(Figyelem: komolytalan írás, bár a tanulsága nagyon is komoly!) Az írásom apropója, hogy Magyarországot megtámadták. Legalábbis könyv már van róla.
Mint várható volt a könyv azonnal nevetség tárgyává vált a nem Fidesz-barát blogokon, amire az alkotók sértetten névtelen retardált senkiknek minősítették az őket kinevetőket. (Bár a tollforgató terrorista se lett volna rossz)
Azonban a szerzők totálisan melléfogtak. Nem történt ugyanis pucckísérlet. Ha történt volna, akkor azt nem állítja meg egy tüntetés. Vagy legalábbis igen nehéz hinni abban, hogy egy puccsista meggondolja magát egy-két százezer tüntetőtől, amit több országból kellett összevadászni.
Bátran kijelenthetem, hogy ezek az emberek nem tudnak semmit. A világot nem a "cionista amerikai külügy" irányítja, és nem is az IMF. Egy sokkal titokzatosabb és kevésbé szem előtt lévő csoport teszi. Sokkal hatalmasabbak és félelmetesebbek ezeknél. Itt élnek köztünk és első ránézésre felismerhetetlenek. Magyarnak vallják magukat és bizonyos értelemben azok is, de mégis mások.
Kik a világ igazi urai? Nem a zsidók, az Illuminátusok, a szabadkőművesek, a nemzetközi nagytőke, a nemzetközi neomarxista mozgalom, a Háttérhatalom vagy Isten tudja még kicsodák.
Én tudom, hogy kik azok, akik minden fontos pozícióban ott vannak. Kik azok, akinek a keze belelóg az egészen kicsit ügyektől, az egészen nagyokig mindenbe. Akik csatákat, háborúkat döntenek el egyetlen szavukkal.
Megmondom: a hülyék azok. A világ igazi urai a hülyék. Azon egyszerű oknál fogva, hogy hihetetlenül sokan vannak. Többen, mint a kínaiak. Elkerülhetetlen, hogy ne jusson mindenhova néhány. És nagyon nagyon téved, aki azt hiszi, hogy a hülyék hatalma csekély. A világtörténelem számos esetben bizonyította, hogy nincs az az összeesküvés, ami összemérhető lenne egy-egy jó pozícióban lévő hülye pusztító képességével. Gondoljunk csak Lindner Bélára, vagy Matolcsy Györgyre (akinek állapota mostanra odáig súlyosbodott, hogy még a Nemzeti Bankot is meg fogja adóztatni). Országok és háborúk sorsa dőlhet el egy-egy szerencsétlen döntés következtében. Néha pedig olyan csemegéknek lehetünk a tanúi, amikor több hülye is találkozik egy helyen, pl. Operation Market Garden. És ehhez az adott hülyének nem is feltétlenül kell magas pozícióban lennie. Például egy ipari balesetet több kisebb beosztású idióta is össze tud hozni.
Persze, a hülyék nem csak nagyban utaznak, hanem a kis döntésekből is kiveszik a részüket. Pl. mekkora ötlet már felszerelni a rendőrségi megfigyelő furgonokat WiFivel.
Aztán csodálkoznak, hogy kiszúrják őket.
Máskor inkább csak figyelmetlenek, bár ezt általában lehetetlen elkülöníteni az igazi hülyeségtől. A hatás nagyon hasonló ugyanis.
Sokszor, minden tervezés ellenére az eredmény igazából egyszerűen csak kialakul és igen meggyőzően támasztja alá az unintelligens tervezés elméletét (UT). Azaz úgy találkoznak a dolgok, ahogy csak egy nagyon hülye tervező tudná megtervezni.
Ilyet a legkönnyebb csinálni. Egyszerűen elkezdesz egy projektet, közben megváltoznak a követelmények és nincs idő teljesen átalakítani, ezért az előző megoldás egy része is ott marad. Ilyenkor keletkeznek az olyan csodák, mint az erek a férfiak heréiben (először felmegy, majd onnan hatalmas kerülővel le (evolúciós maradvány, valaha a here a testen belül volt és ott még optimális volt az útvonal)), vagy ez:
Szinte teljesen bizonyos, hogy amikor elkezdték építeni még volt értelme. Aztán az értelem elveszett, a lépcső maradt.
Nem is folytatom, mert könyvtárakat lehet megtölteni vele. Tegye fel a kezét, aki még mindig azt hiszi, hogy a világban a tervezés dominál?
Igen? Nos, akkor hogy lehetséges a Disznó-öbölbeli fiaskó, ahol totálisan rosszul mérték fel az amerikaiak a helyzetet? Vagy hogy nem találták még meg Szaddám tömegpusztító fegyvereit? Vagy a Mars Climate Orbiter méregdrága űrcsoda, ami azért semmisült meg, mert a SW egyik modulja angolszász mértékegységekkel dolgozott, miközben az összes többi metrikussal? Vagy hogy az USA legfőbb ellenségét maga az USA fegyverezte fel? (79-től a mudzsáhidok harcoltak a szovjetek ellen, de később belőlük nőtt ki az al-Káida.) Most komolyan, ennyi hibát vét, aki tényleg kézben tartja a dolgokat? Marhaság.
Bármennyire is jó lenne azt hinni, hogy minden szívás mögött van rossz ember, de nem igaz. Sőt, sokszor még igazi felelőst is nehéz találni, mert sok kis felelőtlenségből és tévedésből adódik össze. Tudom, tudom, él az ősi vágy, hogy akarattal ruházzunk fel minden jelenséget, mert az megadja az illúziót, hogy meggyőzhető és irányítható, de fogadjátok el feleim, hogy a szívások 99%-a puszta egybeesés. A maradék 99%-a hülyeség, és csak maradék rosszindulat. Ha így nézed a világot, nem csak sokkal könnyebb elviselni, de még igaz is. És nem mellesleg nem érzel kísértést arra, hogy embereket bántsál (alaptalanul).
És végezetül:
„És én, drága barátom, e kis ügy kapcsán megint rájöttem, hogy félreértés és lustaság talán több zavart kelt a világban, mint a ravaszság és gonoszság. E két utóbbi legalábbis feltétlenül ritkább.” - Goethe: Az ifjú Werther szenvedései
