"A rossz közgazdász egy döntésnek csak a közvetlen következményeket látja; a jó közgazdász a távolabbi és indirekt következményeket is. A rossz közgazdász csak azt nézi, hogy egy adott intézkedésnek milyen hatása van egy adott csoportra; a jó közgazdászt azt is érdekli, hogy ennek milyen következménye lesz más csoportokra is." - Henry Hazlitt
Többféle írás született a felsőoktatási törvény átalakításával kapcsolatban, amik elsősorban az ügy társadalmi és politikai mozgatórugóira hegyezték ki a hangsúlyt. Én egy picit más szempontból nézném meg a kérdést, nevezetesen a jogbiztonság szempontjából.
Mi a jogbiztonság?
Sok országban sajnos nem csak a politikusok, de a társadalom jelentős része is csak igen kellemetlen tapasztalatokon keresztül tanulta meg azt, hogy legyen bármekkora támogatottsága egy adott politikusnak, nem hozhat tetszőleges törvényeket anélkül, hogy azoknak a járulékos következményei ne lennének hatással. Ha megnézzük azokat az országokat, amelyek működését sikeresnek ítéljük meg (legyen az akár Svájc, Norvégia vagy Szingapúr) sok közös vonásuk mellett az is igaz, hogy függetlenül a politikai berendezkedésüktől érvényes a jogbiztonság.
Mit jelent ez? Lényegében két dolgot: 1) a törvények előkészítése hosszú ideig tart és a lehető legszélesebb körben vizsgálják meg annak lehetséges következményeit 2) nem hagyják figyelmen kívül azoknak az embereknek a véleményét/igényét, akikre a törvény kifejezetten káros hatással van (kivételek természetesen vannak, itt inkább a trend a lényeg).
Miért fontos?
Amit a fent említett országokban valamilyen szinten felismertek az az, hogy a jövőbeli hosszútávú fejlesztések, befektetések és beruházások egyik legfontosabb feltétele a minél kiszámíthatóbb jogrendszer. Ez nem csak azt jelenti, hogy maguk a jogszabályok még a nem jogvégzett emberek számára is világosak, de ha a jövőben lehet is számítani a jogszabályok megváltozásában, az vagy minimális változást jelent a hosszú távú befektetéseknek stb., vagy ha jelentős mértékű, akkor ezt az adott állam képviselőivel lehet közölni és egy köztes megoldást (még a jogszabályok érvénybe lépése előtt) találni.
Ahol ez nincs meg, ott vagy nem tartják fontosnak a hosszú távú befektetéseket, vagy nem értik, hogy ezeket nem lehet csak úgy egyik napról a másikra létrehozni. Legyen szó az infrastruktúráról vagy a szolgáltatói szektorról, azoknak a minősége erősen összefügg azzal, hogy milyen a jogbiztonság az adott területen.
És hogy ez miért fontos? Az előbb említett infrastruktúra, valamint szolgáltatói szektor minősége indirekt jelentkezik a költségekben. Példa: ha rossz az út, akkor azon az úton a szállítás drágább lesz (a menetidő kiszámíthatatlan, a javítási költségek nagyobbak stb.), amely költséget a fuvarozók beépítik az áraikba, aminek következtében mindenkinek, aki tőlük rendel nagyobb lesz a kiadása. Egyik következménye ennek, hogy a nagyobb jogbiztonságú országokban ugyanazért a munkáért több fizetést is lehet adni (a költségek nem mennek el egyebekre, így több lesz a cég nyeresége).
A magyar helyzet
A CEU-val kapcsolatos törvényjavaslat csak egy a sorban azok közül, amik nem a jogbiztonságukról híres országokra jellemzőek, hanem olyan helyekre, mint Kelet-Európa és Dél-Amerika országainak nagy részére. Legyen szó a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvényre, a dohányáruk forgalmazásával kapcsolatos törvényre vagy a különadókra, ezekre mind jellemző az alábbi folyamatok nagy része (amibe a felsőoktatásról szóló törvény is beletartozik):
- A törvény beterjesztése előtt néhány héttel még azt se lehetett tudni, hogy lesz az adott területen változás.
- A törvényről zajló vitákra csak bizonyos csoportokat hívtak meg.
- Nem volt semmilyen jogi és gazdasági hatástanulmány, ami a törvények hatását megvizsgálta volna hosszú távon.
- Ha volt is egyeztetés a törvényjavaslattal kapcsolatban, az a törvényről történő szavazás utolsó pillanatáig is módosult, mely módosításokat nem tárgyaltak meg senkivel.
Ez nem biztosítja a jogbiztonságot, és így jönnek az ezzel kapcsolatos negatív következmények is. Pedig csak az írás elején szereplő Henry Hazlitt idézet szellemében kellene eljárni.
Következmények
A bizalmi tőkével sokan azért nem tudnak mit kezdeni, mert elsősorban szubjektív élményeken alakul. Sokan ezért úgy gondolják, hogy a bizalmat szép szavakkal és ígéretekkel könnyen vissza lehet állítani. A valóság viszont az, hogy ez nem így működik. A bizalom egyik legfontosabb tényezője ugyanis a múltbeli viselkedés és ez vonatkozik a törvényeket meghozó politikusokra is. Ha ez a típusú jogalkotás nem egyszer fordul elő, akkor a szép szavak nem fognak érni semmit és a hosszútávú fejlesztések vagy elmaradnak, vagy drágák lesznek, vagy rossz lesz a minőségük. Akárhogyan is, ezeket a problémákat csak hosszú évek alatt lehet orvosolni, aminek kivárására nem mindenkinek lesz türelme.
