Orbán Viktor szerint szamárság firtatni, hogy miért javul a foglalkoztatottság. Ez a gondolat nagyon tanulságos, ugyanis összecserélődik a cél és a megoldás.
Az emberek és köztük a politikusok, hajlamosak összekeverni a célt, vagy követelményt, az arra adott megoldással és azt hinni, hogy a megoldás maga a cél. Például lehet olyat hallani, hogy a MÁV stratégiai érdek. Erre a válaszom, hogy nem, a vasúti közlekedés a stratégiai érdek, és a MÁV csupán ennek a követelménynek az egyik lehetséges megoldása, de nem az egyetlen. Sőt, még a vasúti közlekedés se a végső cél, hanem úgy általában a közlekedés és szállítás. Hogy azon belül azt vasúton, levegőben, föld alatt, teleportálva az már a megoldás része.
Na, most ez rendszeresen összekeveredik a fejekben és itt is ez történt.
Vajon tényleg az a fontos, hogy hányan dolgoznak, vagy az, hogy mennyi értéket állítanak elő? Mert amennyiben az első, úgy a követelményt leginkább a géprombolással (luddizmussal) lehet kielégíteni. Ha a traktort helyett ökröket használunk, máris tízszer annyi embert tud foglalkoztatni a mezőgazdaság. Ha az exkavátort ásóra cseréljük, máris tízszer annyi embernek adtunk munkát. Ha az ásót kiskanálra, akkor már százszor. De jobb lett-e ettől az ország helyzete? Triviálisan nem. Ugyanazt az értékmennyiséget több ember állítja elő, de attól az még ugyanannyi.
Hasonlóképp amikor olyan munkákat találunk ki, nem hoznak létre többlet értéket, az nem viszi előre az ország szekerét. A többletérték alatt nem azt kell érteni, hogy kézzel fogható dolog keletkezik, hanem a tevékenységre van piaci igény, azaz van olyan ember, aki hajlandó fizetni érte. A közmunkák többségéről az mondható el, hogy ez nem igaz rá. Ha igaz lenne, akkor már el lenne végezve.
Na most, ezek fényében, egyáltalán nem szamárság feltenni a kérdést, hogy a foglalkoztatottság úgy javult-e, hogy abból az országnak valami haszna is van-e, vagy csak úgy, hogy jobban mutat papíron.
Orbán Viktor még azt is mondta, hogy bírálatok helyett azt szeretné hallani, hogy hogy lehetne növelni. Ha már így feltette a kérdést, rajtam ne múljon a haza üdve, válaszolok:
- a minimálbér befagyasztása
Ahogy a közgazdasági irodalom mondja (hétköznapi nyelvre fordítva), ha a minimálbér magasabb, mint amennyi értéket az adott ember elő tud állítani, úgy az adott ember munka nélkül marad. Na most, az alacsony képzettség párosítva az alacsony termelékenységgel egyenlő az alacsony hozzáadott értékkel. Mivel ezen emberek képzettsége adott, azon már csak jelképesen tudunk javítani, ezért a legjobb, amit tehetünk, hogy a minimálbért nem emeljük jobban, mint ahogy a termelékenység emelkedik. - jogi személyek is vásárolhassanak földet
A jelenlegi földtörvény mellett nem lehetséges egy agrárvállalkozásnak hitelhez jutnia. Illetve nagyon nehezen tud növekedni. Akik tudtak, azok is többnyire úgy, hogy a földtörvény hatálya alól kivont állami földekből privatizáltak. - stabil jogszabályi háttér
Be kellene vezetni egy olyan írott, vagy íratlan szabályt, hogy minden új jogszabály január 1-től, hatályos, kivéve november elseje után került kihirdetésre. Ez egy olyan stabil hátteret adna a vállalkozásoknak, ahol legalább egy évre tudnak tervezni. Jelenleg, viszont úgy néz ki, hogy L. János kap borítékban egy törvénytervezetet, azt még a héten keresztül verik a parlamentben, még egy hetet eltölt a nyomdában és onnantól kezdve 8 napon belül hatályos. Ehhez képtelenség alkalmazkodni. - tranzakciós adó kivezetése
A gazdaság működése pénzmozgással jár. Adóztatni viszont azt szokták, amit vissza akarnak szorítani. De a gazdaságot pont nem akarja senki. (Ezért van az, hogy több ország is megpróbálkozott már tranzakciós adóval, de pár év után mindenki kivezette) - rezsiharc elfelejtése
Várható nyereség híján nem csak a beruházások maradnak el, de a lakossági fogyasztókon elszenvedett veszteséget, a vállalati fogyasztók energiaárainak emelésével kompenzálják. Ez leginkább az energiaigényes területeket (gyk.: nehézipar) hozza nehéz helyzetbe. Ez pedig árt a foglalkoztatásnak.
Örülök, hogy segíthettem. Ha van még kérdésed, nyugodtan tedd fel :)
Oké, tudom, hogy nem ezt szeretted volna hallani, de egyrészről, soha ne tegyél fel olyan kérdést, amire nem akarsz őszinte választ. Másrészről, örülj annak, ha olyan választ kapsz, amit nem szeretnél hallani. Ilyet csak olyan embertől kapsz, aki nem akar mindenáron a kedvedben jár. Az olyan emberek, akik mindenáron akarnak, nem megbízhatóak, azokat hátsó szándék vezeti.