Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel.
Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!
Keresés
Friss topikok
Lord_Valdez:
@IdomitottFoka:
Mint azt anno megmondták, a magyar értelmiség két út áll: az egyik az alkoholizmu... (2024.10.07. 21:41)Orbannak igaza van, de melyiknek?
Lord_Valdez:
@Gungnir:
Ez számomra sokkal hihetőbb, mint az, hogy ők valami agendát akartak volna tolni. A goo... (2024.10.01. 07:32)A Google ideológiája
Lord_Valdez:
@Csaba222:
Mondjuk a burjátok, pont az egyik legnagyobb kisebbségük, de ők sincsenek többen, mint... (2024.04.10. 20:20)Mi is a tét?
Lord_Valdez:
@IdomitottFoka:
lehet, hogy a nekünk alatt a Fideszt értette. (2024.03.27. 20:19)Tanfolyamot Janinak
Lord_Valdez:
@gigabursch:
Ez egy erősen vitatott kérdés. A két leggyakoribb indok az szokott lenni:
1. nem fen... (2023.08.11. 07:20)Elefánt a szobában
Érdekes tippet kaptam, hogy miről is kellene írni. Amiért hálás vagyok, mert sokkal több értelme van, mint amivel mostanában foglalkoztam: egy gárdistát felváltva cikiztem és aggódtam az elmeállapotáért. Mindkettőre rászolgált egyébként. Ellenben a világban történnek fontosabb dolgok is pl. a lassan közelgő amerikai elnökválasztás.
Az amerikai elnökválasztás hatása általában az egész világra komoly hatást gyakorol, ezért lehet, hogy érdemes meghallgatni ezt a beszédet, amit Obama mondott.
Ezt a gondolatot már korábbi gondolkodók is felismerték, például Machiavelli így ír róla A fejedelemben: "Előttem sem ismeretlen, hogy sokan úgy gondolták, vagy úgy gondolják, a világ dolgait Isten és a szerencse igazgatja, s emberi ésszel ezen mit sem lehet változtatni, ellene nincsen orvosság; mindezt azért, hogy azt állíthassák: nem szabad a munkában megizzadni, bízza magát mindenki a sors kegyére. Napjainkban sokan osztják ezt a vélekedést, hiszen nap mint nap annyi minden történik, ami meghazudtol minden emberi számítást. Erre gondolván magam is némelykor fejet hajtottam vélekedésük előtt. De míg szabad akaratunk van, úgy ítélem, igaz, hogy a szerencse felerészben ura tetteinknek, hanem a másik felét, vagy majdnem annyit, önnön erőnk mozgat. Hasonlatos ez némely pusztító folyóhoz, mely, ha megárad, elönti a síkságokat, összemorzsolja a fákat és épületeket, elviszi a földet egyik helyről, és lerakja másutt: mindenki menekül előle, pusztító haragjától rettegve, s gátat emelni ellene képtelen; de mert ilyen, nem marad más, mint hogy a lakosság nyugalmas időben előre fölkészüljön gátakkal és töltésekkel, mert ha felduzzadván csatornákba ömlik, tombolása korántsem olyan féktelen és káros. Éppen így van ez a szerencsével is: ott mutatja meg hatalmát, ahol nem áll vele szemben biztos erény, s oda fordítja haragját, ahol gát és töltés nem állja útját. S ha szemügyre veszitek Itáliát, amely ezeknek a hullámzásoknak katlana: ahonnan e mozgás elindult, gát, töltés és bármiféle védelem híján lévő síkságot láthattok; pedig megfelelő virtussal védekezve, ahogyan példának okáért Németországban, Franciaországban, Spanyolországban ez az áradás ily nagy hullámokat nem vetett volna, sőt esetleg be sem következik. Kívánom, hogy ez a hasonlat eléggé megmagyarázza, hogy általánosságban mit jelent a szerencse útját állni."
Szerintem az egyik legnyilvánvalóbb csúsztatás Obama beszédében ez:
"Government research created the Internet so that all the companies could make money off the Internet."
A kormányzat nem azzal a céllal fejlesztette ki az internetet, hogy a cégek abból pénzt csinálhassanak, hanem katonai célok miatt, csak aztán voltak, akik rájöttek, hogy az ARPANET technológiája más célok szolgálatára is alkalmas.
Az internet épp attól lett internet, hogy kiszabadult a katonai és kutatói szférából, és az eredeti céloktól egészen eltérő dolgokra kezdték használni. Számos internetes megoldás esetében érződik is, hogy a net nem arra lett kitalálva, amire ma használják, és sok megoldandó problémát okoznak az alapok örökségei...
Ez az egész érvelés egyébként a vallások érvelésére hajaz, miszerint az ember mindenért az isten(ek)nek kell hálás legyen, hiszen ha pl. nem teremtette/ék volna meg a Napot, akkor a fű se nőne és mind éhen halnánk. A gondoskodó isten(ek) tehát igazán megérdemelnek némi áldozatot és/vagy adót, no meg persze a papság is, mert ők biztosítják az isten(ek) jóindulatát.
Sajnos pont arról nem írtál, ami sztem a lényeg lenne: Egy szabad társadalomban minden tranzakció önkéntes, és szerződésben van rögzítve, ki tartozik kinek. Ezen felül senkinek semmilyen tartozása nincs senki felé jogilag (ettől még persze lehetünk hálásak egy feltalálónak, de ő nem várhat el tőlünk semmit). Ahhoz, hogy ez ne így legyen, az állam kell: rákényszerít valaminek az elfogadására, majd azzal, hogy elfogadtad, próbálja legitimizálni önmagát. Mint amikor a rabszolgatartó arra kényszeríti a 2 rabszolgát, hogy osszák meg egymással az ételt, majd azt mondja: Lám, megosztottátok egymással az ételt, tartoztok egymásnak, ezért jogos, hogy a jövőben is meg kell, hogy osszátok egymással, én meg persze szívesen segítek benne. Az állammal semmilyen szerződést nem írtam alá, nem egyeztem bele abba, amit csinál, nem lehet velem szemben semmilyen elvárása, főleg nem az elnyomásomért cserébe, ami teljesen nonszensz.
Machiavellit meg azért elég meredek itt idézni, tekintve, hogy a munkássága arról szólt, hogy lehet minél hatékonyabban uralkodni mások felett, elnyomni a jónépet...kb. az antitézise annak, amiről ez a blog szólni kíván sztem.
@erdészpista:
Nagyon jó meglátás.
Neked jó meglátásaid vannak. Nincs kedved publikálni itt?
Én örömmel venném, mert nekem nincs sok időm és időnként kell valamit publikálni, mert szétszéled az olvasóközönség.
Ami viszont Machiavellit illeti ott tévedsz. Ő egyáltalán nem akart uralkodni senkin, sem pedig elnyomni. Ő vérbeli köztársaságpárti volt, de mikor a köztársaságot megdöntötték őt száműzték. Viszont nagy patrióta is volt (pedig hívták máshova is szakérteni), ezért vissza akart kerülni Firenze szolgálatába, de ez nem volt lehetséges, hacsak nem tudja meggyőzni a Medicieket arról, hogy ő nagyon ért az államigazgatáshoz. Ezért írta meg a Fejedelmet. A sors iróniája, hogy a műve csak részleges sikert aratott, viszont később, amikor már a Mediciek is belátták, hogy nagyon hasznos ember, nyilvánosságra került, félreértették és megvetés tárgyává tették.
@Lord_Valdez:
Köszi! Érdekes, hogy kérdezed, mert pont most akartam indítani egy blogot voluntarizmusról és hasonlókról, igaz angolul, de a magyar verziót elküldhetem, hátha tetszik. Írok majd privit, ha elkészül az első cucc.
Ami Machiavellit illeti, bevallom nem nagyon tanulmányoztam még őt, de amit most írtál, az nem győzött meg. Nem azt írtam, hogy ő maga akart elnyomni valakit, de amiről a munkássága szólt, az kb. manual ahhoz, hogy lehetne minél ügyesebben. Az, hogy patrióta volt, inkább negatív, mint pozitív, az meg, hogy kompromittálta köztársasági elveit, pláne gáz. :) Orbánt sem mentesíti az, hogy a rendszerváltás idején miket mondott. :)
@erdészpista: Örülök, hogy blogot indítasz, majd valamilyen formában légyszi' közöld a helyét.
Amúgy az általad voluntarizmusként emlegetett dolog alatt mit értesz? Amennyire én meg tudom ítélni, Magyarországon voluntarizmus alatt a "csak akarni kell" hozzáállást, azaz a szándékorientált gondolkozást értik, míg angol nyelvterületen a voluntarism az önkéntességről szól.
@stoic79: Ja, majd reklámozom, ha lesz. :) A voluntarizmust kínomban találtam ki (igen, az angol voluntar(y)ism helyett), az önkéntesség vagy önkénteselvűség nem elég ütős, az anarcho-kapitalizmusnak meg mindkét része teljesen le van járatva, és nem is teljesen ugyanaz, mint a V. Nemtom amúgy a magyar voluntarizmust honnan a szöszből szedték itthon, de pont az ellenkezője kb. :) Viszont voluntarianizmus még nincs magyarul, lehet azt kéne inkább. :)
@erdészpista:
Ami azt illeti érdekel.
Az önkéntességet meg különösen szeretjük errefelé :)
Még mindig nem értek egyet. A fejedelem igazából egy késői munkája és nem is a nyilvánosságnak szánta. Ellenben a Beszélgetések Titusz Liviusz első tíz könyvéről-t igen és ezt tekintette a fő művének. Ez viszont gyakorlatilag a modern köztársaságok alapkönyve. Gyakorlatilag ő volt az első, aki fékekről és ellensúlyokról írt, a hatalmi ágak szétválasztásáról, Itáliáról, mint nemzetállamról, az állami hadseregekről (az állam polgáraiból álló hadseregről, szemben a nemesi, illetve zsoldoshadsereggel) stb.
De egyébként A fejedelem sem olyan szörnyű, ha elolvasod. Abban se bíztat kegyetlenkedésre, meg elnyomásra. Csak elemzi a hatalomgyakorlási módszerek és várható hatásukat. Tény, hogy viszonylag keveset moralizál közben. (emiatt szokták az első politikatudósnak nevezni :) )
Könnyű így ítélkezni, de nem élt könnyű időket és úgy vélte, hogy Firenzének egy monarcha is jobb, mint a bukás.
Egyébként sokszor gondoltam rá, hogy írni kellene róla, mert bizonyos értelemben a liberalizmus egyik szellemi elődje, de egy annyira bonyolult és zűrös korban élt, hogy az nem férne bele egy posztba. Sorozatot meg inkább nem írnék.
