Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

  • stoic79: A szemétszállítás után itt a víziközmű: atlatszo.hu/2018/11/27/onkoltseg-alatt-kapjuk-a-vizet-a-... (2018.11.27. 16:42) Drága lesz az a nonprofit
  • Lord_Valdez: És látható a Szent Szövetség működés közben: index.hu/belfold/2018/11/20/gruev_menekultstatusz/ Il... (2018.11.21. 08:06) Populizmus,illiberalizmus meg minden
  • Lord_Valdez: Bár a kutyát nem érdekli, de tegnap meghalt Joachim Rønneberg, az akció utolsó túlélője... (2018.10.22. 11:17) Szép volt, fiúk!
  • Untermensch4: @zombigyilkos: "Viszonylag kevés siker származik nemzetközi szerződések felrúgásából" Akarat kérdé... (2018.08.30. 17:08) A józan ész megbicsaklott
  • stoic79: @neoteny: Köszönöm, javítottam. Az írást igyekeztem feldarabolni, amennyire lehet, de természetes... (2018.08.13. 22:30) A tudomány csak egy társadalmi konstrukció?

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (16) alkotmány (12) alkotmánybíróság (2) állam (64) áltudomány (7) any rand (2) baloldal (17) belpolitika (32) bevándorlás (5) bürokrácia (3) cigányság (5) co2 (2) család (5) demografia (4) demokrácia (5) diktatúra (12) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (3) erkölcs (20) etika (13) eu (4) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (29) filozófia (21) fizika (1) friedman (2) fülke (2) gazdaság (77) gender (2) globális (9) heinlein (1) honvédelem (3) imf (4) individualizmus (9) indulatposzt (4) infláció (3) intro (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (1) jog (12) jogállam (23) kalkulációs probléma (2) kdnp (1) kedvezmények (16) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteó (3) konteo (11) korrupció (11) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (2) libertarianizmus (6) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (57) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mezogazdasag (8) migráció (7) moma (1) morgás (27) MSZP (4) mta (2) multikulti (3) nemiség (2) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (11) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (3) pénz (3) piac (38) polgár (4) politikai korrektség (6) populizmus (26) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (11) prostitúció (1) protekcionizmus (3) reform (19) rothbard (4) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (1) szdsz (5) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (17) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (4) társadalmi igazságosság (4) társadalom (41) tiltás (6) történelem (7) tudomány (7) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (1) választás (12) vallás (5) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (3) Címkefelhő

Álkotmány

2011.04.25. 21:11 | Lord_Valdez | 25 komment

Címkék: alkotmány

Az országnak új alkotmánya van. Ez bizonyos esetekben akár örömteli is lehet, most azonban megoszlanak a vélemények. Én azok közé tartozom, akik annyira nem örülnek.
(Figyelem a poszt alkoholos befolyásoltság alatt született. Elolvasását semmilyen korosztály számára nem javasoljuk.)



Schmit Páll (önkéntes nyelvőr és) köztársasági elnök (ún. "álamelnök") ma aláírta az új alkotmányt1. A dolognak, persze némileg szépséghibája, hogy egyedül a Fidesz és mérhetetlen támogatottságú kísérője támogatja, de vannak ennél sokkal lényegesebb problémáim is vele.
Az egyik nagy bajom vele, hogy a preambulum előszó Nemzeti Hitvallás szerint "Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.". Ez így önmagában még nem gáz, bár kétségbe vonja az elmúlt 50 év összes törvényét, ami az, viszont a legitimitását pont erre alapozza. Nem vicc: "Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949 . évi XX. törvény 19 . § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.". A kettő együtt nem megy.
Orbán Viktor miniszterelnök az új alkotmány szükségességét pont az előző tökéletlenségével indokolta, erre kapásból itt egy ordító ellentmondás.

A másik nagy bajom, hogy az országot átnevezi Magyarországnak. Na már most, egy országnak szokott lenni, egy hétköznapi neve, meg egy hivatalos neve. pl. Finnország és Finn Köztársaság. Nekünk most már csak hétköznapi nevünk lesz. Ez több, mint furcsa ismerve, hogy az alkotmányt író kultúrkör igencsak szereti a pátoszt. Az én republikánus szememben meg egyenesen kínos, mert még olyan reménytelen helyeknek is van hivatalos nevük, mint Afganisztán: Afganisztáni Iszlám Köztársaság. Nem mondom, pl. Türkmenisztánnak nincs, de hadd ne tekintsem már példaképnek.

A harmadik szinte eltörpül a második mellett. Eszerint a "mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki". Ha ezt összevetem az 56-os diákok követeléseivel (vö. "A kormány alakuljon át Nagy lmre elvtárs vezetésével", ), akkor igencsak furcsa érzés kerít hatalmába, nem is beszélve az olyanokról, hogy "A meglévõ, magyar néptõl teljesen idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth- címer visszaállítását.". Furán sarjadt ki. Mintha tököt ültettem volna és alma lett volna belőle...

Negyedszerre, hála az égnek, hogy a vármegyéket kihagyták. Teljesen nevetséges anakronizmus lett volna. Sőt, igazából már régebben is az volt, ha belegondolunk a szó eredetébe 2. Ellenben belekerült a Kúria. Magyarországnak valóban a Kúria volt a legfelsőbb bírósága, ezért valahol beleillik az archaizáló gondolkodási sémába. Ami viszont nem, hogy a Kúria fogalmilag a monarchiához kötődik. Maga az elnevezés, ami a latin curia szóból származik és a király személyes jelenlétének bíróságát jelölte. Igaz ez később inkább a nádor, majd az országbíró feladata lett, mégis a király nevében gyakorolták a bírói hatalmat. Ez egy köztársaság számára meglehetősen idegen gondolat. Ezzel már a világháború utáni Magyarország is szembesült, ahol először csak átnevezték Magyar Királyi Kúriáról Magyar Kúriára, majd az új alkotmány átnevezte Legfelsőbb Bíróságnak.
Ha körülnézünk a világban azt tapasztaljuk, hogy a világ köztársaságai, és néhány monarchiája is inkább a Legfelsőbb Bíróság elnevezést használja. Mivel nem feltételezem, hogy néhány ezer holdkórost leszámítva bárki is komolyan gondolkozik a királysággá alakuláson, nem értem a névváltoztatás szándékát.

Ötödik hasfájásom, hogy a szöveg rendszeresen mondja, hogy Magyarország ezt teszi, vagy azt, pl. "Magyarország támogatja a gyermekvállalást.". Ilyen kijelentést maximum az állam nevében lehet tenni, miszerint "A magyar állam támogatja a gyermekvállalást". Amikor Magyarország nevében tesz ilyen kijelentéseket, akkor olyanok nevében beszél, akikre egyébként nem képes hatni. Vagy például "Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit .". Ez egyszerűen de facto nem igaz. A magyar állam, igen, megtesz mindent (a korrupciót leszámítva), de maga az ország rohadtul nem támogatja ezt a maga haverkapitalizmusával. Az alkotmány rendszeresen összekeveri az országot az állammal. Ez olyan hiba, ami miatt szerintem egy írástudó elnöknek vissza kellett volna dobnia.

Az olyasmit, mint a haverok állami támogatásának bebetonozása már meg se említem (Magyar Művészeti Akadémia), mert minden szentnek maga felé hajlik a keze, de mondjuk az olyasmit már szóvá teszem, hogy az ingyenes általános és középfokú oktatás kőbe vésése talán nem is annyira jó ötlet, mint látszik.
De, ha igazán kötekedni akarok, akkor olyanokra mutatok rá, mint pl. a "A nők és a férfiak egyenjogúak.", valamint "Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket." összeegyeztethetetlensége. Az orbáni gondolatmenet értelmében ezt az alkotmányt kapásból cserélni kellene.

Aztán persze vannak olyan, megmosolyogtató furcsaságok, mint pl. "A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.", vagy "A munkavállalók és a munkaadók - a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel - együttműködnek egymással.", amik igazából nem jelentenek semmit. Az első például egy munkanélküli, vagy egy külföldön élő gyerek esetén teljességgel betartathatatlan, a második viszont egyszerre jelent mindent és semmit. Ebbe ugyanúgy beleérthető a bértárgyalás kötelezettsége, mint a sztrájk tilalma, de akár a tervgazdálkodás, vagy a korporációs fasizmus is levezethető belőle. De vehetnénk például azt is, hogy "Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.". Ebből az adófizetésen keresztül a közveszélyes munkakerülésen át a robotig bármit le tudnék vezetni. Tényleg ilyen rendelkezésekre van szükségünk? Ez lenne a "magyar újjászületés"?

Az olyan finomságokat, hogy a jelenlegi megfogalmazás szerint ("Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.") a 2013-as költségvetési törvény gyakorlatilag automatikusan alkotmányellenes meg se merem említeni. Még szerencse, hogy a 37. cikk 4. bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja...

Nem is érdemes talán olyan mélyen belemenni, mint a magzati élet védelmének betarthatatlansága. Elég lesz talán megemlíteni, hogy az új alkotmány melletti legfőbb érv (úgy értem az értelmes érvek közül. Az, hogy "kommunista", meg "illegitim alkotmány volt" nem számít annak) az volt, hogy a jelenlegi nem tudott semmit se tenni a 2006-os helyzettel kapcsolatban. Hát, rossz hírem van: az új se tud. Semmilyen eszközt nem tartalmaz ilyen esetekre. Hacsak azt nem vesszük, hogy
""A miniszterelnök megbízatása megszűnik
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn".

úgy is értelmezhető akár, hogy népszerűségvesztés, vagy pártból való kilépés esetén, ha a képviselők 2/3-a úgy gondolja. De miért gondolná úgy? Gyurcsány Ferenc esetében se gondolta úgy...

Ha gonosz akarok lenni, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy ennek fussatok neki, srácok, még egyszer. Ez kettes alá.

  1. Ez nem kimondottan meglepő ismervén, hogy Schmit Páll már a diplomamunkáját is talpnyalásból írta simulékony természetű.
  2. A középkorban a vár nemcsak katonai létesítmény volt, hanem közigazgatási központ is. Ennek megfelelően a vármegyék a várak körül jöttek létre. Később a tűzfegyverek elterjedésével együtt a várakat felváltották az erődök, amik viszont már tisztán katonai létesítmények voltak. Ennek ellenére a vármegye kifejezés fennmaradt, bár már nem volt sok köze a várakhoz. A megyék sokkal inkább a nagyobb városok körül szerveződtek. Tulajdonképpen a fogalom már ekkora idejét múlt volt, ennek ellenére még évszázadokig fennmaradt.

· 3 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr722854994

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Húsvéti alkotmány és konzervatív képmutatás 2011.04.26. 14:42:34

Húsvéthétfő van, lehet örülni. Van ünnepi dedikálás a várban, lehet menni locsolkodni, iszogatni, a királyi televízió műsorát tapsolva élvezni. Meg lehet olvasni konzervatív véleményalkotókat például a Mandiner blogon, akik meg is mondják, merre van és...

Trackback: Levendel Júlia - VIRTUÁLIS ÉLŐKÉP 2011.04.26. 10:09:36

A kultúráért felelős államtitkár ajánlotta, hogy az alkotmány aláírásának napján, húsvét hétfőn, fanfárok és díszőrségi ceremóniák után, a „magyar újjászületés”-t jelképező esemény megkoronázásaként több helyszínen egy időben rendezzenek ha...

Trackback: A sava és borsa 2011.04.25. 22:48:16

Érdekes dolog ám tanulmányozni az új alaptörvényt, hiszen egészen izgalmas vitákat lehetne folytatni róla, ha nem ragadna le a népség a preambulum hitvitájánál. Itt van például az a rész, ahol

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2011.04.26. 09:59:11

Ezzel ("Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.") kapcsolatban egy megjegyzés, amit sehol sem láttam leírva: a gazdasági helyzet javítása nem következik az alkotmány eme passzusának betartásától. Ugyanis ezt úgy is betarthatja az adott kormány, hogy nem a kiadásokat csökkenti, hanem 1) államosít (ez rövid távon kiegyensúlyozhatja a költségvetést, de a gazdasági növekedést csökkenti) 2) könyvelési trükkökket alkalmaz (mi számít bevételnek és kiadásnak, az időpreferenciával történő trükközés stb.), ami az egyensúly illúzióját teremti meg. Ha tényleg olyan alkotmányt szerettek volna, ami - ha nem is 100%-osan, de - inkább lehetővé teszi a költségvetés egyensúlyát, akkor nem a hiányra, hanem a kiadások mértékére hoztak volna szabályt.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.04.26. 12:35:16

elfáradtam már.

akinek van egy csepp jogérzéke, érdeklődik a közélet iránt, vagy legalább nem funkcionális analfabéta, az pontosan tudja miért és hogyan rossz és vállalhatatlan ez az izé.

a többieknek meg felesleges magyarázni, illetve nagyon fárasztó.

orbán elvtárs szavait tudnám idézni:
"nem tisztelem, mert nincs benne semmi tisztelni való"

Avatar 2011.04.26. 14:33:02

"Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét."

Itt vajon éves hazai össztermékre gondoltak, vagy a történelmi időkbe visszanyúlóan valaha Magyarországon megtermelt összes termékre? ;) Hogyan kell összesíteni a teljes hazai összterméket? Ha a GDP-re gondoltak, miért nem azt írták oda, vagy legalább a közgazdász körökben használatos "bruttó hazai termék" megnevezést? Ha a bruttó szó nem tetszett nekik, akkor illett volna az "éves" szócskát beszórni a félreértések elkerülése végett...

Továbbá:
Az új alkotmány, elnézést, helyesebben az új alaptörvény jövő év elején lép hatályba, ezzel a jogrendszerünk részévé válik az "Isten, áld meg a magyart!" felszólítás is. Sőt, ez lesz az egésznek az alapja, hiszen ezzel kezdődik az alaptörvény, megelőzve még a nemzeti hitvallást is.
Az lenne a kérdésem, hogy Isten milyen módon kötelezhető engedelmeskedni az alaptörvényben megfogalmazott felszólításnak, milyen retorziókkal élhetünk vele szemben, ha mégsem áldaná meg a magyart, illetve pontosan milyen esetekben lehet arról beszélni, hogy egyértelműen elmulasztotta teljesíteni az alaptörvényben megfogalmazott kötelességét?
Ha mondjuk a 2012-es londoni olimpiai játékokon nem nyer minden magyar induló aranyérmet, az már egyértelműen jelzi-e az áldás elmaradását, vagy meg kell-e elégednünk egyéb dobogós helyekkel is?
Tervezi-e az Országgyűlés alacsonyabb szintű jogszabályokban tovább részletezni ezeket a kérdéseket?

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2011.04.26. 20:11:49

Szerintem a nagykorú gyerek szülő-tartásával csak annak akartak megágyazni, hogy most terveznek az utcára tenni egy csomó, már megöregedett, de nem nyugdíjas korú leszázalékoltat. Bocsánat, "visszavezetik őket a munka világába"

Mert a szülő is csak nagykorúságáig köteles gondoskodni a gyerekről, akkor nem értem, miért nem tették hozzá, hogy "nyugdíjas" szülőről gondoskodjon az a nagykorú gyerek. Hát ezért. Mert lesz itt kiről gondoskodni és jobb, ha előre szólnak, hogy az állam ugyan nem fog.

Avatar 2011.04.26. 20:25:02

@Quadrille Lobster: "A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni."
A legidősebb gyereket 18. szülinapján a szülő azzal köszönti: Eddig gondoskodtam rólad, mától te tartasz vagy köteles gondoskodni rólam...
Szép lesz! ;)
Egyébként ez a törvényi kötelezés tényleg eléggé azt készíti elő, hogy az állami nyugdíjakból úgysem lehet majd megélni...

f.domino 2011.04.26. 23:00:22

@Avatar: Azt hiszem, az állampolgárok többsége eddig is gondoskodott szüleiről, ha rászorultak. Aki viszont nem, az nem hiszem, hogy az alkotmány miatt majd észbe kap. Viszont ha már a családi életbe beleugatnak, miért maradt ki, hogy a házastársaknak kötelessége egymást szexuálisan kielégíteni, legalább hetente egyszer. De maximum kétszer. A preferált pózokat, meg hogy mely napokon kellene, azt majd a sarkalatos törvények tartalmazhatnák.

Avatar 2011.04.27. 00:47:55

@f.domino: Az én családomban természetes az idősebb generációk segítése, de ismerek olyat, aki úgy nőtt fel, hogy vér szerinti apja csecsemő korában lelépett és sose látta többet. Neki is kötelessége apuciról gondoskodni, ha az majd rászorulóvá válik és egyszer csak eszébe jut, hogy mégis van neki egy gyereke, akivel alkotmányos joga eltartatni magát?

f.domino 2011.04.27. 01:03:28

@Avatar: Az állami gondozottakról nem is beszélve. Lesz itt még egy-két apró probléma! Én pl Istenben sem hiszek. Úgyhogy engem már lehet is... Mi is jár ezért? Ez le van írva valahol?

f.domino 2011.04.27. 01:10:58

Persze a lényeg nem ez. Hanem pl az, hogy ha a következő kormány többségét esetleg, véletlenül nem Bölcs Vezérünk Pártja alkotná, akkor elő lehet venni ezt az államadósságos passzust, és feloszlatni a parlamentet. Mert hogy lesz majd olyan számítás, amivel a hiány 50% feletti lesz, az biztos. Ha Bölcs Vezérünk ismét többséget szerez, akkor nem feszegetjük ezt a témát.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2011.04.28. 11:18:20

@f.domino: @Avatar:

Rájöttem, szerintem a hajléktalan-kérdést akarják így kezelni.
Ha a gyerekkel kifizettetik az 50ezres bírságot 1-2 alkalommal azért, mert a faterja az utcán alszik, előbb-utóbb kiszámolja, h annyiból már bérelhetne is neki.

"ismerek olyat, aki úgy nőtt fel, hogy vér szerinti apja csecsemő korában lelépett és sose látta többet. Neki is kötelessége apuciról gondoskodni, ha az majd rászorulóvá válik"

Igen. Asszem eddig is az volt a Csjt-ben, hogy a gyerek nem hivatkozhat érdemtelenségre. Csak a szülő, ha nem akarja 18 év fölött is pénzelni a gyerekét.

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2011.04.28. 21:17:46

Nem vitatkozva a bejegyzés tartalmával (sőt...), annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy az 1956-os forradalom beemelésében nem látok semmi problémát.

Nem tudom olvastad-e az indexen Ungváry és Pócza vitáját a Fidesz történelem értelmezéséről a preambulum fényében, de érdemes elolvasni. Lehet, hogy igaza van Ungvárynak, lehet, hogy nem lényegtelen, sokkal lényegesebb a forradalmak utóélete. Mármint úgy általánosan.
Utólag a forradalmak mindig megtisztulnak. Olvastam - sajnos már nem tudom pontosan, hogy hol -, hogy az 1848-as forradalomról, vagy a forradalomban Kossuth, Széchenyi szerepéről heves közéleti vita dúlt - 1896 - 1900 táján. Mára már nincs vita 1848-ról, a forradalom és szabadságharc elfoglalta teljesen jogos helyét nemzeti mítoszaink között, és 1848-cal kapcsolatban mára már senki nem vállalja fel Havas Szófia szerepét.
1956 is a legjobb úton van afelé, hogy elfoglalja jogos helyét a nemzeti mítoszaink között, és lehet, hogy a történészek számon fogják tartani még évtizedek múlva is a diákok követelését, de a nép, az az istenadta nép, az nem.
És őszintén szólva, szerintem ezzel nincs is semmi gond.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.04.29. 20:53:08

@Vérszegény éjszakai dúvad:
Ez nekem egy örök kérdésem. Mi a helyesebb ragaszkodni az igazsághoz, vagy elfogadni, hogy a történelem csupán egyezményes mese?

Avatar 2011.04.29. 23:34:59

@Vérszegény éjszakai dúvad: "Utólag a forradalmak mindig megtisztulnak."

Mondjuk az őszirózsás forradalom nem annyira lett megtisztult és kritizálhatatlan, mint ahogy Ungváry elméletéből következne. A forradalmak utóélete nagyban függ a regnáló hatalom hozzájuk való viszonyától...

rokica · http://rokica.blog.hu/ 2011.05.01. 09:58:49

Nekem még ez is nagyon tetszik:

„XXII.
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.”

Hogy a hátamban ellenőrizhető, vagy kérhető számon az, hogy TÖREKSZIK-e?
Ez számomra olyan, mit a „megpróbálom”. Mert pl. az ablak nem attól nyílik ki, ha „megpróbálom” kinyitni, hanem attól, ha odamegyek és kinyitom.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.05.01. 16:37:52

@rokica:
Engem jobban aggaszt, hogy én pl. része vagyok Magyarországnak és én nem törekszem arra, hogy mindenkinek legyen lakása. Nincs ellenemre, de pl. még sose szállásoltam el csövest és nem is tervezem. Akkor én valójában mégse vagyok része az országnak? :)

TallérossyZebulon 2011.05.14. 22:46:07

Nos én csak a Kúriához szeretnék hozzászólni, ez ugyanis mindenképp egy örvendetes névváltozás. Nem elhanyagolható szempont ugyanis az, hogy a Legfelsőbb Bíróság név nyelvtanilag helytelen, helyesen Legfelső Bíróság lenne. (A hiba a legendárium szerint még az eredeti 49-es alkotmány megalkotásakor csúszott be, amikor rosszul fordították le magyarra a szovjetet, ez persze csak érdekesség). Az meg, hogy valamit a királyság alatt így vagy úgy hívtak, nem jelenti azt, hogy az elnevezését ne lehetne megtartani, például az Országgyűlés a királyságban is Országgyűlés volt, és most is az, a Szent Korona pedig mint a címer része a Magyar Köztársaság jelképe, ez persze furcsa, de ezek az magyar államiság kellékei, amiket csak erősít az, hogy régen is léteztek. A köztársaság szerintem is a legjobb államforma Magyarország számára, de a Kúria elsősorban a magyar államisághoz kapcsolódik, függetlenül attól, hogy éppen mi az államforma.

TallérossyZebulon 2011.05.14. 22:53:00

Megjegyzem, a bejegyzés a 37. cikk (4) re utal, bár ilyen nem létezik, a 37. cikk 3 bekezdésből áll. :)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.05.15. 09:45:29

@TallérossyZebulon:
Most azon lehet vitatkozni, hogy egy olyan melléknevet, ami eleve szélső helyzetet fejez ki van-e értelme fokozni, de formálisan a felső, felsőbb, legfelsőbb jó.
A Kúriával az a bajom, hogy kimondottan a királyi udvarra utal.
A 37. cikk 5 bekezdésből áll:
www.mkogy.hu/irom39/02627/02627-0187.pdf

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2011.05.15. 17:22:28

@Lord_Valdez:
Hehe, mindjárt kiderül, hogy alkotmányból is több verzió létezik. Egy kormánypárti, egy pedig ellenzéki fogyasztásra (már amennyiben a gumicsont-rágás fogyasztásnak minősül), egy pedig angolul, amiben az "ország" szót "republic"-nak fordítják, az "állampártot" pedig "rule of law"-nak.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.05.15. 19:15:27

@Quadrille Lobster:
Vajon az országgyűlés honlapján melyik változat van?

TallérossyZebulon 2011.05.17. 22:50:11

@Lord_Valdez: Jaj. Azért nem láttam a (3) utáni részt, mert az már a következő oldalon van. :) Mindazonáltal a felső felsőfoka legfelső, nézz utána. Ugyanúgy, ahogy pl. első, elsőbb, legelső, nem pedig legelsőbb!

TallérossyZebulon 2011.05.17. 22:58:54

A névkérdést illetően pedig félreértelmezed dolgot. Teljesen lényegtelen, hogy a köznyelv hogy nevez egy országot, a hivatalos megnevezés számít. Az, hogy "Hazánk neve Magyarország", tehát az A. cikk nem azt jelenti, hogy Magyarországnak nincs hivatalos neve, hanem azt, hogy a hivatalos neve módosul, vagyis Magyarország lesz. Így amikor a törvény azt mondja, hogy "Magyarország támogatja a gyermekvállalást", az olyan mint amikor a mostani alkotmány azt mondja, hogy "A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét." Mert Magyarország ugye az alkotmány A. cikke alapján a magyar államot jelenti, márpedig egy törvény értelmezésénél egy szónak mindíg a jogi értelemben vett jelentését kell nézni.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.05.18. 06:54:52

@TallérossyZebulon:
A nyelvtani kifogást elfogadom.

Értem én, hogy ugyanaz a hétköznapi, mint a hivatalos, de épp ez a bajom. Ahogy Nietzsche írta a morálról, hogy amint kikerül a nép közé lekopik róla minden arany. Közönségessé válik.

Az A. cikkből nem tudom, hogy jutottál erre a következtetésre.