Gyakran éri vád a morálfilozófiával foglalkozókat, hogy míg gondolataik lehetnek érdekesek, azokat csak ritkán vagy egyáltalán nem lehet átültetni a gyakorlatba. Ennek egyik folyománya, hogy az emberek többsége - még azok is, akik magukat erkölcsösnek tartják - döntéseiket pragmatikus alapon hozzák meg. Ezen írás célja kettős: nem csak azt akarom megmutatni, hogy a morálfilozófia beleilleszthető abba a tudásanyagba, amit a biológia és a közgazdaságtan nyújt, hanem azt is, hogy miért fontos nem csak ennek tanulmányozása, hanem a gyakorlatba történő átültetése.
Etika és biológia
Alapok
Az embernek mint biológiai lénynek megvan az a kitüntetett szerepe az élőlények között, hogy igen változatos módon képes környezetére reagálni. A legtöbb élőlény a környezeti változásokra csak lassú és szűk tartományban történő változására képes csak reagálni, és ezt is csak több generációt átívelő módon: az utódainak esélye lesz alkalmazkodni a megváltozott környezethez, ha a megfelelő gének rendelkezésre állnak. Az ember különleges tulajdonság nem csak az eszközhasználatában és a hatékony együttműködéséből áll, hanem egyrészt képes valamilyen szinten előre jelezni bizonyos eseményeket (mintafelismerés), és képes a cselekedeteit ehhez igazítani. Például a tűz megszelídítése nem lett volna lehetséges anélkül, hogy az ember "felülírja" azt a genetikai kódot, ami a tűztől ösztönös félelmet vált ki belőlünk.
De miért fontos ez? Az ember csoportos lény, és mint ilyen megvannak a genetikájának azok a részei, amik ezt a viselkedésformát lehetővé teszi. Viszont az előbb említettek miatt az embernél ez sokkal rugalmasabb, mint a többi csoportban élő állatnál. És itt jön be először az etika, mint csoportszervező tényező. Az etikai rendszer az, ami a genetikai kódból származó magatartásformákat kiegészíti vagy felülírja (előbbire a konfliktusok kezelése, utóbbira a nemi erőszak kérdése lehet példa). Ez még természetesen önmagában nem mond semmit, viszont megalapozza azt, hogy az etikai rendszerek milyen kapcsolatban vannak biológiánkkal (a kapcsolat közvetett, ugyanis az erkölcs az ember viselkedésével kapcsolatos problémákkal foglalkozik, viszont ennek a biológiai leírása roppant komplex és szerepet kapnak környezeti tényezők is).
Evolúciós előnyök és hátrányok
Érdemes részletesebben is megvizsgálni, hogy pontosan milyen evolúciós előnyökkel és hátrányokkal jár a "jó" és a "nem jó" etikai rendszer egy adott embercsoport számára (az idézőjel azért van, mert még nincsen meghatározva ezek jelentése).
Az egyik a konfliktusok kezelésének kérdése során jön elő. Ha megnézzük az állatvilágot, akkor azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb - különösen azok, amelyek csoportokban élnek - nagyon ritkán kezeli úgy a konfliktusait, hogy az komolyan ártson bármelyik, a konfliktusban szereplő félnek. Hogy ez miért van azt nem tudom, mindenesetre ez emberek csoportjainál is megfigyelhető: azok lettek később sikeresek, akik minimalizálni tudták nem csak a csoporton belüli, de a csoporton kívüli szereplőkkel történő erőszakos konfliktusokat (talán az lehet a magyarázat, hogy ha a konfliktusokat sikerül erőszak nélkül megoldani, akkor a potenciális vesztes még mindig hozzá tud adni a csoporthoz, míg az erőszak könnyen eszkalálódhat olyan irányban, ami bizonyos egyének halálához vagy nagyon súlyos sérüléséhez vezetnek, ezáltal sokszor nem csak létszámbeli, de a csoport képességeit illetően is hátrányba kerülhetnek).
A másik a bizalom kérdése. Az emberi viselkedés széles lehetőségeiből nem csak az következik, hogy rövid időn belül képes alkalmazkodni a környezetéhez, hanem az is, hogy ezáltal egy adott ember számára egy másik viselkedése sokkal több bizonytalansági tényezőt tartalmaz. Más, csoportokban élő állatok esetén nagyon szűk az a mozgástér, amiben az adott egyed eltér egy "átlagos" viselkedéstől, épp ezért bőven elég általában a genetika, amik segítségével ezek a helyzetek kezelhetőek. Az ember esetében a genetikán kívül kell még valami - és ezt szolgáltatják az elvek -, amik segítségével dönteni kell, hogy egy másik emberben megbízunk-e vagy sem. Ennek igen jelentős következményei lehetnek akkor, ha belegondolunk például, hogy különböző találmányok, felfedezések vagy vállalkozások hogyan jöhettek volna létre jelentős bizalom nélkül (a másik nem ver át sem szándékait, sem képességeit tekintve).
Etika és közgazdaság
Hogy érted azt, hogy működik?
Minden egyes gazdasági jellegű döntésnek különböző emberek számára más-más következményei lesznek vagy lehetnek. Ha valamelyikre azt mondod, hogy ez "jó" vagy "működik", akkor lényegében egy értékválasztás történt részedről, hiszen ekkor a járulékos következmények hatását nem tartod fontosnak. Ez teljesen összhangban van a szubjektív értékelmélettel: egy adott gazdasági döntés szereplői akár gyökeresen más szempontból tudják megítélni ugyanazt a döntést szimplán azért, mert számukra más értékes. Attól, hogy próbálsz egyfajta aggregáltat képezni belőle még nem lesz egy globális érték, csak a te preferenciád. Hogy mi alapján választod ki a preferenciáidat az természetesen nem mindig szükségszerűen egy etikai rendszer részeként jelenik meg, viszont ha valamire értékítéletet mondasz az már az.
Időpreferenciák
Különböző cselekedeteink következményei akár gyökeresen mások lehetnek rövid-, közép- és hosszútávon. Mivel nagyon ritkán lehet még a rövidtávú következményeket is felmérni egy döntésnél (a közép- és hosszútávúakról már nem is beszélve), valami egyéb tényezőnek kell, hogy döntsön - ezt hívják időpreferenciának. Ez mondja meg, hogy ha mérlegeled döntésed következményei a különböző időtávokon, akkor mely előnyöket és hátrányokat preferálod inkább. Onnantól kezdve, hogy valamelyik lehetőség közül választottál - értsd a cselekedeteid ezzel lesznek összhangban - egy értékválasztást tettél még akkor is, ha ez nem tudatosan történt. Ez áttételesen kapcsolódik a bizalmi tőkéhez is: a bizalmi viszony nagyon sokszor függ attól, hogy valaki képes-e rövid távú hátrányokat elviselni hosszú távú előnyökért.
Mi az etikai rendszer?
Az előzőekből meghatározhatjuk, hogy mi is pontosan az etika - abban az értelemben, ami beleilleszkedik jelenlegi biológia és közgazdasági tudásunkba.
Az etika egy viselkedési rendszer. Fő célja kettős. Egyrészt olyannak kell lennie, ami megoldásokat biztosít emberek csoportjain belül a konfliktusok minél kevesebb erőszakkal járó kezelésére. Másrészt olyan viselkedésmintákkal kell szolgálnia, amik segítségével minél hatékonyabban lehet megkülönböztetni azokat, akikben meg lehet bízni azoktól, akikben nem.
Mi van, ha hibás az etikai rendszered?
Az előző állítást fordítva is kezelhetjük: mi történik akkor, ha hibás az etikai rendszered?
Mielőtt tovább mennénk tisztáznám, hogy a "hibás" alatt itt a "nincs" is beleértendő a következők miatt. Ha egy adott szituációban döntést hozol, annak különböző emberekre különbözőhatással lesz. Ez viszont szükségszerűen befolyásolja a velük való konfliktust és/vagy bizalmi helyzetet. Az, hogy ebben az esetben a döntéseidet tudatosan vagy ösztönösen hozod teljesen lényegtelen abból a szempontból, hogy a többi ember hogyan ítéli meg a veled való bizalmi viszonyát, illetve hogyan kezeled a konfliktust. A "nincs etikai rendszerem" azért került be a "hibás" kategóriába, mert az emberek érzelmei és ösztönei általában kiszámíthatatlanok, aminek hatása van más emberekkel való konfliktusaira és a "bizalmi tőkéjére."
Mik a lehetséges következmények? Először is az erőszakos konfliktusmegoldások elszaporodása. Ennek nem kell feltétlenül mindnek gyilkossággal végződni, már akkor is sok probléma merül fel, ha maga a fenyegetés is fent áll. Ebben a helyzetben - lévén az ember ösztönei közt találhatjuk az életben maradás ösztönét - egyre jelentősebb időt, energiát és erőforrásokat kell saját védelmére fordítania. Ezzel szemben azokon a helyeken, ahol ilyen probléma nincs, ezek az erőforrások felhasználása más területekre is mehet, ezáltal itt versenyelőny lesz (ez az oka annak, hogy pl. háborús övezetek elszegényednek: hány traktor var repülőgép készülhetett volna a rengeteg fegyverből, hány bunker épült házak helyett stb).
A másik következmény a bizalom csökkenése. Azon csoportokon belül, ahol "jó" az etikai rendszer, ott még jelentősebb erőforrásokat igénylő projektek is intézhetőek akár csak szóbeli megegyezéssel is. Ezzel szemben ahol ez nem működik, ott bizalmatlanság alakulhat ki a társadalom különböző tagjai között: a munkavállaló nem bízik a munkaadóban hogy (időben) kifizeti; a munkaadó nem bízik a munkavállalóban, hogy (rendesen és időben) elvégzi a munkát; a megrendelő fél, hogy a vállalkozó átveri; a vállalkozó fél, hogy a megrendelő nem fizet; a szülő nem bízik a tanárban, hogy jól tanítja a gyerekét; a tanár nem bízik a szülőben és a gyerekben, mert akár erőszakosak is lehetnek; az állampolgár nem bízik a hivatalnokban, mert csak szívatja; a hivatalnok nem bízik az állampolgárban, mert csak a szabályok megszegésében érdekelt stb. Természetesen ez nem fekete-fehér, különböző rossz etikai rendszerek más-más területeken okozhatnak bizalmi problémát. Akármi is a helyzet ilyenkor, a hosszú távú és/vagy nagy kockázatú "befektetések" (az idézőjel azért van, mert nem feltétlenül gazdasági befektetésről van szó) minősége romlik, megújulásuk kétséges, vagy pedig létre se jönnek (ezeken a helyeken működnek rosszul az olyan szolgáltatások, mint például az oktatás vagy az egészségügy)
Az erkölcs fontossága
Összefoglalva azt lehet mondani, hogy minden olyan döntésünknél, amik során emberekkel kerülünk kapcsolatba lényeges, hogy hogyan kezeljük a konfliktusokat, valamint milyen a bizalmi viszony közöttünk. Egy jó etikai rendszerben a konfliktusaink közül kevés lesz erőszakos és hatékonyan találjuk meg a megbízható embereket. Éppen ezért mondhatjuk, hogy az etika képezi viselkedésünk alapjait, hiszen ezek a tényezők nem kerülhetőek meg. Legyen bármilyen a hozzáállásod az élethez, ezeket jól kell tudnod kezelni, különben nem feltétlenül lesz olyan életed, amire számítottál.
