Személy szerint én szkeptikus vagyok az ügyben, hogy jelentős változtatásokat lehetne Magyarországon elérni a választási rendszeren keresztül. Ettől függetlenül elvileg lehetne értelme egy libertárius programnak - ha másért nem, akkor promóciós célzattal. Az alábbi program pont ezért nem "pragmatikus" abban az értelemben, hogy minél több szavazatot lehessen vele szerezni, hanem hogy milyen változtatások szükségesek ahhoz az államapparátusban, hogy az ország sokkal sikeresebb legyen. Nézzük hát a radikális libertárius programot (az alábbiakban szereplő számok nem feltétlen egzaktak, inkább azt jelzik, hogy milyen irányba kéne elmozdulni).
Gazdaság
1) Radikális adócsökkentés - az adórendszert teljesen át kell alakítani. A cél, hogy 1) minél kevesebb adófajta legyen (ezzel lehet csökkenteni az ezzel kapcsolatos bürokráciát) 2) azok TELJES összege ne legyen túl nagy (hogy a vállalkozások - különösen a frissen alakultak - számára ne legyen túl nagy teher) és 3) mindegyik ugyanolyan kulcsú legyen (ezl ismét csökkenti a bürokráciát, valamint könnyíti az adózó számára az adózást). Ennek értelmében a javaslat két típusú adónem (mondjuk egy fogyasztási és egy személyi jövedelmi adó), amik teljes mértéke nem érheti el a harminc százalékot (összehasonlításul a jelenlegi teljes adóelvonás kb. 60 és 70 százalék körül mozog).
2) Vámok megszüntetése - tekintve, hogy a vám lényegében a vámolt terméket vásárlóra kirótt különadóként is tekinthető, minden vámot meg kell szüntetni.
3) Minimálbér megszüntetése - a minimálbér nem csak a vállalkozások között csökkenti a versenyt (a piacra újként belépőknek magasabb akadályok állnak az útjába), hanem a különböző munkakörök között is (a minimálbér megléte nem különíti el az ideiglenes, ún. "entry level jobs" jellegű munkavállalást a hosszú távon is stabilan végezhető munkától).
4) Privatizáció - ahogy itt is írtam, az állam nem lehet jó gazda, így az állami tulajdon radikális lecsökkentése a cél. Ez többféleképpen is lehet (és érdemes is) csinálni (itt olvasható Rothbard egyik írásának fordítása, amiben leírja, hogy nem érdemes eszetlenül privatizálni, mert az több kárt okoz, mint amennyit használ). A privatizáció főbb elemei:
a) Automatikusan visszakerül a tulajdonoshoz az az állami tulajdon, amelyről bizonyíték van, hogy az adott tulajdonosé.
b) Ugyanez vonatkozik azokra a tulajdonokra, amelyek csak azért kerültek állami tulajdonba, mert a tulajdonos nem tartott be egy épp akkor hozott jogszabályt (pl. a tevékenységét engedélykötelessé tették).
c) Azok az állam tulajdonában álló ingatlanok, cégek stb., amikre ez nem alkalmazható, az adott vállalat vezetője lesz az azonnali tulajdonos, és ezzel párhuzamosan az államtól nem kap semmiféle támogatást (sem direktbe nem lehet finanszírozni, sem közbeszerzésen nem vehet részt stb).
5) Állami transzferek megszüntetése/csökkentése - egy minimális nyugdíj és segély kivételével az összes támogatást, kedvezményt stb. megszüntetni (ez természetesen nem egyik napról a másikra történne, hanem ez egy egy-két éves időszakon belüli folyamatos leépítés lenne).
6) Minden adó, járulék stb. befizetése önkéntes, azaz be nem fizetés esetén semmilyen jogi szankció nem alkalmazható (hogy miért fizetne ezek után bárki is adót azt lásd a Jogrendszer fejezet 6. és a Politika fejezet 1-es pontjait).
7) Nyugdíjrendszer átalakítása:
a) Akik már nyugdíjasok, azok megkapják a nyugdíjukat, de az rögzítve lesz (azaz nem követi az inflációt).b) Akik még nem nyugdíjasok, azok nem kapnak nyugdíjat, viszont az összes nyugdíj rájuk eső része fölötti összeget megkapják (azért nem annyit, mint amennyit befizettek, mert a költségvetés deficites, ergo erre nincs pénz - az esetleges kieső összegért a Jogrendszer 9-es pontja szerint perelhet).
c) Az előző b) pont második része ("az összes nyugdíj rájuk eső része fölötti összeget megkapják") alól kivételt képeznek azok az évek, amennyit az illető az állami szférában bármilyen pozícióban eltöltött.
8) Segélyek - a segélyek központi finanszírozása megszűnik, a helyi önkormányzat a saját területére vonatkoztatva szabadon dönthet arról, hogy ad-e segélyt vagy sem, viszont a finanszírozás forrássáról neki kell gondoskodnia (azaz közpénzből egy fillért se).
9) Közintézmények finanszírozásának decentralizációja - a nehezen privatizálható szektorokat (közoktatás, nyugdíjellátás, segélyek, úthálózat stb.) decentralizálni: fenntartásukért, finanszírozásukért a helyi önkormányzat felelős, erre pénzt a költségvetésből nem kapnak. Hogy most települési vagy megyei, az szintén helyi szinten dől el (a központi kormányzat javaslatot adhat, de az nem lehet kötelező jellegű). A távlati cél, hogy ezek is később a privát szektor részei legyenek, amikhez segítséget nyújt a jogrendszer megfelelő átalakítása.
10) A forintot az aranyhoz kötni, majd a központi bankot privatizálni (a Gazdaság fejezet 3-as pontja szerint).
11) Az összes központi szabályozást (pl. közoktatási törvény, közegészségügyi törvény stb) és az ezeket szabályozó hivatalokat megszüntetni.
12) Az állam nem végezhet olyan gazdasági tevékenységet, aminek van piaci alapú megoldása.
Következmények: a) a jelentős adócsökkentés lehetővé teszi a jelenlegi vállalkozások tőkefelhalmozását, valamint új vállalkozások létrejöttét; b) az a) pontból következik, hogy egy idő után nő az emberek fizetése, valamint olcsóbbak lesznek a termékek/szolgáltatások; c) ennek következtében egyre több lesz a megtakarítás, ami lehetővé teszi a hosszú távú gazdasági stabilitást.
Jogrendszer
A jogrendszer két fontos alappillérre épül. Az egyik a magántulajdon szentsége: a tulajdont elvenni a legfőbb bűn (és itt a tulajdon alatt az ember önrendelkezése is beletartozik), így a büntetőeljárás egyetlen célja, hogy ezeket az eseteket kezelje. A másik, hogy nincs tettes ott, ahol nincs áldozat. Ezen két alapelv mentén kell a jogrendszert átalakítani. Mivel nem vagyok jogász, ezért nem tudom az összes érintett törvényről, hogy megfelel-e ezeknek a feltételeknek, így csak néhány fontosabb változást írnék le.
1) Az önvédelem minden formája legális - az állam nem büntethet valakit azért, mert életét vagy a tulajdonát "nem megfelelő módon" védte meg (azaz kikerül minden olyan szabályozás, amire ez vonatkozik).
2) A preventív jellegű jogszabályok megszűnnek (hiszen ezek ellentmondanak a második alapelvnek), így nem büntethető azért, mert cselekedete "talán" valamihez vezet (kapcsolódó érvelési hiba a csúszós lejtő). Ilyen például a gyorshajtás, a drogfogyasztás, az igazoltatás stb.
3) Ahol nincs áldozat, ott nincs bűncselekmény - itt elsősorban olyan törvények eltörléséről van szó, ahol az áldozat valami absztrakció (pl. társadalmi felháborodás és társai), vagy pedig a sérelem nem igazán határozható meg - ilyen pl. a jó hírnév megsértése, becsületsértés stb.
4) Minden önkéntes alapon létrejött szerződés legális és legitim - ez lényegében mind az első, mind a második elvből következik. Azaz nem tiltható, szabályozható, adóztatható stb. senki csak azért, mert valakivel született egy üzleti döntése. Ebből következően rengeteg jogszabály fog megszűnni, ugyanis a magyar jogrendszer tele van az ilyenekkel (engedélyekhez kötés, szektorális szabályozás stb).
5) Diszkrimináció nem büntethető - a saját tulajdonodba - legyen az a lakásod vagy a vállalkozásod - azt engedsz be és azt tiltasz ki, akit akarsz és amilyen indokkal csak akarod (természetesen ez csak a saját tulajdonodra vonatkozik: ha mások nem akarnak a saját tulajdonukon neked megfelelően diszkriminálni, az ugyanúgy mehet).
6) Állami intézmény is diszkriminálhat - az előző pont, valamint a Gazdaság fejezet 4-es pontjából következik, hogy az állam is diszkriminálhatja a nem adófizető állampolgárokat (pl. egy állami iskola megtagadhatja egy gyerek felvételét abban az esetben, ha a szülő nem adófizető).
7) A munka törvénykönyvének megszüntetése - az, hogy egy adott gazdasági környezetben mi mehet és mi nem, azt nem a jogszabályok, hanem az emberek gazdaságban történő részvételének sikeressége határozza meg (természetesen a büntető- és polgári törvények keretein belül).
8) A különböző központi szabályozók megszüntetése minden területen (pl. kötelező kamarai tagság, kötelező biztosítás stb).
9) A természetjog komolyan vétele - a természetjogok (egyéni szabadság, tulajdonhoz való jog) nem írhatók felül csak azért, mert adott jogalkotók úgy döntöttek. Ebből következően a jogalkotók és/vagy a jogalkalmazók minden további nélkül perelhetőek, ha a természetjogot megsértették és azt a bíróság dönti el, hogy ennek mennyi alapja van és mi legyen a kártérítés. Példák: 1) attól, hogy jelenleg jogilag a politikus be nem tartott ígéretét - pl. nyugdíjemelés - nem lehet számon kérni nem jelenti azt, hogy ennek feltétlenül így kell lennie; 2) az a hivatalnok, akik fedezet nélküli vagy túlárazott szerződéseket írnak alá az állam, önkormányzat stb. nevében még ugyanúgy számon kérhetőek a természetjog szerint, mintha ezt a privát szektorban tették volna.
Következmények: a) a leegyszerűsített jogrendszer következtében a bíróságok sokkal hatékonyabban végzik a munkájukat b) az állampolgár jogbiztonságba vetett bizalma növekszik, ha tudja, hogy adott pillanatban egy tetszés szerint hozott törvény miatt nem indul ellene eljárás c) az a) pont következménye, hogy csökken a jogrendszerben a fölösleges bürokrácia, aminek következtében sokkal átláthatóbb lesz a rendszer.
Politika
1) A demokrácia nem jó - nincs olyan sikeres vállalkozás, ahol a finanszírozás az "egy ember - egy szavazat" elven alapul. Éppen ezért a szavazás a következőképpen módosul:
a) A szavazásra való jogosultságnak egyetlen feltétele a befizetett adó mennyisége.
b) A szavazat a befizetett adóval arányos: kétszer annyi adót fizetőnek kétszer annyi szavazata van (akinek meg nulla, annak természetesen nincs szavazata).
c) A parlamentbe egyénekre szavazunk (ez természetesen nem zárja ki, hogy egy adott személy egy párt színeiben induljon; csak annyit jelent, hogy bejutása esetén az adott pártra vonatkozólag semmilyen pozitív vagy negatív következmény nem lesz). A választás ideje alatt mindenki a befizetett adójának megfelelő szavazatot úgy osztja szét a lehetséges jelöltek között, ahogy akarja.
d) A jelöltségre bárki jogosult.
e) A szavazás végén a 200 (ez nem kőbevésett, lehet több vagy kevesebb is) legtöbb szavazatot kapott kerül be a parlamentbe. Ha nincs elég jelölt, akkor azok a helyek természetesen betöltetlenek maradnak.
2) Pártok ugyanúgy nem kapnak állami támogatást, mint az összes többi szervezet.
3) Természetesen mind a pártokra, mind az azok színeiben indulókra ugyanúgy érvényes, hogy a privát szektorból jött bármilyen pénzt úgy használnak fel, ahogy akarnak.
4) Minisztériumok megszüntetése - a jelentős mértékű privatizáció miatt az államapparátusnak nincs szüksége minisztériumokra és milliónyi államtitkárra sem.
Következmények: a) csökken azon ösztönző száma, hogy a többség megszavazza a kisebbség vagyonának újraelosztását b) a fenti rendszer kapásból átlátható, így nem kell azon töprengeni, hogy kit milyen érdek vezérel és ki finanszírozza.
Rendvédelem
Magyarországon a különböző területi egységeknek (legyenek azok régiók, megyék vagy települések) a rendvédelem terén különféle problémákkal kell szembesülniük. Ennek következtében annál hatékonyabb a rendvédelem, minél kevesebb a központilag elírt szabályozás (hiszen ha ilyen különbségek vannak, akkor a központi szabályozás valaki számára hátrányos lesz, míg decentralizált helyzetben minden egyes térség meg tudja határozni a számára optimális szabályozást). Ennek következtében a rendvédelem esetén a következők a teendők:
1) A rendőrség szervezésének (pl. belső szabályzat, mekkora legyen az állomány) decentralizálása.
2) A finanszírozás decentralizálása.
3) A különböző területi egységek rendőrségei természetesen együttműködhetnek, viszont ez nem lehet kötelezettség senki részéről sem (ha pl. az egyik területen kevés a rendőr, viszont a másik terület nem akar és/vagy tud rendőrt oda küldeni, akkor azt az előző térségnek el kell fogadnia).
4) A központi kapitányság csak a különböző területi egységek összehangolását segítheti, azt is csak ajánló jelleggel (azaz nem kötelezheti egyik területi egységet se semmire).
5) A magánszemélyek által önkéntesen alakult rendvédelmi szervezetek (pl. polgárőrség, biztonsági cég stb.) alapításának megkönnyítése.
Következmények: a) minden területi egység nem csak anyagilag, de szervezés tekintetében megtalálja a számára optimális megoldást b) csökkenő bürokrácia (nem kell a központnak ennyi feladat, így az ottani bürokrácia leépíthető) c) az előzőekből következőleg, valamint az egyszerűbb jogrendszernek köszönhetően sokkal hatékonyabb rendőrség.
Külpolitika
1) Más országok közötti konfliktusba a magyar állam semleges pozíciót képvisel.
2) A külpolitikai kérdéseknél fontos szempont, hogy egy ország állampolgára nem felel az adott ország kormányának tevékenységéért (kivéve természetesen, ha az adott egyén aktívan részt vett ezekben).
3) A szövetségi rendszer(ek)ben történő részvétel minimális és amennyire lehet konfliktuskerülő és/vagy megelőző.
Egyéb
Felmerülhet az olvasóban, hogy egy csomó olyan kérdéskör nincs kivesézve, ami a jelenlegi politikai közbeszédben népszerű téma. Ennek oka az, hogy míg látszólag igen kevés területet érint a fenti program, egy csomó más kérdéskört automatikusan megoldanak. Nézzünk ezek közül néhányat:
1) Társadalmi igazságosság - a társadalmi igazságosságról egy nagyon jó idézet Walter E. Williams-től:
"Megmondom, hogy szerintem mi a társadalmi igazságosság: én megtartom, amit én keresek, te megtartod, amit te keresel. Nem tetszik? Akkor áruld el kérlek, hogy az én jövedelmemnek hány százalékára vagy jogosult és miért."
Ez azt jelenti, hogy te elképzelhetsz bármilyen jellegű "igazságosságot", azt neked jogod van a saját pénzedből finanszírozni, viszont nincs jogod másokat kötelezni erre.
2) Szegények megsegítése - a tévhitekkel ellentétben a szegényeket a több kapitalizmus és a kevesebb állami beavatkozás segíti jobban. Egyrészt a vállalkozás adó- és adminisztrációs terheinek lecsökkentésével könnyebb vállalkozást alapítani, így nagyobb esélyük van a gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódni. A több vállalkozással együtt jár a különböző termékek és szolgáltatások árának csökkenése, ami megint egy plusz segítség. Végezetül több pénz marad a középosztálynál és a náluk gazdagabbaknál is, így több pénzt tudnak különféle jótékonysági intézmények támogatására költeni.
3) Vidékfejlesztés - a vidék kontra város/főváros ellentét egyik fő forrása a jelentős mértékű állami szabályozás és újraelosztás. Ez különösen jelentős mértékű a mezőgazdaságban - a vidéki faluk, kistelepülések stb. legfőbb bevételi forrása -, így onnantól kezdve, hogy ezen a területen megszűnik az állami szerepvállalás, a vidék fejlődni fog - még ha lassan is.
4) Bevándorlás - a tévhitekkel ellentétben a bevándorlás okozta problémák nem egy új dolog, hanem egy tünet (a jelentős állami újraelosztással rendelkező országok később ugyanúgy megtapasztalták volna ezeket a problémákat később is). Ezek a problémák az önvédelem megerősítésével - ha a rendőrség nem tud/nem akar foglalkozni egy problémával, te még mindig megvédheted magad -, valamint a szociális kiadások csökkentésével jelentősen csökkenni fognak, nincs szükség semmilyen központi pénzre és szabályozásra.
5) Nemzeti érdek - amíg nem mutatod meg nekem egy adott viselkedésről, cselekedetről stb., hogy az tényleg a nemzet érdeke, nem pedig csak szerinted az, addig maradok Thomas Sowell mondásánál:
"A politika annak művészete, hogy személyes érdekeinket nemzeti érdekként állítsuk be."
6) Egyenlőtlenségek - az egyenlőtlenségek kérdése álprobléma, ugyanis ez csak akkor lenne gond, ha valaki csak mások kárára tudna meggazdagodni. Amíg ez az állítás nincs igazolva, addig kifejezetten káros dolog azt javasolni, hogy ezt az állam valamilyen formában kezelje.
7) Virtuális "ellenségek" - a kizsákmányolás, a multi tönkreteszi az országot, a bankok kizsigerelik a népet, a külföldi cégek kiszivattyúzzák a profitot - ez és még hasonló állítások nem lehet addig komolyan venni, amíg nem pontosítod, hogy mit értesz alatta. Így hajlamos vagyok azt hinni, hogy a valóságról alkotott modelled hibás, és annak elvetése vagy megjavítása helyett találsz ki alternatív, nehezen komolyan vehető állításokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a feladatot nem az államnak kell elvégeznie - sem azt, hogy a fantáziáidnak megfelelően alakítsa a valóságot, sem azt, hogy a tévképzeteidet kezelje.
8) Oktatás és egészségügy - jelentős tévhit, hogy ennek a szektornak az elsődleges problémája a pénzhiány. A valódi probléma a tőkehiány, ami nem merülhet fel, hiszen ez az a két szektor, ahol döntő többségében az állam szabályozza meg a munkaerő felvételét, minőségét, fizetését, az eszközöket stb. Amint ez a két szektor szabad piaci alapokra helyeződik a jelenlegi problémák (forráshiány, nem ügyfélbarát működés, rossz infrastruktúra stb.) jelentős része megszűnik és ami marad az is kezelhető a szabad piac keretei között.
9) Szólásszabadság - csak korábbi írásomat tudom javasolni ez ügyben.
10) Elszámoltatás - egy hosszabb írást tervezek ez ügyben, így egyelőre most csak tömören: a szabad piac rengeteg lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az elszámoltatás legalább részben megtörténjen. Egyrészt a jogi lehetőséget a Jogrendszer fejezet 9-es pontja biztosítja. Másrészt a diszkrimináció lehetősége miatt neked lehetőséged van a szerinted tisztességtelenül meggazdagodott vállalkozótól akár 100-szoros árat kérni, szándékosan bojkottálni vagy egyéb módon diszkriminálni (pl. nem üzletelsz azokkal, akik vele üzletelne).