Érdekes dolgok zajlanak a magyar belpolitikában. Valami végre megmozdult. Hogy úgy ne mondjam: Valami van, de nem az igazi (ld. Rajkin).
Október 23.-án tekintélyes közel 100 ezres tömeg tüntetett valami ellen. Nem teljesen tiszta, szerintem a résztvevőknek se, hogy pontosan mi ellen. Nagyjából lehet sejteni, hogy főleg Orbán Viktor hatalomgyakorlási módszerei ellen. Kisebb részben a megnemszorítások ellen. A kormány úgy reagált rá, ahogy a kellemetlen hírekre szokott: igyekezett nem tudomást venni róla.
Kissé eklektikus, de jó kis tüntetés volt. Ami miatt mégse tetszik a nem tetszik a rendszer az az, hogy ez csak elégedetlenkedés. Az elégedetlenség fontos. Szükséges feltétele a változásoknak, de messze nem elégséges. Az jó, hogy sikerült megmozdítani az embereket, de a cél amiért megmozdították negatív. Azt tudják megmondani, hogy mit nem akarnak.
A megmozdulásból pozitív esemény egy új párt megjelenése: a 4K!. Mindezekkel párhuzamosan az MSZP-n belül is szakadás történt és létrejött a Demokratikus Koalíció. Ez az egész történésről ez a jelenet jut eszembe.
Kevesen tudják, de ez a bizonyos jelenetet a 70-es évek brit baloldala ihlette.
Noha nem kétlem, hogy a magyar baloldalnak tényleg meg kellene újulnia, viszont baloldali pártokkal már eddig is Dunát lehetett rekeszteni. Ha tényleg változást akarunk, akkor azt nem ugyanazon a szavazói bázison osztozó még több párttól várhatjuk.
Szerintem sokkal inkább a lefedetlen szavazói területeken kellenének pártok.
Ha tényleg változást akarunk, akkor jó lenne 2018-nak úgy neki menni, hogy világosan tudjuk, hogy mit kell tenni. (2014-nek nem érdemes. Azt jobb, ha a Fidesz nyeri, különben nem bukik elég mélyre és az új kormány bármilyen tevékenységét elszabotálhatja.)
Lassan akkor el is lehet kezdeni összeírni, hogy miket kell majd megváltoztatni és hogyan. Addig természetesen millió dolog meg fog változni, és a lista folyamatos frissítésre szorul majd, de még így is jobb lesz, mert a mostani kormányprogram. Olyan ugyanis nem volt, de sok emberrel sikerült elhitetni, hogy van, csak titkos.
Kezdetnek kapásból itt lesz az adórendszer. Ebben olyan mélységű károkat okoztak, hogy ha ennek kikalapálásába kormányon kezd valaki neki, akkor a fél ciklus elmegy csak azzal, hogy kitalálja hol nyúljon hozzá.
Egyik nagy probléma, hogy magasak a munkát terhelő adók és így se hoz be elég pénzt. A másik, hogy minden célkitűzést az adórendszeren keresztül akar érvényesíteni. Például a 27%-os ÁFÁ-ra szükség lesz ez egészen biztos. A többkulcsos egykulcsos (fából vaskarika) SZJA helyett nyíltan visszatérnék a progresszív adórendszerhez. Én is szeretnék egy valódi egykulcsosat, de ez nyilvánvalóan nem fog menni. Évi 12 millióig megtartanám a 16%-t, és afelett 22%-t, de mindezt a szuperbruttós trükközés nélkül. Ugyanakkor ezt kiterjeszteném a nyugdíjra, tiszteletdíjakra stb-re is. Vagyonadóra is szükség lesz, bár a jelenlegi tervezetben szereplő 3%, nagyon magas.
Aztán hozzá kell nyúlni az alkotmányhoz is. Pl. a Magyar Művészeti Akadémiát eltávolítani belőle (a hivatalosnak hangzó név mögött valójában csupán egy fideszpárti művészcsoport áll), az adósságkorláton változtatni, mert jelenlegi formájában a 2013-as költségvetési törvény automatikusan alkotmányellenes lenne.
Továbbá én bevezetném a felsőoktatási tandíjat. Ez igazából már most is bevezetés alatt áll, de én nyíltan és tisztán megmondanám.
És így tovább.
Igazából sokkal jobban örülnék, ha ilyesmit látnék, mert az, hogy nem tetszik a rendszer, számomra még édes kevés. Elégedetlenkedni nem nagy kunszt, kivitelezhető alternatívát mutatni az igen.
