Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

  • Lord_Valdez: @IdomitottFoka: lehet, hogy a nekünk alatt a Fideszt értette. (2024.03.27. 20:19) Tanfolyamot Janinak
  • Lord_Valdez: @Gungnir: Érdekes, megérzésem szerint ez lehetett az eredetije annak, amit a bankár felhasznált. ... (2024.03.14. 07:30) A Google ideológiája
  • Lord_Valdez: www.quora.com/What-is-preventing-the-Ukraine-US-from-accepting-the-Kissinger-Peace-Plan-where-the-... (2024.03.02. 12:02) Mi is a tét?
  • Lord_Valdez: @gigabursch: Ez egy erősen vitatott kérdés. A két leggyakoribb indok az szokott lenni: 1. nem fen... (2023.08.11. 07:20) Elefánt a szobában
  • Tesz vesz IV: @grundigg: miért nem mondod neki hogy nézze az rtl klib híradóját is, pár családban segített, nézh... (2023.07.22. 14:37) A genderőrület új fejezete

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (17) alkotmány (13) alkotmánybíróság (2) állam (65) áltudomány (7) any rand (2) baloldal (19) bastiat (1) belpolitika (33) bevándorlás (5) bürokrácia (4) cigányság (5) co2 (3) család (5) demografia (4) demokrácia (6) diktatúra (13) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (4) erkölcs (20) etika (13) eu (7) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (33) filozófia (21) fizika (1) friedman (3) fülke (2) gazdaság (83) gender (3) globális (9) heinlein (1) hiány (1) honvédelem (3) imf (4) index (1) individualizmus (9) indulatposzt (5) infláció (4) intro (1) iszlám (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (2) jog (12) jogállam (25) kalkulációs probléma (2) kdnp (2) kedvezmények (17) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteó (3) konteo (12) konzervatizmus (1) korrupció (14) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (3) libertarianizmus (7) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (59) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mesterséges intelligencia (1) mezogazdasag (9) migráció (7) moma (1) morgás (27) MSZP (5) mta (2) multikulti (3) nemiség (3) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (11) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (4) pénz (3) piac (42) polgár (4) politikai korrektség (6) populizmus (26) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (11) prostitúció (1) protekcionizmus (5) reform (19) rothbard (4) Soros (1) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (2) szdsz (6) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (18) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (5) társadalmi igazságosság (4) társadalom (41) tiltás (7) történelem (8) tudomány (7) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (2) választás (12) vallás (5) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (3) Címkefelhő

Bevállalós etikatanár kerestetik

2012.09.02. 15:41 | stoic79 | 43 komment

Címkék: ajánló gazdaság piac társadalom szabadság filozófia etika állam erkölcs paternalizmus emberi természet neoliberalizmus

Eldőlt, hogy mostantól lesz kötelező etikaoktatás. Hogy ez most jó vagy nem, az fontos kérdés és érdemes róla vitatkozni, de ha már ilyen helyzet van, azt érdemes jól kihasználni. Az alábbiakban három olyan személyt mutatnék be munkásságuk rövid összefoglalójával, akik a klasszikus liberális elveket nem pragmatikus, gazdasági érvek felől, hanem az erkölcs, etika oldaláról közelítik meg. Ezek ismertetése etika órán szerintem sokat számítana a klasszikus liberális elvek megértésében és elfogadásában.

Ayn Rand

Az orosz származású filozófus-írónő rendkívül nagy hatással volt az amerikai libertárius mozgalom számára. 1957-ben publikált Atlas Shrugged (Veszett világ) című regényében megjelenik az általa létrehozott objektivista etika minden eleme (ezeket később a The Virtue of Selfishness című esszégyűjteményben konkrétan ki is fejti), ami alapjaiban határozta meg a libertáriusok erkölcshöz való viszonyát. Addig a kapitalizmus melletti érvek főleg a Mises és Bastiat féle pragmatikus megközelítés mentén születtek, és nem foglalkoztak a nem kapitalisták által többször felemlegetett erkölcsi problémákra. Rand után ez mind megváltozott: nem csak hogy a kapitalizmus és libertarianizmus erkölcsi alapon történő megközelítésével szolgált, de ezzel párhuzamosan az antikapitalisták és kollektivisták elveit nem hogy megkérdőjelezte, hanem kifejezetten erkölcstelennek minősítette. Utóbbi miatt mind személyének, mind erkölcsének megítélése ellentmondásos: aki ismeri, az vagy szereti, vagy gyűlöli, kevesen tudnak róla "egyrészt-másrészt" formában nyilatkozni.

Objektivista filozófiájának három alappillére van ( http://en.wikipedia.org/wiki/Objectivism_(Ayn_Rand) ): 

1) Létezik egy objektív valóság, ami független az embertől.

2) A valóságot csak az értelem segítségével lehet feldolgozni. 

3) Minden ember saját célja is egyben és nem lehet mások céljainak eszköze. Saját céljai miatt létezik, nem áldozva fel magát másokért, és nem áldozva fel másokat magáért. Saját boldogságának keresése és elérése a legmagasabb morális cél.

Az utolsó pont következménye, hogy a kollektivizmus minden formája erkölcstelen - ez az a pont, ami miatt sokan idegenkednek ettől a filozófiától. Elve alapján ugyanis nem a kitűzött célt, hanem azok eszközét kell vizsgálni, és ha van olyan eleme, ahol akár egy embernek is mások érdekét kell szolgálnia a sajátja helyett, akkor az erkölcstelen. A fenti elvekből következik, hogy Rand a klasszikus laissez-faire kapitalizmust (http://en.wikipedia.org/wiki/Laissez-faire) tartja az egyetlen elfogadható gazdasági rendszernek, ugyanis a fenti elvek csak ott nem sérülnek. Minden más rendszerben a különböző állami juttatások, rendeletek és szabályok mind sértik az objektivizmus alapjait. Mivel maga az állami újraelosztás, mint fogalom - függetlenül a kedvezményezettek személyétől és számától - összeegyeztethetetlen ezzel az értékrenddel, a baloldali értékrendet képviselők elég ellenségesen viszonyulnak hozzá. Tetézi Rand ezt azzal, hogy az a mentalitás, ami  szerint valami jár, vagy más vagyonának akár egy részére is vonatkozó igény egyszerűen erkölcstelen, és az ilyen embereket az "ingyenélő" jelzővel illette függetlenül attól, hogy állami alkalmazottról, nyugdíjasról vagy munkanélküliről van szó. De a jobboldaliak és konzervatívok között sem aratott osztatlan sikert: etikai kódexének második pontja miatt az objektivista definíció szerint ateista, és elvet mindenféle misztikumot. Ráadásul a patritotizmus szintén ellentmond az egyénre vonatkozó szabadsággal (a "tedd meg a hazáért" jellegű elvek és a protekcionista gazdaságpolitika miatt). A "világ problémáira" adott megoldása sem valami szimpatikus: míg nagyjából közmegegyezés van avval kapcsolatban, hogy bizonyos egyének önzése miatt jutottunk oda, ahova, Rand szerint ezek a problémák a kollektivista erkölcs szükségszerű következményei.

Ellentmondásos személye és filozófiája ellenére a könyvei mai napig szép számban kelnek el (különösen a gazdasági válság során lett ismét népszerű), a libertáriusok pedig sok gondolatát beépítették rendszerükbe. Személyének, valamint filozófiájának ismerete nélkül nehéz megérteni a libertáriusok viszonyát az államhoz, erkölcshöz. 

Hasznos linkek:

http://www.amazon.com/Atlas-Shrugged-Ayn-Rand/dp/0451191145

http://marsexxx.com/ycnex/Ayn_Rand-The_Virtue_of_Selfishness.pdf

http://www.aynrand.org

http://capitalism.aynrand.org/

http://mises.org/Literature/search/?q=ayn%20rand

Murray N. Rothbard

Rothbard közgazdász volt, és mint ilyen ő is olyan rendszert keresett, ami a leghatékonyabb gazdasági modellt biztosítja. A többi közgazdásszal ellentétben azonban ő egy olyan elvet keresett, aminek következménye egy ilyen rendszer. Talált is ilyen elvet, ám ennek érdekes következményei lettek. Sok könyv és publicisztika jelent meg tőle, de talán a The Etics of Liberty című könyvében írja le ennek a filozófiának az alapjait. 

Rendszerének egy elve van, a megnemtámadás elve (ez egy picit magyartalan, ha valakinek van jobb jelöltje a "non-aggression principal"-ra, kérem, írja le): senki sem követhet el senkinek személye vagy tulajdona ellen erőszakot, és nem is fenyegethet vele. Erőszak csak az ellen alkalmazható, aki ilyet elkövet, azaz csak mások által elkövetett agresszióval szemben. Röviden: nem alkalmazható erőszak nem erőszakosan fellépővel szemben. Ez az az alapvető szabály, amiből a teljes libertárius elmélet levezethető (eredeti itt: http://www.baltimorelibertarian.com/2011/05/rothbards-non-aggression-principle.html ). 

Ezt az elvet a természeti törvényből lehet levezetni, így ellentétben Randdal, Rothbard megengedőbb a vallással kapcsolatban (csak amellett érvel, hogy a természeti törvényekhez szekuláris alapon is el lehet jutni). Mivel ez természeti törvény, ezért univerzális, aminek érdekes következményei vannak. Ha például egy terméket vagy egy szolgáltatást nem utasíthatsz vissza, akkor az etikátlan. Az is, ha ezek után azért fizetned kell. Következtetés: az adóztatás etikátlan, ugyanis a felkínált szolgáltatást nem feltétlenül veszed igénybe, viszont ha nem fizetsz adót, akkor az állam erőszakot alkalmaz veled szemben. Vagy: ha olyan egyénekkel szemben alkalmazol erőszakot, akik fegyverkeznek, az etikátlan (az aktív prevenció nem megengedett). Következmény: a szabad fegyverviselés és az önvédelem bármilyen formában történő korlátozása etikátlan. Hasonló gondolatmenetek segítségével levezethető, hogy a Rothbard által javasolt elv teljesen ellentétes az állam koncepciójával függetlenül attól, hogy ez az állam milyen elvek alapján jött lére. Következtetésképp ezzel az elvvel csak egyfajta anarchikus társadalomkép kompatibilis. Az "egyfajta" azért kell oda, mert a koncepció alapjából a magántulajdon abszolút volta szerepel, úgyhogy ez tulajdonképpen egy individualista anarchizmus.

 Mivel itt a gazdasági folyamatok csak önkéntes beleegyezéssel történhetnek, ezért ez szintén laissez-faire kapitalizmushoz vezet. Mivel ez így eléggé szembe megy a közvélekedéssel, Rothbard rengeteg példát hoz fel annak bizonyítására, hogy ez a rendszer működhet (és működött, lásd pl.http://mises.org/daily/1121 ). 
Tárgyalja legfőképp a biztonság kérdését (elsősorban ebből az irányból szokták ezt a rendszert kritizálni), az utak, hidak stb. építését, segítségnyújtást. Olyan példákat is hoz, aminek eredménye picit furcsa lehet pl. az abortusz kérdése (http://mises.org/rothbard/ethics/fourteen.asp ). 

Bár Rothbard sok kritikát kapott, mindig sikerült a megnemtámadás elvével összhangban érvelnie, úgyhogy elvének egyértelmű cáfolata még odébb van. Munkásságának hatására létrejött a libertárius mozgalom radikális szárnya, amit szokás anarcho-kapitalizmusnak, jobboldali anarchizmusnak vagy piaci anarchiának is nevezni  (http://en.wikipedia.org/wiki/Anarcho-capitalism). 

Hasznos linkek:

http://dailyanarchist.com/

http://mises.org/Literature/search/?q=rothbard

http://mises.org/rothbard/ethics.pdf

Stefan Molyneux

Kevéssé ismert író-filozófus, de ő is etikai oldalról közelíti meg a kérdést. Ő az ún. egyetemesen elfogadható viselkedés (Universally Preferable Behaviour) elméletének kidolgozója. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy van-e egyáltalán ilyen, és ha van, akkor az micsoda. Könyveiben, videóiban és podcastjaiban amellett érvel, hogy létezik ilyen elv, és ez az elv a megnemtámadási elv (ugyanúgy, mint Rothbardnál).

Rothbarddal ellentétben Molyneux nem elsősorban általános gazdasági kérdésekre, hanem a személyes kapcsolatokra fókuszál. Véleménye szerint ez az értékrend igen erősen összefügg azzal, hogy hogyan neveled 
gyermekeidet: ha a gyerek cselekedetei a jutalom-büntetés koordináta-rendszerében helyezed el, akkor ez automatikusan azzal jár, hogy mindig szüksége lesz egy külső szereplőre, aki megítéli a cselekedeteit, ez pedig elvezet az állam igényére. Hogy milyen típusú államot igényel valaki, az csak attól függ, hogy mely területek azok, amikre a nevelés nem a jutalmazás-büntetés módszerével reagált, illetve hogy összességében utólag hogyan értékeli maga a személy ezek eredményeit. Ez nem csak a szülőkre vonatkozik, hanem mindenkire, akik gyerekekkel foglalkoznak. Véleménye szerint az megnemtámadási elv univerzalitását azért nem fogadja el sok ember, mert nevelése során mindig találkozott olyan esetekkel, ahol ezen elv alól van felmentés. Természetesen ugyanez vonatkozik a baráti, ismeretségi körökre is, bár véleménye szerint idősebb korban igen erősen rögzültek ezek a tulajdonságok és igen nehéz ezen változtatni.

 Molyneux elveit - Randhoz hasonlóan - észérvek és logika segítségével vezeti le, azaz ez is szekuláris etika. A vallást elutasítja, mert a miszticizmus kivétel nélkül relativizálja az abszolútnak szánt elvet (érdemes ez ügyben megnézni vallások viszonyát háborúhoz, halálbüntetéshez). 

Hasznos linkek:

http://www.freedomainradio.com/FreeBooks.aspx

https://www.youtube.com/results?search_query=stefan+molyneux&oq=stefan+moly&gs_l=youtube.3.0.0l10.878.3335.0.4454.11.9.0.2.2.0.117.874.6j3.9.0...0.0...1ac.o5yg8-vFp4I

Miért kell bevállalósnak lenni?

A fentiekből látható, hogy a libertárius értékrend erkölcsi megközelítése rendkívül kellemetlen, ugyanis olyan, ma Magyarországon széles körben elfogadott elveket kérdőjelez meg, mint a kollektivizmus ("összefogás", "együttműködés", "nemzeti érzés", "szociális érzékenység"), az államba vetett hit, valamint a relatív erkölcs. 
Bár ezek a művek kevésbé ismertek, nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy milyen reakciókat váltana ki, ha egy tanár ezekkel a művekkel komolyabban foglalkozna. Ha valaki mégis elég felkészült ahhoz, hogy az ezzel kapcsolatos kritikákat kezelje, vagy ismer olyat, mindenképpen arra bíztatom, hogy legalább egy-két óra erejéig beszéljen ezekről. Valószínűtlennek tartom, hogy ennek jelentős hatása lenne, viszont már az, hogy többen ismerik a libertárius etikát, elindíthatja az erről folyó vitákat.

A bejegyzés trackback címe:

https://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr24747498

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

odamegyünklakni 2012.09.02. 23:07:49

Érdekes az ismertetés.
Számomra eléggé egocentrikusnak tűnik.
Nem szeretnék ilyen szolidaiítás nélküli közegben élni.
A meg nem támadás elve miben különbözik az élni és élni hagyni elvtől?

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2012.09.03. 10:18:03

@odamegyünklakni: "Számomra eléggé egocentrikusnak tűnik.
Nem szeretnék ilyen szolidaiítás nélküli közegben élni."

A kettő nem zárja ki egymást. Az egocentricizmus csak annyit tesz, hogy senkit sem KÖTELEZHETSZ segítségnyújtásra.

"A meg nem támadás elve miben különbözik az élni és élni hagyni elvtől?"

Nem tudom, ez attól függ, hogy az utóbbiban önvédelem esetén megengedett-e az emberölés.

szemet 2012.09.03. 11:31:36

A libertáriusoknak első pillantásra van egy a hitekhez hasonló vonása:

hogy szerintük absztrakt logikai alapelvekből, axiómákból (hittételekből) levezethető a helyes etikai (itteni példák) vagy a helyes gazdasági (lásd pl. Praxeology) berendezkedés

Nem kívánja, sőt gyakran kimondottan elutasítja az empirikus, tapasztalati ellenőrzést, mérést (és szerintem részben ettől válik vlami pusztán modellből, axiómából hittétellé)
Nekem legalábbis ez a benyomásom.

Alternatíva:
Én jobb szeretném ha valamilyen reflektívebb, kritikusabb szkeptikusabb szemléletet oktatnának, a megfigyeléssel, méréssel, összehasonlítás, kritikai gondolkodás hangsúlyozásával nem pedig nagybetűs "ELV"-ekkel és logikai okoskodásokkal:
az éppúgy kicsapná a biztosítékot egyeseknél - ha ez kritérium. ;)

Free_soul 2012.09.03. 12:11:37

@odamegyünklakni:
"Számomra eléggé egocentrikusnak tűnik.
Nem szeretnék ilyen szolidaiítás nélküli közegben élni. "

Egyikük sem zárja ki a szolidaritást. De a szolidaritásnak önkéntesnek kell lennie. Fel lehet tenni a kérdést, vajon mikor szolidárisabb az ember, ha erőszakkal megcsapolják a keresetét hogy hatékonytalanul újra elosszák, vagy ha nem alkalmaznak rajta erőszakot? Vajon az állam szolidárisabb, vagy az egyének?
Egy olyan társadalomban ahol nincs állami "erőszak", nagyobb lenne a bizalom, s a produktív, szabadabb egyének valószínűleg adakozóbbak, szolidárisabbak is lennének. Főként ha azt is figyelembe vesszük hogy mindenkinek érdeke hogy ne legyenek lecsúszó csoportok a társadalomban.
Nem mellesleg egy produktívabb társadalomban kevesebben is szorulnának segélyekre.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2012.09.03. 12:58:13

@szemet: "Nem kívánja, sőt gyakran kimondottan elutasítja az empirikus, tapasztalati ellenőrzést, mérést (és szerintem részben ettől válik vlami pusztán modellből, axiómából hittétellé)
Nekem legalábbis ez a benyomásom."

"Nem kívánja, sőt gyakran kimondottan elutasítja az empirikus, tapasztalati ellenőrzést, mérést (és szerintem részben ettől válik vlami pusztán modellből, axiómából hittétellé)
Nekem legalábbis ez a benyomásom."

Én pont fordítva látom, igenis fontos az empirikus megismeris a libertáriusok esetén. Ami miatt hittételnek tűnik az pont az, hogy olyan empirikus bizonyítékokat is fontosnak tart, amit a többi gazdasági és társadalmi modell lényegtelennek tart, ez pedig konkrétan az egyén viselkedése. Persze ezt sokan úgy értelmezik (még liberáriusok is), hogy ez szembe megy az empirikus vizsgálódással, holott szeritem pont hogy a fordítottja történik. A szociális, konzervatív, keynes-i stb. gazdaságpolitika mind figyelmen kívül hagyja az egyén reakcióját, és ezért nem működhetnek.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2012.09.03. 13:00:26

@szemet: "Én jobb szeretném ha valamilyen reflektívebb, kritikusabb szkeptikusabb szemléletet oktatnának, a megfigyeléssel, méréssel, összehasonlítás, kritikai gondolkodás hangsúlyozásával nem pedig nagybetűs "ELV"-ekkel és logikai okoskodásokkal:
az éppúgy kicsapná a biztosítékot egyeseknél - ha ez kritérium. ;"

Szerintem akkor Stefan Molyneux munkássága neked való. Bár logikai alapon közelíti meg a kérdést, az elmélet ellenőrzése, valamint a gyakorlati megvalósítás mind empirikus alapon történik :).

LordAngelo (törölt) 2012.09.03. 14:34:13

Egy valamit kellene megtanítani végre: minden relatív. Nincs általános igazság, nincs örökérvényű elv, nincs egyetlen megismerhető valóság. Annyi valóság van, ahány ember él a földön. Bár vannak az egyes valóságok között közös pontok, eredendően vannak eltérő pontok is. Ebből következik minden konfliktus.
Abban a pillanatban, hogy elveket, és szabályokat betonozunk be és állítunk be, mint örökké követendő iránymutatás, determináljuk ezen elvek és szabályok bukását.

Eddig egyedül Rand-hoz volt szerencsém, aki következetesen kapitalista és elítéli az ingyenélőket. Óriási hibájának tartom viszont, hogy mindig az egyént teszi felelőssé, és nem veszi figyelembe, hogy nem azonosak egyes emberek lehetőségei. Hogyan várhatom el valakitől, hogy például diplomát szerezzen, ha sem a társadalm, sem az anyagi háttere nincs meg hozzá. Ráadásul lehet, hogy jogilag is korlátozva van/volt benne. (pl. az USA-ban a feketék régen)
Szóval csak akkor tehető felelőssé az egyén, ha minden feltétel adott, mégsem teljesít. Valakitől az érettségi is teljesítmény, valakitől pedig a diploma is minimum. Szóval ismétlem önmagam: minden relatív.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2012.09.03. 17:25:33

@LordAngelo: minden relatív, de attól még a személyes felelősség nem kevéssé fontos.

ha a képességeid nem teszik lehetővé a diploma megszerzését, attól még jogos elvárás, hogy tanulj meg valamit a saját szinteden, amivel elboldogulsz - és pl. akkora családot vállalj, amekkorát el bírsz tartani.

senkinek nem jár a diploma, vagy a lakás, vagy az autó, vagy a bármi. ha objektív korlátaid vannak, akkor bizony módosítani kell a célokon.

nincs ebben semmi ellentmondás.

LordAngelo (törölt) 2012.09.03. 17:59:32

@mcs:
Teljesen igazad van a személyes felelősséggel kapcsolatban. Nem volt számomra ellentmondás :)
Csupán a Rand által képviselt filozófia hibájára akartam rávilágítani: a tiszta kapitalizmus nem veszi figyelembe az eltérő egyéni kiindulási pontokat és nem mérsékli a "handicap"-et

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2012.09.03. 19:54:37

@LordAngelo: persze, mert nem is az a dolga.
arra ott vannak a különféle alturista szervezetek.

az emberek nem egyenlők. ez van.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2012.09.03. 20:29:10

Köszönöm, hogy ilyen gyorsan aktivizáltad magad és az írást is. Érdekes volt.

Randot bírom, bár néha kicsit eltúlzottnak, illetve egyszerűnek érzem az individualizmusát. Elvégre az individuumnak is lehet érdeke bizonyos fokú kollektíva, illetve altruizmus. Különösen, hogy a modern pszichológiai, humán etológiai kutatás szerint az altruizmus is ösztön.

Rothbard nekem egy kicsit szélsőséges. Kicsit olyan, mintha Mill ártalom elvét fokozta volna, de mintha valahogy túlzásba vitte volna.

Molyneux-t viszont nem ismerem. Majd valamikor elmélyedek benne egy kicsit.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2012.09.04. 12:29:57

@Lord_Valdez: az individuumnak -természetesen- érdeke, hogy kollektívában működjék, az is erősen hasznos számára, hogy a csoportban legyen jelen egy bizonyos fokú alturizmus, ugyanakkor az egy jogos felvetés, hogy mikor működik jobban a rendszer, ha a kollektív és alturista tényezők kőkeményen önkéntes alapon szerveződnek, vagy ha egy mesterséges entitásra bízzuk ezt, aki erőszakmonopóliummal kikényszeríti ezeket a jelenségeket.

számomra Rand érvelése meggyőző, valamint a saját empirikus benyomásaim alapján is egyértelműen jobban működnek az önkéntes szerveződésű rendszerek.

@stoic79: és valóban, jó kis cikk lett, köszönet.

LordAngelo (törölt) 2012.09.04. 13:45:33

@mcs: Pontosan az emberi különbözőségek miatt alakult ki a specializáció, ami elvezetett a közösségbe szerveződés kényszeréig. Szimpla optimalizáció.
Viszont nem feltétlenül alturista alapon kell a közösségi dolgoknak létrejönni, néha kényszer kell hozzá, mert az egyének többsége a rövid távú kisebb hasznot választja a hosszú távon nagyobb haszon helyett. Pl: oktatás, biztosítás, nyugdíj, stb.

Fősulin csináltunk egy kérdőívet, hogy melyiket választanák az emberek:
-Most rögtön 10 ezer forint vagy,
-Egy éven át, havonta 1 ezer forint?
A válaszadók több mint 80%-a eltette volna a tízezret. Persze nem reprezentatív volt, de bizonyította a rövid távú gazdasági gondolkodást.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2012.09.04. 13:55:43

@LordAngelo: oké. de ennek mi köze van Randhoz és az emberi különféleséghez?

vagy a hendikepekhez, amik bár csakugyan vannak, de ettől még nem kevésbé ingyenélő az, aki nem tesz a saját boldogulásáért, hanem elvárja, hogy az állam, a közösség, vagy akárki más segítsen rajta.

ha az emberek gazdasági rövidlátók, az az ő bajuk.

ha valaki úgy érzi, hogy ő nem elég képzett, hogy megalapozott gazdasági döntést hozzon, akkor tegyen ellene.

mint ahogy nettó idiótának nézzük azt is, aki otthon, kiskéssel akar magán vakbélműtétet végezni, pont annyira idióta az is, aki első hevületből vesz fel jenhitelt, osztán sír, hogy szopó van.

LordAngelo (törölt) 2012.09.04. 14:34:29

@mcs: Pont annyi köze van hozzá, hogy a Rand által favorizált kapitalizmus, közösségi (állami) kontroll nélkül, könyörtelenül kihasználja azt az idiótát aki jenhitelt vesz fel, mert nem tudja, hogy szopó lesz. Te nem veszed fel, én nem veszed fel, de az idióta felveszi.
Pont ezért kell bizonyos területeket erővel szabályozni központilag, mert a közösség egyes tagjai, helyzeti előnyükből fakadóan, az önkéntes szerveződésekben megakadályozzák a szabályozást.(lsd. Banki Etikai Kódex)

A te gondolati sémádat követve az óvónő ne akadájozza meg a csoportban, hogy a nagy dagi gyerek megverje a kis cingár gyereket, akihez képest időbeli fejlődési előnye, és/vagy alkati/genetikai előnye van. Ezek szerint a cingár gyerek a hibás amiért nem megy el hetente kétszer gyúrni?

Nem mentegetem az emberi hülyeséget. Aki hülye, az bűnhődjön érte. (mint egy régi posztban már kiveséztük)

Csupán arra akartam rávilágítani, hogy az egyénnek nem egyetemleges felelőssége, hanem relatív felelőssége van.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2012.09.04. 15:03:22

@LordAngelo: szerintem pedig az egyénnek egyetemleges felelőssége van.

az óvódai példa viszont nem az egyénről (vö nagykorú, polgár, önállóan cselekvőképes és jogképes egyén) szól.
mint ahogy 5 évesen nem vezethetsz autót, nem vehetsz fel jenhitelt és nem vagy büntethető sem, ha levered a vázát és betörik az óvó néni feje.

ha egy nagykorú egyén műveli a fentieket, akkor bizony a teljes felelősséget ő viseli.

---

és a Rand féle kapitalizmus pont ezért jó, mert maximalizálja az egyéni felelősséget. ha hülyeséget csinálsz, magadat okolhatod, nem mást.

ez persze egyáltalán nem zárja ki, hogy segítséget kérj, ha úgy ítéled meg, hogy egyedül kevés vagy az adott probléma megoldásához.

LordAngelo (törölt) 2012.09.04. 15:46:41

@mcs: Az óvodai példát direkt az egyszerűsége miatt hoztam elő. Ráadásul pont a központi szabályozás szükségességének alátámasztására, nem pedig az egyéni felelősség miatt. Lehet rossz példa volt...
Ha nincs egy központi szabályozó hatalom, akkor az egyén ki felé tartozik felelősséggel? Ki kéri rajta számon a tetteit?

Tegyük fel, hogy létezik az egyetemleges egyéni felelősség:
Ki, vagy mi határozza meg tetteinek jó, vagy rossz voltát? Ki jutalmazza, vagy bünteti a tetteiért?
Ami az egyiknek szabadságharcos, a másiknak terrorista. Ami a te szemszögedből idióta hitelfelvevő, mások szemszögéből (nem az enyémből :)) vétlen hitelkárosult. Van olyan mű, ami az én szememben giccs, másnak pedig magas szintű művészet. Az azeri fickó a hazájában nemzeti hős, Örményországban pedig hidegvérű gyilkos.

Minden a viszonyrendszeren múlik. Éppen ezért nem tudom elfogadni az egyetemleges felelősséget.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2012.09.04. 18:08:24

@LordAngelo: mindenki elsősorban magának tartozik elszámolással.

a mások kárára elkövetett tetteket meg nyilván a közösség kéri számon.

a cselekedeteid nem sorolhatók be jó/rossz relációba (senkié). vagy beavatkozol egy másik egyén életébe, vagy nem. ennyi.

nwp 2012.09.05. 15:39:07

Én is sokat olvasgattam, pl. David Friedmannt a téma kapcsán, és a mai napig egyet tudok érteni a libertárius (libertariánus?) vonallal, de egy dologra rájöttem annak idején. Mégpedig, hogy a túlzott szabadság, azaz az éjjeliőr vagy egyáltalán nem létező állam szinte azonnal a legnagyobb önkényuralomhoz tud vezetni, így érdemes lehet a szabadságból annyit feladni, amennyi megakadályozza annak radikálisabb csökkenését.
Például, ha máról holnapra megszűnik a nyugdíjellátás és a segélyek (akár az adók nagyfokú csökkentésével együtt), az hiába jelent gazdasági szabadságot, mert a fellázadó tömeg gyorsan el is foglalja a parlamentet, és jóval keményebb intézkedéseket hoz.

ricardo 2012.09.05. 18:34:57

Ayn Rand újsütetű népszerűsége leginkább a Tea Party mozgalomnak köszönhető, jóllehet a Tea Party mozgalom "sokat köszönhet" a válságnak. Illetve most hogy Paul Ryan a republikánusok alelnök-jelöltje Ayn Rand egyenesen kampánytéma, ill. Ryan innen is, onnan is kapja a pofonokat Rand miatt.

Pl.

www.nytimes.com/2012/08/24/opinion/krugman-galt-gold-and-god.html?_r=1&partner=rssnyt&emc=rss

capitalismmagazine.com/2012/08/paul-ryan-and-ayn-rand/

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2012.09.05. 20:08:50

@nwp:
Nem is igazi éjjeliőr az, amelyik nem tudja kezelni ezt a szituációt. Az inkább már a bukott állam kategória.
Az mondjuk egy másik kérdés, hogy máról holnapra egy ilyen radikális lépést semmilyen államnak nem tudok javasolni.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2012.09.06. 13:06:12

@Lord_Valdez: @stoic79: btw, libertárius.

a minap futottam bele ebbe a csoportba/oldalba:
libertarius.info

vannak fenn mindenféle érdekesek, pl.
libertarius.info/node/8

javaslom.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2012.09.06. 18:06:17

@mcs: Láttam már, tényleg érdekes dolgok vannak fent, de sajnos az utolsó bejegyzés 2010-es.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2012.09.06. 18:12:46

@ricardo: Mondjuk amennyire meg tudom ítélni, Ryan csak szemezgetett Rand-tól, és valószínűleg csak azért emelték ki Romney-ék ezen tulajdonságát, hogy Ron Paul szavazóit maguk mellé tudják. Innen pl. az derült ki, hogy néhány dolog kivételével inkább szembe megy Ryan Rand-al:

finance.yahoo.com/blogs/the-exchange/ryan-economic-plans-aren-t-ayn-rand-based-004749753.html

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2012.09.06. 19:33:44

@Lord_Valdez:
" Randot bírom, bár néha kicsit eltúlzottnak, illetve egyszerűnek érzem az individualizmusát. Elvégre az individuumnak is lehet érdeke bizonyos fokú kollektíva, illetve altruizmus. Különösen, hogy a modern pszichológiai, humán etológiai kutatás szerint az altruizmus is ösztön."

Rand számára az az altruizmus, amikor egy magasabb értéket cserélsz egy alacsonyabbra. Ha pl. a gyereked életét többre tartod a sajátodénál, akkor az életed feláldozása érte valójában önérdek érvényesítés. Az az altruizmus, ha ebben az esetben pl. a gyereked életét feláldozod egy teljesen ismertelen egyénért.
A kollektíva persze jó, de nem azon az áron, hogy áldozatot hozzál. A jó közösség nem elnyomja, hanem beépíti az egyéniséget, így a csoport létrejötte megint önérdek lesz (a legjobb példa: a sportban azok a sikeres csapatok, ahol az edző beépíti az egyént a csapatba, nem pedig egy általa elképzelt géppé próbálja átalakítani).

"Rothbard nekem egy kicsit szélsőséges. Kicsit olyan, mintha Mill ártalom elvét fokozta volna, de mintha valahogy túlzásba vitte volna."

Azért érezheted így, mert Rothbardnak az volt a célja, hogy egy alapelvből le lehet-e vezetni az egész libertárius elméletet. Bár néhány következtetése fúrcsa, azért ha megnézed, végig a formállogika és az empíria mentén mozog, és csak azért tűnik szélsőségesnek, mert végkövetkeztetéseit nagyon eltérnek a megszokottól.

"Molyneux-t viszont nem ismerem. Majd valamikor elmélyedek benne egy kicsit."

Elsőnek ajánlom a magántulajdon levezetését, kíváncsi vagyok a véleményedre (figyelem, ez picit tömény lehet): www.youtube.com/watch?v=tobN6iY4iIs

ricardo 2012.09.07. 17:45:12

@stoic79: Igen, ez a Capitalism Magazin cikkére rímel. A trú Ayn Rand hívek érzékelni vélik, hogy az ember nem lehet egyszerre objektivista meg a Jézus fan. Viszont Ryan jelölésében vélhetőleg valóban szerepet játszhatott a Tea Party-s voksok begyűjtése.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2012.09.08. 17:27:43

@stoic79:
Érdekes, de nem igazán tetszett. A filozófia, amit kifejt rengeteg hibát tartalmaz.
Már az elején van egy kis baki. Ha a következetlenség jobb, mint a következetesség, akkor semmi okod következetesen következetlennek lenni csak azért, hogy kiderüljön, hogy ez ellentmondás.
Sajnos, a második premissza nyilvánvalóan hamis. Ha én megnyomom a detonátort és felrobbantok egy árvaházat, akkor a következmény nem csak az enyém. Nem tudok a bentlakók helyett is meghalni. Felelősnek felelőssé vagyok tehető, de nem birtoklom az összes következményt.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2012.09.08. 17:46:43

@mcs:
Erre emlékszem.
Nem teljesen értek egyet a szemléletével. Szerintem történelmileg csak részlegesen helytálló és a következtetései utópisták.
Beleesik a konzervatívok egyik leggyakoribb tévedésébe: azt hiszi, hogy a természetes elit erkölcsös, erényes stb.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2012.09.11. 21:21:07

Már íródik a következő, türelem :)

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2012.09.14. 10:49:56

@Lord_Valdez: "Már az elején van egy kis baki. Ha a következetlenség jobb, mint a következetesség, akkor semmi okod következetesen következetlennek lenni csak azért, hogy kiderüljön, hogy ez ellentmondás."

Ha a következetlenség jobb, akkor nem azért leszel következetesen következetlen, hogy ellentmondás legyen, hanem azért, mert az jobb (az alapfelvetés az, hogy melyiket alkalmazzuk, hogy jobb legyen).

"Sajnos, a második premissza nyilvánvalóan hamis. Ha én megnyomom a detonátort és felrobbantok egy árvaházat, akkor a következmény nem csak az enyém. "

Itt szerintem egy félreértés van: az 'I own my actions' azt jelenti, hogy egy adott cselekmény elvégzése hozzám tartozik, azaz a te példádban a detonátor gombját te nyomtad meg. Valószínűleg azért érthetted félre, mert ez számunkra triviálisnak tűnik, de gondolj bele, hogy hány ember hivatkozik pl. provokációra, szellemekre, homályos erkölcsi normákra stb., amikor rákérdeezel, hogy ki tette ('ő volt az, ő provokált', 'Isten akarata volt stb.', 'a körülmények áldozata volt'). Ez egyébként pont azért fontos, hogy az előbbi cselekedetedért TE vagy felelős, így téged fog a bíróság elővenni.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2012.09.18. 21:07:03

@stoic79:
Bocs, hogy eltűntem, de eléggé el voltam havazva.
Hadd tegyek fel egy rávezető kérdést. Miből veszed észre, hogy valaki következetesen következetlen?
Szerintem lehetetlen észrevenni, mert pl. két érmefeldobás között sincs korreláció mégis produkál ésszerűnek látszó mintákat.
Szerintem az igazi következetlenség az ilyen és így sokszor fog következetesnek tűnni, holott csak véletlenül választotta azt, amit egy következetes választott volna.

Illetve szerintem hamis dichotómiát kreál, amikor a következetlenség jobb voltából átugrik arra, hogy a következetesség jobb.

Ez rendben is lenne, de ő nem azt mondja, hogy "I own my actions", hanem azt, hogy "I own the effects of my actions". Ezt viszont nem tudom értelmezni.

erdészpista 2012.09.25. 09:30:57

@nwp:

"nem létező állam szinte azonnal a legnagyobb önkényuralomhoz tud vezetni"

Persze, ha most azonnal váltanánk, akkor polgárháború lenne. De ha egy szabad társadalomban egy monopolizált erőszakszervezet (állam) gondolata pont annyira elítélt lesz, mint hogy egymást csak úgy legyilkolni rossz dolog, akkor nyilvánvaló lesz, hogy aki államot akar létrehozni, az bűnöző, és a társadalom azonnal megakadályozza ezt. Egyik nyilvánvaló módja az, hogy ha egy védelmi cég elkezdi magát a szükségesnél jobban felfegyverezni és visszaélni a hatalommal, azonnal elveszti az ügyfeleket, a konkurrencia fellép ellene, illetve az egyes tagjai a szervezetnek is ki lesznek közösítve, nem fog velük bizniszelni senki, lekapcsolják náluk az áramot stb. Sok ilyen mechanizmus lenne, még összeszedhetek párat, ha érdekel.

erdészpista 2012.09.25. 09:48:20

"Miből veszed észre, hogy valaki következetesen következetlen?"

Én a problémát másban látom. Molyneux felteszi, hogy csak ez a 2 opció létezik: "következetlenség mindig jobb" (ez nyilván önellentmondás) vs "következetesség mindig jobb", miközben lehet valaki bizonyos kérdésben következetes, más kérdésben meg nem, és ennek megítélésében következetlen. :) Ezzel meg nem látom, mit lehet csinálni.

Viszont ha valaki a következetlenséget választja bármilyen kérdésben, az megöli a további racionális vitát, hasonlóan, mint amikor valaki pofán vág érvelés helyett, vagy azt mondja, márpedig az én véleményem az, hogy erőszakkal elvenni más pénzét, majd háborúkra/szociális programokra költeni rendben van, és kész.

Ha belegondolunk, az irracionalitásból/következetességből egyenesen következik, hogy az erőszak/gyilkosság/kínzás/bármi rendben van bizonyos esetekben, hiszen csak racionálisan/következetesen lehet fenntartani bármiről, hogy rossz, tehát csak így tudunk bármilyen etikai elvet megtartani. Etikai vita enélkül nem létezik, ezért jobb, illetve must have a következetesség.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2012.09.28. 11:14:09

@erdészpista:

"Én a problémát másban látom. Molyneux felteszi, hogy csak ez a 2 opció létezik: "következetlenség mindig jobb" (ez nyilván önellentmondás) vs "következetesség mindig jobb", miközben lehet valaki bizonyos kérdésben következetes, más kérdésben meg nem, és ennek megítélésében következetlen. :) Ezzel meg nem látom, mit lehet csinálni."

Ez feloldható azzal, hogy az alapok megfogalmazása következetességre épül vagy nem. Mert igaz, hogy vannak helyzetek, amikor következetes vagy, vannak, amikor nem, de ezek "felett" van egy szint, ahol el kell döntened, hogy miben vagy következetes és miben nem.

erdészpista 2012.09.28. 12:33:26

@stoic79: Eldöntheted irracionális módon is, pl. érzelmek alapján. Amúgy lehet a szóhasználatunk/tom félresiklott, mert az eredeti consistency ellentmondás-mentességet jelent. A kérdés inkább az, hogy mit tudunk kezdeni egy ellentmondásos rendszerrel, nem az, hogy melyik rendszert válaszjuk épp, mert hogy egy adott rendszerről beszélünk, vagy egy metarendszerről, az ugyanaz a kérdés, mindkettő rendszer. :) Szóval, ahol ellentmondás van, ott választanod kell, melyik opciót alkalmazod, és ezt meg tudod tenni irracionálisan. Tehát az jobb kérdés, hogy miért jobb a racionalitás, mint az irracionalitás. Ez elég messzire visz, és hozzá lehet nyúlni több oldalról, de sztem feltehetjük, hogy jobb, amennyiben értelmesen akarunk beszélni valamiről (na persze az értelmesben ott lesz a racionalitás, ezért sem könnyű téma ez). :)

Alkibiadesz 2012.12.25. 09:46:58

"A fenti elvekből következik, hogy Rand a klasszikus laissez-faire kapitalizmust tartja az egyetlen elfogadható gazdasági rendszernek, ugyanis a fenti elvek csak ott nem sérülnek."

No ez egy nagy tévedés! Rawls ugyanis egyértelműen kimutatta, hogy a szabad versenyes kapitalizmus keretei között igenis kialakulhat olyan organizáció, ami csak akkor tartható fenn, ha a társadalom bizonyos rétegei feláldozzák az egyéni céljaikat a közösség érdekében.

Másrészt annak a kaniánus maximának a teljesüléséhez, hogy senkit se kezeljünk eszközként nem elegendő kikötni az erőszakmentesség elvét! A kényszernek ugyanis - annak, hogy másokat eszközként kezeljünk - vannak nem erőszakos formái is. A kapitalizmus éppen arról híres, hogy az erőszakmentes alávetés "szebbnél-szebb" formáit fejlesztette ki. Ez a fejlemény persze felfogható valamiféle civilizálódási eredményként, de akkor sem tekinthetünk el attól hogy ennek a civilizációnak az árát sok esetben azok fizetik meg, akik kénytelenek lemondani a saját céljaikról azért, hogy a közösségnek jó legyen.

Alkibiadesz 2012.12.25. 10:12:33

@stoic79:
"A szociális, konzervatív, keynes-i stb. gazdaságpolitika mind figyelmen kívül hagyja az egyén reakcióját, és ezért nem működhetnek."
Arra azért kíváncsi lennék, hogy a keynes-i modell működésképtelenségét miképpen lehet levezetni abból, hogy nem vették figyelembe az egyén reakcióit.
Nekem sokkal empirikusabbnak tűnik az a magyarázat, miszerint a hetvenes évek olajválságai (vagyis a külső környezet változásai) húzták ki a talajt a keynes-i modell alól.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2013.01.04. 14:59:19

@Alkibiadesz:

"No ez egy nagy tévedés! Rawls ugyanis egyértelműen kimutatta, hogy a szabad versenyes kapitalizmus keretei között igenis kialakulhat olyan organizáció, ami csak akkor tartható fenn, ha a társadalom bizonyos rétegei feláldozzák az egyéni céljaikat a közösség érdekében."

Rand-nál egy picit mást ért önfeláldozás alatt: ha a te számodra a közösség érdeke fontos, és ezért lemondasz az egyéni érdekedről, az nem önfeláldozás, hiszen a számodra fontosabb értéket helyezted a kevésbé fontos elé, következésképpen ez nem ellentétes a kapitalizmussal.

"A kényszernek ugyanis - annak, hogy másokat eszközként kezeljünk - vannak nem erőszakos formái is."

Ezt valahogy nem tudom elképzelni. Minden létező kényszer mögött erőszak van, a kérdés csak az hogy nyílt vagy nem nyílt. Pl. ha a maffiózó úgy "kér" valamit, hogy a szemed láttára szorít fegyvert a gyereked fejéhez, vagy úgy, hogy nincs ott a gyerek, de finoman közli, hogy vele mi fog történni, ha nem teszed ezt vagy azt, csak abban különbözik, hogy az első esetben explicit, a másikban implicit fenyegetés van, de egyik sem működik erőszak nélkül (ha biztosan tudod, hogy ilyet olyan állít, akinek nincs meg a megfelelő erőszakkos irányultsága, akkor egyszerűen levegőnek nézed).

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2013.01.04. 15:05:57

@Alkibiadesz:
"Arra azért kíváncsi lennék, hogy a keynes-i modell működésképtelenségét miképpen lehet levezetni abból, hogy nem vették figyelembe az egyén reakcióit."

Erre tonnányi irodalom van, ha nem haragszol, nem részletezném, érdemes Mises és Hayek munkásságát olvasni, illetve tudom ajánlani a modern verziójukat Robert P. Murphy és Peter Schiff személyében, valamint a www.learnliberty.org/ oldalon található szerzőket.
Általában a gondolatmenet úgy néz ki, hogy a keynes-i modell keretein belül elkezdünk egy adott szektorba pénzt pumpálni, viszont ennek hatására megjelenik az ún. "malinvestment", ami hosszú távon pazarláshoz, valamint az árak adott szektoron belüli torzulásához vezet.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2013.01.04. 19:09:32

@stoic79: " "A kényszernek ugyanis - annak, hogy másokat eszközként kezeljünk - vannak nem erőszakos formái is."

Ezt valahogy nem tudom elképzelni. "

pedig van, önerőszak. amikor vélt motivációból, hogy elnyerj valami társadalmi rangot, státuszt, akármit (akár olyasmit, ami nem is létezik), olyat teszel, amit magadól nem tennél.

kényszer-alturizmus. kicsit hajaz a képmutatásra, mármint a működési elve.

(de mind mögött valós evolúciós presszió van)

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2013.01.05. 12:39:33

@mcs: Aha, tehát itt a kényszerbetegségekre kell gondolnom? Azaz ha én úgy érzem, hogy minden reggel nyolckor nekem két vonalzót keresztbe kell tennem, akkor ha ezt valaki kihasználja, az nem erőszakosan manipulál? Dehát ha ebbe beleavatkozik (elveszi a vonalzót, rálép stb.), akkor erőszakot alkalmaz.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2013.01.05. 14:32:21

@stoic79: nem igazán erre gondoltam.

inkább olyasmire, mint az öncenzúra, ott sincs valós presszió, csak vélt, de a népek mégis úgy viselkednek, hogy valamiféle elképzelt közösségi elvárásnak feleljenek meg.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2013.01.05. 16:44:22

@mcs: Azt hiszem, értem: ha valakinek a fejében van egy kép arról, hogy mi "jár", akkor ennek az elvesztését fenyegetésként éli meg? A te példádban (öncenzúra) jár a szólás joga mellett a vele járó fizetés, és ha valaki arra céloz, hogy ez a pénz csökken, vagy az állás megszűnik, akkor azt kényszerként éli meg. Persze van értelme, de csak abban a kontextusban, hogy az illető fejében elképzelt járandóság abszolút. Mondjuk ennek fényében már látom, hogy mit értenek a "jobboldaliak" az alatt, hogy az IMF a szuverenitásunkat fenyegeti.
süti beállítások módosítása