Most olvastam a legújabb indítványt, hogy mi legyen az EU-val.
Abban feltétlenül igaza van, hogy az EU jelenlegi formájában sokkal rosszabbul működik, mint működhetne. Abban viszont nincs, hogy milyen irányba akarja megjavítani.
A javaslatok:
- A szerződésekből törölni kell az „egyre szorosabb egység” célkitűzését. Az integráció nem öncél, hanem eszköz: nemzeti szabadságunk kiteljesedésének eszköze.
Ezen nincs mit elemezni, mert ez bullshit. Nem jelent semmit. - Európa keresztény gyökerei és kultúrája jelentik az európai integráció alapját, ami erkölcsi iránytűként szolgál a bizonytalanságok korszakában. A szerződésekben meg kell jelennie ennek az alapvetésnek.
Európában számos gyökere van és azok közül a keresztény csak egy. Legalább annyira erős hatással bír a görög-római gondolkodás és a felvilágosodás eszmeisége is, csak ezeket nem szokták emlegetni. Pedig lenne rá igény, mert az, hogy ma Európa menő helynek számít a világban, elsősorban annak köszönhető, hogy itt indult a felvilágosodás. Ha mi itt létrehoznánk egy keresztény Iránt, az semmivel nem lenne élhetőbb, mint a mohamedán Irán.
Amellett, hogy Európa ma már rég nem olyan vallásos ország, mint ahogyan a Fidesz elképzeli. Csehország és Svédország ma már a világ legkevésbé vallásos országai, Kína után. Még az olyan hagyományosan erősen katolikus országokban, mint Spanyolország, vagy Írország is kisebbségben vannak a vallásos emberek ma már, tehát ennek ma már nem is lenne számottevő támogatottsága. - A szerződésekben egyértelműen rögzíteni kell az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét.
Az Európai Bizottság egy politikai döntéshozó testület, amiben mit ad Isten, politikusok ülnek. Tőlük elvárni a politikai semlegességet abszurd. Minden szereplőnek megvan a maga meggyőződése, de ez önmagában még teljesen normális. A világ összes kormánya ilyen. A Fidesz gondja az vele, hogy állandóan összetűzésbe kerül vele és emiatt kialakult az a téveszméje, hogy Magyarország ellen politikai boszorkányüldözés folyik. Kb. mint amikor a huligán Pistike a tanár nénit hibáztatja, amiért állandóan intőt kap. - A szubszidiaritás elvének jegyében felül kell vizsgálni, és részletes katalógusban kell rögzíteni az Európai Unió intézményei útján gyakorolható hatásköröket.
Ilyet elvileg lehetne csinálni, de a változatos hagyományaink miatt az egyes országok intézményei is változatosak. Nagyon nehéz lenne olyan katalógust létrehozni, ahol egyáltalán felsoroljuk a lehetséges hatásköröket. Ha viszont csak a meglévő intézményekre hagyatkozunk, akkor elveszítjük a jövőbeli reagálás képességét. Egy rugalmatlan EU-nak nem valószínű, hogy számottevő jövője lesz. Nagyjából a következő válságig fog tartani. - Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. Katonai képességeit, ennek alapjául szolgáló ipari kapacitásait erősíteni kell, és az európai biztonság letéteményeseként közös európai hadsereget kell felállítani.
Ez a pont, tökéletesen ellentmond, az összes többinek és úgy általában a Fidesz eddigi elképzeléseinek. Egy európai hadsereg és hadiipar, nagyon szoros integrációt tételez fel. Ehhez nem csak hadsereget kell közösíteni, hanem például logisztikai hálózatot is. - Európának meg kell védenie a jelen és a jövő európai generációit. A demográfiai kihíváskezelésének és a családok támogatásának a szerződésekben uniós célkitűzésként kell megjelennie.
Ez itt megint olyan dolog, amiben minden tagállam teljesen más filozófiát követ. Nagyjából lehetetlen közös nevezőt találni azon kívül, hogy valamiféle támogatás mindenhol létezik, de ezeket nem igazán lehet összehasonlítani. Arról nem is beszélve, hogy nem is feltétlenül érdemes, mivel a különböző országok nagyon különböző helyzetben vannak. Esélyünk sincs átvenni mondjuk a svéd szociális modellt, mint ahogy neki meg értelmetlen lenne a magyart. - Szerződéses szinten kell garantálni minden nép jogát arra, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a hazájában.
Ez a pont, elmegy egy fideszes lakossági fórumon, de jogászok csak értetlenül pislognának. Egyrészről, a nép nem egy jogi személy. Nincsenek jogai. Meg se tudjuk mondani, hogy mit is akar a nép, vagy ki is tartozik pontosan bele. A legtöbb, amit tenni tudunk, hogy népszavazásokat tartunk, de erről is tudjuk, hogy csak közelítő megoldás. Másrészről, mi történik, ha úgy döntenénk, hogy a jövőben nem akarunk cigányokkal élni? Akkor deportálhatjuk őket? Hova? Ezt így, nyilvánvalóan, senki nem fogadná el. Nem 1922-t írunk.
Ez egy értelmezhetetlen bullshit. Politikai szlogennek jó, de nem alkalmas arra, hogy jogi normát alkossunk belőle. - A jövő generációiért viselt felelősség azt is jelenti, hogy döntéseink pénzügyi terheit nem háríthatjuk gyermekeinkre és unokáinkra. A szerződésekben rendelkezni kell a további uniós adósságfelvétel tilalmáról.
Ezt a kormány se gondolja komolyan, mert ennek szellemében az államadósságot, mint olyan be kellene tiltani. Ez nagyon szép neoliberális gondolat, csak éppen semmi realitása. De, ha valami logikai mutatvánnyal ki is hozzuk, hogy csak az EU-ra vonatkozik, akkor sincs, mert közben arról beszélünk, hogy az EU legyen nagyon rugalmas a válságkezelésben is. A válságkezeléshez források kellenek. Hacsak nem csinálunk egy alapot, ahol gyűjtjük a tagállami befizetéseket és nem használjuk fel őket, akkor nincs más lehetőség, mint a hitelfelvétel. - Az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta. Az Európai Parlament képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálni, így biztosítva a valódi politikai legitimitást.
Ez, pont, hogy csökkenti a legitimitást, mert kiszolgáltatja a tagállami választási rendszereknek, már pedig az országonként különbözik. Erre az lenne a megoldás, ha az Európai Pártokra közvetlenül lehetne szavazni. Jöjjenek ide az európai pártok és kampányoljanak, majd egy egységes választási rendszerben mérettetik meg magukat. Ez komoly legitimitást adna az európai politikának, csak ezt aligha szeretné a kormány, mert megkerüli őket. - Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti parlamentek megakadályozhassák a nem kívánt uniós jogalkotást, ahogyan azt is, hogy a tagállami kormányok és a nemzeti parlamentek is kezdeményezhessenek uniós jogalkotási eljárást.
Ez nagyjából az EU végét jelentené. Az EU-nak már így is az a legnagyobb baja, hogy túl sok döntés van konszenzushoz kötve, ezért megy ilyen iszonyú nehézkesen a jogalkotás. Az EU-nak jelenleg túl sok feje van ahhoz, hogy képes legyen egységesen fellépni. Ez különösen jól látszott a migrációs válság során, amikor az EU három táborra szakadt. A déli államok baromira akarták, hogy az EU segítsen nekik. A magállamok akarták, hogy a déli államok stabilak maradjanak. A többiek meg csak ki akarták húzni magukat az egészből. Gyakorlatilag megbénult az EU az ellentétes érdekektől. Ha ezt fejlesztjük, akkor úgy fogunk járni, mint a lengyelek a XVII. században, amikor minden képviselőnek vétójoga volt. Teljesen megbénult a lengyel állam. - Szerződéses védelemben kell részesíteni az Európai Unió területén élő őshonos nemzeti kisebbségeket, és támogatást kell biztosítani számukra.
Ez egy kimondottan helyi probléma. Kisebbségek a legtöbb országban vannak, de viszonylag kevés országban van belőle probléma. Emiatt itt értetlenségre lehet számítani (ahol ismeretlen a probléma), illetve komoly ellenszélre (és, ahol szeparatista törekvések is vannak). Emiatt pl. a Minority SafePack nevű javaslatcsomag sem igazán halad. - A Szerződésekben kifejezetten meg kell erősíteni a Nyugat-Balkán országainak európai perspektíváját.
Határozottan nem kellene bővíteni az EU-t. Szerbia se, de Ukrajna meg végképp nem (tudom, most Ukrajnát nem említik épp). Ezek az országok nagyon nem állnak készen arra, hogy az EU részei legyenek. Ezeket az országokat legalább 20 év választja el ettől.
Az EU számos problémájának egyike, hogy éles szembenállás van a nettó befizetők és nettó eltartottak között. Ha az eltartottak számát növeljük (Szerbia kicsi, az annyira nem számít, de Ukrajna azért 40 milliós ország), akkor azzal ezt a szembenállást fokozzuk, ami az EU további eróziójával fenyeget. Ne felejtsük el, hogy a brexiterek egy legfontosabb érve is az volt, hogy források szabadulnak fel, ha nem kell befizetniük. Ha Németország, vagy Franciaország nem is válik ki, az európai politikában már így is egy időről-időre visszatérő téma a kétsebességes Európa gondolata. Ez valószínűleg odavezetne, hogy ez a gondolat nagyobb támogatáshoz jutna és ennek a vége, hogy Magyarország B-kategóriás tagállammá válik. Nem kell ez nekünk igazából.
Azt mondom, hogy az EU-nak két egymást kizáró jövőképe lehetséges:
1. Egységes erős birodalom, de akkor le kell mondani rengeteg tagállami hatáskörről és átruházni az EU-ra, mert csak úgy tud működni. Olyan nincs, hogy elvárom, hogy az EU csináljon valamit, de hatáskört nem adok hozzá. Ez nem megy.
2. Laza államszövetség, de akkor meg le kell mondani a közös európai hadseregről, közös pénzről, közös kisebbségvédelemről stb. És valószínűleg a kohéziós támogatásoknak sincs sok értelme ekkor.
A kettő között nincs igazán életképes kompromisszum. A kettő között az a szerencsétlenkedés van, amit most van.
Ez a javaslat, láthatóan, átgondolatlan és maga se tudja, hogy melyiket akarja. Annyit tud, hogy szeretne egy kicsit Fidesz-konformabb EU-t, de ettől az még nem lesz jobb minőségű.
