Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

  • Lord_Valdez: @Árokszállási Zoltán: Nagyon egyszerű. Mert a Ringelmann-effektus arról szól, hogy az egyén kevés... (2018.05.09. 07:21) Marx és az ő erőszakos követői
  • Untermensch4: A marxizmus egy hülye vallás a sok közül. Mindegyik szekta qrvára békés egészen addig amíg nem jut... (2018.05.05. 22:44) A marxizmus szükségszerűen erőszakos
  • Untermensch4: @stoic79: "Ugyanezt a szkepticizmust láttuk az Uberrel és az Airbnb-vel kapcsolatban a közgazdász ... (2018.05.03. 10:52) Nem bonyolult az Uber kérdés
  • Untermensch4: @Éhesló: " "Az állandóan említett jogállamiság alapja a demokratikus választás eredményeinek az el... (2018.04.16. 01:35) Már megint szólnom kell a jogállamról
  • Untermensch4: @arabok balrol: " nem nehez a valasztyas Ha berbol fizetesbol elsz es minimum atlagbert keresel, ... (2018.03.31. 00:35) A kisebbik rossz mítosza

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (16) alkotmány (12) alkotmánybíróság (2) állam (64) áltudomány (6) any rand (2) baloldal (17) belpolitika (32) bevándorlás (5) bürokrácia (3) cigányság (5) co2 (2) család (5) demografia (4) demokrácia (3) diktatúra (11) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (3) erkölcs (20) etika (13) eu (3) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (28) filozófia (20) fizika (1) friedman (2) fülke (2) gazdaság (77) gender (1) globális (9) heinlein (1) honvédelem (3) imf (4) individualizmus (9) indulatposzt (4) infláció (3) intro (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (1) jog (12) jogállam (23) kalkulációs probléma (2) kdnp (1) kedvezmények (16) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteó (3) konteo (11) korrupció (11) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (2) libertarianizmus (6) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (57) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mezogazdasag (8) migráció (6) moma (1) morgás (27) MSZP (4) mta (1) multikulti (3) nemiség (1) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (10) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (3) pénz (3) piac (38) polgár (4) politikai korrektség (5) populizmus (24) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (10) prostitúció (1) protekcionizmus (3) reform (19) rothbard (4) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (1) szdsz (5) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (17) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (4) társadalmi igazságosság (3) társadalom (41) tiltás (6) történelem (7) tudomány (6) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (1) választás (12) vallás (4) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (2) Címkefelhő

Offshore

2017.11.23. 14:31 | stoic79 | 18 komment

Címkék: gazdaság piac korrupció adó offshore protekcionizmus

Gyakorlatilag minden évben megjelenik legalább egy cikk az offshore-lovagokról, azaz azokról a nagyon gazdag emberekről, akik nem szülőföldjükön, hanem más országokban fizetik adójukat. Természetesen mind a cikkeket írók, mind az azokat kommentelők egyetértenek abban, hogy ez milyen csúnya dolog, és a sorozatos anyázást csak néha szakítja meg egy olyan javaslat, amivel elérnék, hogy hogyan lehetne ezt megakadályozni.

Természetesen az összes szidalmazás és az offshore betiltását/szabályozását követelő javaslat mind ugyanabból a ki nem mondott - és hibás - feltételezésből indul ki, hogy az adófizetés szükséges és aki ezt nem teszi meg az bűnöző. Természetesen a kérdést meg lehetne közelíteni etikai oldalról is, de inkább arra gondoltam, hogy megmutatom azokat a gazdasági folyamatokat, amik az offshore-ozáshoz vezetnek.

Lényegében arról van szó, hogy mi történik akkor, ha döntéseket azok szándékai szerint hozunk és nem vesszük figyelembe azok következményeit.

Hibás kiindulópont

Az alapprobléma természetesen megint az a gondolatmenet, ami szerint egy csomó szolgáltatást az államnak kell elvégeznie, ami értelemszerűen pénzbe kerül, és ezt a pénzt különböző jellegű adóbefizetéseken keresztül kell biztosítani. Hogy ezzel mi a probléma azzal ebben az írásban már foglalkoztam. Röviden összefoglalva: igen kevés olyan szolgáltatás van, amit az állam olcsóbban és/vagy hatékonyabban tud biztosítani, mint az adott területen tevékenykedő piaci szereplő (és sokszor ezen kevés kivétellel szemben is kiválóan lehet érvelni), aminek oka az, hogy - nem lévén versenytárs - nem lehet tudni, hogy az adott területen milyen lehetséges egyéb alternatívák vannak. Ráadásul ha megnézzük, hogy a különböző szolgáltatások piaci körülmények között hogyan alakulnak, akkor azt látjuk, hogy sokszor több megoldás is működik párhuzamosan (amit központilag szervezett módon nem lehet biztosítani).

A következőkben azt fogom megmutatni, hogy egy ilyen környezetben az ösztönzők szükségszerűen vezetnek az offshore-lovagok jelenségéhez, és ezt a problémát nem lehet extra adókkal vagy szigorúbb szabályozással megoldani.

Ösztönzők

Mivel az állam által nyújtott szolgáltatás nem a versenyszférán keretei között történik, ezért az függetlenül attól jár mindenkinek, hogy mennyi adót fizetett (ellenkező esetben felmerülne legalább egy alternatív szolgáltató, aki más áron biztosítaná azt a szolgáltatást, ezzel feleslegessé téve a központi finanszírozást). Ezáltal létrejön egy olyan ösztönző a rendszerben, hogy adót nem fizetni kevesebb hátránnyal jár, mint befizetni.

Persze jogosan mondhatja az olvasó, hogy erre van az adóhatóság, hogy legyen hátránya az adóelkerülésnek: azaz ha az adóhatóság megfelelő szabályok szerint működik, akkor a kérdés tárgytalan. A probléma ott van, hogy az adóztatás csak egy adott ország területére vonatkozik, így a kiskapu gyakorlatilag adja magát: ha olyan országba van bejelentve a cég, ahol kevesebb az adó, akkor ugyan miért ne tenné meg? Innentől kezdve teljesen lényegtelen, hogy milyen szigorúak a szabályok, mindig lesz egy igen jelentős méretű homályzóna, amit a jelentős vagyonnal rendelkezők könnyen kihasznál(hat)nak.

A nagyon rossz megoldások

Ha elfogadjuk azt a kiindulási alapot, hogy az offshore-lovagok ellen fel kell lépni, akkor adja magát egy sor megoldás. A baj az, hogy ezeknek a megoldásoknak a következményei károsabbak még annál is, mintha semmilyen döntés nem született volna. Nézzük mik ezek:Drákói szigor - a homályzónát meg lehet úgy szüntetni, hogy fűnyíró elv szerűen alkalmazzuk a szigorú szabályokat, azaz még a kicsit is offshore gyanús eseteket is szigorúan büntetjük. Ennek egy járulékos következménye az lesz, hogy senkinek sem lesz érdeke a tőkefelhalmozásra, amik az alapjait adhatják jövőbeli technikai vagy gazdasági fejlesztésekhez. Azaz ugyan az offshore pénzek szétosztásra kerülnek és csökkennek az anyagi egyenlőtlenségek, viszont ezt úgy érik el, hogy összességebben mindenki szegényebb lesz. Emellett még megjelenik egy olyan ösztönző, amelyik a fekete gazdaság felé tereli a vállalkozásokat, amik még a legoptimálisabb esetben is erőforrásokat von el az államtól.

Világállam - ez a probléma elvileg megszűnne, ha lenne egy világkormány, amelyik minden területen egységes adóztatást tudna bevezetni, hiszen akkor nem lépne fel ez a probléma. Viszont az adóparadicsomok léte nem véletlen; az azokat kitalálók és működtetők pontosan tisztában vannak azzal, hogy bár az ő területükön kevesebb az adóbevétel, a nagyobb cégek ottani vásárlásai, beruházásai és befektetései bőségesen kárpótolják ezeket a kieséseket. Persze lehet mondani, hogy kit érdekel ez, ha jelentős hadsereg áll fel ezzel szemben, viszont a valóság azt mutatja, hogy ha az ember picit is hosszabb távon gondolkodik, akkor rájön, hogy ez a probléma nem oldható meg katonai eszközökkel (az olvasó gondolkodjon el rajta, hogy pl. Kína miért nem rohanja le Szingapúrt, pedig sokkal erősebb hadserege van).

Zárt gazdaság - ha gazdaságilag korlátozzuk mind azokat a termékeket/szolgáltatásokat, amiket külföldről lehet behozni, mind azokat, amiket belföldről lehet kivinni, akkor szintén nem jelentkezik a probléma. Helyette akad más, sokkal súlyosabb probléma, ami mindig együtt jár a gazdaság bezárkózásával: egyrészt beszűkül a verseny, ami az adott országban vagy drágulást, vagy rosszabb minőséget, vagy egyenesen hiányt okoz; másrészt jelentős erőforrásokat von el a hatóságoktól a feketegazdaság elleni küzdelem, ami növelheti a bűnözést.

Államosítás - szintén megoldás lehet, ha államosítjuk a cégeket, hiszen akkor a központban döntenek arról, hogy ki mennyit fizet a közösbe. Természetesen ez sem működik, mert papíron ugyan nincs adóelkerülés, de azt nem tudja ez a rendszer kivédeni, hogy az adóhatóságot vezető elvtárs ne tegyen bizonyos helyeken itt-ott szívességeket. Nem mellesleg fellépnek az állami tulajdonnal kapcsolatos hatékonysági problémák, amik az egész gazdaságot tönkretehetik.

Ellentétes hatások

Az offshore-lovagok elleni küzdelemben gyakran visszatérő elem, hogy ezeket az embereket a szegényebb honfitársaik érdekében kell szabályozni. Ez lehet olyan érv, miszerint ezeknek az embereknek pont azért kell többet fizetni a közösbe, mert gazdagabbak, de lehet olyan is, ami szerint a középosztállyal szúrnak ki, hiszen ha ők (az offshore-lovagok) elmennek, akkor a kieső terheket az itt maradt középosztálynak kell fizetnie.Viszont ha megnézzük az offshore elleni küzdelem következményeit, akkor azt látjuk, hogy pont azokat hozza versenyelőnybe, akiket elvileg szabályozni akar. Egy kisebb vagy közepes méretű cégek nem tudják az adóoptimalizációt olyan könnyen elvégezni, mint a nagyobbak, ugyanis a mozgásterük szűkösebb, így minden ilyen törvény - még ha közvetetten is - elsősorban a kisebb cégeket sújtja.

Az adócsökkentésnek nincs alternatívája

Képzeljen el az olvasó egy céget, amelyik azért lobbizik, hogy nála sokkal olcsóbb vagy jobb minőségű terméket szolgáltató versenytársát törvényekkel szabályozzák. Visszás ugye? Itt pontosan erről van szó: a különböző államok között verseny van a szabályozások és az adók tekintetében és nem meglepő módon azok az államok állnak nyerésre, amelyek kevesebbet adóztatnak és a gazdaságba történő beavatkozásuk minimális.

Ezek után nem amiatt kell panaszkodni, hogy ezek az emberek kimenekítik a vagyonukat vagy a cégüket, hanem elgondolkodni azon, hogy hogyan lehetne olyan adórendszert és szabályozást kialakítani, ami miatt egy vállalkozó azt mondja, hogy érdemes itt maradnia.

A bejegyzés trackback címe:

http://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr4713356379

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.11.23. 19:29:16

Na, ezzel teljesen egyet tudok érteni.

emzperx 2017.12.01. 16:51:07

A fix %-os adó is progresszív adó.
Kétszeres jövedelemmel dupla adót fizetek, ezért mégsem vigyáz rám kétszer annyi rendőr, mentő, tűzoltó.

Ha már annyi adót kell fizetnem amiből egy adószakértő fizetése kijön, kezd nyereségessé válni a legális trükközés.

Ha pedig nagyon sok adót kell fizetnem, az országok versenyezni fognak azért, hogy náluk adózzak.

Untermensch4 2017.12.17. 23:54:34

"az olvasó gondolkodjon el rajta, hogy pl. Kína miért nem rohanja le Szingapúrt, pedig sokkal erősebb hadserege van"
Elgondolkoztam. Sztem kína konkurensei (más államok) akiknek szintén van hadserege és haditengerészete, ellenérdekeltek abban hogy kína kisajátítsa szingapúrt.
No meg papíron kínának vietnámnál erősebb hadserege volt amikor megpróbálták lerohanni de nem jött össze.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.12.18. 07:54:03

@Untermensch4:

"No meg papíron kínának vietnámnál erősebb hadserege volt amikor megpróbálták lerohanni de nem jött össze. "

Én istenigazából erre a részre gondoltam. A közhiedelemmel ellentétben a hadseregre is vonatkoznak a közgazdaság törvényei, amiket nem lehet csak a katonák számával és a ráfordított pénzzel megszüntetni.

Untermensch4 2017.12.19. 20:14:50

@stoic79: "A közhiedelemmel ellentétben a hadseregre is vonatkoznak a közgazdaság törvényei, amiket nem lehet csak a katonák számával és a ráfordított pénzzel megszüntetni."
Erre mondanál néhány példát? Annyira nem értem hogy még kérdezni sem tudok. :(

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.12.20. 11:59:21

@Untermensch4:

Néhány példa:

1) Ha növeled a katonák számát, azzal csökkented azon emberek számát, amelyik a katonák számára fontos erőforrásokat (étel, felszerelés stb) biztosítja.

2) Amennyivel több acél megy a tankokba, géppuskákba stb., annyival kevesebb megy traktorokba vagy vízvezetékbe.

3) Az elfoglalt "cucc" nem konvertálódik át tőkévé (pl. ha fegyveresek elfoglalnák a Microsoft épületeit, akkor a Microsoft csődbe menne). Ennek folyománya, hogy a háború MINDIG veszteséges még a győztes fél számára is.

4) A vietnámi és később az afgán háború megmutatta, hogy még a legjobban képzett és felszerelt hadsereg is tehetetlen az "arctalan tömeggel" szemben - ez gazdaságilag annak felel meg, hogy cselekedeteid megváltoztatják más emberek ösztönzőit és ez akkor is így lesz, ha erről nem veszel tudomást (mindkét esetben az volt a feltételezés, hogy a probléma megoldódik, ha a hivatásos hadsereget legyőzzük).

Untermensch4 2017.12.20. 23:10:52

@stoic79: Így már érthető. NEkem olyasmi derengett hogy a hadsereg nagyjából monopolista, nem szereti a konkurenciát (nem az ellenséges hadseregre gondolok hanem pl a "fegyvernemi sovinizmus" jelenségére) azért is mert (írtad:1) véges erőforrások megszerzésére tör. De sztem "erőforrás/bevétel/profit" a hadsereg számára a "presztízs" (nem tudok rá jobb szót) is. És ellentmondásos módon a háborús pusztítás elkerülése és a háború megnyerése is "presztízs"-t ér... utóbbi esetben érdekes a (3) hiszen a veszteség miatt az (1) anyagi erőforrások szűkülnek kivéve nagymértékű hódítással amikor viszont a (4) jelensége lép elő, pl a gyarmatok esetében. Amiket ha jól emlékszem azért érte meg anyagilag elengedni mert "az arctalan tömeg" feletti uralom (vmennyire még etikusnak "eladható") fenntartása anyagilag többe került mint a belőlük kisajtolható anyagiak.
Kösz hogy írtad, magamtól nem tudtam volna végig gondolni.

4. ha még nem láttad, a "Path to war" ("Háború a háborúról") c filmet tudom ajánlani, a (3) mindig veszteségességet kiválóan illusztrálja.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.12.21. 08:38:16

@stoic79:
Halkan megjegyzem, hogy ez nem igaz:
"Ennek folyománya, hogy a háború MINDIG veszteséges még a győztes fél számára is."
Pl. Franciaország megszállása baromi jó volt üzletileg is. A Harmadik Birodalom vastagon és önkényesen kiszámlázta a megszállási költségeket a Vichy kormánynak. Napi 20 millió birodalmi márka, önkényes árfolyamon, plusz a hústermelés fele, több tízezer kényszermunkás stb.

Egy háború akkor veszteséges a győztes fél számára, hogy ha
a. elhúzódik
b. nincs mit behajtani a vesztesen
De, ha gyorsan, kis veszteséggel győzöl és elviszel egy valag értéket, akkor az nem veszteséges egyáltalán. Akkor az olyan, mint egy jól sikerült bankrablás: sok zsákmány, kis veszteség.

Egyébként az, hogy a Microsoft tönkremenne-e, az leginkább attól függ, hogy mit csinálnak azok a fegyveresek. Amennyiben csak annyi történne, hogy az osztalékot eltérítik, akkor az MS még évekig tudna működni így, bár nyilván rosszabb hatékonysággal. Amennyiben mindenkit összeterelnek és nem hagynak dolgozni, úgy pár hónap alatt, mert azért egy ekkora monstrumot a tehetetlenség is visz.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.12.21. 10:14:31

@Lord_Valdez:

"Pl. Franciaország megszállása baromi jó volt üzletileg is. A Harmadik Birodalom vastagon és önkényesen kiszámlázta a megszállási költségeket a Vichy kormánynak. Napi 20 millió birodalmi márka, önkényes árfolyamon, plusz a hústermelés fele, több tízezer kényszermunkás stb."

Ez igaz, de hogyan viszonyulnak ehhez a megszállás fenntartásához szükséges költségek (emberanyag, tankok, utánpótlás biztosítása, amortizáció stb)?

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.12.21. 10:31:59

@stoic79:
Ezt nem nagyon lehet tudni, de elvileg nem nagyon voltak. 300 ezer katona állomásozott Franciaországban és az állomásozó sereg nem drága. Az áll, ezért nem használ sok üzemanyagot és lőszert, a járművek is inkább avulnak, mint elhasználódnak. Jóformán csak etetni kell és zsoldot fizetni, azt pedig a francia források bizonyosan fedezték.
Legalábbis eleinte biztos tuti biznisz volt. 42 után már talán nem annyira, mert akkorra már gyakoriak lettek munkamegtagadások, illetve kezdett kiépülni az ellenállás. Viszont ezek a költségek nem kis részben a helyi kollaboráns adminisztrációt, illetve a Vichy rezsimet terhelték. A németek nem voltak hülyék, hogy mindent maguk csináljak. A piszkos munkát többnyire a helyiekre bízták.

Gungnir 2017.12.21. 12:03:44

@Lord_Valdez: Nem mondom, hogy általánosságban ez nem igaz, de szerintem Franciaország pont hogy rossz példa erre.
A közhiedelemmel ellentétben nem volt éppen sétagalopp ez a hadjárat sem. A német veszteségek a wikipedia szerint:
27,074 dead, 111,034 wounded, 18,384 missing, 1,129 aircrew killed
1,236 aircraft lost
795-822 tanks destroyed
157,621 total casualties
+ a később említett 300 000 katona ellátása csak azért, mert nem harccolnak folyamatosan még elég drága dolog. Összehasonlításként, a mai Németországban összesen kb 250 000 rendőrtiszt található. Tehát arányaiban a francia megszállás fenntartása legalább annyiba kerülhetett, mint a teljes németországi rendvédelem.

A világháborúból inkább Dánia, Ausztria vagy Csehszlovákia megszállása lenne inkább jó példa szerintem egy gazdaságos hódításra.
Egyébként a náci Németország azért is volt kényetelen hódítani, hogy a fenntarthatatlan gazdaságát az összerabolt vagyonból fenntartsa.
Pár érdekes hozzászólás ezzel kapcsolatban:
www.quora.com/Why-do-people-claim-Nazi-Germany-was-bankrupt-in-1938-if-the-debt-was-only-about-40-of-GNP-and-the-economic-growth-was-8-10/answer/Olaf-Simons?srid=Ta49
www.quora.com/Why-do-people-claim-Nazi-Germany-was-bankrupt-in-1938-if-the-debt-was-only-about-40-of-GNP-and-the-economic-growth-was-8-10/answer/Piotr-Szafranski?srid=Ta49

Egyébként a "Kína miért nem rohanja le Szingapúrt" dologgal kapcsolatban is megjegyzem, hogy nem is tudná. Egyrészt Szingapúr rendkívül komolyan veszi a honvédelmét, olyan, mint Svájc vagy Izrael. Komolya vett sorkötelezettség, tartalékosokat (százezres nagyságrendben) ténylegesen gyorsan mozgósító rendszer, folyamatosan fejlesztett, jelentős mennyiségű, modern fegyverrendszerek. Tulajdonképpen arra készültek/nek, hogy ha valamelyik szomszédos ország megpróbálná megszállni őket, akkor képesek legyenek visszaverni őket (ez a gyakorlatban Malajziát jelenti).
A másik fontos tényező a nagy földrajzi távolság a két ország között. Több ezer kilóméternyire komoly erőt kifejteni nem egyszerű dolog, rendkívüli felkészültség kell hozzá mind logisztikai, mind mélyvizi flotta szempontjából. Kína pedig még nem túl erős ezen a téren (bár nagyon gyorsan jön felfele).
Ezt a két dolgot párosítva inkább azt mondanám, hogy legfeljebb rendkívül nagy költségekkel és veszteségekkel tudná bevenni a városállamot.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.12.21. 12:14:22

@Gungnir:

"Ezt a két dolgot párosítva inkább azt mondanám, hogy legfeljebb rendkívül nagy költségekkel és veszteségekkel tudná bevenni a városállamot. "

De hát pont ezt mondom én is, ez lett volna a lényege a kérdésnek :).

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.12.21. 18:09:46

@Gungnir:
Az elfoglalás valóban drága volt, de a megszállás maga biztos nem.
A rendőrséggel nem érdemes összehasonlítani, mert a rendőrnek olyan fizetést kell biztosítanod, amiből tisztességesen megél. A megszállást végző sorkatonának viszont te biztosítod az élelmezését és szállásolását. Természetesen, erősen diszkont áron. Pláne, amikor a megszállt szállását használod, és az ő kajával eteted.

Untermensch4 2017.12.21. 19:20:06

@Lord_Valdez: "Az elfoglalás valóban drága volt, de a megszállás maga biztos nem."
Volt egyszer egy cikk a hvg-ben ami azt taglalta hogy egy 40 év alatti átlagos magyar állampolgár ha meghal akkor mennyi gdp-t nem termel az egyébként várható életkoráig. A megszálló hadseregből a helyiek által megölt katnák hasonló veszteség, a megszállás fenntartása érdekében megölt helyiek szintén kiesnek. A kényszermunkásokkal egyéb járulékos károk is keletkeznek, szabotázs miatt.

Gungnir 2017.12.21. 19:59:38

@Lord_Valdez: Azért a katonák kiképzése, felszerelése és folyamatos cseréje, mozgatása nem ment ingyen.
Ennek ellenére lehet, hogy igazad van, itt valójában az a probléma, hogy nem tudom, hogy a "napi 20 millió birodalmi márka" valójában hogyan aránylik ezekhez.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.12.22. 10:16:37

@Untermensch4: @Gungnir:
Nyilván a megszállás nincs teljesen ingyen, de biztosak lehetünk benne, hogy a németek úgy állapították meg az árat, hogy ne járjanak rosszul. (az elrabolt értéktárgyakat nem számolva se)

Untermensch4 2017.12.23. 22:14:38

@Lord_Valdez: Ja, nyilván. Azért pl a pénzhamisítási projektjüknél az hogy kényszermunkásokkal dolgoztattak (pedig biztos lett volna olyan önkéntes aki bűnözői előélete miatt a keleti fronti katonai szolgálatot elcserélte volna egy "titkos hadiüzemben" végzett hátországira...) azt eredményezte hogy az angol font gyártása ment, a dollár meg nem...
A szabotázs járulékos kárai meg nem igazán számolhatóak. Pl a francia vasutas megcseréli két vasúti kocsin a táblácskát (asszem' bárca a neve), és vkik a keleti fronton lőszer helyett kapnak tengeralattjáró-alkatrészt...

Untermensch4 2017.12.23. 22:21:05

@Gungnir: "napi 20 millió birodalmi márka" Eszközbeszerzést tekintve, ha jól emlékszem a tigris meg a párduc nevű tankok darabja 120 és 90 ezer márkába került, egy 88mm-es ágyú 3ezer-valamennyibe.
És maga a gyártókapacitás is értékes volt, a csehek megszállása után az ottani ipar is jól jött a haditermeléshez, vszeg a francia is.