Szívesebben írok kicsit filozofikusabb témákról, de a napi politika nem enged szárnyalni. Tudom, hogy mindezeket már elmondtam, de nem tudok elszakadni a napi valóságtól...

Annak idején Reagan hirdette meg a fenevad kiéheztetésének nevezett "programot". A lényege az volt, hogy adócsökkentéssel csökkenti az állam bevételeit. Ezáltal az elkölthető pénzmennyiség csökken, tehát meg tudja indokolni, a kiadások csökkentését. A kísérlet csúfos kudarcot vallott. A kiadásokat nemhogy csökkenteni nem sikerült, de még nőttek is  és ezzel együtt az államadósság is.
Ez a módszer már többször csődöt mondott és az általános tapasztalat az, hogy az adócsökkentés után ugyanolyan nehéz a kiadásokat visszavágni, mint előtte. Ezért csak idő kérdése és a kormányzat végül újabb adóemelésekre kényszerül.

Ez nem magyarspecifikus, hanem teljesen általános a probléma. A jóléti államok fiskális alkoholizmusban szenvednek.
Mindegyikük tudja magáról, hogy vissza kellene fognia a kiadásokat, de túlságosan élvezi a hatalmat, amit az irányított költekezés ad, ezért inkább emel adót, vagy vesz fel hitelt.  Mivel az adóemeléseket könnyebb elfogadtatni a választókkal, mint a jóléti szolgáltatások csökkentését, ezért igazából az egész politikai elit ebbe az irányba tereli az országot. Azaz senki nincs, aki a ilyenkor kivenné az üveget a kezéből.
Ahhoz, hogy a világ vezetői észrevegyék, hogy ez nem mehet így tovább a fejlett világ adósságválságára volt szükség. Ezután meglepő önfegyelemről téve tanúbizonyságot a fejlett országokban mindenhol komoly kiadáscsökkentések indultak meg.

Jóllehet mi is a fejlett országok közé tartozunk, nálunk ez nem történt meg. Ímmel-ámmal voltak kisebb lefaragások, de alapvetően itt is inkább az adóemelést preferálta az elit. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy  a mi alkoholizmusunk annyival rosszabb, mint mondjuk a brit, vagy francia, vagy akár a görög, hogy még nem jutottunk el a beismerésig se. Egyelőre ott tartunk, hogy másokat hibáztatunk azért, mert nem engedik, hogy igyunk.
Kísérlet se történik, hogy arra, hogy felkészüljenek az ideiglenesnek szánt adók kivezetésére, azaz, hogy letegyék az üveget, ehelyett újabb ürügyeket keresnek az ivásra.
Ha megnézzük az újabb megszorítási terveket, akkor láthatjuk, hogy ennek egy harmada kiadáscsökkentés, két harmada adóemelés, illetve új adó bevezetése. Ez a fenevad bizony igen éhes, még mindig.

Sőt, nem elég, hogy éhes, de nem is igen nézi, hogy mit fal fel. Emlékszünk, hogy mit meséltem a gazdaság alapjairól? Hát, még mindig ugyanazokat a tartópilléreket rágcsálja.