A kormány kiküldött egy kérdőívet, de egyáltalán nem hiszem, hogy azért, amiért ő mondja. Arra ugyanis nem alkalmas.

A kormány mindenkihez eljuttatott egy mérsékelten fair kérdőívet a jövendő alkotmány koncepciójával kapcsolatban. A kérdések felvetése természetesen önmagában is sok félreértési lehetőséget ad, illetve erősen manipulatív megfogalmazású, ám ennél sokkal nagyobb baj, hogy ez a felmérés nem reprezentatív. Arról ugyanis nincs semmilyen információ, hogy a kérdőív visszaküldési hajlandósága mely társadalmi csoportokban mekkora volt. Ennek hiányában nem lehet tudni, hogy ki válaszolt.
Ők természetesen, azt mondják, hogy a nemzettel konzultáltak, de valójában a választók egy ismeretlen összetételű csoportjával tették. Ez már csak azért is fontos, mert a történelemben már többször is belesétáltak ebbe a csapdába.

1936-ban történt egy felmérés ugyanilyen módszerrel. A visszaküldött kérdőívek azt mutatták, hogy Alf Landon elnökjelölt fölényesen győzni fog. Ezzel szemben a tényleges választáson Franklin Delano Roosevelt győzött 61%-kal. A hiba ott volt, hogy kérdőív visszaküldési hajlandósága nem reprezentálta a szavazók táborát. Ez az ominózus eset óta a statisztikusok kínosan ügyelnek a megfelelő minta összeállítására.

Egy ilyen kérdőívre azt kell, hogy mondjuk, hogy nem mond semmit sem a szavazók közti, sem a teljes társadalmi elfogadottságról. A szavazók közti felmérésnek egyébként van egy remek módja, ez pedig a véleménynyilvánító népszavazás. Ez kétségtelenül pénzbe kerül, viszont a kapott eredménynek van értelmezhető jelentése. Persze, a megerősítő népszavazás lenne az igazi, mert az nem csak véleményt mér fel, de legitimitást is ad, viszont ez komoly kockázat a kormány számára. Ez még talán meg is értem, hogy el akarja kerülni, az indoklás viszont nagyon sántít.
Az Index írása szerint:
"Az új alkotmányról azért nem lesz megerősítő népszavazás - folytatta Orbán Viktor -, mert ő nem a többség, hanem minden ember alkotmányát szeretné látni. Egy népszavazás esetében azonban egy többség áll szemben egy kisebbséggel - fűzte hozzá."
Ebből se minden ember, de még a többség véleményét se ismerte meg, tehát az indoklás teljesen fals. Ez a kérdőív egy dologra jó: lehet rá hivatkozni.