Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

  • Lord_Valdez: @IdomitottFoka: lehet, hogy a nekünk alatt a Fideszt értette. (2024.03.27. 20:19) Tanfolyamot Janinak
  • Lord_Valdez: @Gungnir: Érdekes, megérzésem szerint ez lehetett az eredetije annak, amit a bankár felhasznált. ... (2024.03.14. 07:30) A Google ideológiája
  • Lord_Valdez: www.quora.com/What-is-preventing-the-Ukraine-US-from-accepting-the-Kissinger-Peace-Plan-where-the-... (2024.03.02. 12:02) Mi is a tét?
  • Lord_Valdez: @gigabursch: Ez egy erősen vitatott kérdés. A két leggyakoribb indok az szokott lenni: 1. nem fen... (2023.08.11. 07:20) Elefánt a szobában
  • Tesz vesz IV: @grundigg: miért nem mondod neki hogy nézze az rtl klib híradóját is, pár családban segített, nézh... (2023.07.22. 14:37) A genderőrület új fejezete

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (17) alkotmány (13) alkotmánybíróság (2) állam (65) áltudomány (7) any rand (2) baloldal (19) bastiat (1) belpolitika (33) bevándorlás (5) bürokrácia (4) cigányság (5) co2 (3) család (5) demografia (4) demokrácia (6) diktatúra (13) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (4) erkölcs (20) etika (13) eu (7) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (33) filozófia (21) fizika (1) friedman (3) fülke (2) gazdaság (83) gender (3) globális (9) heinlein (1) hiány (1) honvédelem (3) imf (4) index (1) individualizmus (9) indulatposzt (5) infláció (4) intro (1) iszlám (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (2) jog (12) jogállam (25) kalkulációs probléma (2) kdnp (2) kedvezmények (17) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteó (3) konteo (12) konzervatizmus (1) korrupció (14) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (3) libertarianizmus (7) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (59) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mesterséges intelligencia (1) mezogazdasag (9) migráció (7) moma (1) morgás (27) MSZP (5) mta (2) multikulti (3) nemiség (3) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (11) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (4) pénz (3) piac (42) polgár (4) politikai korrektség (6) populizmus (26) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (11) prostitúció (1) protekcionizmus (5) reform (19) rothbard (4) Soros (1) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (2) szdsz (6) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (18) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (5) társadalmi igazságosság (4) társadalom (41) tiltás (7) történelem (8) tudomány (7) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (2) választás (12) vallás (5) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (3) Címkefelhő

A gazdaság nem egy nap alatt megy tönkre

2013.10.28. 11:45 | stoic79 | 25 komment

Címkék: ajánló gazdaság reform külpol baloldal szocializmus globális

Egy érdekes írásra leltem, ahol Nicolás Cachanosky Argentína gazdasági helyzetéről osztott meg pár gondolatot. Bár az írás tömör és több olyan elemet tartalmaz, ami részletesebb kifejtést érdemelne, azért nagyon tanulságos akár a jelenlegi magyar helyzetre nézve is. Az alábbiakban saját fordításom következik.

A hónap elején Argentína vezető konzervatív lapja, a La Nación lehozott egy szerkesztőség által jegyzett írást, amiben Argentína és Venezuela gazdaságát hasonlítják össze. A cikkben azt a következtetést vonták le, hogy ahogy a gazdasági szabadság csökkent Argentínában, és ahogy Argentína egyre több elemét adoptálja a Chavez által "huszonegyedik századi szocializmusnak" nevezett gazdaságpolitika elemeit, az ország egyre inkább  Venezuelához kezd hasonlítani. Igaz ez? Argentína valóban Venezuela sorsára juthat, ahol egyre nagyobb a szegénység és már a vécépapír is luxuscikknek számít?

A hasonlóságok a két ország gazdasági szabályozásában és problémáiban valóban jelentősek annak ellenére, hogy vannak jelentős különbségek. Azonban ha rámutatunk a hasonlóságokra, gyakran azt a választ halljuk, hogy "de Argentína nem Venezuela, itt jobb az infrastruktúra és több erőforrással rendelkezünk."

Az intézményekben bekövetkezett változások azonban nem az ország rövid távú fellendülését, hanem a hosszú távú fejlődését határozzák meg.

Képzeljük el, hogy Kuba és Észak-Korea egyik napról a másikra a világ gazdaságilag legszabadabb, legkisebb állammal rendelkező országaivá válnának. Bár a két országban a polgári jogok és a gazdasági szabadság azonnal megjelenne, még mindig feladatuk lenne, hogy jövedelmet halmozzanak fel és fejlesszék a gazdaságukat. Az intézményi átalakulás azonnal hatással van a politikai helyzetre is, de az új gazdaságnak időre van szüksége, hogy kialakuljon a végső formája. Például, ahogy Kína megnyitotta gazdaságát a nemzetközi piacok felé, az ország növekedni kezdett, és ma már az évtizedek alatt létrejött gazdasági liberalizáció hatásait látjuk. Igaz, hogy Kína területének nagy részén még mindig nincs meg ez a szabadság, de az ország más lenne, ha nem változtatja meg az intézményrendszerét évtizedekkel ezelőtt.

Hasonló történne, ha a leggazdagabb és legfejlettebb országok egyik napról a másikra Kuba vagy Észak-Korea intézményrendszerét vezetnék be. A felhalmozott vagyon és tőke nem tűnik el 24 óra alatt. Az ország a tőkefelhalmozás útjáról a tőkefelélés útjára lépne és csak évek, talán évtizedek múlva ürülne ki a kassza. Ezzel egy időben a kormányzatnak meg van a forrása arra, hogy "bolíviai" (azaz "venezuelai") módra populista  szocializmust játszon és élvezze a gazdagságot, autópályákat, elektromos- és kommunikációs hálózatok adta lehetőségeket, amik a korábbi gazdasági szabadság eredményeként jöttek létre.

Végső soron azonban az autópályák minősége egyre romlik a karbantartás elmaradása miatt (vagy vonatok ütköznek az állomáson, több tucat utas életét követelve), az energiaszektorban ingadozások támadnak, az energia import egyre elkerülhetetlenebb, a kommunikációs hálózat pedig elavult lesz. Más szóval a gazdasági populizmust a nem-populista gazdasági modell által felhalmozott erőforrásokból finanszírozzák.

A Fraser Intézet "A világ gazdasági szabadsága" projektjének listája szerint Argentína 34-ik volt 2000-ben. 2011-re azonban Argentína a 137-ik helyre esett vissza olyan országok mellé, mint Ecuador, Mali, Kína, Nepál, Gabon és Mozambik. Vitathatatlan, hogy Argentína fejlettebb és gazdagabb ezeknél az országoknál. De biztosak lehetünk abban, hogy ez lesz a helyzet 20 vagy 30 év múlva is? Az argentin elnök egyszer azt mondta, hogy  szeretné, ha Argentína olyan lenne, mint Németország, de a svájci vagy német típusú berendezkedéshez olyan intézményrendszer kell, amit Svájcban vagy Németországban alkalmaztak, de Argentína nem ezt csinálja.

A venezuelai intézmények bevezetése magas növekedési rátával járt együtt. Ezek azonban félrevezetőek:

Először is, a gazdasági növekedés nem a "termelés", hanem a "termelési kapacitás" növekedése. Egy jelentős válság után a GDP-ben történő növekedés a gazdaság helyreállása, nem pedig a növekedése.

Másodszor, úgy is lehet gazdasági növekedést elérni, hogy nem a megfelelő irányba történnek befektetések. Az Argentínában lévő jelentős árszabályozás (most már a növekvő inflációval egyetemben) hatására a források nem a megfelelő helyekre mennek, ugyanis ez befolyással van a relatív árakra. Talán láthatjuk és meg is foghatjuk az új befektetés gyümölcsét, de ez a tőke csak monetáris illúzió. A tőke fogalmába nem tartozik bele, hogy az milyen fizikai tulajdonságokkal - azaz mekkora vagy hogy kézzelfogható-e - rendelkezik., csak az, milyen gazdasági értéket képvisel. Mire a relatív árak beállnak arra a szintre, ami a valódi fogyasztói preferenciákat képezi le és a tőke piaci értéke csökken, a tőke vagy felemésztődött vagy megsemmisült attól függetlenül, hogy az adott eszköz fizikailag ép marad-e vagy sem.

Harmadszor, a termelés nem csak attól növekedhet, mert megnőtt a befektetések száma, hanem attól is, hogy az emberek a befektetett tőkét élik fel, ami bekövetkezik abban az esetben, amikor a gépek és az infrastruktúra egyre növekvő tempóban avul el.

Nem állítom, hogy nincs valódi növekedés Argentínában, de az tény, hogy az argentin GDP növekedés egy része magyarázható (1) a gazdaság helyreállásával (2) rossz irányú befektetésekkel és (3) a tőke felélésével. Ha ez nem állna fent, akkor a munkahelyteremtés nem stagnált volna, az infrastruktúra meg továbbra is ragyogna, nem pedig darabjaira esne szét.

A legtöbb közgazdász és politikai elemző szemmel láthatóan felületesen tekint a gazdaságot jellemző változókra. Ha egy gazdaság egészséges, ezek a változók jók, a GDP növekszik, az infláció alacsony. De a jó gazdasági indikátor nem jelent feltétlenül egészséges gazdaságot. Oka van annak, hogy az orvos akkor is kér teszteket, ha a páciens szemmel láthatóan egészséges. Az a tény, hogy valaki jól érzi magát, nem feltétlenül jelenti azt, hogy  nincs olyan betegsége, aminek jelenleg nincs látható tünete. Az a közgazdász, amelyik nem hajlandó megnézni, hogy a GDP miért nő egyenértékű azzal az orvossal, aki nem hajlandó alaposan megvizsgálni a beteget. Az argentin beteg megkapta a bolíviai betegséget, de a legfájdalmasabb tünetek majd csak később jelentkeznek.

A bejegyzés trackback címe:

https://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr995602787

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.10.28. 13:14:08

Kubában ez nagyon jól látszik. Aki a 60-as években élt ott, nem paanszkodott, mert még szinte minden működött. Én a 80-as években éltem ott, már szinte semmi sem működött. Manapság meg már életveszélyes a helyzet: pl. felhőkarcolók liftjei lezuhannak és az épületekről meg hatalmas darabok esnek le.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.10.28. 19:30:44

Argentína nagyon érdekes dolog. Ők már sok évvel megelőzték Orbánt és Matolcsyt, és az eredmény jól látható. Viszont nagyon kevesek hiszik el még mindig, hogy ez az út nagyon rossz.
Már én is akartam írni Argentínáról egy csomószor, de mint annyi mindenhez, ehhez se jutottam hozzá.

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca:
Érdekelnének személyes beszámolók. Szerintem itt sok mást is.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.10.28. 19:48:55

@Lord_Valdez:

Hát, mit mondjak. Röviden: a kádárizmusnál keményebb diktatúra (érdekes módon viszont a külföldi kultúra cenzúrája enyhébb volt, mint Mo-n!), a gazdaság nem működött, csak a napi szovjet segítség miatt nem omlott össze minden. A helyi pénz nem költhető el, mert nincs mit venni. El lehet képzelni: hatalmas, még az 50-es években épült szupermarketek üresen, esetleg bennük pár magyar/bolgár/keletnémet konzerv, s semmi egyéb: az áruválaszték olyan volt, hogy hozzá képest egy 70-es évekbeli magyar falusi vegyesbolt a bőség szarvának tűnt. S mindez Havannában olyan környezetben, ami nagyon távoli ezektől az állapotoktól: széles utak, sokemeletes házak, óriási üzletek, villák. S még az sincs, ami egyébként van: Havannában nem lehet kapni pl. narancsot, mert a narancs vidéken megrohad a fákon, egyszerűen nincs megszervezve az értékesítés. S minden rohad, mert semmi nincs karbantartva, s új meg nem épül. Az emberek magánúton javítják saját dolgaikat, sokszor hihetetlenül leleményes módon, pl. 50 éves amerikai autók, melyeket alkatrészek nélkül javítanak ezermesterek. Viszont megvalósult a baloldal álma: mindenki egyenlő!

zriff 2013.10.28. 20:37:42

@Lord_Valdez: Argentínáról úgy olvastam hogy éppen a korlátok nélküli kapitalizmus bevezetése tette tönkre, ehhez mit szólsz?

Egyébként a legutóbbi cikkben hogy miért jó a kapitalizmus tényleg nagyon vallásosnak hatott az egész írás.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.10.28. 20:44:27

@zriff:
És mégis hol olvastál ilyen? Csak azért, mert Argentínában soha nem történt ilyesmi. 46-ban Perón hatalomra jutott, ugyan 55-ben őt is megpuccsolták, de egyetlen azt követő párt se tudott szakítani a populizmussal.

zriff 2013.10.28. 21:05:19

@Lord_Valdez: Az angol meg a magyar wikin is benne van.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.10.28. 21:11:29

@zriff:
Ilyen? Hol?
A 90-es évek elején volt egy szerény kísérlet, de hamar felhagytak vele.

zriff 2013.10.28. 21:53:57

@Lord_Valdez:Ezt is találtam: Az argentin pénzügyi válság anatómiája
www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=181

Ebben is meg van említve hogy a korlátlan privatizáció meg az állami beavatkozás hiánya is a válság egyik kirobbantója volt. Meg szimpatikus hogy benne van a végén, hogy nem biztonságos ha csak egy mindent megoldó elmélet van, más meg nincs.

Nem szeretem a vitatkozást, főleg most este vitatkozni, de azért gondoltam megéri elolvasni.

Kiléptem.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.10.29. 05:46:57

@zriff:
Itt szó nem volt határtalan kapitalizmusról.

"Az argentin válság okaként a szakértők mára számtalan tényezőt felsorakoztattak: a rögzített valutaátváltási rátát, az állandósult külkereskedelmi hiányt (11 milliárd peso), az állami kiadások jelentős növekedését (10 év alatt 100%-kal), az állandósult költségvetési deficitet (a GDP 6%-a), az államadósság jelentős növekedését, az argentin gazdaság külső válságokra való kitettségét (Mexikó, Oroszország, Délkelet-Ázsia, Brazília stb.), jelentős privatizációk végrehajtását lényegében állami kontroll nélkül, a regresszív adórendszert, a társadalombiztosítás csődjét, a külfölditőke-beáramlás hirtelen megállását stb…"
Az állami tőke haverok általi ellopása nem kapitalizmus.

zriff 2013.10.29. 09:21:29

Az előző kommentnél az angol meg magyar wikin valóban nincs benne olyan írva hogy korlátlan kapitalizmus tette tönkre az országot, bocsánat a rossz fogalmazásért hanem írja hogy a szabadpiaci elveket alkalmaztak, pár banktól eltekintve mindent privatizáltak, és bár valóban növekedtek a gyárak meg javultak a szolgáltatások mint a telefon, de a mégis felütötte a fejét a korrupció, az munkások kiadásai is elég magasak voltak, a gyárak jelentős része meg külföldi befektetők kezére kerültek, szóval én úgy láttam hogy azért a nagyfokú privatizáció is kivette a jócskán a részét a válságból. A kapitalizmusnál ha elméletben jó is lenne a rendszer az emberben mindig munkálkodik a kapzsiság szóval szabályok azért kellenek. Ennyi.

Netuddki. 2013.10.29. 10:50:17

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca: "Viszont megvalósult a baloldal álma: mindenki egyenlő!"

Lófaszt egyenlő! A Castro család és holdudvara gondolom egyenlőbb a többieknél...

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.10.29. 10:59:46

@kovi1970:

99 % egyenlő. Ez szinte ideális egyenlőség. Kubában van a legnagyobb egyenlőség az amerikai kontinensen. S egyébként Castróék sem élnek jobban, mint egy nyugat-európai banki középvezető. A baloldali álom megvalósult.

ob.szerver 2013.10.29. 11:01:07

Vannak önsorsrontó népek, ilyen többek köt az argentin, a venéz és a magyar.

Argentína a múlt század elején a világ egyik leggazdagabb állama, és az európai latin népek USA-val vetekedő bevándorlási célpontja volt. Emlékszem, általános iskolai földrajzkönyvemben volt egy kép Caracasról - modern, magasházakkal, böhöm amerikai autókkal - az következő aláírással: Caracas a gazdag olajváros

A két dél-amerikai országot a politika, kiemelten a peronizmus és a chavezizmus tette tönkre. Az orbánizmus édestestvérei.

Néhány különbség azonban akad:
- Argentínában ingyen van a bélszín és a kenyér
- Venezuelában tocsognak az olajban
- nincs tél (kivéve Argentína déli, ritkán lakott részeit)

És ezektől elviselhetetlenebb az orbánizmus még a rokonainál is.

stoppos76 2013.10.29. 11:13:34

@kovi1970: Nem működik az irónia detektorod? :)

daito 2013.10.29. 11:55:26

@zriff: több probléma is van a gondolatmenettel. Olyat nem írnak, hogy "mégis felütötte a fejét a korrupció".
Azt írja, hogy a "korrupció egyre burjánzott".
Az a korrupció ott volt - mégis mit vársz, az az ország évtizedek óta ilyen-olyan katonai junta irányítása alatt állt. Nem egyszer, többször.
Az általad belinkelt tanulmánynak több baja van. Az egy részletkérdés, hogy 6 éves, az is részletkérdés, hogy ööö egyoldalú politikai beállítottságú maga az oldal. Több "ottani" szakemberhez volt szerencsém - pl. tanított. Van köztük szakmailag "elismert", és híres személyiség - mint Dr. Matolcsy.
És erről később.
Alapvetően a cikkel az a gond - ahogy sok más Argentína és gazdaságának elemzésével is az a gond - hogy valahonnan úgy indítja a vizsgálódást, hogy gyk. az előzményekről nem vesz tudomást. A linkelt tanulmány gyk. indít az 1983-as demokratikus választásoktól, és hogy azóta mi történt. Nem ír szinte semmit arról, hogy előtte 30-50-90-150 évig mi volt, ez nem is volna baj, csak picit értelmezhetőbb volna társadalmilag és gazdaságilag is a kérdés: esetleg látnánk, hogy az elit és a többi társadalmi réteg változott-e, megtudhatnánk, hogy pl. az a bizonyos mezőgazdaság sok kézben vagy kevésben összpontosul-e? Meg úgy a gazdaság egésze.
Ahogy az sem egy elhanyagolandó kérdés, hogy 1983-as változás azért jöhetett létre, mert ott volt előtte a falklandi-háború, ami Argentínának egyértelmű bukta volt. Volt egy nyilvánvaló vereség, ~800 halott, 8 hadihajó, 25 helikopter, 40 repülőgép, meg az aprók. Pénzben csak becsülni lehet - a nyertes angoloknál (kevesebb emberi és hadianyag veszteséggel, de távolság nagyobb) 2-3mrd font volt a költség.
Ehhez még tessék hozzászámolni a junta előző 9 évét, anyagiakban, bűntettekben.

És azt kellene látni, hogy nem az a kérdés, hogy kettőezekakárhányban vettek-e fel IMF hitelt, vagy privatizáltak-e valamit. Hanem egy olyan országról beszélünk, aminek a közelmúltja politikailag-gazdaságilag-katonailag "terhelt". És nem azért, mert jött valami nagy testvér és elfoglalta, és elnyomásban tartotta éveken át. Ez a katonai junta volt ott 10 évig - mert a társadalom, az elit elfogadta, eltűrte, támogatta.
Volt politikai rendszerváltás. De vajon volt gazdasági is? Egyáltalán volt rendszerváltás?

calabria007 (törölt) 2013.11.05. 22:57:03

@Lord_Valdez:

Argentinát - jelentős részben - az európai agrárprotekcionizmus tette tönkre...

calabria007 (törölt) 2013.11.06. 07:48:08

@Lord_Valdez:

mert fő profilban abból éltek...

mi több: remekül csinálták...

rendkívül versenyképesek voltak...

a II. világháború alatt még valósággal dőlt a pénz Buenos Aires-be...

néhány évvel később azonban minden gyökeresen megváltozott...

az európai államok egymás után _protekcionista_ agrárpolitikákat léptettek életbe...

néhány évvel később pedig elindult a mai KAP őse...

és ez adta meg a kegyelemdöfést az agrárexportból élő államoknak...

calabria007 (törölt) 2013.11.06. 07:59:20

@Lord_Valdez:

az 1950-es évekig Argentína afféle "centrum-periféria" relációban élt Európával

Európa volt a fogyasztói "centrum" Argentína pedig a komparatív előnyei mentén specializálódott _beszállítói_ régió...

az 50-es évektől kezdve azonban szétverték ezt a rendszert (lásd európai agrár-protekcionizmus)

Argentína és a többi hasonló állam - pl. Uruguay - csak az agrárgazdaság tekintetében volt versenyképes...

(abban azonban _nagyon_ versenyképes volt... ezért _zárták ki_ effektíve az európai piacról...)

és miután ennek leáldozott _állami_ segítséggel próbálták az ipart helyzetbe hozni egyre inkább _külföldi_ hitelekből...

(az argentin ipar - mivel Argentína az agrárgazdaság mentén _specializálódott_ nem volt versenyképes...)

no persze ez még nagyobb kudarc lett, de ez már egy másik történet...

ennek a sztorinak a fő tanulsága szerintem a következő:

az erősen specializálódott _beszállítói_ régiók felettébb sérülékenyek a külső hatásokkal szemben...

pontosan azért mert _erősen specializáltak_

calabria007 (törölt) 2013.11.06. 12:09:01

@Lord_Valdez:

döbbenetesen jók voltak az általuk elfoglalt piaci "résben"...

"In the 1870s real wages in Argentina were around 76% relative to Britain, rising to 96% in the first decade of the 20th century.[50] GDP per capita rose from 35% of the United States average in 1880 to about 80% in 1905,[51] similar to that of France, Germany and Canada.[52]"
en.wikipedia.org/wiki/Economic_history_of_Argentina#Export-led_boom

erre épült aztán rá aztán néhány évtizeddel később a peronista jóléti állam...

és nyugodtan mondhatjuk: volt mire rátelepülni...

és ezt a rendszert találta telibe az 1950-es évektől az állandósuló európai agrárprotekcionizmus...

amire Argentína szintén protekcionizmussal válaszolt...

sajna azonban a centrum-priféria relációban mindig is Argentina volt a túlspecializált, _export- és importfüggő_ periféria...

ezen semmit sem változtatott az, hogy - a mai olajállamokhoz hasonlóan - relatíve gazdag volt...

szóval szívtak - és azóta is szívnak - mint a torkosborz, a hirtelen jött gazdagságra épített jóléti államukkal együtt...

de a tragédia Európából indult, ezt sohase felejtsük el...

calabria007 (törölt) 2013.11.06. 12:37:15

@Lord_Valdez:

ja és már a peronizmus megjelenését is összefüggésbe lehet hozni az európai agrárprotekcionizmussal, ill. az állami beavatkozás által gerjesztett világválsággal

emiatt ugyanis 1914 és 1945 között valósággal _mániás depressziós_ üzemmódban élt az argentin gazdaság

az I vh alatt _aranyeső_ hullott Argentínában... (ez volt a _mánia_ időszaka...)

ezt a gazdasági világválság, ill. az európai agrárprotekcionizmus megjelenése miatt mély válság követte... (a mély _depresszió_ időszaka...)

majd a II világháború időszaka újabb - még vadabb - "aranyesőről" szólt... (újabb _mániákus_ periódus...)

Az argentin nemzeti bankban állítólag a trezor kapacitások elégtelensége miatt a folyosókon tárolták az aranyrudakat 1945-ben!!!

1945-ben Argentína volt a világ egyik leggazdagabb országa!!!.

és ekkor jött juan peron és evita és nagyvonalúan elkezdtek költeni mindenféle szociális szempont mentén a _dugig lévő_ államkasszából...

a gazdasági világválság alatti élmények által erősen _megviselt_ tömegek pedig valósággal istenítették őket...

(rendkívül traumatikus élmény lehetett számukra az amikor rádöbbentek a - kiszámíthatatlan - világpiacnak való _totális kiszolgáltatottságukra_...)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.11.06. 21:20:13

@calabria007:
Én inkább azt mondanám, hogy az argentín gazdaság féloldalasan fejlődött. Mivel a természeti adottságai jók voltak, ezért a gazdaság nem igazán fejlődött túl a resource gatheringen.
Azt se mondanám, hogy az európai agrárprotekcionizmus volt a legnagyobb baj. Inkább az, hogy már ekkor is korrupt volt, mint állat, illetve miután megnyílt a Panama-csatorna Argentínát elkerülte a nemzetközi kereskedelem. Kiesett a fő útvonalból.

calabria007 (törölt) 2013.11.07. 10:16:23

@Lord_Valdez:

"Azt se mondanám, hogy az európai agrárprotekcionizmus volt a legnagyobb baj"

egy masszívan agrárexportra specializálódott, méretgazdasági szempontok mentén versenyző, az agrárexportja tekintetében extrém módon _versenyképes_, erősen importfüggő gazdaság számára az exportpiacain megjelenő agrárprotekcionizmus iszonyatos csapás...

és mint tudjuk protekcionizmusra általában protekcionizmus a válasz...

a protekcionizmus pedig a korrupció melegágya...

Argentína esetében egy olyan államról beszélünk, amely az 1900-as évek elejének a relatíve szabadpiaci környezetében a piaci verseny segítségével a világ leggazdagabb államai közé emelkedett...

és aztán az Európából elinduló protekcionizmus áldozata lett...

calabria007 (törölt) 2013.11.07. 10:54:15

@Lord_Valdez:

az alábbiakat pedig külön kiemelném:

a _méretgazdasági_ szempontok mentén versenyző, nagyüzemek által dominált _periféria_ mindig is sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben van az elsősorban _agglomerációs hozadékra_ és ahhoz kapcsolódó _sokszereplős versenyre_ építő centrummal szemben

a méretgazdasági szempontok előtérbe kerülése ugyanis _kontraszelektálja_ mind a munkaerőt, mind pedig a menedzsmentet...

(egy ilyen rendszerben nem nagyon van szükség valódi innovatív _vállalkozókra_...)

a hatalmas és rendkívül hatékony nagyüzemek - pl. Argentína esetében a latifundiumok, ill. az azokhoz kapcsolódó feldolgozóüzemek - egyszerűen _rátelepszenek_ a gazdaságra és elszívják az egyéb alternatívák elől a erőforrásokat

pontosan ezért abban az esetben ha ez a stratégia _kudarcot vall_ vmilyen külső ok - pl. az európai agrárprotekcionizmus miatt - akkor a gazdaság egyszerűen nem képes flexibilisen reagálni a fejleményekre...

az európai protekcionizmus által _sújtott_ agrár-nagyüzemek szubvenciókat - és protekcionista válaszlépéseket - fognak követelni a társadalmi béke megőrzésére hivatkozva és ezzel _még jobban elszívják_ az erőforrásokat az egyéb - alapvetően piaci elven működő - alternatívák, vállalkozások elől...

lényegében egy _negatív spirál_ indul be amely szükségszerűen az állami beavatkozás, tervezés, ill. az ehhez kapcsolódó klientúraépítés előtérbe kerülésével, kibontakozásával jár együtt...

az állam pedig egyre inkább külföldi hitelekre támaszkodva próbál megfelelni ezeknek az igényeknek...

amelyekből egyfelől szubvencionál, másfelől pedig "diverzifikál" azaz leginkább ipart telepít...

a szubvenciókra és a protekcionizmusra alapozott rendszer pedig szükségképpen masszívan korrumpálódik és versenyképtelenné válik...

ezzel párhuzamosan pedig robban a külső adósságállomány...

amely végül államcsődhöz vezet...
süti beállítások módosítása