Kis színes "hírrel" debütálnék. Tudom, kényes téma, trollmágnes is, de kockázat nélkül nincs bukás, ugye.*
Persze a hír elsőre marhaságnak tűnik, de jól mutatja a kormányok szabályozási kényszerének értelmetlenségét.
Vegyünk egy társadalmilag széles körben elterjedt (AB határozat szerint is beágyazódott-meghonosodott :) ) tevékenységet: a dohányzást. Tudjuk róla, hogy káros, de mégis milliók űzik. Vegyünk egy másik jogos érdeket, az egészséghez való jogot.
Kedvenc kormányunk ismét láncfűrésszel ugrik neki a gordiuszi csomónak, és rutinosan át is vágta, a márványasztallal együtt.
Nem ösztönöz, nem ad lehetőséget mérlegelésre, differenciálásra, önkéntes szabályozásra, nem vizsgál másod és harmadlagos szempontokat, hanem a jó öreg kategorikus tiltást választja.
Ugyan a gazdaság egy apró lépésre billeg a lélegeztető gépre kötéstől, de nem készülnek hatásvizsgálatok, főképpen nem a másodlagos hatásokról.
Lehet, hogy megóvtunk pár embert egy nehezen kimutatható egészségromlástól, ami tényleg fontos dolog, de aki mostanában járkál a belvárosban, az bizony meggyőződhet róla, hogy pólóban cigiző tömegek ácsorognak a járdákon, aminek tényleg lehet egy olyan hatása, hogy pár keményebb téli hónap után zsúfolt háziorvosi rendelőkkel találkozunk.A projekt össztársadalmi hatását tekintve a következőkre számíthatunk:
Az egyik serpenyőben:
- hosszú távú egészségjavító hatások a vendéglátós személyzetnél és a vendégkör egy részénél
A másik serpenyőben:
- visszaeső vendéglátós bevételek, bezárások, elbocsátások
- növekvő munkanélküliség
- a dohányzóknál és a velük tartó nemdohányzóknál megnövekedett egészségügyi kockázatok, kieső munkaerők, csökkenő gazdasági teljesítőképesség
- vagy a tiltásra fittyet hányó intézményeknél a törvények tiszteletének további hanyatlása, romló társadalmi szabálykövetés - és ennek összes járuléka
- és még populista módon meg kell jegyeznem, hogy a gyereket hazafelé cipelve az óvodából simán kapunk egy kiadós kocsmázásnyi füstadagot.
Nincsenek forrásaim és adataim a jelenség pontos elemzéséhez, de azt gyanítom, hogy országos szinten rosszabbul járunk, mint a tiltás előtt.
Így jár mindenki, aki társadalmilag mélyen beágyazott viselkedésmintákat felülről, hatalmi szóval próbál megváltoztatni - kudarcot vall, vagy még több kárt okoz.
A másik őrületről, a dohánytermékek árusításának állami monopóliumáról legközelebb.
* A szerző dohányos
