A mai napi adrenalinszintemről Selmeczi Gabriella gondoskodott.
Ő még ott tart, hogy az MNYP elleni harc nyugdíjvédelem volt. Ez még nem lenne annyira meglepő, mert eddig se az eszéért szerette, aki szerette, de egyúttal remek látlelet az egész politikai életünkről.
1. Tünet:
Azt állítja, hogy állítása szerint visszaállították az állami nyugdíjrendszer biztonságát. Még saját táborának értelmesebb része is tudja, hogy rövid távon lehet, hogy javult, de hosszabb távon éppen, hogy romlott a fenntarthatóság.
Szerinte éppen megvédik a nyugdíjasok kifizetéseit. Ez igaz is, a jelenlegi nyugdíjasokra, illetve a pár éven belül nyugdíjba menőkre, de kimondottan az ellenkezője igaz a később nyugdíjba menőkre.
Ez remekül mutatja, hogy a magyar politika csak választástól választásig gondolkozik. Húzzunk ki valahogy 4 évet, aztán meglátjuk.
2. Tünet:
Hangsúlyozza, hogy a pénztárak többet költöttek reklámra, ezért ennyivel kevesebb pénz van a tagok számláján. Ez nyilvánvalóan baromság, mert az a már amúgy is levont működési költségből ment, de nagyon jól hangzik.
Egy ilyen állítással azért lehet valaki sikeres, mert a nép nem látja át azonnal, hogy miért nem igaz. Az átlag választó nem rendelkezik az alapvető pénzügyi ismeretekkel sem, ezért könnyen manipulálható, különösen, ha azzal etettem meg, hogy a zsebe van veszélyben.
Illetve sajnálatos módon, az olyan alapvető ellenmondásokra sem figyel fel, mint ami a "mindenki jól járt" és "a közérdek hatalmas sikert aratott a magánérdek felett" között húzódik.
3. Tünet:
Mit tesz közben az ellenzék? Megfogalmaz némi értelmes gondolatot, de hozzá is kever kellő mennyiségű hülyeséget. Való igaz, hogy ha az átlépésről kellett volna nyilatkozni, nem a maradásról, akkor aligha jött volna össze akár a 20% is, vagy, hogy ez zsarolás volt és ettől a 20-30 év múlva nyugdíjba menőknek rosszabb lett, de ehhez muszáj volt hozzátenniük, hogy ez nemzetellenes.
Mi az, hogy nemzetellenes? Hosszútávon ártalmasnak ártalmas, de mitől lesz nemzetellenes? Nagyon szeretünk ezzel a szóval dobálózni, de még soha senki nem értelmezte. Nézzünk mondjuk egy bankrablót. Árt a banknak, de kinek jutna eszébe bankellenesnek nevezni? Senkinek. Abszurd is lenne. Nyilvánvaló, hogy a bankrablónak nem célja ártani a banknak, ez csupán a pénzszerzés mellékhatása. Nem mondom, ha egy marxista gerilla rabolja ki, azért, hogy ártson az imperialistáknak, akkor igen. Az bankellenes, mert ő ideológiai alapon ellenzi a bankokat. Selmeczi Gabrielláról vagy a reformról viszont aligha mondható el, hogy a nemzetet ellenzi. Ha valami ellenesnek akarjuk minősíteni, akkor legfeljebb vagyonellenesnek lehetne.
4. Tünet:
Minderre szőkesége úgy reagál, hogy az MSZP a milliárdos spekuláns nagytőke szekértolója. Egy összeesküvés elmélettel kombinált megbélyegzést alkalmaz.
A politika valamiért imádja a titkos háttérembereket és szervezeteket, akiket lehet utálni. Valamint az külön tünet, hogy a magyar ember utálja a gazdagokat, ezért a politikus is. Ha bűnbakra van szükség, akkor a kulák spekuláns mindig kéznél van.
Egy rövid nyilatkozat alapján ennyi tünetet sikerült felfedeznem. Ha több megnyilvánulást is megnéznénk biztos sokkal többet is azonosíthatnánk, de felesleges, amíg nem ismerünk rá gyógymódot.
Az utolsó 100 komment: