"Ha a teljes emberiség mínusz egy fő, ugyanazon a véleményen lenne és egy ember lenne az ellentétes véleményen, az ő elnémítása az emberiség által semmivel se lenne igazoltabb, mint az emberiség általa történő élnémítása lenne, ha meglenne hozzá a hatalma." - John Stuart Mill: A szabadságról
Ma másról szándékoztam írni, de egy cikk eltérített eredeti szándékomtól. Az Indexen olvasom, hogy a Szabad Emberek Magyarországért nevű liberális pártocska a kuruc.info betiltását követeli. Szükségét érzem, hogy ezúton adjam a világ tudtára, hogy elhatárolódom a Szabad Emberek Magyarországért párttól. Figyelem, az alábbi írás indulatból született. Megtekintése semmilyen korosztály számára nem ajánlott.
A SZEMA eddig egy érdekes kezdeményezés volt. Nem igazán hittem benne, hogy az SZDSZ romjain kinőhet hiteles liberális párt, de kitudja, végül is egy esélyt megérdemel. Egész értelmes emberek gyűltek benne össze, azonban most már világos, hogy nem tették fel maguknak a kérdést, hogy hová lett az SZDSZ? Ezt a kérdést mindenkinek fel kell tennie, aki liberális pártot szeretne Magyarországon.
Volt valaha egy közepes méretű párt. Az ország második legnagyobb pártja, most meg egy szabad szemmel nem is nagyon látható pártocska. Hová lett ennyi szavazó? Miért hagyták el a pártot?
Hát, kérem szépen, nem mi hagytuk el a pártot. A párt hagyta el magát. Az elejétől fogva voltak kínos momentumok (ld. taxisblokád, ahol egy párt, amelyiknek a jogállam fontosságát kellene hirdetnie a zavargók oldalára állt a törvényes kormánnyal szemben), és az utóbbi években sikeresen átalakult egy rettenetesen ciki kleptokommandóvá, de a legfontosabb kudarca mégsem a korrupció volt, hanem az ideológiai következetlenség.
Na, most erre az útra lépett rá a SZEMA is.
Hogy maradhatna egy párt hiteles, ha saját maga se veszi komolyan a saját tanításait?
Nem lehet egyszerre védeni a szólásszabadságot és pátyolgatni a kisebbségeket, hogy jaj, nehogy valaki valami csúnyát mondjon róluk.
Ha szólásszabadságot hirdetünk, akkor azt vegyük is komolyan. Akkor a náciknak is vannak jogaik. Utálatos, gyomorforgató dolgokat fognak mondani, de ha valaki liberálisnak vallja magát bizonyos dolgokat le kell nyelnie, akkor is, ha nem tetszenek neki. Károgni, helyteleníteni, kampányolni ellene azt lehet, de betiltatni nem. Ha mégis ezt teszi, teljes joggal fogják képmutatással vádolni.
Ha a kisebbségeket akarjuk védeni? Oké, korlátozzuk, hogy ki kiről mit mondhat, ezt is meg lehet csinálni, de akkor ne beszéljünk arról, hogy mennyire fontos nekünk a szabad beszéd. Vagy szüzek vagyunk, vagy kurvák. A kettő együtt nem megy.
Tessék választani, hogy klasszikus liberálisok akarunk-e lenni, vagy szociálliberálisok!
Lehet csinálni mindkettőt, de a kettő kizárja egymást. Itt nincs középút: az egyik egy jobboldali ideológia, a másik egy bal. Ha egyszerre próbálod meg képviselni a kettőt, akkor két szék közt a pad aláülsz. Ez történt az SZDSZ-szel is. A bölcs ember nem lép kétszer ugyanabba a szarba.
Minden elvi kifogásom mellett fontos hozzátenni, hogy ez egy szélmalomharc. A kuruc.infot le lehet tiltani, de holnap megjelenik egy másik site. Azt is le lehet, de megjelenik egy harmadik. Pont egy liberális pártnak kelljen magyaráznom az eszmék piacáról? Tessék továbbgondolni az analógiát. Igény van rá, tehát lesz. A kereslet mindig megteremti a maga kínálatát. Még a legnagyobb diktatúráknak is csak komoly nehézségek árán sikerül elvágniuk az emberek a nem kívánt tartalmaktól, mert az emberek akarják azokat a tartalmakat. Ne akarjuk követni őket, pláne ne liberális színekben! Ettől én határozottan elhatárolódom.