A Vincent blog érdekes fejleményre hívta fel a figyelmem. A Fidesz megpróbált törvénynek álcázott alkotmánymódosítást végrehajtani, amit az Alkotmánybíróság visszadobott. Ezt az egyik alkotmánybíró igen furcsa indoklással tette.
Azt mondja, hogy válsághelyzetben nem alkalmazhatóak ugyanazon mércék, mint nyugodt időkben.
Sőt:
"Ez bizonyos mércék dogmává merevedését eredményezné, a törvényhozás, a kormányzás, sőt a jogállam egészének működését bénítaná, vagy szükségtelenül, vagy aránytalanul lassítaná, minek következtében a válság kezelését lehetetlenné tenné, illetve egyes területeken a válság további mélyülését eredményezné."
Alapvetően nem mondhatjuk, hogy nincs igaza, mert mindig lehetnek olyan helyzetek, amikben a hivatalos módszerek kényelmetlenek, vagy épp nehézkesek. Az emberiségnek viszont nem kevesebb, mint két évezredes problémája, hogy mindig van valami válság, ami miatt egyszerűbb lenne ad-hoc procedúrák szerint intézni az ügyeinket. Ha azonban mindig így teszünk, akkor a rendszer a rendszer hiánya. Azaz korlátlan tere van a káosznak és önkénynek.
Ha ezt el akarjuk kerülni, akkor világosan meg kell határoznunk, hogy mikor tekinthetünk el a hivatalos úttól. Erre a rómaik kitalálták a diktátor intézményét. A modern jogrendszerek pedig a vis maior, szükségállapot stb. jogi helyzeteket. Azaz szabályokat alkottak a szabályok áthágására. Ellenben nem kérdőjelezték meg a szabályok szükségességét.
Ezért azt mondom, hogy a tisztelt alkotmánybíró úr téved, amikor azt mondja, hogy elfogadható az alkotmánybíróság jogkörének felülbírálása.
"Ugyancsak ezen körülmények indokolták az Alkotmánybíróság hatáskörének, hatásköre hatalmi jellegének jelentős átalakítását, és az egyéni alapjogvédelem irányába való átterelését is."
Az ilyen helyzetekben nem ez a megoldás, hanem az alkotmány felkészítése. Egy alkotmányban eleve ilyesminek kellene lennie (és nem olyannak, hogy a haverjaimnak is jár a pénz ld. Magyar Művészeti Akadémia). Meg kell határozni, hogy mikor, milyen körülmények között lehet rendkívüli jogrendet bevezetni és mire terjedhet az ki.
Ha viszont egyszer meghatároztuk, akkor ahhoz ragaszkodni kell. Ha nem tesszük, akkor az a deklaráció csak WC-papír. Annyit ér, mint diéta, amit mindig holnap kezdesz el, de ma még zabálsz egy jót. (Ha valakinek, akkor egy alkotmánybírónak ezt tudni illene)