Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

  • Untermensch4: @Lord_Valdez: Az "egyik sem" azt jelenti hogy a szavazó nem csak a legmegfelelőbbet hanem a legkev... (2021.06.14. 00:48) A magyar jogállamról
  • Lord_Valdez: @6.Lenin: De ez nem alanyfüggő. Ez MINDENKIRE így van. És ebben sehol nincs kettős mérce. (2021.04.09. 20:19) A vakcinahiányról
  • Lord_Valdez: @Untermensch4: Ez egy elég jó írás. Jókat írt. Kár, hogy már nem teszi. (2021.03.03. 19:41) Konzervatívok és a normalitás védelme
  • Lord_Valdez: És, ha még mindig azt hiszi valaki, hogy a populizmus a népről szól és nem a vezetőről: telex.hu/k... (2020.12.23. 12:43) Populizmus,illiberalizmus meg minden
  • Lord_Valdez: @Untermensch4: Arra akartam utalni, hogy nem törökök voltak, hanem tatárok és nem az lett volna a... (2020.12.05. 15:36) Pár szó az iszlámról

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (16) alkotmány (13) alkotmánybíróság (2) állam (64) áltudomány (7) any rand (2) baloldal (19) bastiat (1) belpolitika (33) bevándorlás (5) bürokrácia (4) cigányság (5) co2 (2) család (5) demografia (4) demokrácia (6) diktatúra (13) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (3) erkölcs (20) etika (13) eu (6) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (31) filozófia (21) fizika (1) friedman (2) fülke (2) gazdaság (80) gender (2) globális (9) heinlein (1) hiány (1) honvédelem (3) imf (4) index (1) individualizmus (9) indulatposzt (5) infláció (3) intro (1) iszlám (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (2) jog (12) jogállam (24) kalkulációs probléma (2) kdnp (2) kedvezmények (17) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteó (3) konteo (12) konzervatizmus (1) korrupció (12) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (2) libertarianizmus (7) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (58) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mezogazdasag (9) migráció (7) moma (1) morgás (27) MSZP (5) mta (2) multikulti (3) nemiség (3) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (11) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (4) pénz (3) piac (40) polgár (4) politikai korrektség (6) populizmus (26) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (11) prostitúció (1) protekcionizmus (5) reform (19) rothbard (4) Soros (1) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (2) szdsz (6) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (18) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (4) társadalmi igazságosság (4) társadalom (41) tiltás (7) történelem (8) tudomány (7) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (1) választás (12) vallás (5) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (3) Címkefelhő

A magyar polgárság leépülése

2014.05.11. 22:58 | stoic79 | 36 komment

Címkék: gazdaság jobboldal társadalom állam polgár baloldal megmondás jogállam belpolitika középosztály kedvezmények

A mandineren jelent meg egy felhívás, miszerint párbeszédet kezdeményeznek a fiatal középosztály politikából történő kivonulásáról. Gondoltam írok ezzel kapcsolatban, hiszen ez az a réteg, akik közül a libertarianizmus fő támogatói kerülnek ki. Viszont szerintem a kérdés nem lett jól feltéve, inkább a polgárság kivonulásáról kell beszélni, mint ahogy az a későbbiekben kiderül.

Polgár kontra középosztály

Sokféle definíció létezik arra vonatkozólag, hogy kik tartoznak a középosztályba. Leggyakrabban az átlagjövedelem környékén keresőket szokták beleérteni, akik nem keresnek rosszul, van némi megtakarításuk, viszont annyira nem gazdagok, hogy több lakásuk vagy autójuk legyen.

A polgár definíciójára is több fogalom létezik, legtöbbször az önálló jövedelemmel és/vagy vállalkozással rendelkező embereket értik alatta. Itt nem maga a jövedelem a meghatározó tényező, hanem a polgári mentalitás: ő az elképzeléseit önerőből megvalósító "vállalkozó", ahol az idézőjel azért kell, mert nem csak a jogi értelemeben használt vállalkozó lehet a polgárság tagja, hanem bárki, aki ezt az értékrendet képviseli, legyen szó boltosról, parasztról, értelmiségiről, művészről stb. Ennek az értékrendnek a központi eleme a saját teljesítményen elért eredményei, valamint az ezzel járó felelősség vállalása, legyenek ennek pozitív vagy negatív következményei.

A két meghatározást nem véletlenül keverik, ugyanis a polgár a leggyakrabban a középosztály tagja. Elképzelhető, hogy pl. egy sikeresebb feltaláló hihetetlen vagyonra tesz szert, vagy pedig valaki önként mond le vagyonáról, hogy másokat segítsen, de ezek inkább kivételek. Az igazán nagy probléma azonban az, hogy fordítva sem áll fenn a kapcsolat, azaz attól, hogy valaki a középosztály tagja, még nem rendelkezik polgári mentalitással.

Ezek után már érthető lesz a következő kijelentés, ami a rendszert jellemzi: a középosztály ugyan erősödik, de ez a polgárság kárára történik.

A helyzetbe hozott középosztály

A jelen helyzetben a polgárság pozícióit - mind anyagi, mind politikai értelemben - elsősorban az állami támogatásokkal, transzferekkel, törvényekkel támogatott középosztály fenyegeti. Ennek lényegében két nagyobb csoportja van.

Az egyik a hivatalnok, aki anyagilag abszolút érdekelt a minél átfogóbb és szélesebb körű szabályozásban, hiszen csak egy ilyen környezetben tudja megideologizálni munkájának szükségességét. A másik az állami támogatásokkal, pályázatokkal, vagy személyre/ágazatra vonatkozó speciális törvényekkel helyzetbe hozott "vállalkozó", aki jogi értelemben ebbe a kategóriába tartozik, azonban privilégiumai miatt nem jellemző rá a kockázatvállalás, valamint munkájának fokozatos, a vásárlók érdekeit szem előtt tartó fejlesztése.

A fenti két kategória képviselői egyre többen vannak, és mentalitásukban sokkal több rokon vonást mutatnak a polgárságra gyanúsan tekintő eltartottakkal - főleg nyugdíjasok, segélyen élők és szakszervezetesek -, mint a polgárság tagjaival. Ugyanúgy jellemző rájuk a felelősség elhárítása, a problémáinak megoldását állami beavatkozástól várják, nem vállalnak kockázatot, szűk látókörűek, viselkedésükre nem ritkán a végletek jellemzőek.

A szocialista kormányok alatt a polgárságnak szembe kellett néznie, hogy a kormányzati döntések elenyésző hányada jelent számára pozitív változást, így joggal bízott abban, hogy a fidesz kormányra kerülése esetén ez a helyzet változik. Azonban azt kellett tapasztalnia, hogy érdekeit továbbra sem képviselik, e helyett a már meglévő eltartottak nagy száma mellett megjelent egy újabb, egyre növekvő számú csoport, akik szintén az államból élnek és ezáltal veszélyeztetik pozícióit.

Az akadálypálya

A polgárság visszaszorulása mögött nem egy törvény vagy intézkedés van, hanem egy olyan szemlélet, amiben a jelenlegi társadalom többsége egyetért, és különböző területeken különféleképpen gátolják vagy lehetetlenítik el működését.

- Gazdaság: a polgárság megerősödésének szükséges feltétele az egyszerű, kiszámítható és megfizethető adórendszer, valamint a minél szélesebb körű szabad verseny. Ezek közül jelenleg egyik sem áll fent. A polgárságot nem csak a jelentős mértékű adók korlátozzák, hanem a rájuk áthárított szektorális adók, valamint a több területen bekövetkező államosításokból, koncessziókból stb. következő korlátozott verseny.

- Jogrend: a kiszámítható, polgári értékrendet védő jogrend nincs és a közelmúltban nem is volt Magyarországon. Egyrészt a gyakran változó jogrend szinte ellehetetleníti a hosszútávú tervezést, másrészt nem védi meg a polgárt sem a privilégiumokat birtokló középosztálytól, sem pedig a tulajdonukra, életükre veszélyt jelentő bűnözőkkel szemben. Sőt, ennek pont az ellenkezője észlelhető: ha a polgár a szabályokat betartva próbál boldogulni, akkor könnyen a vagyonával vagy az életével fizethet érte, míg ha megpróbálja saját kezébe venni sorsát - legyen szó önvédelemről vagy a szürkegazdaságban történő ténykedésről -, akkor szinte a teljes társadalom megvetését érezheti.

- Oktatás: közmegegyezés, hogy központilag kell az oktatást szervezni, a különbség csak annyi a pártok között, hogy mi legyen a kerettantervben. Viszont ez a fajta oktatási rendszer abszolút nem kedvez a polgári értékrend kialakulásának. Utóbbi a kreativitásra és kezdeményező-készségre épít, míg a központi oktatás a rendre, fegyelemre, szabálykövetésre, és végső soron a konform viselkedés kialakulásának kedvez. Egy ilyen rendszerben a polgári értékrend csak azok körében tud elterjedni, akik alapból ilyen családba születtek. Ha valakinek a környezetében nincs ilyen, akkor szinte esélye sincs arra, hogy találkozzon ezzel a mentalitással.

- Politika: jelenleg nem létezik olyan párt a parlamentben, akik a polgárság értékeit képviselnék. Természetesen bizonyos töredékek megjelennek, de ez gyakran csak nagy szavak tekintetében számít, a gyakorlatban sosem. Tessék végignézni, hogy azokban az esetekben, amikor a polgárság egy döntés következtében hátrányt szenvedett, ki említette meg ezt egyáltalán. A jelenlegi vezérelv a politikában a gátlástalan opportunizmus és a nyers erő, amik teljesen ellentétesek a polgári értékrenddel. Ezzel párhuzamosan minden olyan törekvés előtt akadályokra lehet számítani, amik nem pártpolitikán vagy ad absurdum politikai intézményrendszeren keresztül történik (az államból élők ezt egyáltalán nem tudják elképzelni, így minden ilyen törekvést megpróbálnak a maga szájuk íze szerinti politikai párthoz hozzácsapni).

- Média: a médiamunkások között roppant kevésről mondható el, hogy a polgárság tagja, ami meg is látszik a teljesítményükön. A legtöbbekről szinte borítékolni lehet, hogy adott kérdésben milyen álláspontot képvisel, amit erősen meghatároz, hogy mely politikai párt holdudvarához tartozik az illető. Ebből következően sem az elektronikus, sem a nyomtatott sajtó nem foglalkozik azokkal a kérdésekkel és problémákkal, amik a polgárságot foglalkoztatják. Természetesen mint minden más területen, itt is ellehetetlenül az, aki olyan médiát próbál kialakítani, ami nem közvetve vagy közvetlenül az állami pénzek, támogatások és koncessziók segítségével akar talpon maradni.

Túlélési stratégiák

A polgárság számára négy út kínálkozik a fenti problémák megoldására: szélmalomharc, konformitás, fekete gazdaság vagy külföld.

A szélmalomharcot azok választják, akik elég erősek lélekben ahhoz, hogy ellenséges környezetben próbálják álmaikat megvalósítani. Az inaktívak számára ők mindig is a burzsoázia tagjai lesznek, akiket minél inkább meg kell sarcolni az egyenlőség nevében, míg az államból élő középosztály számára önző, renitens elemek, akik nem hajlandóak a konform viselkedésre. Számuk igen kevés, és sokan konkrét anyagi hátránnyal kerülnek ki ezekből a csatákból (jellemzően akkor, amikor helyi erős emberek - polgármesterek vagy általuk helyzetbe hozott vállalkozók - érdekeit sértik).

A legtöbben a konform viselkedést választják és betagozódnak az államból élő középosztály tagjai közé. Pályázatokat írnak, állami támogatásokat szereznek, lobbiznak azért, hogy ne darálja be őket a gépezet. A magyarázat természetesen érthető, hiszen nem lehet úgy tisztességgel megélni - pláne ha család vagy gyerek is van -, hogy közben többfrontos harcot vív.

Akik kockázatosabb utat is bevállalják, azok a fekete vagy szürke gazdaságban tevékenykednek. Természetesen ez sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik, ugyanis sok energiájuk megy el arra, hogy ne legyenek szem előtt. Ha ugyanis kiderül, hogy feketén üzemeltették a vállalkozásaikat, akkor a társadalom egy emberként ítéli el őket (szemben a képviselőkkel, akik disznóságait az adott párthívek mindig kimagyarázzák, hogy miért nem probléma).

Végül marad a kivándorlás, ami megint csak elsőre tűnik egyszerűnek. Többen családot alapítottak, így nem lehet csak úgy elköltözni, de még ebben az esetben is figyelembe kell venni, hogy szülők, nagyszülők, barátok is léteznek a világon. Ettől függetlenül elérkezik az a pont, ahol a szélmalomharc felőrli az embert, a konformitást vagy fekete gazdaságot pedig etikai okokból képtelen választani.

Kivonulás

Ezek után már érthető, hogy miért azt a kérdést kell feltenni, hogy a polgárság miért vonul ki a politikából. A középosztály ugyanis jelentős számban képviselteti magát, ám ezeknek jelentős része csak még egy éhes száj, aki az államtól pénzt vagy privilégiumokat akar. Ebben a világban a polgárság jelentős részének nincs elég energiája, hogy részt vegyen, és a korábban említett akadályok miatt számuk egyre csökken, miközben a vagyonukra, vállalkozásaikra egyre jelentősebb réteg pályázik.Gyakorlatilag abban a lehetetlen helyzetbe kerülnek, hogy vagy érvényesítik érdekeiket, vagy feladják az értékrendjüket. Egy olyan országban, ahol a polgári értékrend fontos szerepet tölt be, ez az ellentmondás nem igazán lenne elképzelhető, de jelenleg ez a helyzet. Legyen szó politikai vagy gazdasági tevékenységről, esetleg a közéleti szerepvállalás más formájáról, azt tapasztalja az illető, hogy eredményeket csak úgy tud elérni, ha az értékrendjét részben vagy teljes egészében feladja: ő is csal az adóbevallásnál és a pályázatokon, ő is ott ügyeskedik, ahol tud, kreatívan értelmezi a szabályokat.

Ennek vége az lesz, hogy megszűnik polgárnak lenni és ő is beáll azok sorába, akik napi megélhetését a minél jelentősebb állami szerepvállalás biztosítja. Ha nem ezt az utat választja, akkor valamilyen formában de eltűnik a magyar közéletből, így olyan, mintha nem is létezne és sose létezett volna.

A bejegyzés trackback címe:

https://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr156153801

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2014.05.12. 08:38:22

Szerintem is nagyon jó a poszt, és tudjátok be jellegzetesen magyar neveltetésemnek és hozzáállásomnak, hogy csak azokra a pontokra reflektálok, amivel nem értek egyet :-)

Ahogy a középosztály, úgy a polgárság sem igazán jó kifejezés, mert egyfelől nagyon heterogén csoportot kezel egységként, másfelől meg nagyon is összetartozó életformákat választ szét egymástól – egy mesterséges feltétel, pl. aktuális jövedelmi különbségek alkalmazásával (természetesen ez minden klasszifikáció hátránya, de emberek esetében ez különösen könnyen belátható).

Ha most 2014 magyar valóságáról beszélünk, akkor szerintem sem a középosztály = átlagjövedelem szintjén élő emberek, sem a polgárság = önálló egzisztenciák nem igazán jó elkülönítő feltétel. Valahol az aktuális jövedelmi és vagyoni helyzetet az ugyanezekre vonatkozó jövőbeli kilátásokkal, és a nehezen megfogható kulturális és kapcsolati „tőkével” együtt kéne nézni. Könnyebb lenne konkrét emberpárok esetében eldönteni, ki tartozik ebbe a „középosztály-polgár” körbe, és ki nem, mint általános definíciót adni. Ha pl. „A” személy egy havi 300 000 forintot kereső, középkorú mesterember, akinek nincs számottevő vagyona, „B” pedig egy jómódú család friss diplomás, fiatal tagja, aki havi 180 000 forintért dolgozik egy nagy cégnél (előbbi persze „okosban”, az utóbbi szigorúan adóztatva jut ehhez a jövedelemhez), akkor számomra „B” sokkal inkább középosztály, pedig ha azt nézem, kinek mennyi csörög éppen a zsebében, akkor „A” van előnyben.

Ha a poszt definícióját vesszük, akkor kérdés, hogy a magyar polgárságról beszélünk csak, vagy pedig a magyar üzleti környezetről nagy általánosságban? Azért nem mindegy, mert a kormányoldalhoz közeli emberek többnyire azzal védik a diszkriminatív intézkedéseket, hogy ezek döntően nem a magyar tulajdonú vállalkozásokat sújtják. Én természetesen nem fogadom el ezt az érvelést, de ha tulajdonosi háttér szempontjából semleges, egyenlő játéktérben gondolkodunk, akkor senkitől sem lehet a magyar polgárság hiányát számon kérni. Nem is biztos, hogy kell magyar polgárság olyan értelemben, hogy a magyar gazdaság x %-ának magyar kézben kéne lennie (mekkora az x helyes értéke?).

Megfizethető adórendszer: nekem ezzel az a problémám, mint a „megfizethető árak” kifejezéssel. Minden adó és minden ár megfizethető, csak nem mindegyiket érdemes megfizetni. Nagyon sokféle kombináció elképzelhető az állami elvonások és kiadások rendszerére, és az adófizető szemszögéből nézve egy alacsony-alacsony és egy magas-magas kombináció is elfogadható lehet (az alacsony-magas az államcsőd receptje, a magas-alacsony pedig már maga az államcsőd). Ugyanakkor semmi nem garantálja, hogy egy alacsony adókkal és szűken értelmezett állammal működő rendszer PUSZTÁN ETTŐL A TÉNYTŐL még jó legyen. Meg kell nézni azokat az afrikai országokat, ahol az állam nem tud jelentős pénzt beszedni adókban, ellenben azt a pénzt többnyire sikerül a lehető legkorruptabb módon elsinkófálni. Nekem elvi és praktikus alapon is szimpatikusabb egy alacsony adóztatással és visszafogott kiadásokkal működő rendszer, de nem gondolom, hogy önmagában az elvonások mértéke, a kiadási oldal vizsgálata nélkül, policy cél lehet.

Szürkegazdaság: sajnos vagy szerencsére, de távol állunk attól, hogy a szürkegazdaságban tevékenykedők „szinte a teljes társadalom megvetését” érezhessék.

Oktatás: történelmileg a polgári kultúra és értékrend nagyon is szabálytisztelő és konformitásra törekvő volt. A baj nem annyira a „rend, fegyelem, szabálykövetés” képviselete, hanem a szabályok felülről meghatározott, önkényes, kiszámíthatatlan és szelektív alkalmazása. A polgárságnak nagyon régóta fontos feltétele a jogegyenlőség (’Stadtluft macht frei”), ami átmegy egy általános emberi, de nem anyagi egyenlőségbe. Ilyen szempontból a polgári kultúra tényleg nagyon eltávolodott ettől a vidéktől, mert itt az anyagi különbségekre fújnak, ugyanakkor az emberi egyenlőséget szívesen kétségbe vonják.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2014.05.12. 13:17:11

@zombizan:

Természetesen mind a középosztály, mind a polgárság fogalma igen gumifogalom és még az sem biztos, hogy én helyesen használtam a meghatározásokat. Ami miatt ezt a két fogalmat használtam az az, hogy elkülönítsem a "középosztály" államból élő részét a többiektől.

"Megfizethető adórendszer: nekem ezzel az a problémám, mint a „megfizethető árak” kifejezéssel." Ezzel velem nem kell vitatkoznod, teljesen egyetértek. Ami miatt ez mégis bekerült az az, hogy a hátrányos helyzetben lévő polgárság igen kis hányada mondja, hogy teljesen építsük le az államot és 0% legyen az adókulcs, viszont szinte mindegyik egyetért abban, hogy a jelenlegi adórendszer túl sokat von el tőlük.

"Szürkegazdaság: sajnos vagy szerencsére, de távol állunk attól, hogy a szürkegazdaságban tevékenykedők „szinte a teljes társadalom megvetését” érezhessék."

Természetesen nincs erről statisztikám, de amiket olvasok abból az jön le, hogy ha pl. a hírekben szerepel egy vállalkozó, akire a NAV lecsapott, akkor a hivatásos megmondóemberektől kezdve a kommentelőkön át mindenki helyesli, hogy súlyos büntetést kapjon, és senki nem jár utána, hogy pl. betarthatatlan adótörvények miatt csalt adót.

"Oktatás": ennél a résznél inkább arra gondoltam, hogy a polgárság oktatásában kevesebb szerepet játszott a központi oktatás, gyakran vagy magántanárnál tanultak, vagy mesterembereknél, családi gazdaságoknál lesték el bizonyos szakmák csínját-bínját. Természetesen ott is voltak szabályok, de a kreativitásnak és a saját ötleteknek igen nagy teret adtak (hiszen csak így lehettél sikeres).

Untermensch4 2014.05.12. 18:37:28

"vagy érvényesítik érdekeiket, vagy feladják az értékrendjüket"
ebben a mondatban nincs esetleg elírás? nekem vhogy nem stimmel.
az ami a polgári gondolkodásmóddal szemben áll, a "ki kinek kije/ki kit ismer", nem tudok rá jobb szót - feudális logika. amikor ha hivatali ügyintézésről van szó, a törvényi határidőnél fontosabb/erősebb/hatékonyabb hogy "van ismerősöm ott", és még a végzettségére nézve jogász (közhivatalnok) sem érti hogy e nélkül kellene működnie a dolognak.
a szürkegazdaság meg nekem úgy tűnik hogy nem olyan mértékben "megvetést" kap mint amennyire irigységet, csak irigynek lenni nem olyan ego-fényező mint megvetőnek lenni

conchita wurst 2014.05.12. 20:02:56

A BANKADÓ/TELEFONADÓ a fedezet az alacsony SZJA-ra, szóval ez a POLGÁR vs. KÖZÉPOSZTÁLY egy butaság.

lüke 2014.05.12. 20:16:10

Minden rezsimnek vannak kiszolgálói,a klasszikus polgár megszünt, ill szűkült a kör
A klaszikus kultúra:neveltetetes, színház, irodalom, képzőművészet, zene helyét
a sznobizmus, body building,euroviziós viziók, etcveszik at

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2014.05.12. 20:30:02

@zombizan: @stoic79:
Én a polgár létet úgy fogalmazom meg, hogy a polgár az, aki tervezi és irányítja a jövőjét (természetesen, amennyire egy halandó ember ura lehet a sorsának). Szemben a prolival, aki csak sodródik az árral.

zobod 2014.05.12. 20:31:40

"nem maga a jövedelem a meghatározó tényező"

Dehogynem. A pénz a szükséges, nem elégséges feltétel. Még ha ez nem is tetszik az ezer euros jövedelmű "polgárnak".

kvadrillio 2014.05.12. 22:57:00

"Politika: jelenleg nem létezik olyan párt a parlamentben, akik a polgárság értékeit képviselnék."

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség - Wikipédia
hu.wikipedia.org/wiki/Fidesz_–_Magyar_Polgári_Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz) egy konzervatív-polgári, demokratának pozicionált néppárt. Régebbi nevei: Fiatal Demokraták ...
‎Történet - ‎Szervezet - ‎Választási eredmények - ‎Lásd még...nahát !!!

ÉN MEGASSZITTEM A FINESZ MAGYAR POLGÁRI PÁRT A POLGÁROKAT KÉPVISELI !!! :ol))))

eax_ 2014.05.12. 23:26:57

Nagyon jo poszt, koszonet erte!

kvadrillio 2014.05.12. 23:37:44

A magyar polgár leépül, öngyilkos lesz, a népesség drasztikusan csökken....

EZ MEG ITTEN FELÉPÜLVE RENESZÁNSZOZIK AZ AGONIZÁLÓ MAGYAROK VÉRÉN...
Andrew G. Vajna Amerikában - Az offshore mogul

"Nem csekély irónia van abban, hogy az offshore cégeket állítólag szigorú szemmel vizsgáló Orbán-kormány egy nagypályás amerikai adóelkerülőt alkalmaz a filmszakma kormánybiztosaként, és maholnap a Nemzeti Filmalap vezetőjeként. Olyan - kétségtelenül tapasztalt - figurát preferál, akinek a hazai filmforgalmazó cégét a Holland-Antillákon bejegyzett cége alapította (Magyar Enterprises NV), kaszinójának tulajdonosa pedig a luxemburgi adóparadicsomban van bejegyezve (Las Vegas Casino SA). A cikkünkben említett összes (1976 utáni) Vajna-cég közül csak a Carolco amerikai vállalkozása és a delaware-i székhelyű CPEI Acquisitions Inc. nem offshore cég."

KÖSZI VIKTORKA ! ILYEN CSALÓKKAL VETTED KÖRBE MAGADAT, LERABOLVA A M AGYAROK PÉNZÉT !!!
BAZDMEG !!!

kvadrillio 2014.05.12. 23:39:19

@kvadrillio: Andrew G. Vajna Amerikában - Az offshore mogul - Magyar ...
magyarnarancs.hu/.../andrew_g_vajna_amerikaban_-_az_offshore_mog...
(Andy Vajna most nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Cikkünkhöz a korabeli amerikai sajtó feldolgozása mellett amerikai és hong-kongi filmipari szereplőkkel ...

George Sand 2014.05.13. 00:13:20

Nagyon jó poszt, köszönöm.
A blogot betettem a kedvenc olvasnivalóim közé.

röhögő 2014.05.13. 07:27:49

@conchita wurst: "A BANKADÓ/TELEFONADÓ a fedezet az alacsony SZJA-ra,"
- Nono. A bankadó alapvetően a pénzügyi műveleteket adóztatja meg, ami helyes.
A telekom adó pedig az igen zsíros telekommunikációs szektort.
Akinek ezekre van pénze fizessen. Akinek meg nincs, csak kenyérre és parizerre, az fizessen csak kevés adót.

Pan Modry 2014.05.13. 08:00:06

@conchita wurst:

A polgarsagnak valojaban mindegy hogy az szja nominalis szintje alacsony vagy magas, felteve ha az altala fizetett penz osszhangban van azzal a szolgaltatassal amit cserebe az allamtol kap.
A magas szja-t ahsznalo Skandinav allamokban ugyanugy eros a polgarsag ahogy az alacsony szja-val operalo USA-ban.

Raadasul a magyar adoek (habar az szja valoban nem magas) nem sokban kulonbozik a merteke a Skandinav szinttol, azonban a kapot szolgaltatasok szinvonala messze alatta van, a ketto kozotti kulonbozet meg ellopasra kerul a politikai holdudvarban.

Magyarorszagon ma nem eri meg polgarnak lenni, sok ember viszont polgar akar maradni, es a gyerekeibol is polgart akar nevelni, ezert szamukra teljesen esszeru az orszag elhagyasa.

Pan Modry 2014.05.13. 08:02:09

@röhögő:
kevered a bankadot a tranzakcios adoval. De egyebkent mindegy, ezek a teljes szektort erintik, es ezek koltsegek a bankoknak, akik ezt teljesen esszeruen kulonbozo formakban atharitjak az ugyfeleikre.

Göntér László 2014.05.13. 08:04:13

Valamikor engem is foglalkoztatott a társadalom felosztásának a kérdése. Korábban én olyan társadalmi felosztást ismertem, amikor az embereket vagy a proletárok, vagy a tőkések közé sorolták. Mivel jelenleg a proletáriátus gerincét képező nagyüzemi munkásság, és a termelő szövetkezeti parasztság nem létezik, szükségét láttam annak, hogy a kieső proletár fogalmat valami mással helyettesítsem. A helyettesítés mikéntjénél a tulajdon és jövedelem mértékét tekintettem választóvonalnak. Fontosnak tartottam, hogy minden egyes ember megtalálja a helyét ebben a rendszerben, még akkor is, ha az általam javasolt számokkal nem ért egyet.
ktkj.blog.hu/2011/09/18/kit_is_kepviselnek#more3235457

Pan Modry 2014.05.13. 08:07:07

@lüke:

valo igaz, minden rezsimnek vannak kiszolgaloi, de ami Magyarorszagon van az utobbi 15 evben az gaz, peldaul nem ertem hogy a kozszolgaktol miert elvart a lojalitas a kormanyzo parthoz, egyaltalan nem ertem mi koze van a politikai nezethez egy olyan munkakor eseten ami alapvetoen szakmai munkakor.

Pan Modry 2014.05.13. 08:12:45

@zobod:

nem hinnem hogy a penz szukseges feltetele, en palyakezdo koromban is polgar voltam, pedig akkor csak a toredeket kerestem a mostani jovedelmemnek.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2014.05.13. 09:49:04

@Untermensch4:

"vagy érvényesítik érdekeiket, vagy feladják az értékrendjüket"
ebben a mondatban nincs esetleg elírás? nekem vhogy nem stimmel.
az ami a polgári gondolkodásmóddal szemben áll, a "ki kinek kije/ki kit ismer", nem tudok rá jobb szót - feudális logika. amikor ha hivatali ügyintézésről van szó, a törvényi határidőnél fontosabb/erősebb/hatékonyabb hogy "van ismerősöm ott", és még a végzettségére nézve jogász (közhivatalnok) sem érti hogy e nélkül kellene működnie a dolognak."

A mondat maga lényegében arra utal, amit te is írtál, egy fontos kiegészítéssel: ha a polgár sarokba szorul, akkor alkalmazkodik, és beáll a feudális logika mentén szerveződők közé.

"a szürkegazdaság meg nekem úgy tűnik hogy nem olyan mértékben "megvetést" kap mint amennyire irigységet, csak irigynek lenni nem olyan ego-fényező mint megvetőnek lenni "

Ahogy zombizannak is írtam, az én tapasztalatom szerint a sajtóban megjelent, NAV által elkapott emberekre egységesen eítélőleg lép fel mindenki és fel sem merül a kérdés, hogy ad absurdum a problémás adórendszernek köszönhető, hogy adóhátraléka van.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2014.05.13. 09:51:10

@conchita wurst:

"A BANKADÓ/TELEFONADÓ a fedezet az alacsony SZJA-ra"

Ennek viszont akkor nincs sok értelme. Ugyanis a bankadó/telefonadó át lesz hárítva azokra, akiknek az SZJA-ja csökkent, így lényegében a polgárság nem jár jobban.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2014.05.13. 09:52:43

@zobod: "

"nem maga a jövedelem a meghatározó tényező"

Dehogynem. A pénz a szükséges, nem elégséges feltétel. Még ha ez nem is tetszik az ezer euros jövedelmű "polgárnak".

Maga a polgárság meghatározásánál nem számít a jövedelem. Akinek ez számít, az nem polgár.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2014.05.13. 09:54:58

@kvadrillio:

"ÉN MEGASSZITTEM A FINESZ MAGYAR POLGÁRI PÁRT A POLGÁROKAT KÉPVISELI !!! :ol)))) "

Nem attól lesz egy párt polgári, hogy azt mondja magáról.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2014.05.13. 09:56:35

@George Sand: Én köszönöm. Javaslom régebbi posztjaink elolvasását is.

Untermensch4 2014.05.13. 13:45:06

@stoic79: "NAV által elkapott emberekre egységesen eítélőleg lép fel mindenki és fel sem merül a kérdés..."
ez a látszólagos morál abból fakad hogy a frusztrált zemberek vkibe bele akarnak rúgni hogy a feszültség egy részét levezessék. ha már állambácsi lepadlóztatott vkit aki hasonlít olyanokra akik (látszólag v valójában) az ő problémáit is okoz(z/t)ák, könnyű célpont és még az erkölcsi magasabbrendűség illúziója is megvan. jó neked hogy keveset találkozol a homo kádáricus-ból egy-két generáció alatt csőcselékké züllőkkel
@George Sand: én is csak ajánlani tudom

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2014.05.13. 14:07:18

@Untermensch4: "jó neked hogy keveset találkozol a homo kádáricus-ból egy-két generáció alatt csőcselékké züllőkkel"

Lakótelepen élek, úgyhogy igen sokszor találkozom velük :). Viszont a direkt kapcsolatot igyekszem minimalizálni :). Viccet félretéve azt szomorúan látom, hogy ez a mentalitás olyan helyekről is visszaköszön, ahol elvileg polgároknak kéne lenniük (pl. Bayer Zsolt vagy Szanyi Tibor nem sokban különbözik a lakótelepünkön élő proliktól).

Gungnir 2014.05.13. 15:19:10

@conchita wurst: Még ha nem is lehetne áthárítani ezeket a fogyasztókra és a levegőből varázsolnák elő a pénzt erre a bankok/telekomcégek, az még mindig kevés lenne, figyelembe véve, hogy éves szinten az SZJA bevétel kb 1500 milliárd Ft, míg a bankadó (ami Európában talán a legnagyobb) 140 milliárd Ft volt tavaly, ami kevesebb, mint a tizede előbbinek ( www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qse006h.html ). A telekomadóval kapcsolatban nincsenek pontos adataim, de feltételezem, az sem lehet évi 100 milliárd Ft-nél magasabb, mivel a legnagyobb szolgáltató 2 év alatt fizetett be 77 milliárdot ( www.portfolio.hu/vallalatok/rossz_hir_a_telekomnak_visszavonul_az_europai_bizottsag.186997.html ).

bakika 2014.05.25. 02:23:48

"Ha érvényesítik az érdekeiket, akkor föladják az elveiket"

bakika 2014.05.25. 02:25:51

@Untermensch4: Ez elírás sztem, inkább ha, akkor...

Kuviklacz · szemelyesadatok.blogspot.com 2014.06.10. 21:21:24

@conchita wurst: Az egykulcsos, alacsony SzJA a konkrét magyar valóságban az alkalmazotti, elsősorban a felső közalkalmazotti réteget (elnézést a tisztességesektől, hogy ide kell soroljam a FIDESZ kegyeltjeit, a parlamenti pluszpénzeket leszakító képviselőket, a minisztereket, államtitkárokat stb.) preferálja. A vállalkozók nem fizettek SzJA-t, mert minimálbéren voltak, és a magyar vállalkozók magasan javadalmazott alkalmazottai is valamilyen kedvező adózású formában vannak javadalmazva. Emellett ehhez az alacsony SzJA-hoz államosító, lenyúló gazdaságpolitikai társul. Ezért ez a mix azt okozza, hogy a gazdaság potenciálja alatt teljesít. Ezt fejelik meg a különadók, a világbajnok 27%-os ÁFA, a szegényebb rétegek lerablása. Mindez fékezi a fogyasztást és így a gazdasági növekedést. Németország hasít, a szomszédos országok gyorsabban fejlődnek, mint mi, a bajban lévő, főleg dél-európai országok lassanként kikapaszkodnak a gödörből, a gyorsnaszád meg lemarad.
Mindebből az jön ki, hogy míg a bankadó és a telekomadó áttételeken keresztül az elvont összeg arányán túlmenően is fékezi a gazdaságot, az SzJA-ban visszacsorgatott ugyanakkora összeg nem gyorsítja (az egykulcsos adó többi forrásával ugyanez a helyzet, a kisebb jövedelműek fogyasztáscsökkentése, a MANyUP-lenyúlás okozta bizalomcsökkenés és ugyanennek a pénzügyi szektorra gyakorolt negatív hatása mind-mind többet árt, mint amennyit az egykulcsos SzJA használ.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2015.03.29. 14:47:37

@stoic79: elég jó lett ez az interjú, köszi.
süti beállítások módosítása