Vicces jelenet zajlott le a parlamentben. Novák Előd megkérdezte a hadügyminisztert, hogy miért van genderképzés a hadseregben, amiért a miniszter magyarázkodni kényszerült és abban a paradox helyzetbe került, hogy ki kellett állnia a képzés mellett, úgy, hogy közben el is kell utasítania, de mégse és mégis.
Ezt most nem csak azért írom, mert ironikusnak tartom a helyzetet, hanem mert ez alkalmat ad arra, hogy tisztázzak egy téveszmét.
Kezdeném ott, hogy mi a gender és egy kis történeti áttekintés.
Ezért segítségül hívom az Oxford Angol szótárt (3.b.):
"Psychology and Sociology (originally U.S.). The state of being male or female as expressed by social or cultural distinctions and differences, rather than biological ones; the collective attributes or traits associated with a particular sex, or determined as a result of one's sex. Also: a (male or female) group characterized in this way."
Ahogy a nem kifejeződik az adott szociális, vagy kulturális kontextusban. Azok a kollektív attribútumok és vonások, amiket az adott nemmel asszociálunk.
Ez nevezik társadalmi nemnek. Érdemes felfigyelni, hogy a szótár az első példaként egy 1945-ös hivatkozást hoz. Ezt azért érdemes nagyon megjegyezni, mert 1945-ben még nagyon nem beszélhetünk semmiféle balos ármányról. Zajlik a világháború, szigorúan szegregálva vannak feketék, a homoszexualitás bűncselekmény stb. Hamarosan kezdődik a McCarthy-korszak, ahol aztán végképp semmi helye nem volt semmi balosságnak. A hippik és 68-asok még meg se születtek, vagy kisgyerekek stb.
Tehát a kronológia eléggé inkompatibilis azzal az elképzeléssel, hogy valamiféle marxista összeesküvés állhat mögötte.
Annál több köze van a világháborúnak magának. Egyrészről, az amerikaiak testközelből találkoztak a japán társadalommal, aminek nagyon más elképzelései vannak arról, hogy mit jelent a férfi és a nő. Másrészről, a háború miatti munkaerő hiány miatt nők tömegei végeztek olyan munkákat, amiket korábban csak férfiak. A felborult társadalmi szerepek a kutatókban felvetették, hogy ezek a szerepek nem lehetnek biológiai alapúak, mert ha az lenne, ha nem tudnának nők repülőgépet vezetni. Ma már ezen nem csodálkozunk, de a kor emberének ezek még szokatlan dolgok voltak.
Az ezt követő évtizedekben a társadalmi nem koncepciója szép lassan beszivárgott a társadalom tudományokba, de a közember életére sok hatással nem volt. A nők apránként nyertek teret, de maga a gender koncepciója nem volt benne a köztudatban. Ez akkor változott meg, amikor a 80-as években egy bizonyos Joseph Ratzinger nevű német bíboros nem írt egy esszét arról, hogy mennyire káros az a gondolat, hogy a társadalmi szerepek és a biológia szétválik. Úgy gondolta, hogy az a tény, hogy a társadalmi szerep nem elrendeltetett, hanem egy kulturális, társadalmi termék, azzal jár, hogy vita tárgya lehet. Ha valami mögött nincs más ok, minthogy történelmileg így alakult ki, akkor meg is lehet változtatni, hisz, amit ember alakított ki, azt ember meg is változtathatja. Ez viszont veszélyt jelent a családokra. A 90-es évek közepére ezt a gondolatot a Katolikus Egyház magáévá tette és élesen elutasította a társadalmi nemek koncepcióját.
Ez az elutasítás a legtermékenyebb talajra az Egyesült Államokban hullott, ahol a Republikánus párt szoros kapcsolatot ápolt mindig is a vallásos közösséggel, illetve hamar átterjedt a protestáns felekezetekre.
Snitt.
A transzmozgalom ettől tökéletesen függetlenül fejlődött. Transzemberek mindig is léteztek, bár a kifejezés nem létezett rá. Ezen a ponton hívnám fel a figyelmet Elagabalus római császárra, vagy Jeanne d'Arcra. Általában egyszerűen csak bolondnak tartották őket. Viszont, ahogy a tudomány fejlődött elkezdték jobban kategorizálni a dolgokat. A XIX. század végén felfigyeltek vannak emberek, akik valami okból kifolyólag képtelenek azonosulni azokkal az elvárásokkal, és szerepekkel, amiket elvártak tőlük. Bár a jelenség ekkor nevet még nem kapott. 1917-ben aztán elvégezték az első nemi átalakító műtétet. Itt érdemes felfigyelni a dátumra. 1917, folyik az első világháború, az amerikai hadsereg lepasszolja a franciáknak a fekete katonáit stb. 1930-as években kísérletek folynak méhbeültetéssel (sikertelenül). 1940-ben kapja meg az első transznemű az engedélyt a hivatalos nemváltásra. Az 1950-es években sikerül először működő péniszt létrehozni stb.
Ez a dolog is halad a maga útján, a közvélemény ingerküszöbének átütése nélkül. Lényegében senki nem vett tudomást a létezésükről. Még akkor se, amikor 1995-ben Dana International nevű izraeli transz második helyet ért el az Eurovíziós dalfesztiválon. A transzok nem voltak többek, mint érdekesség.
Snitt.
A tudományos életben van néhány évtizede fennálló, de igen káros trend. Mivel kutatásra végtelen pénzt el lehet költeni, de természetéből adódóan nehezen számon kérhető, jogos elvárás a finanszírozó részéről, hogy ne pocsékolják a pénzt. A tudós ezért kénytelen eredményeket felmutatni, de parancsra nem lehet új dolgokat felfedezni. Ezért kialakult egy olyan gyakorlat, hogy akkor is publikálnak, ha érdemben nincs mit. Ez nem csak a társadalomtudományok területén érhető tetten, hanem mindenhol, beleértve a részecskefizikát, közgazdaságtant, pszichológiát stb. Minden tudós a megélhetéséért küzd, és ezért sok mindenre képes. Vannak, akik konkrétan kutatásokat hamisítanak, de ez ritka. Az viszont gyakori, hogy olyan teóriákkal állnak elő, amik igen gyenge lábakon állnak, illetve nem járulnak hozzá érdemben a tudomány fejlődéséhez. Csak egy N+1. modell ugyanarra, de igazából semmivel nem jobb, mint az eddigi N.
Ha valaki arra kíváncsi, hogy mitől szaporodnak osztódással a társadalmi nemek, hát azért, hogy az illető tudós ne haljon éhen. Nem feltétlenül azt mondom, hogy automatikusan hülyeségek, de sok esetben olyan apró különbségek miatt is hoznak létre új kategóriát, ami semmivel nem visz előre.
Snitt.
Ez a három szál a 2000-es években találkozik először. Azon a ponton, hogy a Republikánus Párt látványosan elutasította a társadalmi nemeket, a politika beteg logikája szerint a Demokrata Párt beállt mögé. Ha az egyik szerint valami rossz, akkor a másik szerint jó. Ha szerinte jó, akkor a másik szerint rossz. Szvsz, ezen a ponton kúródott el a párbeszéd, mert a tudományos térből átkerült a politikai térbe és hitvitává alakult. Egy vallás kontra tudomány kérdésből átalakult és jobb és bal kérdéssé és innentől kezdve lehetetlen volt értelmes döntéseket hozni. Beindult egy licit arra, hogy ki tud szélsőségesebb állításokat tenni.
Ez ekkor még Amerika problémája volt, amivel idehaza maximum csak South Park részekben találkozhattunk.
A magyar politikába a 2010-es évek végefelé lett beimportálva, mint gumicsont, miután a migrációs válság migránsok hiányában válságba került. És, mint általában a politikai gumicsontok, ezt is addig rágták, ragozták, míg totális hülyeségbe nem fulladt az egész.
Mostanra odáig jutottunk, hogy a hadügyminiszter kénytelen magyarázkodni, hogy mivel a jóképességű képviselő string matchinggel működik (, ami egy excel makrótól se nagy teljesítmény), hogy erre igenis szükség van, de mivel a hivatalos ideológiának se mondhat nemet, ezért ezután más néven fogják tanítani ugyanazt.
„Sietek megnyugtatni a képviselő urat, hogy az inkriminált tanfolyamban semmilyen olyan a tipikusan baloldali, nyugati genderideológiához köthető tartalom nincsen, mint ami a kérdésében fellelhető lenne. Személyesen áttanulmányoztam a kérdéses tananyagot, és arra a következtetésre jutottam, hogy az angolban használatos »gender« kifejezést a »nem« szóval értelmezik, és konzisztensen végig az anyagban a teremtett két nem talaján állunk.
Az ugyanakkor nagyon fontos, hogy miután tudjuk, hogy az eltérő kultúrákban a nemekhez kapcsolódó magatartásformák lényegesen is különbözőek lehetnek, az iszlám társadalmakban például lényegesen eltérő a miénktől, ezért fontos az, hogy a missziókba menő katonáink ebben a kérdésben a NATO-val összhangban lévő megfelelő képzésben vegyenek részt.”
Azaz elismeri, hogy más kultúrákban máshogy van, de a teremtésnek se mer nemet mondani, hogy lenyugtassa a kedélyeket mostantól úgy hívják tanfolyamot, hogy Műveleti kulturális tudatosság.
Isten hozott mindenkit Abszurdisztánban.
