Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

  • Lord_Valdez: @Untermensch4: Nem is nagyon próbálkoztak, ezek szerint. Ezzel visszajutunk az eredeti állításomh... (2021.10.15. 07:26) Hogy is vagyunk?
  • Lord_Valdez: @Untermensch4: Egyébként ilyen létezik is Nyugat-Európában, de nagy csak távolságokra. Megtehet, ... (2021.09.24. 19:43) Konzervatívok és a normalitás védelme
  • G. Nagy László: Abszolút egyetértek. Elképesztő hiba az, amikor a politikai ideológiánk nem engedi a tisztánlátást... (2021.08.26. 07:47) A Jeszenszky-tünetcsoport
  • Lord_Valdez: @Untermensch4: A rendszerváltás utáni időkre gondoltam csak. A görögök nem igazán "megoldották" ... (2021.06.21. 18:17) A magyar jogállamról
  • Lord_Valdez: @6.Lenin: De ez nem alanyfüggő. Ez MINDENKIRE így van. És ebben sehol nincs kettős mérce. (2021.04.09. 20:19) A vakcinahiányról

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (16) alkotmány (13) alkotmánybíróság (2) állam (64) áltudomány (7) any rand (2) baloldal (19) bastiat (1) belpolitika (33) bevándorlás (5) bürokrácia (4) cigányság (5) co2 (2) család (5) demografia (4) demokrácia (6) diktatúra (13) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (3) erkölcs (20) etika (13) eu (6) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (31) filozófia (21) fizika (1) friedman (2) fülke (2) gazdaság (81) gender (2) globális (9) heinlein (1) hiány (1) honvédelem (3) imf (4) index (1) individualizmus (9) indulatposzt (5) infláció (3) intro (1) iszlám (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (2) jog (12) jogállam (24) kalkulációs probléma (2) kdnp (2) kedvezmények (17) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteo (12) konteó (3) konzervatizmus (1) korrupció (12) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (2) libertarianizmus (7) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (58) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mezogazdasag (9) migráció (7) moma (1) morgás (27) MSZP (5) mta (2) multikulti (3) nemiség (3) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (11) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (4) pénz (3) piac (40) polgár (4) politikai korrektség (6) populizmus (26) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (11) prostitúció (1) protekcionizmus (5) reform (19) rothbard (4) Soros (1) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (2) szdsz (6) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (18) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (4) társadalmi igazságosság (4) társadalom (41) tiltás (7) történelem (8) tudomány (7) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (1) választás (12) vallás (5) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (3) Címkefelhő

Amit Viktor sem ért

2013.03.23. 14:32 | stoic79 | 7 komment

Címkék: gazdaság piac állam megmondás paternalizmus belpolitika kedvezmények

Lord Valdez korábban már írt arról, hogy mi a probléma a telekom adóval - és a mellékelt ábra mutatja, hogy az ott említett forgatókönyv meg is valósult. Sajnos a kormánypárt ebből persze nem azt a következtetést vonta le, hogy ezek a szektoriális adók nem működnek,  hanem hogy nem elég kemény a szabályozás. Orbán Viktor nemrég igen határozott felszólalásban kritizálta a bíróságok azon döntését, ami a gázcégek javára döntött. A megoldás nem is váratott soká: "Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa szerdán terjesztett törvényjavaslatot a parlament elé a rezsicsökkentés végrehajtásáról." Az alapgondolat az, hogy kétharmados törvényben szabályozzák ezen cégek fogyasztók felé irányuló követeléseit. Természetesen azok a felvetések, amik Lord Valdez írásában vannak, most is fenn állnak, én inkább egy másik oldalról közelíteném meg a témát.

Amiért nem működik

Az alábbi gondolatmenet egyik legnagyobb erősségének azt tartom, hogy független a végrehajtók személyétől és szándékaitól. Ez azért fontos, mert az ilyen típusú döntések melletti érvek túlnyomó többségét kiüti, hiszen azok arról szólnak, hogy a döntéshozók milyen kvalitásokkal rendelkeznek, valamint milyen szándék vezérli őket.

Amikor a huszadik század elején ment a vita a központi szabályozás kérdéséről, akkor Mises egy érdekes oldalról közelítette meg a problémát: ha nincs profit, akkor vállalkozók nem tudnak mi alapján dönteni arról, hogy cégeikkel kapcsolatban milyen döntéseket kell meghozni. Hogy megértsük a gondolatmenet lényegét, nézzünk egy konkrét példát, mondjuk vizsgáljuk meg, hogy egy pólóárusnak milyen döntéseket kell meghozni.

Először is, ahhoz, hogy megéljen, szüksége van keresletre az adott termék - jelen esetben pólók - iránt. Na de milyen pólók? Mintás vagy csak színes, és milyen színű? Egyszínű vagy nem egyszínű? Ehhez persze szorosan kapcsolódik a kínálati oldal is, például a különböző színű festékeket nagyon különböző áron tudja beszerezni. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a póló anyagával kapcsolatban is hasonló kérdések merülnek fel, és az alkalmazottak száma sem egy nyilvánvaló kérdéskör. Azt, hogy melyiket válassza, a kapitalizmus keretein belül nagyon egyszerűen erl lehet dönteni: a döntéseinek következtében lesz x mennyiségű bevétele y kiadás mellett. Ha x > y, akkor a döntés jó volt, ha nem, akkor rossz. A különbözet pedig a profit. Több pólóárust feltételezve azok lesznek a sikeresebbek, ahol a különbözet nagyobb.

Ez a szervezőereje a profitnak, ugyanis ez "mondja meg", hogy mely döntés a jó, melyik a rossz. Ráadásul ez nem csak azoknak információ, akik ebben az üzletben vannak, hanem azoknak is, akik esetleg abban gondolkodnak, hogy hasonló jellegű vállalkozásba kezdjenek: ha azt látják, hogy nagy a profit, akkor gondolhatják úgy, hogy nekik is lehet sikeres vállalkozásuk ezen a téren, ha meg a profit kicsi vagy ad abszurdum negatív, akkor nem kezdenek el ilyen jellegű tevékenységet. Ez még akkor is működik, ha egy vállalkozás valódi vagy kvázi monopól helyzetben van, ugyanis a vállalkozásához szükséges eszközök, termékek és munkavállalók mennyisége és jellege határozza meg a kiadási oldalt. Ezen kívül a bevételi oldalt kizárólag a termék/szolgáltatás iránti fizetőképes kereslet határozza meg.

Állami vagy államilag szabályozott cégnél ez a rendszer nincs meg, ugyanis vagy a törvényekhez, vagy az állami dotációhoz viszonyul a vállalkozás tevékenysége. Innentől kezdve a vezetőségnek ez lesz az origó, ehhez képest határozza meg a tevékenységét, hiszen a profit ebben az esetben semmilyen információt nem hordoz. 

Az ellenérvek

- Az energia speciális eset: Sokan azt gondolják, hogy a "rezsire" a fenti gondolatmenet nem érvényes, ugyanis a magas igények és a szűk források miatt csak monopóliumok alakulhatnak ki. A gond ezzel az érvvel az, hogy nem veszi figyelembe azt, mennyire sok lehetőség van arra, hogy különböző típusú energiafogyasztást ki lehessen elégíteni. Az erőműtől kezdve a különböző egyéni (konvektor, padlófűtés, aggregátor stb.) megoldásokon keresztül a csoportos (pl. központi fűtés) megoldásokig rengeteg módszer van, így a verseny abszolút biztosított.

- A verseny eddig sem működött: Sajnos a vegyes (kapitalista + állami) rendszerek egyik rákfenéje, hogy ha nem működik, akkor a kapitalista részt éri támadás, holott ha megnézzük az elmúlt éveket/évtizedeket láthatjuk, hogy ezen a téren sosem volt verseny, hiszen igen jelentős állami szabályozás határozta meg ezen cégek működését. 

- Túl drága: fontos kiemelni, hogy egy vállalkozás sikerességét nem a kereslet, hanem a FIZETŐKÉPES KERESLET határozza meg. Az energia azért drága, mert ahhoz képest, hogy mennyi ember veszi igénybe, roppant alacsony azok száma, akik ezt a szolgáltatást meg tudják és meg akarják fizetni. Ráadásul a felhasználók túlnyomó többsége az állami újraelosztás nyomán szerzi jövedelmét, ami kihat ezen cégek működésére is (nagyobb újraelosztás -> nagyobb adóteher -> csökkenő profit).

Sötét jövő

Véleményem szerint ez a döntés sokkal fontosabb, mint az alkotmánymódosítás. Utóbbi esetén ugyanis csak nagyon áttételes és meglehetősen távlati problémák merülnek fel, itt viszont igen konkrét, és nem évtizedek múlva bekövetkező hatásokra lehet számítani: mivel a szolgáltatóknál a profit nem tartalmaz semmilyen információt, nem fognak tudni a fizetőképes ügyfelek igényeinek megfelelni, aminek következtében szép lassan a teljes szektor leépül, a minőséget nem fogja tudni garantálni. Ennek következtében azokon a helyeken, ahol már így is problémás volt a szolgáltatás, az egyszerűen meg fog szűnni, több helyen pedig akadozni fog, mert egyszerűen semmilyen motiváció nem lesz pl. a karbantartásra. Az egészben a legszomorúbb, hogy a kérdésben nagykoalíció van nem csak a képviselők (a szavazás eredménye), hanem a társadalom részéről is (egy példa itt). Pedig ez az egész nem szól másról, mint "örökélet és ingyensör". A Kétfarkú Kutyapárt bezárhat, a valóság meghaladta a programjukat.

UPDATE (2013.03.26)

A vastagbőrön szépen összeszedték a rezsicsökkentéssel kapcsolatos számokat. Különösen ajánlom az energia árában megjelenő adókat, valamint a szektor nyereségének tételes lebontását, és hogy ki fizeti a számlát. Link: http://vastagbor.blog.hu/2013/03/25/rezsidemon

A bejegyzés trackback címe:

https://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr335164101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2013.03.24. 09:44:53

Amit leírsz az nagyon jó. A tervgazdaságok gyakran szenvednek attól, hogy az sem az ár, sem az eladott mennyiség, sem a profit nem hordoz információt a valódi keresletről. Emiatt rendszeresen alakulnak ki ellátási zavarok, amit aztán bürokratikus módszerekkel próbálnak megoldani.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2013.03.25. 00:27:49

az energetikai cégek karbantartási és rendszerbiztonsági feladatait majd törvényekkel és rendeletekkel fogják megpróbálni kezelni, természetesen sikertelenül.

komoly befektetési potenciált látok az aggregátor kereskedelemben.

I_Isti 2013.03.25. 09:54:06

Van egy ismert telco Magyarországon, amelyik beszállt az energiaszolgáltatásba: azon ügyfeleinek, akik több szolgáltatását is igénybe veszik, az energiából ad - eleinte 7%, - mostanában 5% engedményt.
Tehát egy minimális piaci nyitás is azt jelentette, hogy a józanul számító, némi pénzügyi kultúrával rendelkező emberek a kormány mindenféle beavatkozása nélkül is képesek voltak az energiára fizetett költségeinek csökkentésére.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2013.03.25. 10:06:36

@Lord_Valdez: Köszönöm. " ... amit aztán bürokratikus módszerekkel próbálnak megoldani." És itt alakul ki az ördögi kör: állami beavatkozás -> nem működik -> még több állami beavatkozás.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2013.03.25. 10:10:12

@mcs: "komoly befektetési potenciált látok az aggregátor kereskedelemben." Ha megnézed, akkor azokon a helyeken, ahol ez a probléma eszkalálódott, előtérbe léptek a "fusi" megoldások: aggregátor, gázpalack, akkumulátor, szobabicikli stb.
süti beállítások módosítása