Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (16) alkotmány (12) alkotmánybíróság (2) állam (64) áltudomány (7) any rand (2) baloldal (17) belpolitika (32) bevándorlás (5) bürokrácia (3) cigányság (5) co2 (2) család (5) demografia (4) demokrácia (5) diktatúra (12) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (3) erkölcs (20) etika (13) eu (4) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (29) filozófia (21) fizika (1) friedman (2) fülke (2) gazdaság (77) gender (2) globális (9) heinlein (1) honvédelem (3) imf (4) individualizmus (9) indulatposzt (4) infláció (3) intro (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (1) jog (12) jogállam (23) kalkulációs probléma (2) kdnp (1) kedvezmények (16) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteó (3) konteo (11) korrupció (11) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (2) libertarianizmus (6) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (57) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mezogazdasag (8) migráció (7) moma (1) morgás (27) MSZP (4) mta (2) multikulti (3) nemiség (2) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (11) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (3) pénz (3) piac (38) polgár (4) politikai korrektség (6) populizmus (26) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (11) prostitúció (1) protekcionizmus (3) reform (19) rothbard (4) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (1) szdsz (5) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (17) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (4) társadalmi igazságosság (4) társadalom (41) tiltás (6) történelem (7) tudomány (7) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (1) választás (12) vallás (5) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (3) Címkefelhő

Populizmus,illiberalizmus meg minden

2018.10.25. 08:22 | Lord_Valdez | 22 komment

Címkék: fidesz populizmus demokrácia diktatúra

Úgy érzem, hogy megint összegyűlt egy csomó téma, amit ideje tisztába tenni. Ennek apropója egy közelmúltbeli poszt, illetve számos nyilatkozat kedvenc kormányunk részéről.
Az esetleges olvasó most sok témát fog látni, amik eleinte nem függnek össze, de a végére összefutnak.

Diktatúra és demokrácia

Az ideális diktatúrában a diktátor birtokol minden hatalmat. A társadalom két részből áll, a diktátorból, és a népből. Értelemszerűen, ez a modell néhány tucat embernél nagyobb társadalmakban megvalósíthatatlan, hisz a diktátornak saját magának kell mindenkit elnyomnia, viszont ő is csak egy ember, aki számára egy nap 24 óra.

Minden valódi diktatúrában a diktátor kénytelen egy szélesebb rétegre hagyatkozni az uralkodásban. Az uralkodó osztály és a köznép között azonban nem található semmi.

Ezzel szemben egy demokráciában is létezik valamilyen uralkodó osztály, azonban a köznép és közte van egy francia krémesre emlékeztető massza. Ez az ún. civil társadalom. Ezek emberek kisebb-nagyobb csoportjai: egyesületek, egyházak, szakszervezetek, jogvédő szervezetek stb.
Mivel egy csoport mindig sokkal kevésbé kiszolgáltatott, mint az egyén, ezen csoportok léte jelent valamiféle védelmet az uralkodóosztály esetleges túlkapásaival szemben. (A hatalom egyéb korlátai mellett, természetesen.)
A diktatúrákból viszont ez a réteg hiányzik, vagy erősen csökevényes.

A kettő között van az ún. hibrid-rezsim. A hibrid-rezsimek nem igazi diktatúrák, de nem is igazi demokráciák. Jellemző rájuk, hogy létezik a középső réteg, de nagyon szorosan kontrollált. A rövid póráz miatt, nem viselkednek valódi ellensúlyként a hatalommal szemben, hanem inkább annak meghosszabbított kezei. Ezáltal a közemberek atomizáltabbá válnak és kiszolgáltatottabbakká.
Ennek általunk is ismert példái a Sztálin utáni időkben kialakult szocialista rezsimek, a népi demokráciák.

Nyílt társadalom

Dömötör Csaba államtitkár azt találta mondani, hogy
"Most is nehézfegyverzettel áll szemben az ország, nem szovjet tankok csövével, hanem a nyílt társadalom ideológiájával. Ez az ideológia pedig nyeglén megtagad mindent, amiért mi itt az elmúlt évszázadokban harcoltunk: Istent, hazát, családot. Mindenről szól, csak nem a szabadságról."

Ebből nagyjából egy szó sem igaz.
A nyílt és zárt társadalom fogalmát Karl Popper vezette be. Egy zárt társadalomban nincs semmiféle belső verseny. Minden szigorúan le van szabályozva és megváltoztathatatlan. Egy ilyen társadalomban ezen tabuk betartását és megkérdőjelezhetetlenségét mindig valamiféle elit biztosítja. Ezek lehetnek papok, politikusok, vagy csak egy maréknyi hangadó, ez szinte mindegy is.
Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egy zárt társadalomban az elit tartja markában a népet. Ha léteznek is szavazások, azokat nagyon komolyan előkészítik, hogy nehogy az elit érdekeit nem szolgáló döntés születhessen. Erre számos eszköz áll rendelkezésükre a választók által elérhető információ korlátozásától, mind az oktatáshoz való hozzáférésen át, a pártélet szabályainak módosításáig. Ezer módszer létezik. Manapság kifinomultabbak, mint a XX. század elején. Ma már ritkán alkalmaznak olyan otromba eszközöket, mint a cenzúra. Inkább elárasztják állami támogatottságú álhírekkel a világot. Ma már nem börtönzik be a másként gondolkodókat (kivéve mondjuk Törökországban, néha Oroszországban és mostanában Venezuelában), hanem inkább adminisztratív eszközökkel akadályozzák, hogy komolyabb szervezetet hozzon létre. Ma már ritkán tiltanak be szervezeteket, hanem inkább létrehoznak egy hasonló kamuszervezetet, ami versenyez vele. Mindez egyetlen célt szolgál: az elit hatalmának megőrzését.

A nyílt társadalom ezzel szemben folyamatosan megújítja magát, azáltal, hogy nincsenek elnyomva azok, akik nem a pillanatnyi konszenzust mondják fel és lehetőségük van arra, hogy idővel meggyőzzék a többi embert is.
Ennek egyenes következménye, hogy az elit mindig egy pillanatnyi állapot. Oda be lehet kerülni és ki is lehet kerülni belőle. Ennek mellékhatása, hogy az elit elszámoltatható. A nép tud a döntéseiről, és azok hátteréről, ezért véleményt tud alkotni róla. Szabadon szerveződhet, tüntethet, kampányolhat és az adott esetben akár le is válthatja az elitet.

Populizmus

Sokan azt hiszik (tévesen), hogy a populizmus a demokráciának egyfajta kiteljesedése és nem értik, hogy a nyugati politikusok miért tartják szitokszónak.
A populizmus doktrínája, hogy a társadalomban jól elkülöníthető az elit és a nép. Az elit korrupt és méltatlan, ezért meg kell fosztani a hatalmától, hogy az uralom végre a nép kezébe kerülhessen.

Fent a kis kék emberke az elit, lent a nép, benne a kis zöld emberkével, a populistával, aki a népet képviseli.

Az első probléma azzal, amikor valaki azt mondja, hogy ő a népet képviseli, hogy a nép valójában nem egyforma fekete emberkékből áll, hanem rengeteg, sok szempontból egymással ellenérdekelt csoportból. Nagyon nehéz egyszerre képviselni a bicikliseket és az autósokat, a vállalkozókat és a nyugdíjasokat, a különböző vallásúakat stb. Tehát, ha valaki azt állítja, hogy ő az egész népet képviseli, nem egy meghatározott csoportját, akkor szinte biztos, hogy vagy hazudik, vagy hülye. Ez már önmagában is felveti, hogy a populizmusnak szükségszerűen része a hazugság.

A második probléma viszont akkor keletkezik, amikor a populista megszerzi a hatalmat. Mert, hogy ellenzékben ezt még egész hitelesen lehet csinálni, meglovagolva egy esetleges általános elégedetlenséget. Ekkor mindenki az elit körüli anomáliákra figyel és nem az egymás közti nézeteltérésekre.

Ha viszont a populista hatalomra kerül:

Hirtelen tarthatatlanná válik a korábbi elitellenesség, hiszen most már ő maga az elit. Ezért, amikor a populista hatalomra kerül két út van előtte. Vagy megszűnik populistának lenni és hagyományos politikussá válik. Vagy kénytelen kreatívvá válni.
Mivel most nincs kire mutogatni, ezért ahhoz, hogy fenn lehessen tartani a "vállvetve harcolok a néppel a népért" szerepet, szüksége van egy ellenségre, aki hatalmasabb nála. Egy ország vezetőjeként nem könnyű ilyet találni.

Szüksége van egy új kékre, új mumusra.
Bármilyen populista rezsimet megnézel, mindegyik megtalálta a maga kékjét. Ki a klerikális reakcióban, ki a nemzetközi zsidó összeesküvésben, ki pedig a Soros-hálózatban, ki a nemzetközi nagy tőkében, ki pedig a Háttérhatalomban, szabadkőművesekben, Fetullah Gülen hálózatában stb. A választék lényegében végtelen.
Ami fontos és hasznos, hogy lehetőség szerint a mumus legyen minél megfoghatatlanabb és képlékenyebb. Minél univerzálisabb a mumus, annál több mindent lehet vele megindokolni.
Tulajdonképp nem is kell ténylegesen léteznie a kékeknek, sőt jobbak is, ha nem léteznek, mert úgy kevésbé kockázatos a dolog. Létező ellenséget, pláne, ha tényleg olyan hatalmas, mint ahogy állítják, veszélyes dolog ingerelni, hacsak nem vagyunk meggyőződve arról, hogy valójában alig mutat érdeklődést aziránt, hogy miket mondunk róla. Semmi jó nem sül ki abból, hogy felbosszantunk egy valódi hatalmat.

Tehát a populizmus elválaszthatatlan eleme a hazudozás.
És, amitől a populizmus még károsabb lesz, hogy ha már van ellenség, akkor azt használja is. Ez egy remek kifogás arra, hogy ne kelljen beismerni a hibákat. Elvégre, miért venném magamra a felelősséget, ha rá is kenhetem valaki másra, nem? Törökország, Venezuela, vagy ha vissza emlékszünk a 2012-es majdnem államcsődre, akkor mind-mind külföldi politikai játszmákat tettek meg felelőssé. Soha sem mondta egyik se, hogy "ezt elkúrtuk", hanem mindig az Ellenség tehetett róla.
Kevés dolog károsabb annál, mint amikor nem vagyunk hajlandóak tanulni a hibáinkból.

Ebből viszont következik, hogy a populista rezsimek hajlamosak nem csak kitalált válságokat átélni, hanem gyakran valódiakat is, minthogy a hibákat nem javítják ki, hanem szőnyeg alá söprik, ahol addig halmozódnak míg valódi válsághoz nem vezetnek.

Illiberális demokrácia

Illiberális demokráciának nevezik azt a társadalmi berendezkedést, ahol választások ugyan vannak, de szabadságjogok nincsenek. Szabadságjogok hiányában azonban a választások igazából csak üres színjátékká válnak. A választók számos különböző módon vannak korlátozva. Ilyen gyakori technika a pártválaszték mesterséges szűkítése, a sajtó korlátozása, ellenzéki jelöltek megfélemlítése, a szavazók adminisztratív korlátozása stb.
Amikor valaki azt mondja, hogy illiberális demokrácia, akkor Nyugaton mindenkinek Szaddam Husszein Irakja, vagy épp az 1938-as német választások jutnak eszükbe, esetleg napjaink Oroszországa. Ezeket a nyugati gondolkodás nem tartja demokráciának. Ezért ez a kifejezés vörös posztó a komolyabb demokratikus hagyományokkal rendelkező országok szemében.

Orbán, amikor kimondta azt, hogy ő illiberális demokráciát szeretne építeni, valószínűleg nem is sejtette, hogy mit mond. Értetlenül állt azelőtt, hogy ez miért vált is ilyen indulatokat Nyugat-Európában, de ezt betudta annak, hogy a liberális elit félti a hatalmát (ld. kékek).
Valójában inkább arról van szó, hogy Orbánnak nem mondták a párt ideológusai, hogy az illiberális demokrácia nem azt jelenti, hogy nem liberálisok irányítják az országot.

Az illiberális demokráciákról azt érdemes tudni, hogy a felületes szemlélő számára úgy tűnhetnek, mint a normális, liberális demokráciák. Abban az értelemben legalábbis, hogy az illiberális demokráciában a demokrácia összes kelléke megtalálható, csak épp az eredeti funkcióját nem tölti be.
Van alkotmány, de az nem az államhatalmat korlátozza, hanem inkább megkérdőjelezhetetlen tekintélyt ad neki.
Vannak bíróságok, de nem védik meg az embert, legalábbis, ha másik fél az állam.
Vannak választások, csak épp nem feltétlenül tisztességesek.
Vannak népszavazások, csak épp nem feltétlenül tisztességesek. Nem is biztos, hogy a nép tud ilyet kezdeményezni.
Vannak ellenzéki pártok is, csak épp nem tudnak működni ezer okból kifolyólag.
Van ellenzéki sajtó is, csak épp nem tud komolyan működni pl. el vannak zárva az adatoktól, fenyegetve vannak.
Minden a törvények szerint működik, látszólag a törvényeknek alárendelve működik, de a törvényeket a hatalom pillanatnyi érdekének megfelelően egy tollvonással megváltoztatják.
stb.
Ha valaki fog egy listát ahhoz, hogy mi kell, hogy legyen egy demokráciában, akkor minden elemet meg fog találni. Ha azonban jobban is megnézni a lista elemeit, akkor kiderült, hogy minden listaelem csupán díszlet, tartalom nélkül.

A populizmus mindenképp illiberális

Ez viszont elvezet ahhoz, hogy a populista miért nem szereti a nyílt társadalmat.
A nyílt társadalomban egy semleges szabályok szerint zajló verseny van a hatalomért.
A populista, mivel a retorikája szerint az egész nép támogatását élvezi, az intézkedéseit is mindig a nép akaratával indokolja. Akkor is, ha történetesen egyáltalán nem kérdezte meg róla a népet, sőt kimondottan népszerűtlen az adott intézkedés.
Számára idegen a gondolat, hogy a nép kegyeiért küzdjön, hiszen ő már megnyerte azokat. Mivel, ő a nép egészének támogatását élvezi, teljesen nyilvánvaló számára, hogy a nép nem akarhat olyat, hogy őt leváltsa.
Miért akarna, hát, nyílt versenyt a hatalomért?

A populizmus mindenképp hibrid rezsimet hoz létre

Ha viszont valaki arra épít, hogy ő az egész nép felkent képviselője, akkor az, nyilván, nem fog alkudozni senkivel. Hisz kivel? Ugyan kinek is tartozna elszámolással az, aki az egész népet képviseli? Bárki, aki mást mond, nem a népet képviseli, hanem az Ellenséget.

Ennek megfelelően a populista fokozatosan autokratává válik.
Nyílt autokráciát fenntartani viszont költséges dolog és felesleges is. Nem csak drága, de túl látványos is, ezért könnyebben összetereli az ellenzéket egy zászló alá. És eléggé támadható is, mert világos, hogy hol fáj neki.

Sokkal célravezetőbb a demokrácia intézményeit korrumpálni. Az eredmény ugyanaz, de sokkal olcsóbb és bárki szólni merészel, lehet a létezésükre mutogatni. Ha valaki szóvá teszi a sajtó kérdését, akkor lehet mutogatni a kevéske megmaradt ellenzéki sajtóra, ügyelve arra, hogy nagy jelentősége azért ne legyen. Lehet mutogatni az alkotmányra. Igaz azt a szerepet nem tölti be, hogy gátat szab a hatalom önkényének, hanem ellenkezőleg, megkérdőjelezhetetlenné teszi az intézkedéseket, de akkor is, van alkotmány, most miről beszéltek?
Értelemszerűen, ez nem annyira tetszik olyan szervezeteknek, amik elkötelezettek a demokratikus működés mellett. Emiatt mindegyikük rendszeresen szembe is kerül emberjogi, polgárjogi szervezetekkel, alapítványokkal. Legtovább Oroszországban, Türkmenisztánban és Kazahsztánban mentek, ahonnan konkrétan kitiltották a Nyílt Társadalom Alapítványt. Magyarországon nem tiltották be, csak arra hivatkozva szívatják, hogy támogatják a bevándorlást (az egyébként egy marhaság. Soros csak annyit írt, hogy az EU-nak fel kell készítenie magát a helyzet kezelésére, nem azt, hogy importálnia kell, de ez most mindegy.). Nyilván, Türkmenisztánban a bevándorlás nem annyira jó hívószó, mert oda aztán még annyira se akar senki bevándorolni, mint ide. Ott más indokot találtak ki. Nem kell Nobel-díj annak felismerésére, hogy a valódi konfliktus forrása, nem maga az állítólagos bevándorlás, hanem inkább a nyílt társadalom eszméje.
Az orosz indoklás szerint veszélyeztetik az alkotmányos rendet. A türkmén szerint beavatkoznak a belpolitikába.
Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy a populisták rendszeresen használják az olyan kifejezéseket, mint hogy "senki által nem választott", "sértik a szuverenitást" stb. Ez a naiv szemlélőben azt a benyomást keltheti, hogy őket nagyon érdekli a demokrácia, vagy az ország szuverenitása. Valójában csak a saját szuverenitásukat féltik. Érdemes megfigyelni, hogy pl. a hatalom mellett kampányoló újságokat, ál- és esetleg valódi civil szervezeteket, egyházakat soha nem ér ilyen vád. Kizárólag azokat, akik a hatalmat bírálják. Azaz, ahogy korábban mondtam, a civil szférát a hatalom meghosszabbított kezévé silányítja.

Mivel már így is elég hosszú lett a fő konklúzió, hogy senkit ne tévesszen meg az, hogy a populista nagyon sokat hivatkozik a népre. Ez egyáltalán nem jelenti az, hogy őszinte a néppel, sem pedig azt, hogy kíváncsi a nép véleményére. A populista nem szolgálja a népet, hanem eszközként használja.

Szent Szövetség

Figyelem! Aktuálpolitikai vonatkozások:
1815-ben a napóleoni háborúk után, az osztrák császár, a porosz király és az orosz cár, úgy döntött, hogy jobb lenne nem megvárni, hogy a nép egy szép nap megdöntse őket. Viszont ezt nem reformok formájában képzelték el, elvégre eszük ágában nem volt kiengedni a hatalmat a kezükből, hanem összefogtak, hogy bármelyik uralmát veszélyeztetné a saját népe, akkor közbelépnek, illetve közös erővel lépnek fel a demokratikus törekvések ellen. (Akkoriban ezt még ki lehetett mondani nyíltan.)
Ma már királyok nincsenek, de a hatalmat igencsak nagyra tartó politikusok akadnak és a közös érdek összeterelte őket. Nem árulok zsákbamacskát, itt most gondolok: Orbán Viktorra, Benyamin Netanyahura, Jaroszlav Kaczynskire, Vlagyimir Putyinra, Recep Tayyip Erdoğanra és társaira.
Érdemes megfigyelni, hogy mennyire hasonló retorikát használnak és mennyire hasonló módszereket. Valamint azt, hogy mennyire képesek is kiállni egymásért. Persze, mindez nem véletlen, hiszen hasonló helyzetben is vannak. Mindannyian populisták egy olyan világban, hogy túl sokan tudják, hogy a populizmus a demokrácia haldoklása.

El tudom képzelni, hogy egyes emberek nem hisznek nekem. Nekik ajánlom az alábbi pontokat:

  • Gondolkodj el azon, hogy miért kell másfél évig perelni közérdekű adatok nyilvánosságra hozásáért. Nos, azért, mert egy zárt társadalomban a népnek semmi köze ahhoz, hogy mi folyik az országban. Ez az elit ügye.
  • Miért nem akar csatlakozni az európai ügyészséghez? Mert nem szereti az olyan szervezeteket, amiket nem ő irányít. Az alkotmánybírósággal nincs baja, mert bármikor meg tudja kerülni egy alkotmánymódosítással (eleinte ezt nem tudta megtenni és akkor harcolt az alkotmánybírósággal is), de egy független szervezettel nem tud mit kezdeni. Az, ha feltesz egy kérdést, akkor nem intézheti el annyival, hogy boldog karácsonyt.
  • A kvótanépszavazásnál miért egy olyan kérdést tettek fel, aminél az igen válasz értelmetlen? Mert mind mondtam, a populista akarja a nép támogatását, de az nem jelenti, hogy kíváncsi a nép véleményére. Egy populista soha nem fog neked olyan választási lehetőséget felkínálni, ami számára esetleg kedvezőtlen lehet. Neki, te csak hivatkozási alapként kellesz.
  • Emlékezz vissza a népszavazásra az olimpiáról. Nem volt ilyen, mivel közölték, hogy nincs rá szükség, mert ezt a nép már eldöntötte, amikor megválasztotta a kormányt.
    Aztán, amikor látták, hogy nem tudják megakadályozni az aláírások összegyűjtését és tudták, hogy el fogják veszíteni, ezért nagy duzzogva visszavonták a pályázatot. Ezzel okafogyottá tették a népszavazást.
    Az olimpia egy olyan látványos pénzpocsékolás, ami könnyen egységbe terelte volna a szétaprózott ellenzéket és a párton kívülieket. A populista nagyon nem szeretné, ha a nép össze tudna fogni ellene.
  • Emlékezz vissza a népszavazásra a vasárnapi zárva tartásról. Mindenféle módszerrel megpróbálták megakadályozni, kezdve az ellenzéki képviselő be nem engedésétől, az azt kiszorító abszurd kérdés átengedéséig (legyen kötelező-e a nyitva tartás). Ez az intézkedés is általánosan népszerűtlen volt, ami miatt a népszavazást jó eséllyel elvesztették volna.
    Végül meghátráltak, de itt se kockáztatták meg azt, hogy a nép esetleg olyan döntést hozhasson, ami számukra kedvezőtlen.
  • Emlékezz vissza a paksi bővítésről szóló népszavazásra. Nem volt, mondván ezt a nép nem látja át.
    Ami akár igaz is lehet, de máskor lelkesen "konzultálgat" semmivel sem könnyebb kérdésekről. Most akkor a nép kompetens vagy sem? Ahogy az érdeke kívánja.
  • Tedd fel a kérdést, hogy miért emelte 25%-ról 50%-ra az eredményes népszavazási küszöböt? Ahogy korábban említettem a populista nagyra becsüli a nép szavát, de csak akkor, ha azt ő adta a nép szájába. Nem kockáztathatják meg, hogy a nép esetleg olyat mondjon, amit nem ő adott a szájába.
  • Létezett egy olyan intézmény a magyar jogban, hogy actio popularis, ami lehetővé tette, hogy bárki kezdeményezhesse egy jogszabály alkotmányosságának felülvizsgálatát. Ezt 2011-ben megszüntették. Mit mondtam arról, hogy hogy áll a populista a néphez? Eszköz. Te se szeretnéd, hogy a mosógép döntse el, hogy milyen ruhát vegyél fel. Na, hát, ő se szeretné, ha a nép beleugatna. Sőt, lehetőleg a köztársasági elnök se, ezért választottak engedelmes embereket a pozícióra.
  • Tedd fel a kérdést, hogy miért lépett ki a Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű szervezetből? Idáig ebből a szervezetből Magyarországon kívül csak Törökország és Tanzánia lépett ki, senki más.
    Ez a szervezet a korrupció ellen, a nyílt kormányzásért dolgozik. A nyílt kormányzás azt jelenti, hogy az állam működése átlátható. A hatalmon lévő populista viszont nem szeretné megosztani a titkait, hogy jobban őrizhessen a pozícióját.
  • Emlékezz vissza arra, amikor a Fidesz a választási részvételt előzetes regisztrációhoz akarta kötni a "demokrácia kiszélesítése" céljából.

A bejegyzés trackback címe:

https://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr5614320295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.10.25. 09:01:41

A nyílt tásradalom eszméje rendkívül káros, ráadásul hazugság. Maga Popper is megjegyzi: a nyílt társadalomnak is zártnak kell lennei annyiban, hogy megvédi magát ellenségeitől.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2018.10.25. 19:09:00

@maxval balcán bircaman:
Káros az autokratákra nézve.
Egyébként mit mondott Popper, hogy kitől is kell védeni? Platón, Hegel és Marx... Mert mindegyikük oligarchiát szorgalmaz.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.10.26. 05:55:28

@Lord_Valdez:

Kitől? Az ellenségeitől.

Popper alapötlete inkonzistens. Nincs ugyanis "tudományos" alapú társadalom. Azaz az ő "nylt" társadalma ugyanúgy zárt, az ő fogalmailag élve.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2018.10.26. 07:35:06

@maxval balcán bircaman:
Nem egészen értem, mit értesz "tudományos" alapú társadalom alatt.
Az ő társadalomképe annyiban zárt, hogy a radikális, önkényuralmi célú csoportoktól fél. Ez a toleranciaparadoxon. Ha egy társadalom végtelenül toleráns, akkor tolerálja azokat is, akik intoleránsak a toleranciával szemben. Azok viszont idővel felszámolják a toleranciát.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.10.26. 09:04:09

@Lord_Valdez:

Popper szerint az egyetlen helyes elv az empíria elve, ez alapján jöhet létre konszenzus a társadalomban, melyhez szükséges a tagok nyílt vitája. Viszont ez szerinte se lehet teljesen nyílt. Azaz önellentmondás.

szemet 2018.10.26. 09:58:23

Ha valami haszna van a boszorkányüldözésnek akkor az, hogy reklámozza Poppert és a nyílt társadalmat. Nemrég olvastam David Deutsch The Beginning of Infinity könyvét. Ez egy modern (értsd:pop-science) 100% Popperista könyv, és 1-2 fejezetben Popper társadalomelméletét is ismerteti (tudományfilozófiája mellett természetesen).

És a társadalomelmélete szintén nem elsősorban empírista (@bicaman), hanem a falszifikációs tud.fil. elmélete leképezése. Azaz Popper szerint a cél nem az hogy eldöntsük ki érdemes a hatalomra (empíria -> indukció -> elmélet), hanem hogy a jelenlegi hatalom erőszakmentesen eltávolítható/leváltható legyen kudarc esetén (elmélet -> empría -> falszifikáció -> új elmélet).

Érdekes következményeket fogalmaz meg, pl. szerinte a kompromisszumok sokszor rosszabbak mint egy konzekvensen véghez vitt program. Szóval szerinte konzekvensen végig vitt programok kellenek amiket ha nem válnak be (falszifikáció) ki lehet cserélni másik konzekvensen végig vitt programra. Azaz ő nem az egyenlő képviselet elve mellett van (amikor sok kis párt koalíciós kormánya végül a sok kompromisszum miatt semmit nem tud elérni), hanem az erős kormányhatalom mellett ami viszont intézményileg erőszakmentesen leváltható -> és ennek egyik gyakorlati megvalósítása szerinte az angolszász világban domináns kétpártrendszeres demokráciák, ahol két erős pólus válthatja egymást a kormányzásban és bukás esetén saját hibájukra reflektálva fejlődhetnek. (Más érveket is hoz az egyenlő képviselet elve ellen, pl. amikor egy 3. helyezett kis párt dönt mindig arról kivel lép koalícióba így támogatottságán felüli befolyása van)

Az Orbán kormány ennek történetesen a felét megvalósítja (erős központi hatalom), csak a másik felét nem - a falszifikáció részét (egyértelmű felelősség, elszámoltathatóság, erőszakmentes leválthatóság, erős választható ellenpólus).

Erről itt mi a vélemény? Itt olvasható 4 oldalban Poppertől személyesen az érvrendszer egy része, de összefoglalása sok helyen: books.google.hu/books?id=W0jP04qn0uoC&pg=PA94&lpg=PA94#v=onepage&q&f=false

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2018.10.26. 19:52:23

@maxval balcán bircaman:
Az nem önellentmondás, hogy nem megy el az abszurdumig.
Ez olyan, mintha egy kereszténytől azt várnám, hogy veresse agyon magát.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.10.27. 07:18:13

@Lord_Valdez:

Rossz párhuzam. A kereszténység sose mondta, hogy ne lenne jogos erőszak.

Untermensch4 2018.10.30. 21:46:31

@maxval balcán bircaman: " A kereszténység sose mondta, hogy ne lenne jogos erőszak."
Valóban. Sőt, a názáreti még olyat is mondott hogy adják el a felsőruhájukat és készíttessenek szablyát... aztán ebből lett teológiai szóbűvészkedéssel levezetve hogy jeruzsálem elfoglalásakor a templomba (ahova ugye erős bunkóság fegyvert vinni) menekült nők és gyerekek helyszíni lemészárlása "krisztus katonái" által teljesen rendben van.

"az ellenség" így általánosítva felveti azt a kérdést hogy ki dönti el ki az ellenség és honnan, hogyan is van felhatalmazása erre.

Untermensch4 2018.10.30. 22:57:22

@Lord_Valdez: Arra hogy akármelyik szekta/vallás alapvetően populista (igazságot és örök életet ígér ha "jól" viselkednek az alanyok), aztán ahogy egyre több hatalmuk lesz egyre inkább kiütköznek (ha esetleg kezdetben nem látszódtak) az autoriter hajlamok (egyre hajlamosabbak kényszeríteni a "jó" viselkedésre, adófizetés included) és mindig van egy megfoghatatlan ellenség amire hivatkozva próbálják szorosabb kontroll alá vonni az alattvalókat.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.10.31. 06:20:09

@Untermensch4:

Mindig vannak túlkapások. Ezekből az eszmére következtetni hiba.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2018.10.31. 07:27:47

@Untermensch4:
Ebben valóban közös, de ne terjesszük ki a populizmus fogalmát. A populizmus specifikusan a nép és az elit ellentétére épül.

Untermensch4 2018.11.01. 00:58:53

@maxval balcán bircaman: A marxizmus esetében pl eléggé egyértelmű hogy törvényszerűek a túlkapások, még kivétel sem jut eszembe.
A hatalom személyiségtorzító hatása általános jelenség.
Az "eszme" meg csak a követőin/alkalmazóin keresztül létezik. Ha azok (az emberek) többségükben túlkapásokra vetemednek eszmei motivációval akkor nem hiba.

Untermensch4 2018.11.01. 01:00:52

@Lord_Valdez: Amint a szekta/vallás olyan erőssé válik hogy megragadja a hatalmat, elitté válik. Annyi a technikai különbség hogy a népen kívül még isten(ek) is a támogatók. Populizmus, turbófeltöltővel.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2018.11.01. 09:11:51

@Untermensch4:
Még mindig elég erőltetettnek tartom az analógiát. Egy ilyen szekta, bár valószínűleg hangsúlyozza, hogy mennyire testvériek, de a vezető oligarchia a hatalmát nem a Népből származtatja, hanem valamilyen isteni hatalmazásból.

Untermensch4 2018.11.01. 10:21:58

@maxval balcán bircaman: A hatalom személyiségtorzító hatása miatt az állam vezetőit kell hogy vmi kissé fékezze, fenyegesse megtorlással ha nagyon túltolják.
A hatalom mikéntje az érdekes. A rendőri karhatalom lehet olyan militáns is mint az usa-ban és olyan is mint a Garda Síochána na hÉireann.

Untermensch4 2018.11.01. 11:28:18

@Lord_Valdez: Az isteni felhatalmazása az egész népre vonatkozik, aki ki akarja vonni magát alóla az pedig per definitionem "a gonosz oldalán áll", ellenség.
Nem "mi vagyunk a Nép akiket én képviselek" hanem "mi vagyunk az Igaz Hit Népe akiket én képviselek".

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2018.11.01. 16:12:54

@Untermensch4:
A papság nem képviseli a népet, hanem az istenség kiválasztottja. Ő nem a nép szuverenitásából eredezteti a hatalmát, hanem abból, hogy az istenség csak vele áll szóba.

Untermensch4 2018.11.01. 22:13:34

@Lord_Valdez: Igazad van a hatalom szuverenitásának/legitimációjának származtatásában. Ezzel kissé zsákutcába futtattam magamat.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2018.11.09. 07:30:59

És az élet megint illusztrálja, amit mondok:
index.hu/belfold/2018/11/08/a_parbeszed_beadta_a_2008-as_tandijrol_szolo_fideszes_nepszavazasi_kerdest_de_az_nvb_elkaszalta/
A NVB nem hivatalos feladata a népszavazási kísérletet megakadályozásának megindoklása...