A valóság ritkán olyan izgalmas, mint egy jó kis összeesküvés, ezért az összeesküvés-elméletek mindig népszerűek lesznek. Viszont szomorú dolog, hogy ha ezt a tudomány rovatban látod.
Régóta várom, hogy a tóriumos erőművek tényleges használatba kerüljenek, mert számos előnyük van az urán alapúakkal szemben. Legfőképpen, hogy tóriumból sokkal több van és kevesebb hulladék marad utána. Ugyanakkor hatékony tóriumos erőművet építeni sokkal nehezebb, ezért bár a technika évtizedek óta ismert, soha nem épített még senki kereskedelmi célú erőművet.
India bejelentette, hogy most végre megépíti az első ilyen erőművet. Igaz, viszonylag kicsi, de kezdetnek ez nagyon jó.
Az eseményről hírt adott az Index , és sok más média. Készségesen el is magyarázták, hogy azért nem terjedt el, mert nem lehet belőle atombombát építeni, illetve a csúnya gonosz atomlobbi megakadályozta. Sőt, annyira hatékonyak voltak, hogy még a szakemberek se tudnak a létezéséről.
Mint említettem a valóság ritkán olyan izgalmas, mint egy összeesküvés. Jómagam is sok éve tudok a tóriumban rejlő potenciálról, holott nem vagyok nukleáris szakember (csak egy kíváncsifáncsi okostojás). Ez, ha titok volt, akkor igen rosszul őrizték.
Akkora titok volt, hogy Európában több kísérleti erőmű is volt (pl. THTR-300), de egyik sem muzsikált valami fényesen. Rengeteg megoldatlan technikai probléma volt velük.
A kegyelemdöfést viszont nem ez adta meg nekik, hanem az urán ára.
(forrás: http://seekingalpha.com/article/30655-uranium-spot-price-raised-to-us-95-pound)
A 80-as évek elején az urán ára esni kezdett. 89-re olyan olcsó lett, hogy a tóriumos erőmű kifejlesztése már senkinek nem volt sürgős.
Most mondhatjuk, hogy csúnya, gonosz atomlobbi, de tegye fel a kezét aki, ha van valamije, ami bevált és olcsó, akkor komolyabb erőfeszítéseket tesz a kiváltására.
Senki?
Ez általában így szokott lenni. Az ipar soha nem újít csak azért, hogy újítva legyen. Pl. 12,7x99-es géppuskalőszer (leánykori nevén .50 BMG). Az első világháború alatt tervezték és a mai napig a legkisebb változtatás nélkül használatban van. Miért? Mert mindent tud, amit tudnia kell, ergo felesleges megváltoztatni. A jelentőségéből ugyan vesztett, de járműveken a mai napig szolgálatban van.
Az amerikai autóipar is hírhedt volt a nagy lökettérfogatú, benzinfaló monstrumairól és senkinek nem jutott eszébe kis, takarékos autóra váltani, amíg olcsó volt az benzin. Aztán jött az olajválság és hirtelen mindenki kicsi autókat kezdett vásárolni. Aztán elmúlt az olajválság és visszatértek a nagyobb étvágyú autók.
Tovább megyek az alternatív hajtások fejlesztését se a gonosz olajlobbi akadályozta, hanem az érdeklődés hiánya. Nincs is eszköze arra, hogy megakadályozza. A szabadalmak nyilvánosak és csak 25 évre zárják ki a hasznosítást, utána az ott leírtak közkincsnek számítanak. Sőt egy autógyártó nem is engedheti meg magának azt a luxust, hogy egy potenciálisan nagy jövő álló technikát hanyagoljon. Ha ugyanis valamelyik konkurense mégis kijönne vele, akkor ő 10 éves fejlesztési hátrányba kerülne vele szemben.
Itt is egyszerűen arról van szó, hogy a fejlesztési hajlandóság szorosan korrelál az alternatíva költségével. Amíg olcsó az olaj lassan haladnak az ilyen fejlesztések, amikor drága felgyorsulnak...
Érdekesség gyanánt említem, hogy az amerikai Energiaügyi Minisztérium 1978-ban elkezdett egy alternatív algaalapú üzemanyag fejlesztési programot, amit 1996-ban leállított. Érdekes egybeesést mutat az olajárral.
A csúnya, gonosz döntéshozó (befolyásolva az olajlobbi, a háttérhatalom és a szabadkőművesek által) úgy döntött, hogy a tartósan alacsony olajár mellett nem indokolt a pénzt (,amiből sosincs elég) kutatásra fordítani.
