Karl Marx születésének 200. évfordulójáról több helyen is megemlékeztek, és ahogy az lenni szokott, előkerültek a marxizmus apologétái is. Eme "nemes" feladatot Jean-Claude Juncker, az Európia Bizottság elnöke vállalta magára, ahol a marxista apologéták egyik kedvenc érvét hozta fel, nevezetesen hogy a marxizmusból nem következnek azok a rémtettek, amiket a különböző kommunista államok vittek végbe.
Ezen írás célja ezt a toposzt cáfolni, és megmutatni, hogy a marxizmusból szükségszerűen következik a majdnem teljes körű erőszak és teljesen lényegtelen, hogy az azt megvalósítók milyen szándékkal próbálják az elméletet implementálni.
Egy hamis felosztás
A marxi társadalomkép fókuszában az emberek két nagy csoportja - tőkések és munkások - közötti konfliktus áll. Marx szerint az igazságtalanság legfőbb oka, hogy a tőkés a munkás kizsákmányolásával szerzi vagyonát, így ennek a konfliktusnak a feloldása az lesz, ha a tőkések vagyona felett a munkások rendelkeznek majd.
Ez a gondolatmenet nagyon szépen hangzik, csak az a probléma vele, hogy olyan szempont szerint osztja ketté a társadalmat, ami szempont inkább folytonosnak tekinthető. Ezt néhány egyszerű példán keresztül könnyű belátni.
Mert az egy dolog, hogy a gyártulajdonos tőkés, de vajon tőkés-e a vegyesbolt tulajdonosa? Vagy az, aki kiadja egy szobáját másoknak? És a kocsma tulajdonosa? Mekkora földednek kell lennie, hogy tőkés legyél? Tíz hektár? Öt? Vagy minden földtulajdonos tőkés?
És mi a helyzet a termelőeszközökkel? A traktort gyártó cég vezetője nyilván tőkés, de tőkés-e a kovácsmester? Vagy akinek több disznója van és azok közül párat elad, az tőkés? Hány malactól számítva nem minősül tőkésnek? Tíz? Öt? (A lenti videóban Hofi Géza malacos vicce nagyon szépen megmutatja, hogy ez miért nem mindegy):
A fenyegetés
Ezekből már következik, hogy miért szükségszerű a marxizmus minél szélesebb körű erőszakos kimenetele. Mert ha odamész a gyártulajdonoshoz, és azt mondod, hogy adja a gyárat a munkásoknak, ő viszont nem adja, akkor mit csinálsz? Ha úgy hagyod, akkor értelemszerűen egy tőkés sem fogja a tulajdonát odaadni, azaz meg kell fenyegetned, hogy erőszakot alkalmazol, ha "önként" nem adja oda.
És miért csak a gyárakkal legyen ez? Az előzőekből látszik, hogy a "tőkés" egy roppant tág fogalom, és a vegyesbolt tulajdonosától kezdve a kovácson keresztül a kulákig rengeteg ember beletartozik, akiket mind meg kell fenyegetni, különben nem adják oda a tulajdonukat.
Persze lehet mondani, hogy valahol meghúzunk egy határt, és nem teljes körű az erőszak, viszont ekkor a nagyobb tőkések ezeket a szabályokat könnyen ki tudják játszani és nem valósul meg a tőkésmentes társadalom.
Konklúzió
A marxizmus alapfeltevéséből következik, hogy erőszakmentesen nem megvalósítható. Nyilván van különbség a különböző megvalósítások között abban, hogy milyen szinten történik ez meg, de nélküle egyszerűen a marxizmus és a szocializmus megvalósíthatatlan.
Az emberek nagy részét azért képesek a szocialisták és a marxisták megtéveszteni, mert nem veszik figyelembe, hogy a "tőkés" csoportban is emberek vannak, és ez sokkal heterogénebb csoport, mint ahogy azt Marx elképzelte. Ez kombinálva azzal, hogy gazdasági és politikai döntéseket nem azok eredményei, hanem szándékai szerint ítélnek meg teszi lehetővé, hogy Marx munkásságát még sokan pozitívan értékelik.