni, hogy nem általánosságban kell beszélni, hanem konkrét problémáról, és ez bizony olyan megoldásokat kívánhat ami az általános elveknek ellentmondhat - hogy nem a válaszhoz mint témarelevanciával rendelkező kapcsolattal cáfolunk valamit.
Ettől ugyan érdemi megfejtést, elemzést a problémára a kérdésben nem találunk, de legalább kekec, okoskodó szarrágónak tűnünk. De legalább nem különbözik a stílus a balliberális politika vonalától.

Tehát játsszuk ezt.

"áruld el, kérlek, hogy mi is az a mögöttes ok, érv, elv, ami miatt bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között az egyenlő viszonyok helyett előnyt kell adnunk az állami tulajdonnak, érdeknek, igénynek."

Elárulom. Az ember. A tulajdonhoz, a lakhatáshoz, és a munkához való joga az egyéni gazdasági haszonszerzéssel szemben.
Ez egy nagyon igaz és helytálló általános válasz, ugyan bár relevanciája nincs a kérdéshez, az adott problémához és témához, dehát, most ezt játsszuk úgy nézem, mert többre nem igen tellik.

Részemről eddig tartott ez a játék.
Játszatok tovább, viszlát.
Szerencsére az én sorsom már nem múlik a képességeiteken és esetleges tevékenységeteken. Meg a családomé sem.
No most beszéltem általánosságban. Mert ugyan a saját kis életetek lehet anyagilag sikeres, de amíg az államot, a közösséget tönkreteszitek vele, addig szart nem ér. Füst csupán.
Hogy értsd, mikor és milyen téren kell az állami tulajdont és igényt, érdeket az egyéni fölé helyezni, azon kívül, mikor az egyéni érdek sok embernek kárt okoz.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.06. 12:14:35

@B.Lajos:
Rossz hírem van. Amíg a bank érdeke nagyon is egybe esik a Zemberek érdekével, csak nem annyira triviális azt felismerni.
Az a nagy helyzet, hogy a gazdaságnak rohadtul szüksége van forgóeszköz illetve beruházási célú hitelekre. Enélkül nem tudja kihasználni a kapacitásait, illetve bővíteni azokat. Ez egyébként nem új probléma, már Széchenyi is erről írta a Hitel című művét mintegy 200 évvel ezelőtt.
Sajnos, a kormány vagy nem érti ezt, vagy tudja, hogy az emberek nem értik és kihasználja ezt.

Eddig se múlt az életed a mi képességeinken, mert mi még soha nem voltunk hatalmon.

B.Lajos 2013.02.06. 12:50:38

@Lord_Valdez:
"a bank érdeke nagyon is egybe esik a Zemberek érdekével, csak nem annyira triviális azt felismerni."
Ezt egészen jól igazolja a jelenlegi devizahiteles balhé :)

Ám állami szintű monetáris politikáról beszéltünk, ami hitelintézetek és állam hitelezési gyakorlatára vonatkozó kérdéskör.
Látom nehéz a konkrét témánál maradva arról beszélni és a kérdésben valójában nem releváns személyi hitelügyletek viszonylatát belekeverni :)

Az, hogy az életem mennyiben múlik a képességeiteken, nem releváns jelenleg abból a szempontból, hogy hatalmon vagytok-e, sokkal inkább azon, hogy akiket a hatalom irányít mennyire képesek átlátni azt ami történik körülöttük. Egészen pontos képet ad a beszélgetésünk erről.
Minden mást behoztok a képbe ami nem releváns a témával, templeton, extraprofit, magántulajdon jogrendszere, nagy cégek, stb. Csakhogy ehhez semmi köze az állami monetáris gazdaságpolitikához, monetáris hitelkontingáláshoz, amihez az államkincstári számlanyitásnak az állampapírok hitelkihelyezésének belföldi céljaira van ráhatása.
Ezért mondtam én azt, hogy nem látom, hogy értenéd miről beszélsz, két külön gazdasági terület egymástól célfüggetlen folyamatait keverted össze az írásod érvrészében annak magyarázatára miért aggályos ez a dolog.
El tudnám neked mondani miért aggályos, és azt is miért működik mégis a világon sok helyütt, de az olyan hosszú lenne, hogy nem látom végét, mikorra értenétek meg, lévén először a fogalmi zavarokat kellene tisztázni, ami valószínűleg csak nagyobb káoszt okozna a fejekben és előkerülne a templeton és a pilótajáték mellé még a fasizmus is :)

Pedig bizony a pénzvilág jelenlegi felépítése a legvegytisztább fasiszta eszmerendszer alapján működik. Tekintélyelvű központosított hatalom, egyetlen központi cél alá rendezve.
A liberális gondolatoktól a monetáris politika működése olyan messze áll, hogy azt felfogni is nehéz ilyen mentalitással, nemhogy elfogadni.
Éppen ezért van az, hogy minden gazdasági kérdést személyiségi joghoz, szabadságjoghoz, jogegyenlőséghez, kötve próbál megérvelni és szemlélni egy liberális gondolatokkal megáldott ember.
Hibásan. A valódi pénzvilágnak és gazdaságpolitikának nyomokban nincs köze a liberalizmushoz, még állami monetáris politika szintjén sem. A financiális gazdasági vonalnak is csak használat terén nyomokban.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.06. 13:27:33

@B.Lajos:
A devizahitelezéssel semmi baj nincs. A baj az árfolyammal és a bankközi kamatok hirtelen változásával van. És amíg nem történt meg ez a baj, addig a devizahitelezés nagyon is jól szolgálta az embereket.

Baromira van köze a kettőnek egymáshoz, mert a bankok a magánszféra betéteit használják a hitelezéshez. Ha az állam egy hasonló alternatívát kínál magasabb kamatokkal, akkor ezeket a betéteket elszívja a saját hitelezése céljából. Azaz a bankrendszer hitelezhető pénz nélkül marad.

Szerintem a pénzvilágban semmi fasizmus nincs. Épp ellenkezőleg. Az államoknak pont az a baja, hogy nincs ellenőrzése felette, mert a tőke szabadon áramlik az országok között. Pont azért nem nehéz felfogni, vagy elfogadni, mert az egyéni döntések sokaságából áll össze. Annak pedig van köze a liberalizmushoz, mert a tulajdonhoz való jogból következik a felette való rendelkezés joga és szabad vállalkozáshoz való jog.
Azaz én, mint a pénzvilág egyébként elhanyagolhatóan kicsi hányada ott fektetem be a pénzem, ahol nekem tetszik.

pandava 2013.02.06. 13:27:36

Szerintem ne öljétek meg egymást itt. Ahogy a pártokhoz simuló közgazdászoknak, úgy a bejegyzésnek sem sok köze van a valósághoz véleményem szerint.

A válság előtt nálunk a hitel-betét arány 170% volt.
Mivel Magyarországon ma az állam kivételével minden szereplő a hiteleinek leépítését végzi, a mutató ma 100%-hoz közelít. Ez pedig azt jelenti, hogy a bankok talicskával, mit talicskával, vasúti kocsikkal viszik ki a korábban hozzánk behozott pénzeiket.

Én nem látom tragédiának, ha állam ennek egy részét megfogja, itthon tartja.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.06. 13:37:27

@pandava:
A már meglévő hitelek így is úgy is visszafizetésre, vagy leírásra kerülnek. Azt ezzel nem lehet megfogni, mert az közvetlenül megy a bankba.
Ezzel azt lehet megakadályozni, hogy új hitelek keletkezzenek.

pandava 2013.02.06. 15:16:52

@Lord_Valdez: és ki mondta hogy nem megy a bankba?

B.Lajos 2013.02.06. 15:33:22

@Lord_Valdez:
rendben.
sikerült megint összekeverned a monetáris gazdaságpolitikát a financiális gazdasággal.

nem baj ez, nem fogunk vitatkozni gazdasági kérdésekben mert nem tudunk ugyanarról beszélni, ennyi az egész :)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.06. 21:40:35

@B.Lajos:
Te nem monetáris politikáról beszéltél, hanem állami hitelezésről.
A monetáris politika a pénzmennyiség szabályozásáról szól.

@pandava:
De ezért nem tudod megfogni. Egy magánszemély/magáncég és egy magáncég közt zajlik az egész.

pandava 2013.02.06. 22:00:40

@Lord_Valdez: hát én b*sz*rok tőled. Azt hinném értelmes ember vagy, de még egy fideszes bérkommentelővel is értelmesebb és érdekesebb vitát tudok lefolytatni, mint veled.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.06. 22:06:47

@pandava:
Ilyet még nem mondtak nekem.
Esetleg megpróbálhatnád elmagyarázni, hogy a hitelek visszafizetésekor a bankokhoz kerülő pénzt milyen módon tudja megcsapolni az állam azzal, hogy kincstári számlavezetési opciót kínál.

pandava 2013.02.06. 22:11:18

@Lord_Valdez: már leírtam neked, ezzel kezdtem:

"A válság előtt nálunk a hitel-betét arány 170% volt.
Mivel Magyarországon ma az állam kivételével minden szereplő a hiteleinek leépítését végzi, a mutató ma 100%-hoz közelít. Ez pedig azt jelenti, hogy a bankok talicskával, mit talicskával, vasúti kocsikkal viszik ki a korábban hozzánk behozott pénzeiket.

Én nem látom tragédiának, ha állam ennek egy részét megfogja, itthon tartja. "

Ha nem érted, akkor írd azt, hogy szarul írsz ba*od, csicseregj érthetőbben madárkám, vagy valami:)

B.Lajos 2013.02.06. 22:19:27

@Lord_Valdez:

idézlek:
"Érdekes dolog ez, hogy az emberek számlát nyithatnának az államkincstárnál (már amennyiben egyáltalán igaz, ez az elképzelés. Magyarországon az ember soha nem tudhatja), és az ott tartott pénz gyakorlatilag államkötvényekké válna."
eddig volt helytálló a gondolatmeneted.

Ezzel az állami hitelezés bizony a hazai monetáris gazdaság szabályozó erejévé válna, nem a külföldi állami és IMF, EKB hitelezés szabályozná. Tudod, kevesebb hitelfelvétel a monetáris gazdaságban gyorsabb hitelvisszafizetést eredményezne.
Ez ugyan az országérdeke, de az IMF, EKB ami a pénz piacot jelenleg irányítja ezt nem nagyon szeretné. Itt van az a piaci érdek ami elé kellene helyezni az állami érdeket.

Tudod, olyan ez mint az energiagazdálkodás, hogy egy hasonszőrű példát mondjak.
Liberális gazdaságpolitikai, szabadpiaci alapokon többe kerül az energia, mint centralizált állami kezelésben, vagy államilag szabályozott piaci keretek közt.
Erre nagyon jó példa az USA, ahol bebizonyosodott, hogy a nemzeti alapszolgáltatásokat kiszolgáló szektor, energia és vízgazdálkodás például, piaci alapokon a végfelhasználók számára drágább és instabilabb rendszer. Elég megnézni azt, hogy azokban az államokban, ahol a szabadpiaci liberalizált verseny van, energiatőzsdei vásárlással, milyenek az árak és a szolgáltatásstabilitás, meg milyen azokban, ahol államilag szabályozott és milyen ott ahol a liberalizáció hatályon kívül van helyezve.
www.eia.gov/cneaf/electricity/page/restructuring/restructure_elect.html
publicpower.org/files/PDFs/RKW_Final_-_2011_update.pdf
Tehát ha az állami kincstárjegy alapú számlavezetéssel esetleg vétellel akár köztulajdonba kerülne a stratégiai fontosságú energia és bankrendszer egy része az jó hatással lenne az állami gazdálkodásra, önmaga szabályozva a monetáris gazdálkodás mutatóit, szemben a mostani külső gazdasági és pénzpiaci szabályozásokkal.
Az uniós gyakorlat a tervezett centralizálással teljesen meghfosztaná az országokat ettől a lehetőségtől, illetve olyan erős nyomást helyezne rájuk ami elfojtaná az önszabályozó folyamatok ezen útját.
Míg az USA-ban is a pénz és energiagazdálkodás önállósága a kötelező adófizetésen túl az egyes államoknak szuverén joga, ennek pont az ellenkezőjét próbálja az EU megvalósítani itt.

No, de mint mondtam, nem fogunk e témában vitázni. :)
Maradok annál, hogy nálam jobban a folyamatokat átlátó elemzők jónak látják az ilyen modellt, és alkalmazza is pár olyan állam akik nem szeretnék, ha ezt mi is alkalmaznánk, tehát nem olyan elveszett ötlet ez.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.06. 23:12:50

@pandava:
Akkor légyszíves, írdd le, hogy mi az összefüggés az két bekezdés között.

@B.Lajos:
Itt súlyos zavarok vannak.
Szóval amikor te monetáris politikáról beszélsz, akkor a pénzügyi szektor szabályozására gondolsz.
Az állami hitelezés alatt, az állam finanszírozását segítő kötvénykibocsájtást érted.
És arról beszélsz, hogy de jó lenne, ha belföldi források tudnák ezt finanszírozni. Ez igaz is.
A tévedések viszont ott vannak, hogy sem az IMF, sem az EKB nem irányítja a pénzügyi szektort. És neki is érdeke, hogy belföldről tudjuk finanszírozni.
Szóval, ott tartunk, hogy mindenki egyetért abban, hogy az az ideális, ha egy ország államadósságát a saját gazdasága képes finanszírozni. És itt a bökkenő, hogy nálunk nem képes. Amikor a teljes gazdaságunk tőkehiánnyal küzd, akkor ha még az állam is elkezdi tartani a markát, akkor ez csak súlyosbodni fog. Ez viszont egyáltalán nem érdeke az országnak.

Azért azt tisztázzuk, hogy az USA-ban mindenhol piaci alapon működik az energiaszektor és állami tulajdonban szinte semmi nincs.
Azt se felejtsd el, hogy amikor valaminek az árát jogilag lenyomod, az nem azt jelenti, hogy az olcsóbb lesz. A vevőnek igen, de közben valaki másnak többe fog kerülni, pl. a részvényesnek.
Arról nem beszélve, hogy Európában viszont nagyon is jól bevált a szabadpiaci energiaszolgáltatás.

Azt mondod, hogy az állami gazdálkodás jó hatással lenne. Ez különösen Magyarországon ironikus gondolat, mert itt aztán tényleg minden szétrohad, amire az állam ráteszi a kezét.
Illetve az állami szabályozás nem önszabályozás. Az nem egy mechanizmus, hanem ez egy bürokratikus dolog, ami ki van szolgáltatva az aktuálpolitikának.

Az uniós gyakorlat nem igazán tervez centralizálni, hanem kereteket ír elő az egyes államok számára. A kereteken belül viszont szabadon rendelkeznek a fiskális, és monetáris politikájukkal. Ami az USA-t illeti, ott az államoknak egyáltalán nincs monetáris politikájuk. Az szövetségi hatáskör (igaz az eurót használó országoknak sincs). Egyébként az energiagazdálkodás sem teljesen állami, mert azt pedig a FERC ellenőrzi és szabályozza.

De Bogár meg Lentner nem elemzők. Ők celebek, akik abból élnek, hogy könyveket írnak, illetve dörgőlőznek a Párthoz. Barcza, Jaksity stb. ők elemzők. Ők az elemzéseikből élnek. Náluk fontos, hogy az elemzés jó legyen, mert ettől függ, hogy lesz-e profit. Az előbbi csoportnál csak az a szempont, hogy a könyv jól eladható legyen.
Mindössze Japán, az USA és Anglia alkalmazza (plusz az EKB). Viszont mint ahogy a penicillin se jó a bokasüllyedésre, úgy nekünk sem automatikusan jó, ami nekik. Mi nem azért nem tehetjük, mert ők nem engedik, hanem mert más helyzetben vagyunk. Nálunk ebből csak az lenne, hogy elszabadulna az infláció, cserébe leállna a gazdaság.

IdomitottFoka 2013.02.06. 23:30:05

@Lord_Valdez: Most mit vergődsz, fogadd el hogy hülye vagy ezekhez a dolgokhoz. Megmondták, nem? De.

B.Lajos 2013.02.06. 23:37:24

@Lord_Valdez:

Az nem baj jelen helyzetedben bloggerként, hogy nem érted az összefüggéseket és amit olvasol a gazdaságpolitikával kapcsolatban.

Az már baj, hogy azzal kapcsolatban is, mint az USA energiaszektorával kapcsolatban ("mindenhol piaci alapon működik") baromságokat nyilatkoztatsz ki.
A nonprofit, közösségi tulajdonú, egész államot ellátó energiaszektort hova sorolod az állami szabályozású közösségi energiagazdálkodással egyetemben? Piaci alapúba?
Azokat az államokat, ahol egyenesen tiltott az energiatőzsdéről energiát vennie az energiaszolgáltatóknak csak saját energiatermelésből gazdálkodnak állami szabályozással, hova sorolod? Az, hogy szolgáltat, nem egyenlő a piaci alapon működéssel.
Van neked valami halovány fogalmad az USA energiagazdálkodási módjairól, a szabályozások folyamatairól és mikéntjéről? Belenéztél te abba a linkbe amit betettem?

Az EU nem akar centralizálni? :)
Itt van vége a beszélgetésnek, Te valami más téridő kontinuumban élsz.
Ha a jó sors úgy akarja, nem is fog változni ez az általad jelzett helyzet azaz nem leszel hatalomban soha, de még csak közelében sem, még vállalati szinten sem.
Sok ember életét teszed ezzel könnyebbé.

35 éven keresztül vezettem vállalkozást. Ugyanazt. Izraelben, Magyarországon és Németországban is. Most már nyugdíjasként élek. De ilyen fura madarakkal, mint Ti vagytok itt néhányan, még nem találkoztam. :)

B.Lajos 2013.02.07. 00:30:59

@B.Lajos: Jajh azt el is felejtettem, hogy Barcza György nem éppen a liberális gazdaságpolitika híve és egészen konkrétan ennek a vonalnak a híve, amely szerint minél előbb önállósulni kellene a külső hitelektől és erősíteni a belső gazdaságot, konkrétan az állam szerepét benne:
Ezek szerint egy általad is elismert gazdasági elemző véleménye sem egyezik a tiéddel, igazából még egyet sem hoztál fel aki igazolná azot a levezetést amit Te a postban lefuttattál :)

B. Gy.:
"Az egész probléma gyökere, hogy a magyar gondolkodás nagyon haszonelvű és individualista. Először azt kívánnám, hogy ezt váltsa fel egyfajta következetes, szabályelvű gondolkodás. Ez létrejöhetne akár a hétköznapi emberek vagy a döntéshozók fejében is. Nyilván a hiányának az az oka, hogy a gazdaságpolitika ciklusról-ciklusra megtévesztette az embereket. Évtizedeken át. Az lenne a második kívánságom, hogy ez szűnjön meg."

"Az adósság-csökkentéssel lépéselőnybe kerülünk más uniós tagországokkal összehasonlítva, amelyek még csak most kezdenek hozzá ehhez a feladathoz. Az euróövezeti válság abban az értelemben elmúlt, hogy szélsőséges forgatókönyvek – így az euróövezet széthullása – lekerültek a napirendről. A kormány nem unortodox politikát, hanem nemzeti konzervatív gazdaságpolitikát folytat.
A konzervatív gazdaságpolitika lényege, hogy nem bíz mindent a piacra, hanem saját jövőképéből gondolkozik visszafele.
A liberális elemzés abból indul ki, hogy az egyének jövedelemnövekedési törekvése kialakítja a személyes és társadalmi optimumot, a gazdaságról általánosságban feltételezi, hogy olyan, amilyen, és a piaci folyamatok szabadon alakítják. Tehát az eszközökre helyezi a hangsúlyt, és nem a célokra. A gazdaságpolitika egyben társadalompolitika is.
A konzervatív elemzés ellenben arra helyezi a hangsúlyt, hogy van egy társadalmi jövőkép, és ebből gondolkodik visszafelé. Tehát nem rábízza az egyénekre, hogy majd a sokaság kialakít tetszőleges, öntörvényű irányt az adott közösségben, hanem úgy látja, hogy van egy irányultság, amely egy adott ország polgáraira általában jellemző, az emberben lévő alapvető értékrendnek megfelelő, annak kibontakozását szolgálja. Ha ezt a konzervatív irányvonalat megválasztják, azt szeretnék elérni, hogy konzervatív társadalmi berendezkedés valósuljon meg, aminek a lényege, hogy értékrendet közvetítsen a szereplőknek. Innen lehet visszafelé gondolkodni: megvan, mit szeretnék elérni, annak milyen operatív céljai vannak, és ezeket milyen eszközökkel tudom elérni. A gazdaság működésébe nemcsak a számokat és a modelleket veszi bele, hanem a társadalmi hatásokat is, a közjót fedi le, és nem pusztán a gazdasági racionalitást."

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.07. 07:46:55

@B.Lajos:
Nem én beszélek baromságokat, hanem te nem érted, mert valami teljesen szokatlanul használod a fogalmakat.

"A nonprofit, közösségi tulajdonú, egész államot ellátó energiaszektort"
Mutassál már nekem ilyet:
en.wikipedia.org/wiki/List_of_United_States_electric_companies
A piaci alap nem azt jelenti, hogy szabályozott-e. Nem azt jelenti, hogy hozzáfér-e az energiatőzsdéhez, vagy sem.

Mit akar az EU?
1. Egységes piacot létrehozni. Ez igényli a szabályozások összehangolását. De ez nem centralizáció.
2. Centralizált monetáris politikát. Ez centralizáció, de ez a közös pénzből adódik. Értelemszerűen Görögországban nem érhet kevesebbet az euró, mint Németországban, ha egyszer ugyanaz a pénz.
3. Összehangolt fiskális politikát. Nem centralizáltat, hanem összehangoltat. Azaz az nem megy, hogy hogy az egyik ország szórja a pénzt, míg a másik nem. Nem azt mondja meg, hogy mire költhetsz, hanem minél többet nem költhetsz.

Szomorú, már Barcza sem a régi. Valaha Heim Péter is normális volt. Van egy különös aura a Fidesz körül. Mondjuk máshol sincs ez másként ld. a már említett Stieglitzet.
"szerint minél előbb önállósulni kellene a külső hitelektől és erősíteni a belső gazdaságot" Mindenki ezt szeretné, csak vannak megvalósító módszerek, meg vannak utópista módszerek. Matolcsy a másodikra hajlik.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2013.02.07. 10:37:16

@B.Lajos: egészen művészi szinten űzöd a trollkodást, már a szavakat és a fogalmakat is annyira más értelemben használod, akár két mondaton belül is, hogy egyszerűen képtelenség érvekkel válaszolni rájuk.

ha az volt a cél, hogy megválaszolhatatlan, logikailag inkoherens szöveggel, értelmezhetlenül széteső szöveget szegezz szembe az eredeti állítással, akkor nyertél, igazad van, mert csak érted, hogy mit is akarsz.

---

annyit azért megjegyeznék, hogy a közérdek nagyon nem egyezik meg az állam érdekével, ezt ne használd axiómaként, vagy legalábbis előbb igazold.

addig nincs értelme a többi katyvaszba belemászni, amíg ezt nem érted meg.

B.Lajos 2013.02.07. 11:10:06

@mcs:
Az bizony nem az én hibám, hogy nem érted amit olvasol. Tudod, ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.

hogy miért nem érted a dolgokat és ki hogyan használ félre fogalmakat, ebből talán megérted:
Az állam érdekével megegyezik a közérdek a kormány vagy kormányzat érdekével aláírom, hogy legtöbb esetben nem.

Hogy értsd a fogalmat:
Az állam meghatározott területen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező közössége. Az állam feladata a közjó szolgálata.

@Lord_Valdez:
Tényleg nincs miért beszélnem tovább veletek. A wikipédiát cibálod ide, amikor ott linkeltem be neked a hivatalos szájtokat? A gov-os és a társadalmi szervezetek vezette org-os webcímeket?
Mindkettőn megtalálod.

CFL 2013.02.07. 11:47:49

@B.Lajos: Megnéztem a linkelt anyagot (Retail Electric Rates in
Deregulated and Regulated States). Én más megállapításra jutottam. Ha jól értem 97-ben vezették be pár államban a szolgáltató választós rendszert (California, Connecticut, the District of Columbia, Delaware, Illinois, Massachusetts, Maryland, Maine, Michigan, Montana, New Hampshire, New Jersey, New York, Pennsylvania, Rhode Island). Már akkor is drágábbak voltak itt az árak: 9.0 vs 5.9 (cent per kWh). Ehhez képest 2011-ben: 12.6 vs 8.9. Azaz nominálisan ugyan többet drágult a szabályozatlan piacon a szolgáltatás, de arányaiban kevesebbet: 40% vs 50%. Így az eltérés is kisebb lett: 52% vs 42%.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2013.02.07. 12:08:06

@B.Lajos:

OFF

"Az állam feladata a közjó szolgálata." Viszont a "közjó" egy nem jól definiálható fogalom, mindenki azt ért alatta, amit akar: aynrandlexicon.com/lexicon/common_good.html

ON

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2013.02.07. 12:15:20

"A másik nagy probléma, hogy az állam miből fizeti a kamatokat? Adókból és további kölcsönökből. "

Eszt a részt Robert P. Murphy egész részletesen levezeti:

www.theamericanconservative.com/articles/does-government-debt-burden-our-grandkids/

A lényeg, hogy az állampapír a jelenben adósság a jövőben.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.07. 12:53:07

@B.Lajos:
Csakhogy azokon nem az van, amit állítasz.
Az van rajta, hogy 2004-ig azokban az államokban ahol szabadáras és áramtőzsdén tevékenykedő szolgáltatók vannak, kisebb mértékben nőtt az áram ára. 2004-től kezdve viszont meredekebben.

Sőt még meglepőbbet mondok. Az,hogy egy adott szolgáltató nem vesz részt az áramtőzsdén nem azt jelenti, hogy a hálózata határán el vannak vágva a vezetékek, hanem azt, hogy hosszútávú kétoldalú szerződésekben számolják el a szolgáltatók egymásközt és nem olyan rövidtávú ad hoc szerződésekben, mint amilyenek az áram tőzsdén keletkeznek.

És igen, idecibálom, hogy lásd mennyi szolgáltató van.
Mutass közülük egyet, ami "nonprofit, közösségi tulajdonú, egész államot ellátó".

Mellesleg:
"Az állam meghatározott területen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező közössége. "
Az az állam szó ország értelemben.

"Az állam feladata a közjó szolgálata."
Az az állam szó szervezet értelemben.
Nem segíti a megértést, hogy ha azonos szavakat különböző értelemben használsz egy érvelésen belül.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.07. 16:05:56

@B.Lajos:
"Ezek szerint egy általad is elismert gazdasági elemző véleménye sem egyezik a tiéddel, igazából még egyet sem hoztál fel aki igazolná azot a levezetést amit Te a postban lefuttattál :)"
Nem pont erről beszélnek, de itt van pl. Járai, Chickán, Kupa és Csaba
index.hu/gazdasag/2013/02/07/vg_panel/

pandava 2013.02.07. 18:22:58

@Lord_Valdez: No, tehát ezt írtam:
"A válság előtt nálunk a hitel-betét arány 170% volt.
Mivel Magyarországon ma az állam kivételével minden szereplő a hiteleinek leépítését végzi, a mutató ma 100%-hoz közelít. Ez pedig azt jelenti, hogy a bankok talicskával, mit talicskával, vasúti kocsikkal viszik ki a korábban hozzánk behozott pénzeiket.

Én nem látom tragédiának, ha állam ennek egy részét megfogja, itthon tartja. "

Akkor a magyarázat: a válság előtt a hazai bankrendszer 170 peták hitelállománnyal rendelkezett. Mivel a hazai vállalatok és a lakosság is kevéssé volt hajlandó megtakarítani, a magyar bankrendszer csak 100 peták betéttel rendelkezett. A különbözetet az anyabankok által a magyar bankrendszer számára ideküldött, osztrák, német stb. megtakarítók petákjai biztosították. A válság óta a lakosság és sajnos a vállalkozások is nettó hiteltörlesztők, a hitelállomány 100 peták körüli szintre csökkent, azaz a 70 petákot az anyabankok innen elvonhatják, mert nincsen rá szükség, és küldhetik lengyelbe, szlovákba ahol van hitelezés.

Ha magyar állam elcsábít 10 petáknyi betétest a bankoktól, akkor az anyabankok nem tudnak 70, hanem csak 60 petákot kivonni. Így pedig lesz 10 petáknyi extra állampapír keresletünk.

Ha a mérték helyes, ebből nem lesz nagy probléma.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.08. 07:07:39

@pandava:
Értem és szerintem, azért nem fog menni, mert egyrészről ez a 70 peták nem a magyar betétesek pénze, hanem az anyabanké. Másrészről már most kivonás alatt áll. Az új EU-s szabályozás szigorúbb tőkemegfelelést ír elő az anyabankoknak, illetve a romló magyar kondiciók miatt ez a pénz áramlik haza.
Ez az intézkedés a magyar betétesek pénzét érinti, azaz a bank ott marad 90 petákkal. Ráadásul az extra állampapír kereslet is alatta marad a plusz 10 petáknak, mert a bank is vásárolt volna állampapírt.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.08. 07:29:29

Látom, hogy Barcza leigazolt a Századvéghez. Akkor meg is van a magyarázat arra, hogy miért mond olyanokat, hogy a konzervatív elemzés a jövőképből indul ki :)

pandava 2013.02.08. 16:31:23

@Lord_Valdez: nahát.

Nem, mert "nem a magyar betétesek pénze, hanem az anyabanké. " meg amúgy is "Ez az intézkedés a magyar betétesek pénzét érinti"

Ilyen mélyenszántó, lényegi összefüggésekre sebészi pontossággal rámutató érveléssel szembe menni nem nagyon lehet.:)

Csaba222 2013.02.08. 17:09:29

@pandava:
"minden szereplő a hiteleinek leépítését végzi, a mutató ma 100%-hoz közelít."
170 petákból már 70 kivontak akkor azt már nem fogja meg most senki. Az már a múlt, mint írtad.
Esetleg nem értesz egyet magaddal?
"Ha magyar állam elcsábít 10 petáknyi betétest a bankoktól, akkor az anyabankok nem tudnak 70, hanem csak 60 petákot kivonni."
Mint írtad már kivonták.
Onnantól meg marad a képlet 100 peták betétből kivesznek 10 lesz belőle állampapír.Akkor marad 90 de vele szemben áll még 100 peták hitel na ezt fogják akkor 90 petákra csökkenteni.

Ami szerintem nem is baj, ne hitelből növekedjenek a hazai vállalkozások. Pontosabban ne magánbankok hiteleiből. Lesz állami bank majd ő finanszírozza, pont azt és pont annyira mennyire a gazdaság irányító szeretnék. Pontosabban megítélik egy haza vállalkozásnak az EU támogatást majd előfinanszírozza az állami bank ha a EU támogatás csak a beruházás 60% -ra elég a maradék 40% is meghitelezi. A rendszer remélem gyors lesz és olcsó nem kell hitelbírálattal bajlódni ha megkapta az adott cég az EU forrást a Banki majd jár neki.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.08. 19:16:14

@pandava:
Ha gondolod, kifejtem bővebben. Ez a pénz hiányzik az anyabankból. Azért küldte ide, hogy profitot termeljen, és ha szüksége van rá, akkor kivonja. Már pedig most szüksége van rá. Ezért nem fogja itt lekötni. Mi marad? A helyi betétek.
Közben eszembe jutott, hogy már csak azért sem kell ennek nagyon örülni, mert ezt az állam kölcsönkéri kamatra. Azaz, ez nem adóbevétel, csak hitel, méghozzá igen drága hitel.

@Csaba222:
Attól mentsen meg az ég, hogy állami bank hitelezzen. Bőven rendelkezésre áll tapasztalat, hogy az ilyesminek szinte mindig rossz vége van. Erre szinte garancia, ha olcsó és nem kell hozzá hitelbírálat. Ez ugyanis a rossz, átgondolatlan befektetéseket ösztönzi.

pandava 2013.02.08. 20:08:46

@Csaba222: óhh milyen kis negatívoskodó itt valaki.:) Tudod a hazánkban működö több tucat bank -nagy szívfájdalmam- de nem küld számomra havi jelentéseket helyzetéről, szóval amit mondtam, az csak a nagy átlagot jelenti és nem is pontosan. Biztosan van olyan bank, amelynek hitel/betét aránya még bőven 100% fölötti, és olyan is biztos van, ami már 80 %-nál tart.

A 100% pedig nem határszám. Nincs olyan hogy kivontak minden külföldit és akkor all stop. Ha egy magyar leánybanknak több betéte van mint hitele, miért ne küldené a felesleget az anyának, hogy az fektesse be gyümölcsöző helyeken, mint mondjuk törötország, brazíli, india, stb...?

"Onnantól meg marad a képlet 100 peták betétből kivesznek 10 lesz belőle állampapír.Akkor marad 90 de vele szemben áll még 100 peták hitel na ezt fogják akkor 90 petákra csökkenteni."

Lehet nem vagy tisztában a magyar viszonyokkal, de akkor elmondom, hogy a hitelállomány magátol csökken, az államon kívül mindenki nettő törlesztő. Ami most 90, az holnap magától lesz 80.

pandava 2013.02.08. 20:13:55

@Lord_Valdez: lehet nem értetted volna cinikus megjegyzésem?:)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.08. 22:07:06

@pandava:
Értem én, de rezisztens vagyok a szarkazmusra lévén, hogy nekem is lételemem.:)

pandava 2013.02.13. 09:11:18

@Lord_Valdez: a Dr. Professzor Lord Valdez Úrnak ajánlom az alábbi cikket: www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/sokba_kerul_az_orszagnak_a_kulfoldi_bankok_penzkivonasa.179632.html

Benne pedig ez áll: "A magyar bankszektor éles alkalmazkodáson ment keresztül, hiszen hitel/betét mutatója a 165%-os csúcsról mára 110% közelébe csökkent. Az elemzők szerint valószínűleg meg sem áll, míg 100% alatt nem stabilizálódik. Mivel az állam versenybe szállt a bankokkal a lakossági megtakarítások gyűjtésében, az alkalmazkodási folyamat lassulhat, illetve az eszközoldalra korlátozódhat, különösen, ha a kincstár a betétgyűjtésbe is beszáll. "

Mintha én is ilyesmit mondtam volna.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.13. 09:38:34

@pandava:
Lehet, hogy elbeszéltünk egymás mellett.
Én úgy értettem amit írtál, hogy abból a pénzből, amit kivonnak tud lecsípni az állam. Azt nem tud.
Azt tudhatja, hogy esetleg kevesebbet vonnak ki.

pandava 2013.02.13. 21:21:15

@Lord_Valdez: na, ha így letisztult végre, akkor visszamehetünk oda, ahol 1 héttel ezelőtt elkezdtük:)

"Szerintem ne öljétek meg egymást itt. Ahogy a pártokhoz simuló közgazdászoknak, úgy a bejegyzésnek sem sok köze van a valósághoz véleményem szerint.

A válság előtt nálunk a hitel-betét arány 170% volt.
Mivel Magyarországon ma az állam kivételével minden szereplő a hiteleinek leépítését végzi, a mutató ma 100%-hoz közelít. Ez pedig azt jelenti, hogy a bankok talicskával, mit talicskával, vasúti kocsikkal viszik ki a korábban hozzánk behozott pénzeiket.

Én nem látom tragédiának, ha állam ennek egy részét megfogja, itthon tartja. "

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.14. 19:40:07

@pandava:
Most, hogy már értem, hogy mi akarsz mondani, még mind az a bajom, hogy az lehet, hogy arra jó, hogy korlátozza a kivonható tőkét, de továbbra is úgy, hogy forráshiányt okoz a bankszektorban. Ez utóbbi egyáltalán nem jó.

Kuviklacz · szemelyesadatok.blogspot.com 2013.02.17. 15:57:59

@pandava: Az állam nem a bankok által "kivitt" pénzt fogja itt. A bankoknak két forrásuk van: a hazai megtakarítások és a külföldi piacokról (zömében anyabankjuktól vagy annak közreműködésével) felvett hitelek. Nem szeretek trivialitásokat magyarázni, de úgy tűnik kell: a bankok az utóbbit viszik kifelé, az állam az előbbit fogja meg.
Az állam nem gazdaságfejlesztésre ad (ha adhatna, akkor se biztos, hogy jól allokálná, ezért nem igaz, hogy az állami adósságkezelésnek prioritása lenne), hanem feléli. Ezért az állami költekezés elvonja a forrásokat a gazdaságfejlesztéstől.

Kuviklacz · szemelyesadatok.blogspot.com 2013.02.17. 16:03:21

@Csaba222: De baj. Az állam ugyanis még ideális helyzetben sem dönt jól (a szocializmus bebizonyította), nem azt támogatja, ami meg fog élni és munkahelyeket teremt stb., hanem prekoncepciók alapján. Ráadásul (különösen, ha elfogadjuk, hogy a kis- és középvállalatok a kitörés zálogai) nem is képes kezelni azt a mennyiségű döntést, amely ehhez szükséges. Hacsak nem veszi fel mindazt az apparátust, amely most a bankokban ezzel foglalkozik. De az már egy államosított bankrendszer, amely megint csak rossz szempontok alapján dönt (lásd a 80-as évek szimulált kereskedelmi bankjait).

Kuviklacz · szemelyesadatok.blogspot.com 2013.02.17. 16:07:01

@Csaba222: "A rendszer remélem gyors lesz és olcsó nem kell hitelbírálattal bajlódni ha megkapta az adott cég az EU forrást a Banki majd jár neki. " Azután ha nem fizeti vissza, majd az adófizetők állják a veszteséget. Nagyszerű.

Kuviklacz · szemelyesadatok.blogspot.com 2013.02.17. 16:11:31

@Lord_Valdez: Stieglitz: a fényképészre gondolsz? Mert a közgazdász az Stiglitz és nem ír akkora baromságokat, mint a FIDESZ-hez leigazolt magyarok. Vigasztalásodra megjegyzem, hogy az igazán komoly jobboldali közgazdászok kiléptek a FIDESZ mögül.
Vagy be se álltak: hvg.hu/gazdasag/20130214_kozgazdasz_alternativa

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.02.17. 16:41:00

@Kuviklacz:
Azért néha Stiglitz is tud nagyokat nyilatkozni.

pandava 2013.02.17. 21:25:00

@Kuviklacz: valamelyest végigolvastad a Lord úrral folytatott, sajnos nem túl színvonalas vitát, vagy csak úgy benyomtad az okosat?

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.03.06. 13:32:06

index.hu/gazdasag/2013/03/06/szelesenergia/
Széles sose volt egy szimpatikus figura, de egy újabb illusztrációja, hogy Viktor környezetében mindenki begolyózik idővel.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2013.03.06. 13:43:46

@Lord_Valdez: az egy dolog, hogy nem hiszel gáborkának, de hogy Nikolának se, hát miféle dolog már ez?

"És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik..."
süti beállítások módosítása