Az imént olvastam Semjén aktuális agymenését a nemek rögzítéséről. Mivel ez egy olyan kérdés, amit a tudatlanság hoz létre, ezért időszerűnek érzem egy kis fejtágítást tartani a témában.
Előre bocsájtom, hogy bár divat beszélni a genderőrületről és az ellene való fellépésről, meg, hogy ide vezet a liberalizmus (esetleg a feminizmus, de mindenképp valami -izmus), jóllehet egyikhez sincs sok köze, nem ezért hozom ezt szóba, hanem mert megbocsájthatatlannak tartom, hogy ha valaki büszke a tudatlanságára. Hozhatunk mindenféle döntést, de ne úgy tegyük már, hogy lövésünk sincs a témáról.
Szóval, Semjén doktor (teológus) javaslata, hogy az iratokban rögzíteni kell a születési nemet, mondván „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”. Ez itt egy remek alkalom, hogy beszéljünk a nemiségről.
A nemiség kapcsán 7 réteget kell megkülönböztetni:
1. Genetikai nem
Mint azt iskolában megtanultuk a férfiaknak Xy kromoszómáik vannak, a nőknek XX. Az állatvilágot most hagyjuk, mert ott vannak fajok, ahol kettőnél több van (nesze neked, Noé), vagy épp csak egy.
Az embereknél ez általában így van. Igen ám, de nem mindig. Nagyjából minden ezredik ember ún. Klinefelter-szindrómával születik. Ez azt jelenti XXy kromoszómakészlete van. Ha most valaki egy gyerek nemét kromoszóma vizsgálattal akarná eldönteni, ekkor igen csak gondban lenne, mert ez bizony egyik sem. Az ilyen emberek úgy néznek ki, mint a férfiak, csak nagyobb a mellük, kevésbé szőrösek, nagyon kicsik a heréik és egyébként terméketlenek.
Nagyjából minden háromezredik ember ún. Turner-szindrómával születik. Nekik csak egy X ivari kromoszómájuk van, ezt X0-val szokták jelölni. (Olyan nincs, csak y, mert az letális, azaz az ilyen magzat halva születik) A rendellenesség elég komoly testi elváltozásokkal jár, nem sorolnám fel. Viszont ez se fér bele a Semjén doktor által vizionált bináris világképbe. Emellett még létezik XXX, Xyy is.
Bónuszként érdemes megemlíteni a mozaikizmus jelenségét. Előfordul, hogy egy ember nem egyetlen génállománnyal rendelkezik, hanem egyes testrészei ilyennel, mások másmilyennel. Ilyen pl. Ewa Kłobukowska, akinek egyes részei XX, mások XXY kromoszómával rendelkeznek. Ehhez egy igen hasonló helyzet a kimérizmus, amikor két ikermagzat olvad össze és fejlődik közösen tovább. Ezek akár különböző neműek is lehetnek, ezért ha mintát veszek egy ilyen emberből, akkor lutri, hogy milyen neműnek fogom látni. Attól függ, hogy hol találtam el.
2. Hormonális nem
Léteznek férfi és női nemi hormonok. Igazság szerint mindkét nemben megtalálható mind a kettő, de erősen eltérő arányban. Ezeknek a hormonoknak komoly hatása van mind az általános megjelenésre (szőrzet, nemi szervek, zsír lerakódás stb.), mind a nemi differenciálódásra.
Magzati korban a 8. hét előtt még minden magzat egyforma. Utána elkezd nővé válni, kivéve, ha elegendő androgén hormon éri, mert akkor férfi irányba kezd el fejlődni.
Nagyjából minden százezredik ember ún. androgén inszenzivitási szindrómában szenved. Azaz, bár genetikailag férfi, de a szervezete nem reagál az androgén hormonokra, ezért egyik irányba se fejlődik igazán, hanem valamilyen köztes irány marad.
Nem ismert gyakoriságú, de vannak közösségek, ahol nagyon gyakori az 5-alfa-reduktáz hiány. Az ilyen emberek születéskor lánynak néznek ki, de később a pubertás korban elő szoktak kerülni az addig hasüregben bujkáló (alulfejlett) herék is. A pénisz vagy nagyon kicsi, vagy sokkal inkább csiklónak látszik. Általában lányként szokták őket felnevelni őket a pubertásig, utána férfiasodnak valamennyire.
Nagyjából minden 20 ezredik ember veleszületett mellékvese hiperpláziában szenved. A megjelenése attól függ, hogy XX, vagy XY kromoszómákkal párosul. XY kromoszómákkal: normális pénisz, de nincs spermatermelés, túlzott szőrzet, korai, vagy épp túl késői pubertás. XX kromoszómákkal: férfias megjelenés, túlzott szőrzet, akkora csikló, hogy születéskor könnyű pénisznek nézni, alulfejlett hüvely, és elmaradó peteérés.
Tehát látjuk, hogy a hormonális nem se feltétlenül kétértékű, sem pedig nem mindig esik egybe a kromoszomális nemmel.
Érdekességként említem, hogy patás állatoknál elég ritka az ikervemhesség. Amikor egy tehén két különböző nemű embrióval vemhes, akkor a fejlődés egy fázisában a hím embrió elkezdi az AMH-t termelni (Anti-Müller Hormon, ez felelős azért, hogy megállítsa a női irányba való fejlődést). Ezt olyan mennyiségben teszi, hogy az nem hagyja érintetlenül a nőstényembriót se. Mivel a nőstényembrió ki van téve az androgenizáló hormonoknak, elindul a fejlődése a hím irányba és létrejön a se nem hím, se nem nőstény egyed: a freemartin. A freemartin külsőre tehénnek néz ki, de terméketlen és úgy viselkedik, mint egy ivartalanított hím.
Hogy az emberi embrióra, illetve fejlődésre milyen hatással van a magzati hormonális környezet, arról csak korlátozott ismereteink vannak, lévén, hogy etikai okokból nem végzünk hormonkísérleteket emberi embriókon.
3. Gonadiális nem
A nemi szervek. Az elsődleges nemi jelleget a férfiaknál a pénisz, a prosztata, a here és az összekötő vezetékek adják. Nőknél a csikló, a hüvely, a méh, a petefészkek és az összekötő vezetékek.
Ezek fejlődés általában zavartalan, de mint a korábbiakban is utaltam rá előfordul, hogy a folyamat kisiklik. Van olyan, hogy egyes szervek nem fejlődnek ki egyáltalán, bár gyakoribb, hogy tökéletlenül fejlődnek csak ki. Olyan is van, hogy ez annyira jól sikerül, hogy képtelenség vizuálisan eldönteni, hogy egy túl nagy csiklót látsz-e, vagy túl kicsi péniszt. Ilyenkor az orvos is csak találgatni tud. Most tudnék képet linkelni interszexuális csecsemőről, de inkább nem teszem, mielőtt valami észlény kitalálja, hogy gyerekpornót terjesztek.
Olyan is előfordul, hogy több is kifejlődik. Ritka, de van ilyen is. Olyan is van, hogy valaki mindkét nem nemi szerveivel rendelkezik (kb. minden 100 ezredik). Ezek általában egyébként nem szoktak funkcionálisak lenni, és az egyik, vagy mindkettő alulfejlett.
4. Másodlagos nemi jellegek
A pubertás során alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek. Férfiaknál megnő az izomsűrűség, a szőrzet, magas tesztoszteron szint, hasra hízás, később kopaszodás stb. Nőknél a mellek megnagyobbodása, hízás inkább combra és fenékre stb.
De itt is előfordulnak hibát. Előfordulnak olyan hormonális betegségek, amik ezeknek a másodlagos nemi jellegeket megváltoztatják. Ld. Caster Semenya, aki hiperandrogenizmusban szenved (, illetve láthatóan élvezi)
Ez volt idáig a biológiai nem. Semmi ideológia, semmi bölcsészkedés, csak biológia és már ez se fért bele rendesen a bináris világképbe. Most azonban tovább lépünk:
5. Pszichológiai nem
Ez elsősorban az, hogy minek is érzed magad. Sokan azt hiszik, hogy ezt olyan könnyű befolyásolni, de valójában nem. Több dokumentált eset is volt, hogy próbálták neveléssel megváltoztatni már egészen kicsi kortól kezdve, de nem sikerült.
Itt is előfordul, hogy valaki képtelen azonosulni azzal a nemmel, amivel élnie kellene a teste szerint. Ez úgy hívják, hogy gender diszfória. Viszonylag ritka, cirka minden 50 ezredik embert érinti. Pszichoterápiás kezelésével sokat kísérleteztek, de eredménytelenül.
6. Társadalmi nem (alias gender)
Ez az, ami a legtöbb vitát szokta kavarni. Szociológusok felismerték a XX. század közepén, hogy különböző társadalmak különbözőképp gondolkoznak a nemi szerepekről, illetve különböző korokban is másként gondolkoztak. Ez egyébként elég könnyen belátható, ha valaki elmegy Japánba, vagy csak olvas arról, hogy Magyarországon mit vártak egy nőtől az 1800-as években, és mit várnak manapság, vagy egy férfitól. Sőt, különböző társadalmi osztályokban is eltérő lehet az elvárt viselkedés. Ezzel könnyedén meg lehet tölteni könyveket, kezdve az olyan egzotikumoktól, mint a germán női harcosok, a másik szélsőségig, a fundamentalista iszlám nőképéig.
Na, már most, ha valami ennyire változatos tud lenni, akkor az nem lehet sem biológiai adottság, sem isteni elrendelés, tehát társadalmi konstrukció.
Ez már önmagában is kiborít egy átlagos konzervatívot, mert általában nem nagyon tudják elképzelni, hogy a saját gyerekkorában megszokott világtól eltérő világ is létezhet. De a helyzet tovább súlyosbodott azáltal, hogy különféle aktivisták is ráleltek és ennek jegyében aktívan formálni akarják a világot.
7. jogi nem
A végső réteg az, hogy a jog minek kezel. A jog kezelhet férfiként, nőként, vagy egyébként (több országban létezik harmadik lehetőség, pl. Németországban). Ez úgy alakul ki, hogy ilyen neműként vesz nyilvántartásba a hivatal. Persze, a hivatal ezt nem a kisujjából szopja, hanem az alapján teszi, amit az orvos beikszelt. Az orvos viszont az alapján ikszel, amire hasonlított születéskor. Ha nem egyértelmű, akkor találgat. Illetve szoktak csinálni egy afféle helyreállító műtétet, hogy a tökéletlen nemi szervet kiigazítják. A gond, csak akkor van, ha nem találták el jól az irányt. Ilyenkor lesz egy gyerekünk, aki gender diszfóriában fog szenvedni és viszonylag magas eséllyel öngyilkos lesz a pubertás idején. (Ezen kíván a javaslat rontani, hogy reményük se legyen.)
Ami ebből fontos, hogy igazából, ebből 7 rétegből ez az a réteg, ami politikai kérdés kellene, hogy legyen. Még talán kiterjedhet valamennyire a vita a társadalmi nemre is, bár nem szerencsés, hogy a politika próbálja formálni a társadalmat és nem a társadalom a politikát.
A gond ott van, hogy valamiért egyes politikusok úgy gondolják, hogy az első 5 réteg is politikai kérdés. Drága jó doktorunk is ebbe a hiába esett. Belekontárkodott valamibe, amiről fogalma sincs.
Helyesbítés: Caster Semenya, 5-alfa-reduktáz hiányos