Nos, forradalmi időket élünk, fülkén belül és kívül egyaránt. Bár magam nem vagyok nagy rajongója a forradalmaknak, de ha már így alakult, nézzük, mit kívánhat egy szabadelvű polgár.
Nem vagyok én telhetetlen, csak olyat kívánok, amely semmibe sem kerül és senkinek nincs kárára, és mindenekelőtt a nemzet minden polgára csak nyerhet vele. És legfőképpen, attól hogy valakinek több lesz, nem lesz senki másnak kevesebb belőle.
Mit kíván tehát a magyar liberális? Csak egy dolgot:
Szabadságot.
Éppenséggel ennek vagyunk leginkább híjján. Picit kifejtem, hátha nem egyértelmű:
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését: azaz a párthű médiatanács felszámolását, és (kormánytól független) valódi közszolgálati médiát.
2. Felelős minisztériumokat, azaz a közpénzek teljes átláthatóságát, az utolsó tűzőgép beszerzéséig bezárólag. minden közforint útját feltenni a netre, még az elköltése előtt!
3. Szabad országgyűlést, átlátható törvénykezést, azaz teljes és mindenre kiterjedő nyilvánosságot a törvényhozás minden tevékenysége során. az újságírók szabad bejárását az országgyűlésbe, a mostani feudális viszonyok feloldását - valamint a törvényalkotásra vonatkozó szabályok maradéktalan betartását, legfőképpen a társadalmi egyeztetések és nyilvános hatástanulmányok készítését!
4. Vallási és világnézeti szabadságot, azaz ne pár képviselő döntse el, hogy mi számít egyháznak, az egyházak állami támogatásának teljes átalakítását. állami támogatást csak célzottan és teljes nyitottság mellett! (egyházak csak a civilekkel egyforma mértékben kaphassanak támogatást, oktatásra, gyógyításra, műemlékvédelemre, bármire)
5. Törvény előtti egyenlőséget, a megkülönböztetések teljes tilalmát, azaz független bíróságot, és gyors és jól működő jogszolgáltatást, amelynek hiánya a gazdaság egyik legsúlyosabb fékje jelenleg - és mindenekelőtt az alkotmánybíróság jogkörének visszaállítását!
6. Közös teherviselést: egyforma adókat minden ágazatban, a találomra osztogatott kedvezmények és különadók felszámolását, az adórendszer megtisztítását az ideológiától és a szociális kedvezményektől. (Melyeket amúgy sem az adózás hivatott megoldani).
7. A pártállami múlt aktáinak teljes és azonnali nyilvánosságát!
8. A választási rendszer igazságos és fair átalakítását, a pártpénzek teljes nyilvánosságát!
9. Szabad és független Nemzeti Bankot!
10. Az alkotmány mondja ki a társadalmi csoportok és világnézetek egyenlőségét. (Az élettársi viszonyok, világnézet, szexuális orientáció, rassz és minden egyéb megkülönböztetés tilalmát)
11. Kívánjuk a képviselők visszahívhatóságát!
12. Az alkotmány mondja ki az adózással összefüggő képviselet elvét, azaz a választójoggal csak az élhet, aki az országban/nak fizeti az adóját, viszont az minden egyéb feltétel nélkül!
Nos, nekem ez lenne a legfontosabb 12.
El lehetne még bogarászni részterületeken, hiszen minden hatalom imádja korlátozni a polgárok szabadságát, de ez ellen folytonosan harcolnunk kell, ahogyan csak tudunk.
Ne feledjétek polgártársak: a szabadság növelése senkinek nem kerül semmibe, a szabadságtól csak a zsarnoki hatalomnak van félnivalója. Aki más szabadságának csökkentését szeretné, az fél, retteg. Annak nincsenek megvitatásra váró ötletei, az nem kormányozni, vezetni szeretne, hanem diktálni és irányítani.
A szabadság, a gondolatok és ötletek korlátlan szabadsága teszi lehetővé, hogy egy problémára a legjobb megoldást találjuk meg. A szabadság korlátozása minden esetben rossz, vagy nem elég jó megoldásokhoz vezet.
Gondolkodjatok, érdemes-e támogatni egy olyan vezért, aki nem kíváncsi a közösség véleményére, aki nem akar egyeztetni, akit nem érdekelnek az ellenvélemények, aki azt képzeli magáról, hogy minden problémára ő a legjobb megoldás.
Vállalható-e egy demokrata számára egy olyan ember, aki egypárti alkotmányt ácsol össze?
Vállalható-e egy konzervatív számára egy olyan jogász, aki visszamenőleges hatályú törvényeket szavaz és szavaztat meg, akár 2 nap alatti törvényalkotással?
Vállalható-e egy hazaszerető ember számára egy olyan vezető, aki megbélyegzi a magyarok közösségének nagy részét? Aki kiszolgáltatottá és nincstelenné teszi a nemzet negyedét-harmadát? Aki mást hazudik a népének és mást hazudik a nemzetközi partnereinknek?
és végül:
Nincs választott képviselőtől aljasabb dolog annál, mint amikor a magánérdeket a közérdek elébe helyezi valaki. Ez megbocsáthatatlan esküszegés.
Ez a kormány megszegte esküjét, és minden ponton, ahol támadni lehet, támadni kell, és ellenében összefogni mindenkivel. Ideje megtanítanunk a politikusokat, hogy ennek az országnak (megyének, városnak, falunak) ne lehessen soha többé esküszegő és hazug kormánya.
Nos, ezek jutottak eszembe, így március idusa kapcsán.
