Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

  • Lord_Valdez: @IdomitottFoka: lehet, hogy a nekünk alatt a Fideszt értette. (2024.03.27. 20:19) Tanfolyamot Janinak
  • Lord_Valdez: @Gungnir: Érdekes, megérzésem szerint ez lehetett az eredetije annak, amit a bankár felhasznált. ... (2024.03.14. 07:30) A Google ideológiája
  • Lord_Valdez: www.quora.com/What-is-preventing-the-Ukraine-US-from-accepting-the-Kissinger-Peace-Plan-where-the-... (2024.03.02. 12:02) Mi is a tét?
  • Lord_Valdez: @gigabursch: Ez egy erősen vitatott kérdés. A két leggyakoribb indok az szokott lenni: 1. nem fen... (2023.08.11. 07:20) Elefánt a szobában
  • Tesz vesz IV: @grundigg: miért nem mondod neki hogy nézze az rtl klib híradóját is, pár családban segített, nézh... (2023.07.22. 14:37) A genderőrület új fejezete

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (17) alkotmány (13) alkotmánybíróság (2) állam (65) áltudomány (7) any rand (2) baloldal (19) bastiat (1) belpolitika (33) bevándorlás (5) bürokrácia (4) cigányság (5) co2 (3) család (5) demografia (4) demokrácia (6) diktatúra (13) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (4) erkölcs (20) etika (13) eu (7) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (33) filozófia (21) fizika (1) friedman (3) fülke (2) gazdaság (83) gender (3) globális (9) heinlein (1) hiány (1) honvédelem (3) imf (4) index (1) individualizmus (9) indulatposzt (5) infláció (4) intro (1) iszlám (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (2) jog (12) jogállam (25) kalkulációs probléma (2) kdnp (2) kedvezmények (17) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteó (3) konteo (12) konzervatizmus (1) korrupció (14) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (3) libertarianizmus (7) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (59) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mesterséges intelligencia (1) mezogazdasag (9) migráció (7) moma (1) morgás (27) MSZP (5) mta (2) multikulti (3) nemiség (3) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (11) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (4) pénz (3) piac (42) polgár (4) politikai korrektség (6) populizmus (26) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (11) prostitúció (1) protekcionizmus (5) reform (19) rothbard (4) Soros (1) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (2) szdsz (6) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (18) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (5) társadalmi igazságosság (4) társadalom (41) tiltás (7) történelem (8) tudomány (7) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (2) választás (12) vallás (5) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (3) Címkefelhő

Mi lenne, ha nem lennének árak?

2016.05.19. 17:41 | stoic79 | 3 komment

Címkék: gazdaság piac állam vasút baloldal szocializmus példabeszéd kalkulációs probléma

Volt már szó a kalkulációs problémáról nem csak ezen az oldalon, hanem máshol is, de az alábbi szerintem egy nagyon szemléletes példa lett. Prof. Howard Baetjer Jr. és Tomasz Kaye egy szemléletes videóban mutatja be a LearnLiberty youtube oldalán, hogy miért fontosak az árak és hogy mi a szerepük. A videó szövegének fordítása következik.

Hogy tisztában legyünk a piaci árak fontosságával az emberi jólétre, vizsgáljuk meg, hogy mi lenne nélkülük.

Tegyük fel, hogy a vasutakért felelős felelős komisszár pozícióját töltöd be az egykori Szovjetunióban. Nincsenek piacok és árak. Te és az elvtársaid - mind lelkes kommunisták - most közvetlenül tervezitek meg a rendelkezésre álló erőforrások felhasználását. Szeretnétek egy vasútvonalat építeni A és B városok között, de a városok között egy hegy van. Tegyük fel, hogy valahonnan tudjátok, hogy ha a vasútvonal elkészül, akkor az a nemzet érdekeit fogja szolgálni függetlenül attól, hogy az átmegy a hegyen vagy megkerüli azt. Ha azt választjátok, hogy a vasút átmenjen a hegyen, akkor kevesebb acélt használtok fel - hiszen az út rövidebb -, de sokkal jelentősebb mérnöki munka szükséges a zord terepen felépítendő állványok és az alagút megtervezéséhez. Ez fontos szempont, ugyanis a mérnököknek ezen kívül öntözőrendszereket, bányákat, kikötői berendezéseket és más projekteket is kell tervezniük. És nem akarhatod, hogy a mérnökök csak a vasúttal foglalkozzanak, ha sokkal értékesebb volna azokon a területeken dolgozniuk. Spórolhatsz a mérnöki munkálatokon, ha a vasút megkerüli a hegyet. De ekkor több acélt kell felhasználni a nagyobb távolság miatt, és az acélt szintén használják más célokra is: járművekhez, vasgerendákhoz, hajókhoz, konyhaeszközökhöz és még több ezer más dologhoz is.

Melyik utat válaszd, hogy az a nemzet számára a legjobb legyen? Ahhoz, hogy ezt megválaszold el kell döntened, hogy az erőforrások közül melyikre van kevésbé sürgősen szükség máshoz. A jelentősebb mérnöki munka és kevesebb acél a hegyen keresztüli vagy a kevesebb mérnöki munka és több acél a hegyet megkerülő úthoz. De mi alapján döntheted el, hogy a mérnöki munka és az acél felhasználása milyen prioritást élvez máshol?

Az öntözőrendszerek csak egy része a mérnökök tevékenységének. Ahhoz, hogy egy adott típusú öntözőrendszer fontosságát felmérd szükséged van a gazdák tudására, hogy az öntözés mennyivel növeli a termést. És hogy ennek a megnövekedett termésnek az értékét megbecsüld ismerned kell, hogy a zöldségesek szerint azt a terméket mennyire veszik a vásárlók. Ez meg attól függ, hogy a vásárlók szerint mennyivel jobb ételeket tudnak készíteni ebből a termésből. Ezt hogyan tudhatnád meg?

Az acél felhasználásának csak az egyik módja, hogy teherautókat gyártsunk. Hogy egy új teherautó jelentősségét felmérjük ismernünk kell a fuvarozók autóinak jelenlegi kapacitását, valamint hogy az újabb nagyobb autóval mennyivel lenne gyorsabb a szállítás. Hogy ezeknek a szállítmányoknak a fontosságáról meggyőződj tudnod kell, hogy a vásárlók számára mennyire fontosak ezek kézbesítése. Ez pedig azon múlik, hogy a szállítmány célállomásánál miképpen vélekednek erről. 

Hogy döntést hozzál az ügyben, hogy merre menjen a vonat ismerned kell az összes lehetséges felhasználását az acélnak és a mérnöki munkának. Ez hatalmas mennyiségű információ, amivel több millió ember rendelkezik. Hogyan szerezhetnéd meg? Próbálkozhatsz közvélemény-kutatásokkal, de gondolj bele, hogy hány embert kéne megkérdezni. Kezdetben azokat, akik ételeket készítenek vagy teherautóval szállíttatnak. A számok hatalmasak lennének. És gyakran az emberek sokszor nem tudják, hogy mit preferálnak egészen addig, amíg döntési helyzetbe nem kerülnek, azaz a kérdésekre adott válaszuk nem lenne teljesen pontos. De még ha tudnának is válaszolni, mire a kutatás adatait visszaküldik és kiértékelik az információ jelentős része már nem lenne aktuális. De még ha teljes és időszerű adatok is állnak rendelkezésre arról, hogy a mérnöki munkával és az acél hasznosságával kapcsolatban kinek mi az álláspontja, még mindig ki kellene következtetni ezekből, hogy merre menjen a vasút. Hogyan lehetne ennyi adatból értelmes információt kinyerni? Ludwig von Mises szavaival élve a sötétben tapogatóznál.

Beleütköznél abba, amit a központi tervezés kalkulációs problémájaként ismerünk - az ok, ami miatt a teljes körű szocializmus szükségszerűen megbukik. A központi tervezők nem képesek összeszedni a hatékony tervezéshez szükséges információkat. Te mint komisszár nem tudhatod, hogy a nemzet érdekében milyen projektekre kell a szűkös erőforrásokat felhasználni.

Változtassunk most a gondolatmeneten. Tegyük fel, hogy a világ azon részén, ahol piacgazdaság van te vagy egy vasútépítő társaság igazgatója. Nem a nemzeti érdek, hanem a cégnek termelt profit számodra a fő szempont. Szeretnél egy vasútvonalat építeni C városból D városba. Hasonlóan az előbbiekhez egy hegy van a nyomvonal útjában. Most mi alapján döntöd el, hogy melyiket válaszd? Azt, amelyik a legolcsóbb. Mindkét esetben kiszámolnád a megfelelő költségeket: megszorzod a szükséges mérnöki feladatok mennyiségét azok árával, majd hozzáadod a szükséges acél mennyiségének és árának szorzatát. Ezek után azt választod, amelyik a vállalat számára kevesebbe kerül. Lehet, hogy bele se gondolsz, hogy ez a nemzet vagy a társadalom számára milyen jót tesz. De - és itt jön a csoda - azzal, hogy a vállalat számára a legolcsóbbat választod a társadalom számára is a legjobbat választod. Azokat az erőforrásokat használnád fel, amik a társadalom számára kevésbé fontosak. Hogy miért? Mert azok a piaci árak, amiket a számításaidhoz használtál tükrözik a mérnöki munka és az acél más célú felhasználásának sürgősségét. Tegyük fel például, hogy azok a vevők, akik ízletesebb ételt akarnak, jobb és drágább termékeket is vásárolnának a helyi zöldségesnél, ha lehetőségük lenne rá. Ennek hatására többet kínálnak a zöldségesnek ezekért a termékekért. Ezáltal a zöldségesek többet kínálnak a gazdáknak, hogy ezeket megtermeljék. Így azok a gazdák, akiknek a termelése növekedne új öntözőrendszer bevezetésével többet fognak ajánlani ezekért a berendezésekért. És azok, akik ezeket az öntözőrendszereket előállítják többet fognak a mérnököknek ajánlani, hogy megtervezzék azokat. Most, hogy az öntözőrendszerek tervezése jobban fizet a mérnökök számára, mindazok - például a vasútépítő cégek -, akik mérnököket akarnak alkalmazni legalább ennyit kell a mérnököknek ajánlani, hogy megérje nekik. A magasabb ár azt üzeni mindenkinek, aki mérnököket akar foglalkoztatni, hogy valami miatt ez sokkal értékesebb lett, úgyhogy lehetőleg kevesebbet foglalkoztassanak. Ezzel a piaci árak reprezentálják millió ember ismeretét és preferenciáját, akik közvetlenül vagy közvetve azt az erőforrást használják. És az árak szolgáltatják ezeket az információkat és preferenciákat mindenkinek, akiknek ez fontos.

Csak a piaci árak képesek azt a hatalmas mennyiségű emberi tudást közvetíteni, ami a termékek és szolgáltatások legkevésbé költséges előállítását teszi lehetővé, koordinálni több ember cselekedetét, ott használni az erőforrásokat, ahol az a társadalom szempontjából a legfontosabb és ezzel kielégítve a lehető legtöbb ember igényét.

A bejegyzés trackback címe:

https://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr578732568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Untermensch4 2016.05.20. 00:08:30

" ott használni az erőforrásokat, ahol az a társadalom szempontjából a legfontosabb és ezzel kielégítve a lehető legtöbb ember igényét."
Némi marketinggel lehet igényt teremteni. Ha erre a teremtett igényre fordítódik sok erőforrás akkor az lehet akkor is a társadalom szempontjából fontos, kielégítő és legjobbnak tűnő választás ha a nyereségessége hosszabb távon is kedvezőtlenebb mint más felhasználási módé lenne.
Az űrversenyre pl nagyon be lehetett indítani az embereket pedig az egyetlen várható rövidtávú hatás némi költségcsökkenés lehetett katonai téren, ám ez az aspektus ha jól emlékszem fel sem merült.
Életközelibb példa, a helyi kisboltos. Szinte arcról ismerte a vásárlók legnagyobb hányadát, ezek a törzsvásárlók adták a stabil állandó forgalmat amin a bolt működése nyugodott. Ezért figyelte is őket, mik az igényeik. Bizonyos termékeknél (mosópor, fogkrém, fogkefe, mosogatószer) meglepő módon az igények (márkaválasztás) együtt mozogtak az adott termék előfordulási gyakoriságával a két legnézettebb kertv reklámjaiban. Ez vagy úgy lehetséges hogy mindig pont teljesen feleslegesen arra költötték a reklámköltségvetést az adott termékekre nézvést amiket egyébként is vettek a fogyasztók... vagy a reklámok hatására ezektől elégültek ki.
Tehát a vasúti főkomisszár feladata egy árak nélküli rendszerben nem a költségszámolgatás hanem a választott megoldás népszerűsítése. Ha ez sikerül, eléggé népszerű lesz a projekt akkor kritizálni sem tudják költségszámításokkal...

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2016.05.20. 20:23:36

@Untermensch4:
Nincs sok értelme az igényt szétválasztani valamiféle intrinsic és indukált igényre, mert, hogy a felhasználó számára mi jelent értéket, az teljesen szubjektív.
Amellett, hogy a marketingnek is megvannak a maga korlátai. A történelem tele van termékekkel, amik vásárlására nem sikerült rávenni az embereket.

Untermensch4 2016.05.20. 23:19:52

@Lord_Valdez: "hogy a felhasználó számára mi jelent értéket, az teljesen szubjektív"
Teljesen nem. A divattermékek pl nem annyira egyéni szinten látszanak "élni". Abban az értelemben viszont nem szétválasztható hogy lehetetlen akárcsak közelítő pontossággal elkülöníteni a kettőt. Ettől még észben tarthatjuk hogy "önálló döntéseink" egy részét valójában befolyásolás hatására tesszük, inkább érzelmi és értelmi szétválasztással lenne érdemes foglalkozni. Főleg hogy a reklámok is hasonló torz "egzisztencialista" illúziókba fordítják az egyszeri fogyasztót mint a dohány- és egyéb kábítószer-függőség vagy a valláskárosultság.
süti beállítások módosítása