Ismét egy Larken Rose videó. Ez nem egy adott beszédet vagy előadást tartalmaz, hanem egy vlogger által összevágott videót, amit Larken Rose különböző előadásaiból vágott össze. Az alábbiakban a videó fordítása következik.

Egyszerűen fogalmazva etatista az, aki szerint szükség van államra. Lényegében mindenki, aki szerint kell kormányzat. A kormányzat a hatalom gyakorlása adott embereken egy adott területen, ami lényegében a "kormányzáshoz való jog". Nem csak az a képesség, hogy más embereket irányítani lehet, mert ez a legtöbb emberben valamilyen formában megvan. Maga a "jog", az az elképzelés, hogy bizonyos embereknek joguk van másokat irányítani. A kormányzás mint koncepció kizárólag hiten és indoktrináción alapul. Ennek a koncepciónak semmi értelme, akár praktikusan, akár bizonyítékok tekintetében, akár logikusan nézzük. Éveken át úgy gondoltam, hogy ez a legjobban a valláshoz hasonlít, és csak az utóbbi években jöttem rá, hogy ez több, mint analógia. Ez valójában minden szempontból egy vallás. Van egy emberfeletti istensége - az állam, aminek olyan jogai vannak, amik halandóknak nincsenek. Nem vonatkoznak rá azok a szabályok, amik halandókra igen. Parancsokat osztogat és ha nem engedelmeskedsz, akkor "bűnös" vagy, és büntetést érdemelsz. Akik ehhez hűségesek, az igaz hívők; számukra fontosak ezek a bizarr rituálék: választások, és jogalkotás, és kinevezések. És akkor beöltöznek és azt mondják:

"Ta-dam! Most már az 'államot' képviselem. Tudom, hogy úgy nézek ki, mint egy átlagos személy, de nem csak olyan jogaim vannak, mint egy átlagos személynek, mert a mágikus istenséget, az 'államot' képviselem, úgyhogy jogom van a pénzedet követelni, és ugráltatni, és ártani neked, ha nem engedelmeskedsz. Az 'állam' nevében cselekszem, aminek vannak parancsolatai - a 'törvények' - és ezek a törvények nem csupán emberi lények fenyegetései - ezek egy emberfeletti entitás rendelkezései. És nektek, rendes embereknek fejet kell hajtani eme istenség előtt, és ha javítani akarsz a világon, akkor ehhez kell imádkoznod. És biztosítunk számotokra különböző rituálékat, hogy hogyan és mikor kell imádkozni ezért. Imádkozni istenhez, hogy olyan legyen a világ, amilyennek szeretnéd, és megvédjen a valóság mindenféle bizonytalanságától."

Ez a doktrína, amit az embereknek tanítottak, egyértelműen abszurd. És egy csomó példa van erre, pl. "a kormányzottak beleegyezése." Ilyen dolog nem létezik. Ha beleegyezés, akkor az önkéntes. Ha kormányzott, akkor nem. A valódi kifogás a következő: "Jogunk van uralkodni feletted, mert te így döntöttél még akkor is, ha nem szavaztál ránk vagy mindent ellenzel, amit teszünk veled." És: "Hát, ők képviselnek minket." Rendben, szóval úgy "képviselnek" minket, hogy olyan dolgokat tesznek, amikhez nekünk nincs jogunk? És úgy "képviselnek" minket, hogy folyton ugráltatnak és elveszik a pénzünket? Fogadok, ha átmennék a szomszédhoz és őt ugráltatnám és elvenném a pénzét, és közben azt mondanám: "Én képvisellek téged" azt mondaná: "Mi? Milyen ostobaság ilyet mondani!." Számomra a legőrültebb a következő: "Mi vagyunk az állam", amit mindenfelé lehet hallani, és amikor megkérdezek valakit: "Észrevetted, hogy van egy csoport, akik fenyegetéseket eszközölnek, amiket 'törvényeknek' neveznek, és pénzt követelnek, amiket 'adónak' neveznek és ha nem engedelmeskedsz, akkor fegyvereseket küldenek rád, hogy ártsanak neked? És képtelen vagy különbséget tenni köztük és magad között?"

A legfőbb árulkodó jel, hogy az államba vetett hit az vallási jellegű vakhit az, hogy az emberek hogy reagálnak. Egy egyszerű kérdéssorozat például így néz ki: "Tudsz delegálni olyan jogot másnak, amivel te nem rendelkezel?", és mindenki azt válaszolja, hogy "Természetesen nem." "És te és a haverod? Tud-e a kettőtök egy olyan jogot delegálni valakinek, amivel egyikőtök sem rendelkezik?" "Hát nem." És ezek után csak pár kérdés és eljutunk oda, hogy: "És akkor a kongresszusnak honnan vannak olyan jogai, amik neked nincsenek?"

Ezek után érzelmesek lesznek vagy mérgesek, vagy védekeznek, vagy elmenekülnek. Ezt az elképzelést ők nem érvek, bizonyítékok vagy logika segítségével tették magukévá. Ezt úgy tapasztalták meg, hogy a fejükbe verték még azelőtt, hogy beszélni tudtak volna. Azt tanították nekik, hogy ebben kell hinni; hogy van egy olyan dolog, hogy "hatalom", aminek olyan dolgok is megengedettek, amik egy átlag embernek nem, és az embereknek kötelességük neki engedelmeskedni. Ez egészen addig ment, amíg bizonyos emberek - akik nem voltak istenek vagy valami hasonló - leírtak valamit egy papírra és "törvényhozásnak" nevezték, majd végeztek néhány rituálét, ami után az emberek elkezdték mondani, hogy: "Igen, ez a törvény." A legtöbb ember szó szerint fizikai kényelmetlenséget és félelmet érez már annak a gondolatától is, hogy a "hatalomnak" ne engedelmeskedjen. A legtöbb ember nem tudja azt mondani, hogy: "Nem, azt nem fogom megtenni", mert ez szembe megy több évnyi programozással és indoktrinációval, mert úgy nevelték, hogy azt gondolja: "Ha azt teszed, amit mondanak, akkor jó ember vagy. Ha nem, akkor rossz ember vagy." És ezt az üzenetet tanulja az ember az iskolában, és ezt verik mindenkinek a fejébe. A diákok újra és újra és újra és újra, minden nap azt tanulják az iskolában, hogy az erényességed mértéke az, hogy hogyan engedelmeskedsz a hatalomnak. Ez az egész "jutalmazás-büntetés" dolog lényege. Egy dolgot biztos megtanulsz az iskolában: ha azt teszed, amit mondanak, akkor helyeselnek és megjutalmaznak, ha nem, akkor megvetnek és elítélnek. Biztosra mennek, hogy mindenki megtudja, te egy rossz ember vagy, mert nem tetted azt, amit mondtak neked. A hatalomban való hit mindenkit - legyen jó ember, rossz ember, vagy a kettő közötti - arra ösztönöz, hogy olyan dolgokat támogasson és cselekedjen, amiket nem akarnak - rossz dolgokat, amiket másképp nem tennének meg. Még a rendőrök is, mert ők valóban és igazán úgy gondolják, hogy olyan cselekedetekhez van joguk, amikhez nekem nincs. Vagy neked nincs. A legtöbbjük azért csinálja azt, amit, mert hisznek a tekintélyben, és hisznek abban, hogy a jogszabályok felmentést adnak nekik az erkölcsös cselekedetek alól. Úgyhogy ha valamit csinálnak és valaki megemlíti, hogy "Amit csinálsz, az nem helyes", akkor azt válaszolják, hogy "Hé, nem én hozom a törvényeket, csak betartatom azokat. Nem vagyok felelős a cselekedeteimért, csak egy eszköz vagyok egy "államnak" nevezett távoli dolog kezében. Nem hibáztathatsz azért személyesen engem, amit csinálok, mert valójában nem én csinálom." Bármekkora őrültségnek is hangzik, ezt fogják mondani, ha valaki pl. azt mondja, hogy: "Amit csinálsz, az nem helyes. Nincs rendben, ha valakit azért zárunk be, mert marihuánát szívott. Nem helyes." Minden esetben ez van, amikor a "rendvédelem" erőszakot kezdeményez nem erőszakos emberekkel szemben. És ha ezt felemlíted, akkor úgy beszélnek, mintha nem is ők tették volna. Az egyetlen ok, amiért ezt csinálják az az, hogy hasonlóan másokhoz megtanították nekik az összes hazugságot a tekintélyről, államról, törvényről. És akkor azt mondták nekik: "Te csak az ún. 'törvény' egy eszköze vagy és ebből következőleg neked vannak olyan jogaid, amik másnak nincsenek, úgyhogy nem kell magad rosszul érezned amiatt, hogy nem erőszakos emberek ellen is alkalmazol erőszakot, mert a 'törvény' szerint ez rendben van." Ez valójában csak azt engedélyezi, hogy figyelmen kívül hagyd a lelkiismereted, mert azt mondja: "Olyan jogaid vannak, amik másoknak nincsenek. Nincs jogod beleszólni mások szokásaiba a magad nevében. Nincs jogod kényszeríteni másokat a magad nevében. De onnantól kezdve, hogy te vagy a 'rend őre', akkor nem csak, hogy rendben van, hanem nemes és nagyszerű dolog másokat kirabolni és parancsolgatni nekik."

Ez a legnagyobb veszélye a tekintélyelvnek. Jó embereket ringat abba a tévhitbe, hogy a rossz, gonosz és agresszív cselekedetek rendben vannak, ha azt gondolják: "Hát, ez rendben van, ha az állam és a tekintély is ezt csinálja." A szüleik, az iskola, az állam, a kultúra és a környezetükben mindenhova beépült tekintélyelvű üzenet mind arra nevelte őket, hogy az engedelmesség erény. És ha egy olyan kultúrát nevelsz ki, amelyik így gondolkodik, és egy pszichopata kerül hatalomra, aki azt mondja: "Hé, csináljatok rossz dolgokat", akkor az emberek azt mondják: "Hát, muszáj parancsot teljesítenem. Be kell tartanom a törvényt. Azt kell csinálnom, amit mondanak, mert az erény." És akkor a jó emberek megindulnak, és rossz dolgokat kezdenek csinálni. Én nem félek a Maóktól, a Sztálinoktól vagy a Hitlerektől, én azoktól a több ezer vagy több millió embertől félek, akik azt képzelik, hogy ezek "tekintélyek" és azt csinálják, amit mondanak, fizetnek a birodalmuk felépítéséért, teljesítik a parancsaikat. Nem érdekel, ha van egy magányos bajszos bolond. Ő nem komoly fenyegetés, ha az emberek nem hisznek a tekintélyben.

Sok ember azt feltételezi, hogy: "Mindenkiben bíznod kell, ha nem akarsz államot." Ez egyáltalán nem igaz. Én közel sem bízom annyi emberben. De ha nem bízok abban, hogy az emberek képesek élni a saját életüket, hogy bízhatnék abban, hogy hatalmi pozícióba kerüljenek és erővel mások életét irányítsák. Az egésznek lényege a következő: "Nem bízom az emberekben. Az emberek megbízhatatlanok és kiszámíthatatlanok, ezért a megoldás az, hogy vegyünk néhányat közülük - a legmegbízhatatlanabbakat -, engedjük, hogy erőszakkal irányítsanak minket, és ez majd meg fog védeni minket a megbízhatatlan emberiségtől." Rendben, ha annyira félsz az átlagembertől, és hálás vagy, hogy van kormány, hagy kérdezzem meg: ki fenyegetett meg és vett el tőled több pénzt? Magánszemélyek fenyegettek meg? Vagy a hatóságok emberei? Mennyi gyilkosságot követnek el magánszemélyek ahhoz képest, amennyit a tekintélyre hivatkozva követnek el? Még a közelébe sem ér. A magánszemélyek által elkövetett gyilkosságok száma teljesen eltörpül az erőszakszervezetek, kormányzat vagy hatalom nevében elkövetett gyilkosságok száma mellett. Ha csak a kormányok más országok lakossága elleni gyilkosságokat is nézzük, még ezek száma is eltörpül azok száma mellet, amikor a kormány a saját népe ellen követett el erőszakot. Az elmúlt 100 évben több, mint 270 millió ember halt meg a saját kormányuk által, és ebbe nincsenek benne a háborúk.

Az első lépés a legnehezebb; hogy rávegyél valakit arra, hogy tegye félre vak hitét addig, amíg elgondolkodik a dolgokon. Hogy elég információt kapjon ahhoz, hogy azt mondja: "Lehet, hogy a kormány nem is lehet legitim?" Nagyon sok kell ahhoz, hogy az ebbe a hitbe nevelt emberek elgondolkodjanak ezen a szó szerint istenkáromló  gondolatokon. Hogy nem, Washingtonnak nincs joga uralkodni. A fenyegetéseik nem "törvények", csak fenyegetések. A követelésük nem "adó", csak zsarolás. És úgy érzik, hogy ez eretnekség ... mert tényleg az! Eretnekség a "kormány" nevű istennel szemben.

Most már sokkal jobban reménykedem, mert egyre inkább nő azoknak a száma, akik el mernek ezeken gondolkodni. És egyre több ember képes ezekről a dolgokról beszélni. És bár még mindig kisebbségben vannak, de számuk exponenciálisan nő - és szerintem ez nem fog megállni. Úgy gondolom, hogy az etatizmus kultusza lényegében halott. Végső soron, szerintem az etatizmus ugyanazon okok miatt van kudarcra ítélve, ami miatt a lapos Föld gondolata. Túl sok ember mutat rá ennek a hitnek a teljes és szükségszerű őrültségére és ez nem fog csak úgy megszűnni. Senki, aki érti az önbirtoklás elvét és azt, hogy a hatalom miért szükségszerűen hamis nem fog felkelni egy nap és azt mondani: "Úgy gondolom, mostantól most azt kell csinálnom, amit a politikusok mondanak." Úgy gondolom, hogy az emberiség csak most döbben rá arra, hogy milyennek kell valójában lennie. Az emberiségnek nem egy háziasított fajnak kell lennie, amit egy uralkodó osztály birtokol. Minden ember saját maga tulajdonosa; a saját életének irányítója. Szeretnék egy valóban racionális, erkölcsös civilizációt látni még az életem során, de egyszer eljutunk oda. Előbb-utóbb el fogunk jutni oda. A hazugság nem élheti örökké túl az igazságot.

(A videóban szereplő gondolatok részletes kifejtéséhez olvassátok el Larken Rose: The Most Dangerous Superstition című művét).