Egyik olvasóm/olvasónk feltette a kérdést, hogy tervezek-e pártszervezést. Kis kitérő után, hadd szóljak ez ügyben párt szót.
Fodor Gábor és társai nemrég egy konferenciát tartottak, ahol az boncolgatták (karcolgatták), hogy van-e esély a magyar liberalizmus feltámasztására.
Erre a válaszom egyértelműen igen, de ennek feltételei vannak.

Először is tanulni kell a történelemből, hogy ne ismételjük meg. Elkerülhetetlen, hogy szembe nézzünk azzal, hogy hol siklott ki a magyar liberalizmus ügye. Ennek a kérdésnek a feltételét nem várhatjuk a volt SZDSZ romjaitól. Nekik ez túl nehéz falat. Ehhez ránk van szükség, akik politikai szempontból (többé-kevésbé) szűznek mondhatók.
Ezeket a hibákat nem elég felsorolni (,bár még ez sem történt meg), de megoldást is kell rájuk kínálni.

Én azt hiszem, hogy tudok megoldást kínálni rájuk.
Első lépés gyanánt, szakítani kell azzal az opportunizmussal, hogy mindenféle liberálist és hasonlót egy zászló alá tereljünk. Ez hasznos, hogy ha sok szavazatot akarsz szerezni, de káros, ha stabil tábort akarsz építeni. Ahhoz hitelesség kell és következetesség. Azaz világosan deklarálnunk kell, hogy mi a klasszikus liberalizmusban hiszünk, ennek minden velejárójával legyen az bármilyen kellemetlen is. Pl.: Nem léphetünk fel a Jobbik ellen csak azért, mert csúnya dolgokat mond, hanem azt kell mondanunk, hogy bár megvetjük azokat a szavakat, amiket mondanak, de joguk van elmondani.
Lehet, hogy számos potenciális szavazót ezzel eleve kizárunk, de aki marad, arra számíthatunk később is.

Második lépésként el kell magyaráznunk, hogy miért jó az, amit hirdetünk. Hiszem, hogy el lehet magyarázni, hogy miért fontos a jogállam, a szabad piac, a szabadságjogok, a felelősség stb.
Szerencsére az Orbán-kormány kellő mennyiségű elrettentő példát produkál, ennek ellenére nem egy anti-orbán ideológiát kell meghonosítani. Igenis lehetnek kérdések, amikor határozottan melléjük kell állni, mert egyetértünk velük. Tudom, hogy olcsó népszerűségforrás mindent ellenezni, de ez pont a következetesség feladását jelentené. Ezzel együtt meg kell tanulni időnként engedni. Kimondani, hogy "ezzel nem értünk egyet, de el tudjuk fogadni", vagy "igazából ezt nem preferáljuk, de a jelen helyzetben erre van szükség".

Harmadik lépésként ítélnünk a korrupciót, akkor is ha párt társunkat érinti. Aki a tiszta verseny prófétája akar lenni, az ne az állam vérét szívja. Enélkül nem lehet egyenes gerinccel kiállni a nyilvánosság elé.

Negyedik lépésként nyilvánosságot kell szereznünk. Ez a legnehezebb az egészben, mert városi legendával ellentétben egyáltalán nincs sajtónk. Még talán a HVG áll a legközelebb a szellemiségünkhöz, illetve a néhai Hírszerző állt.
Alternatív sajtóként szóba jöhetnek még a közösségi oldalak, ahol viszonylag könnyű hálózatot szervezni, már ha van rá hajlandóság. Hovatovább előfordulhat olyan is, hogy tüntetni kell mennünk. (igen, ez azzal jár, hogy fel kell emelnünk a seggünket). A tüntetés például egy remek módszer, mert a transzparens egyúttal "reklámhordozó" is. Egy meglepő ügy melletti tüntetés igazi sajtó csemege. Pl. ugyan ki tüntetne a nyugdíjkorhatár emelésért?

Ha ezek megvannak, akkor beszélhetünk először feltámadásról. Vagy inkább előjátékról a feltámadáshoz.

Akkor most nézzük a pártszervezés kérdését.
Szívesen részt vennék benne, de nem érzem sem az időt megfelelőnek, sem pedig magamat felkészültnek rá.
Egyrészről ennek a blognak mindössze 2 szerzője van. Reméltem össze tudok még szedni párat, de idáig az eredmények szerények. Sok hasonló témájú oldal van a neten, de nem tudunk egymásról. (Ahhoz képest, hogy állítólag a nemzetközi nagytőke fizet minket, igen szervezetlenek vagyunk :) ). Össze kell kapaszkodnunk, linkeket kell cserélnünk stb. Ja, és ha kell névvel is vállalni a véleményünket. (A facebook oldalról kiderül. A képet ne nézzétek, 1000 éves)
Másrészről jómagam nem tartom magam egy tehetséges szervezőnek. Sok kisebb feladat megszervezése is meglepően nehéznek bizonyult már nekem (főleg az emberek passzivitása miatt).
A személyes adottságok mellett az élethelyzet, amiben vagyok szintén nem kimondottan kedvez egy nagy projekt bevállalásának. Nem olyan régen vettem egy elég lepusztult lakást (volt pár kevésbé szerencsés befektetésem), amiben szinte mindent ki kell cserélni. Ez jóformán minden időmet leköti. Gondolom már észrevettétek, hogy mostanában elég ritkán írok. Ez jórészt ennek tudható be.

Ilyen körülmények között igen felelőtlennek érezném magam, ha most ígéretet tennék arra, hogy pár hónapon belül már létező pár lehetünk.