Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (16) alkotmány (12) alkotmánybíróság (2) állam (64) áltudomány (6) any rand (2) baloldal (17) belpolitika (32) bevándorlás (5) bürokrácia (3) cigányság (5) co2 (2) család (5) demografia (4) demokrácia (4) diktatúra (11) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (3) erkölcs (20) etika (13) eu (4) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (28) filozófia (20) fizika (1) friedman (2) fülke (2) gazdaság (77) gender (1) globális (9) heinlein (1) honvédelem (3) imf (4) individualizmus (9) indulatposzt (4) infláció (3) intro (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (1) jog (12) jogállam (23) kalkulációs probléma (2) kdnp (1) kedvezmények (16) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteó (3) konteo (11) korrupció (11) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (2) libertarianizmus (6) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (57) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mezogazdasag (8) migráció (7) moma (1) morgás (27) MSZP (4) mta (1) multikulti (3) nemiség (1) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (10) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (3) pénz (3) piac (38) polgár (4) politikai korrektség (5) populizmus (24) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (10) prostitúció (1) protekcionizmus (3) reform (19) rothbard (4) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (1) szdsz (5) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (17) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (4) társadalmi igazságosság (3) társadalom (41) tiltás (6) történelem (7) tudomány (6) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (1) választás (12) vallás (4) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (2) Címkefelhő

A radikális libertárius program

2017.08.14. 17:25 | stoic79 | 26 komment

Címkék: ajánló jog gazdaság önvédelem piac program reform társadalom demokrácia korrupció pénz bürokrácia egészségügy állam adó diszkrimináció szólásszabadság jogállam oktatásügy tulajdonjog migráció belpolitika középosztály kedvezmények mezogazdasag szabad fegyverviselés

Személy szerint én szkeptikus vagyok az ügyben, hogy jelentős változtatásokat lehetne Magyarországon elérni a választási rendszeren keresztül. Ettől függetlenül elvileg lehetne értelme egy libertárius programnak - ha másért nem, akkor promóciós célzattal. Az alábbi program pont ezért nem "pragmatikus" abban az értelemben, hogy minél több szavazatot lehessen vele szerezni, hanem hogy milyen változtatások szükségesek ahhoz az államapparátusban, hogy az ország sokkal sikeresebb legyen. Nézzük hát a radikális libertárius programot (az alábbiakban szereplő számok nem feltétlen egzaktak, inkább azt jelzik, hogy milyen irányba kéne elmozdulni).

Gazdaság

1) Radikális adócsökkentés - az adórendszert teljesen át kell alakítani. A cél, hogy 1) minél kevesebb adófajta legyen (ezzel lehet csökkenteni az ezzel kapcsolatos bürokráciát) 2) azok TELJES összege ne legyen túl nagy (hogy a vállalkozások - különösen a frissen alakultak - számára ne legyen túl nagy teher) és 3) mindegyik ugyanolyan kulcsú legyen (ezl ismét csökkenti a bürokráciát, valamint könnyíti az adózó számára az adózást). Ennek értelmében a javaslat két típusú adónem (mondjuk egy fogyasztási és egy személyi jövedelmi adó), amik teljes mértéke nem érheti el a harminc százalékot (összehasonlításul a jelenlegi teljes adóelvonás kb. 60 és 70 százalék körül mozog).

2) Vámok megszüntetése - tekintve, hogy a vám lényegében a vámolt terméket vásárlóra kirótt különadóként is tekinthető, minden vámot meg kell szüntetni.

3) Minimálbér megszüntetése - a minimálbér nem csak a vállalkozások között csökkenti a versenyt (a piacra újként belépőknek magasabb akadályok állnak az útjába), hanem a különböző munkakörök között is (a minimálbér megléte nem különíti el az ideiglenes, ún. "entry level jobs" jellegű munkavállalást a hosszú távon is stabilan végezhető munkától).

4) Privatizáció - ahogy itt is írtam, az állam nem lehet jó gazda, így az állami tulajdon radikális lecsökkentése a cél. Ez többféleképpen is lehet (és érdemes is) csinálni (itt olvasható Rothbard egyik írásának fordítása, amiben leírja, hogy nem érdemes eszetlenül privatizálni, mert az több kárt okoz, mint amennyit használ). A privatizáció főbb elemei:

a) Automatikusan visszakerül a tulajdonoshoz az az állami tulajdon, amelyről bizonyíték van, hogy az adott tulajdonosé.

b) Ugyanez vonatkozik azokra a tulajdonokra, amelyek csak azért kerültek állami tulajdonba, mert a tulajdonos nem tartott be egy épp akkor hozott jogszabályt (pl. a tevékenységét engedélykötelessé tették).

c) Azok az állam tulajdonában álló ingatlanok, cégek stb., amikre ez nem alkalmazható, az adott vállalat vezetője lesz az azonnali tulajdonos, és ezzel párhuzamosan az államtól nem kap semmiféle támogatást (sem direktbe nem lehet finanszírozni, sem közbeszerzésen nem vehet részt stb).

5) Állami transzferek megszüntetése/csökkentése - egy minimális nyugdíj és segély kivételével az összes támogatást, kedvezményt stb. megszüntetni (ez természetesen nem egyik napról a másikra történne, hanem ez egy egy-két éves időszakon belüli folyamatos leépítés lenne).

6) Minden adó, járulék stb. befizetése önkéntes, azaz be nem fizetés esetén semmilyen jogi szankció nem alkalmazható (hogy miért fizetne ezek után bárki is adót azt lásd a Jogrendszer fejezet 6. és a Politika fejezet 1-es pontjait).

7) Nyugdíjrendszer átalakítása:

a) Akik már nyugdíjasok, azok megkapják a nyugdíjukat, de az rögzítve lesz (azaz nem követi az inflációt).b) Akik még nem nyugdíjasok, azok nem kapnak nyugdíjat, viszont az összes nyugdíj rájuk eső része fölötti összeget megkapják (azért nem annyit, mint amennyit befizettek, mert a költségvetés deficites, ergo erre nincs pénz - az esetleges kieső összegért a Jogrendszer 9-es pontja szerint perelhet).

c) Az előző b) pont második része ("az összes nyugdíj rájuk eső része fölötti összeget megkapják") alól kivételt képeznek azok az évek, amennyit az illető az állami szférában bármilyen pozícióban eltöltött.

8) Segélyek - a segélyek központi finanszírozása megszűnik, a helyi önkormányzat a saját területére vonatkoztatva szabadon dönthet arról, hogy ad-e segélyt vagy sem, viszont a finanszírozás forrássáról neki kell gondoskodnia (azaz közpénzből egy fillért se).

9) Közintézmények finanszírozásának decentralizációja - a nehezen privatizálható szektorokat (közoktatás, nyugdíjellátás, segélyek, úthálózat stb.) decentralizálni: fenntartásukért, finanszírozásukért a helyi önkormányzat felelős, erre pénzt a költségvetésből nem kapnak. Hogy most települési vagy megyei, az szintén helyi szinten dől el (a központi kormányzat javaslatot adhat, de az nem lehet kötelező jellegű). A távlati cél, hogy ezek is később a privát szektor részei legyenek, amikhez segítséget nyújt a jogrendszer megfelelő átalakítása.

10) A forintot az aranyhoz kötni, majd a központi bankot privatizálni (a Gazdaság fejezet 3-as pontja szerint).

11) Az összes központi szabályozást (pl. közoktatási törvény, közegészségügyi törvény stb) és az ezeket szabályozó hivatalokat megszüntetni.

12) Az állam nem végezhet olyan gazdasági tevékenységet, aminek van piaci alapú megoldása.

Következmények: a) a jelentős adócsökkentés lehetővé teszi a jelenlegi vállalkozások tőkefelhalmozását, valamint új vállalkozások létrejöttét; b) az a) pontból következik, hogy egy idő után nő az emberek fizetése, valamint olcsóbbak lesznek a termékek/szolgáltatások; c) ennek következtében egyre több lesz a megtakarítás, ami lehetővé teszi a hosszú távú gazdasági stabilitást.

Jogrendszer

A jogrendszer két fontos alappillérre épül. Az egyik a magántulajdon szentsége: a tulajdont elvenni a legfőbb bűn (és itt a tulajdon alatt az ember önrendelkezése is beletartozik), így a büntetőeljárás egyetlen célja, hogy ezeket az eseteket kezelje. A másik, hogy nincs tettes ott, ahol nincs áldozat. Ezen két alapelv mentén kell a jogrendszert átalakítani. Mivel nem vagyok jogász, ezért nem tudom az összes érintett törvényről, hogy megfelel-e ezeknek a feltételeknek, így csak néhány fontosabb változást írnék le.

1) Az önvédelem minden formája legális - az állam nem büntethet valakit azért, mert életét vagy a tulajdonát "nem megfelelő módon" védte meg (azaz kikerül minden olyan szabályozás, amire ez vonatkozik).

2) A preventív jellegű jogszabályok megszűnnek (hiszen ezek ellentmondanak a második alapelvnek), így nem büntethető azért, mert cselekedete "talán" valamihez vezet (kapcsolódó érvelési hiba a csúszós lejtő). Ilyen például a gyorshajtás, a drogfogyasztás, az igazoltatás stb.

3) Ahol nincs áldozat, ott nincs bűncselekmény - itt elsősorban olyan törvények eltörléséről van szó, ahol az áldozat valami absztrakció (pl. társadalmi felháborodás és társai), vagy pedig a sérelem nem igazán határozható meg - ilyen pl. a jó hírnév megsértése, becsületsértés stb.

4) Minden önkéntes alapon létrejött szerződés legális és legitim - ez lényegében mind az első, mind a második elvből következik. Azaz nem tiltható, szabályozható, adóztatható stb. senki csak azért, mert valakivel született egy üzleti döntése. Ebből következően rengeteg jogszabály fog megszűnni, ugyanis a magyar jogrendszer tele van az ilyenekkel (engedélyekhez kötés, szektorális szabályozás stb).

5) Diszkrimináció nem büntethető - a saját tulajdonodba - legyen az a lakásod vagy a vállalkozásod - azt engedsz be és azt tiltasz ki, akit akarsz és amilyen indokkal csak akarod (természetesen ez csak a saját tulajdonodra vonatkozik: ha mások nem akarnak a saját tulajdonukon neked megfelelően diszkriminálni, az ugyanúgy mehet).

6) Állami intézmény is diszkriminálhat - az előző pont, valamint a Gazdaság fejezet 4-es pontjából következik, hogy az állam is diszkriminálhatja a nem adófizető állampolgárokat (pl. egy állami iskola megtagadhatja egy gyerek felvételét abban az esetben, ha a szülő nem adófizető).

7) A munka törvénykönyvének megszüntetése - az, hogy egy adott gazdasági környezetben mi mehet és mi nem, azt nem a jogszabályok, hanem az emberek gazdaságban történő részvételének sikeressége határozza meg (természetesen a büntető- és polgári törvények keretein belül).

8) A különböző központi szabályozók megszüntetése minden területen (pl. kötelező kamarai tagság, kötelező biztosítás stb).

9) A természetjog komolyan vétele - a természetjogok (egyéni szabadság, tulajdonhoz való jog) nem írhatók felül csak azért, mert adott jogalkotók úgy döntöttek. Ebből következően a jogalkotók és/vagy a jogalkalmazók minden további nélkül perelhetőek, ha a természetjogot megsértették és azt a bíróság dönti el, hogy ennek mennyi alapja van és mi legyen a kártérítés. Példák: 1) attól, hogy jelenleg jogilag a politikus be nem tartott ígéretét - pl. nyugdíjemelés - nem lehet számon kérni nem jelenti azt, hogy ennek feltétlenül így kell lennie; 2) az a hivatalnok, akik fedezet nélküli vagy túlárazott szerződéseket írnak alá az állam, önkormányzat stb. nevében még ugyanúgy számon kérhetőek a természetjog szerint, mintha ezt a privát szektorban tették volna.

Következmények: a) a leegyszerűsített jogrendszer következtében a bíróságok sokkal hatékonyabban végzik a munkájukat b) az állampolgár jogbiztonságba vetett bizalma növekszik, ha tudja, hogy adott pillanatban egy tetszés szerint hozott törvény miatt nem indul ellene eljárás c) az a) pont következménye, hogy csökken a jogrendszerben a fölösleges bürokrácia, aminek következtében sokkal átláthatóbb lesz a rendszer.

Politika

1) A demokrácia nem jó - nincs olyan sikeres vállalkozás, ahol a finanszírozás az "egy ember - egy szavazat" elven alapul. Éppen ezért a szavazás a következőképpen módosul:

a) A szavazásra való jogosultságnak egyetlen feltétele a befizetett adó mennyisége.

b) A szavazat a befizetett adóval arányos: kétszer annyi adót fizetőnek kétszer annyi szavazata van (akinek meg nulla, annak természetesen nincs szavazata).

c) A parlamentbe egyénekre szavazunk (ez természetesen nem zárja ki, hogy egy adott személy egy párt színeiben induljon; csak annyit jelent, hogy bejutása esetén az adott pártra vonatkozólag semmilyen pozitív vagy negatív következmény nem lesz). A választás ideje alatt mindenki a befizetett adójának megfelelő szavazatot úgy osztja szét a lehetséges jelöltek között, ahogy akarja.

d) A jelöltségre bárki jogosult.

e) A szavazás végén a 200 (ez nem kőbevésett, lehet több vagy kevesebb is) legtöbb szavazatot kapott kerül be a parlamentbe. Ha nincs elég jelölt, akkor azok a helyek természetesen betöltetlenek maradnak.

2) Pártok ugyanúgy nem kapnak állami támogatást, mint az összes többi szervezet.

3) Természetesen mind a pártokra, mind az azok színeiben indulókra ugyanúgy érvényes, hogy a privát szektorból jött bármilyen pénzt úgy használnak fel, ahogy akarnak.

4) Minisztériumok megszüntetése - a jelentős mértékű privatizáció miatt az államapparátusnak nincs szüksége minisztériumokra és milliónyi államtitkárra sem.

Következmények: a) csökken azon ösztönző száma, hogy a többség megszavazza a kisebbség vagyonának újraelosztását b) a fenti rendszer kapásból átlátható, így nem kell azon töprengeni, hogy kit milyen érdek vezérel és ki finanszírozza.

Rendvédelem

Magyarországon a különböző területi egységeknek (legyenek azok régiók, megyék vagy települések) a rendvédelem terén különféle problémákkal kell szembesülniük. Ennek következtében annál hatékonyabb a rendvédelem, minél kevesebb a központilag elírt szabályozás (hiszen ha ilyen különbségek vannak, akkor a központi szabályozás valaki számára hátrányos lesz, míg decentralizált helyzetben minden egyes térség meg tudja határozni a számára optimális szabályozást). Ennek következtében a rendvédelem esetén a következők a teendők:

1) A rendőrség szervezésének (pl. belső szabályzat, mekkora legyen az állomány) decentralizálása.

2) A finanszírozás decentralizálása.

3) A különböző területi egységek rendőrségei természetesen együttműködhetnek, viszont ez nem lehet kötelezettség senki részéről sem (ha pl. az egyik területen kevés a rendőr, viszont a másik terület nem akar és/vagy tud rendőrt oda küldeni, akkor azt az előző térségnek el kell fogadnia).

4) A központi kapitányság csak a különböző területi egységek összehangolását segítheti, azt is csak ajánló jelleggel (azaz nem kötelezheti egyik területi egységet se semmire).

5) A magánszemélyek által önkéntesen alakult rendvédelmi szervezetek (pl. polgárőrség, biztonsági cég stb.) alapításának megkönnyítése.

Következmények: a) minden területi egység nem csak anyagilag, de szervezés tekintetében megtalálja a számára optimális megoldást b) csökkenő bürokrácia (nem kell a központnak ennyi feladat, így az ottani bürokrácia leépíthető) c) az előzőekből következőleg, valamint az egyszerűbb jogrendszernek köszönhetően sokkal hatékonyabb rendőrség.

Külpolitika

1) Más országok közötti konfliktusba a magyar állam semleges pozíciót képvisel.

2) A külpolitikai kérdéseknél fontos szempont, hogy egy ország állampolgára nem felel az adott ország kormányának tevékenységéért (kivéve természetesen, ha az adott egyén aktívan részt vett ezekben).

3) A szövetségi rendszer(ek)ben történő részvétel minimális és amennyire lehet konfliktuskerülő és/vagy megelőző.

Egyéb

Felmerülhet az olvasóban, hogy egy csomó olyan kérdéskör nincs kivesézve, ami a jelenlegi politikai közbeszédben népszerű téma. Ennek oka az, hogy míg látszólag igen kevés területet érint a fenti program, egy csomó más kérdéskört automatikusan megoldanak. Nézzünk ezek közül néhányat:

1) Társadalmi igazságosság - a társadalmi igazságosságról egy nagyon jó idézet Walter E. Williams-től:

"Megmondom, hogy szerintem mi a társadalmi igazságosság: én megtartom, amit én keresek, te megtartod, amit te keresel. Nem tetszik? Akkor áruld el kérlek, hogy az én jövedelmemnek hány százalékára vagy jogosult és miért."

Ez azt jelenti, hogy te elképzelhetsz bármilyen jellegű "igazságosságot", azt neked jogod van a saját pénzedből finanszírozni, viszont nincs jogod másokat kötelezni erre.

2) Szegények megsegítése - a tévhitekkel ellentétben a szegényeket a több kapitalizmus és a kevesebb állami beavatkozás segíti jobban. Egyrészt a vállalkozás adó- és adminisztrációs terheinek lecsökkentésével könnyebb vállalkozást alapítani, így nagyobb esélyük van a gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódni. A több vállalkozással együtt jár a különböző termékek és szolgáltatások árának csökkenése, ami megint egy plusz segítség. Végezetül több pénz marad a középosztálynál és a náluk gazdagabbaknál is, így több pénzt tudnak különféle jótékonysági intézmények támogatására költeni.

3) Vidékfejlesztés - a vidék kontra város/főváros ellentét egyik fő forrása a jelentős mértékű állami szabályozás és újraelosztás. Ez különösen jelentős mértékű a mezőgazdaságban - a vidéki faluk, kistelepülések stb. legfőbb bevételi forrása -, így onnantól kezdve, hogy ezen a területen megszűnik az állami szerepvállalás, a vidék fejlődni fog - még ha lassan is.

4) Bevándorlás - a tévhitekkel ellentétben a bevándorlás okozta problémák nem egy új dolog, hanem egy tünet (a jelentős állami újraelosztással rendelkező országok később ugyanúgy megtapasztalták volna ezeket a problémákat később is). Ezek a problémák az önvédelem megerősítésével - ha a rendőrség nem tud/nem akar foglalkozni egy problémával, te még mindig megvédheted magad -, valamint a szociális kiadások csökkentésével jelentősen csökkenni fognak, nincs szükség semmilyen központi pénzre és szabályozásra.

5) Nemzeti érdek - amíg nem mutatod meg nekem egy adott viselkedésről, cselekedetről stb., hogy az tényleg a nemzet érdeke, nem pedig csak szerinted az, addig maradok Thomas Sowell mondásánál:

"A politika annak művészete, hogy személyes érdekeinket nemzeti érdekként állítsuk be."

6) Egyenlőtlenségek - az egyenlőtlenségek kérdése álprobléma, ugyanis ez csak akkor lenne gond, ha valaki csak mások kárára tudna meggazdagodni. Amíg ez az állítás nincs igazolva, addig kifejezetten káros dolog azt javasolni, hogy ezt az állam valamilyen formában kezelje.

7) Virtuális "ellenségek" - a kizsákmányolás, a multi tönkreteszi az országot, a bankok kizsigerelik a népet, a külföldi cégek kiszivattyúzzák a profitot - ez és még hasonló állítások nem lehet addig komolyan venni, amíg nem pontosítod, hogy mit értesz alatta. Így hajlamos vagyok azt hinni, hogy a valóságról alkotott modelled hibás, és annak elvetése vagy megjavítása helyett találsz ki alternatív, nehezen komolyan vehető állításokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a feladatot nem az államnak kell elvégeznie - sem azt, hogy a fantáziáidnak megfelelően alakítsa a valóságot, sem azt, hogy a tévképzeteidet kezelje.

8) Oktatás és egészségügy - jelentős tévhit, hogy ennek a szektornak az elsődleges problémája a pénzhiány. A valódi probléma a tőkehiány, ami nem merülhet fel, hiszen ez az a két szektor, ahol döntő többségében az állam szabályozza meg a munkaerő felvételét, minőségét, fizetését, az eszközöket stb. Amint ez a két szektor szabad piaci alapokra helyeződik a jelenlegi problémák (forráshiány, nem ügyfélbarát működés, rossz infrastruktúra stb.) jelentős része megszűnik és ami marad az is kezelhető a szabad piac keretei között.

9) Szólásszabadság - csak korábbi írásomat tudom javasolni ez ügyben.

10) Elszámoltatás - egy hosszabb írást tervezek ez ügyben, így egyelőre most csak tömören: a szabad piac rengeteg lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az elszámoltatás legalább részben megtörténjen. Egyrészt a jogi lehetőséget a Jogrendszer fejezet 9-es pontja biztosítja. Másrészt a diszkrimináció lehetősége miatt neked lehetőséged van a szerinted tisztességtelenül meggazdagodott vállalkozótól akár 100-szoros árat kérni, szándékosan bojkottálni vagy egyéb módon diszkriminálni (pl. nem üzletelsz azokkal, akik vele üzletelne).

A bejegyzés trackback címe:

https://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr2312748362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Untermensch4 2017.08.14. 20:07:57

"Az alábbi program pont ezért nem "pragmatikus" abban az értelemben, hogy minél több szavazatot lehessen vele szerezni"

"7) Nyugdíjrendszer átalakítása:..."

Ellenszavazat viszont lesz bőven... :)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.08.14. 20:13:16

Ezt a radikális adócsökkentő programot anno Reagan is megpróbálta, de fordítva sült el. Ez volt ún. starving the beast program. Az volt a terv, hogy csinálnak egy nagy adócsökkentést, emiatt hiány keletkezik a költségvetésben, majd arra hivatkozva visszavágják a kiadásokat. Sajnos, azonban kiderült, hogy a választók sokkal jobban elviselnek egy adóemelést, mint a közszolgáltatások csökkentését. Mire vége lett az adók magasabbak lettek és az államadósság is...

A 6. szerintem nem komoly. Az önkéntesen befizetett adó az 0, és ha a matematika nem csal, akkor 0 adóból 0 nyugdíj fizethető.

10. az árfolyamrögzítés egy hihetetlenül költséges dolog, ha nincs mögötte egy masszív gazdasági teljesítmény.

Ezeket a "magánszemélyek által önkéntesen alakult rendvédelmi szervezeteket" nem véletlenül szeretik a rendőrségek szorosan fogni. Hajlamosak nagyon elszabadulni és egymással is harcolni.

Radikálisnak radikális, de realistának nem tudnám nevezni.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.08.14. 21:13:14

@Lord_Valdez:

"Ezt a radikális adócsökkentő programot anno Reagan is megpróbálta, de fordítva sült el. Ez volt ún. starving the beast program. Az volt a terv, hogy csinálnak egy nagy adócsökkentést, emiatt hiány keletkezik a költségvetésben, majd arra hivatkozva visszavágják a kiadásokat."

Mondjuk lehetne egyszerre is csinálni a kettőt.

"Sajnos, azonban kiderült, hogy a választók sokkal jobban elviselnek egy adóemelést, mint a közszolgáltatások csökkentését. "

Ez már a modern államok problémája, hiszen a legtöbb államból élő teljesen kiakad, ha a "közszolgáltatás" akár egy picit is megváltozik.

"A 6. szerintem nem komoly. Az önkéntesen befizetett adó az 0, és ha a matematika nem csal, akkor 0 adóból 0 nyugdíj fizethető."

Nem gondoltam, hogy ez ennyire átlátszó :).

"10. az árfolyamrögzítés egy hihetetlenül költséges dolog, ha nincs mögötte egy masszív gazdasági teljesítmény."

Szerintem ez csak akkor igaz, ha marad a központi bank. Mivel a rögzítés után már csak az arany árfolyama szól bele a forint értékébe, ezért szerintem ez megoldható.

"... realistának nem tudnám nevezni."

Nem is az volt a célom, hogy egy megvalósítható programot ajánljak (ahogy az első mondatokban leírtam, ebben nem hiszek). Egy "realisztikus program" egy olyan szinten államfüggő emberekből álló országban, mint Magyarország, csak nyomokban tudna libertárius elemeket tartalmazni (már ha).

libertarianusjelolt 2017.08.14. 21:13:20

@Lord_Valdez: "Az önkéntesen befizetett adó az 0, és ha a matematika nem csal, akkor 0 adóból 0 nyugdíj fizethető."
Ez egy kicsit megvezető, mivel ha a szavavati jog az adótól függ, akkor az egyén igyekszik szavazati jogot úgymond "vásárolni", tehát valamilyen formában érvényesíteni a hangját. Ezzel a semmittevők egy csettintéssel kiszűrhetők.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.08.14. 21:55:14

@libertarianusjelolt:
A szavazati jog nem egy különösebben értékes dolog. Az egyéni szavazat annyira keveset ér, hogy attól boldogan megválik szinte bárki, ha eleget kap érte.

@stoic79:
Nem tudod az értéket rögzítve tartani, mert a fizetőeszközt a piac árazza. Hiába rögzíted, hogy 1 g arany, az 10000 forint, ha piac nem akar annyit adni. Ha ilyenkor fent akarod tartani az árfolyamot, akkor folyamatosan a piac ellen kell dolgoznod, azaz forintot venned aranyért. De, ha nincs jegybank, akkor ezt senki nem fogja megcsinálni, mert veszteséges tevékenység.

emzperx 2017.08.14. 22:01:59

Naív filozófia, de talán ha valahol a nagyvilágban valaki megcsinálja akkor már nehezebb lesz lesöpörni az asztalról ezeket.

1., Alkotmányban rögzíteni, hogy az adóalanyt terhelhető összes adó max. a jövedelem/nyereség X%-a, valamint az adó alanya az az entitás aki azt az adóhivatalnak/államaparátusnak ténylegesen elutalja vagy kb.-ban befizeti.

2., Nyílt lobbitevékenység: Konkrét összeg/folyóméter árban lehessen törvényt vásárolni és annak érvényben tartásáét díjat kelljen fizetni. Lehessen ellenösszeggel kontrázni.

3., Kredites népszavazás: Évente X egységet kap a polgár, melyek Y évig érvényesek, szavazáskor eldöntheti melyik jelöltre mennyit ad, vagy tartalékol.

emzperx 2017.08.14. 22:03:14

4. A befizetett adó legyen lobbitevékenységre fordítható.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.08.15. 09:58:14

@Lord_Valdez:

"Nem tudod az értéket rögzítve tartani, mert a fizetőeszközt a piac árazza. Hiába rögzíted, hogy 1 g arany, az 10000 forint, ha piac nem akar annyit adni. Ha ilyenkor fent akarod tartani az árfolyamot, akkor folyamatosan a piac ellen kell dolgoznod, azaz forintot venned aranyért. De, ha nincs jegybank, akkor ezt senki nem fogja megcsinálni, mert veszteséges tevékenység. "

Ja értem, akkor pontatlanul fogalmaztam. A jegybank megszűnésekor adott egy árfolyam - mondjuk 1g arany X forint -, viszont utána a piacon történik a forint árazása.

Szent-Királyi István 2017.08.15. 10:20:37

EZ nem egy valódi liberálisnak mondható program.. és egy új Társadalmi Szerződést kell kötni hozzá.. ami felváltja/aná az eddigit, de EZ pl népszavazással mehet. A közszolgáltatások megszüntetése vagy leépítése után milyen alapon és miért is szedhető be az adó?? Csak az állam létének alapját szüntetné meg, és helyébe semmit nem érő álszabadságot adna.. (kb feleannyi adót szedne mint most, de SEMMIT NEM ADNA ÉRTE!!
A liberális állam keretszabályozási alapelve itt meg sem jelenik.. ÁLLIBERÁLIS PROGRAM! Ebben tényleg a nyers erő(szak) érvényesülhetne..

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.08.15. 19:30:37

@stoic79:
Az meg nem rögzítés, max. a jegybanki aranytartalék elárverezése.

@Szent-Királyi István:
Ház, ő mondta, hogy radikális és lássuk be, tényleg az :)

Szent-Királyi István 2017.08.16. 16:37:13

@Lord_Valdez: Igen.. ezt nem is vitattam..bár akkortájt a liberalizmusukban is hittem.. egészen a III/1 kongresszusukig. Ott szembesültem, hogy bolsevikok.. (ami a radikálisságukkal elég jól megfért)

ULászló Puskás 2017.09.12. 10:50:05

Szép program ! Ösztönözné a fiatalokat az erőteljesebb menekülésre,
a színtiszta vadkapitalizmuson már illene túllépni, még akkor is , ha Marx elvtárstól nagyon jól megtanultuk anno az egyetemen, mit nem szabadna csinálni. De ott van a fejünkben... és megcsináljuk. Ha pedig valaki kételkedik, annak azt mondjuk, az emberség, erkölcs, méltányosság nem politikai kategória, minthogy a gazdaság logikájáig jutunk a fentiek szerint csak el. De ez mindegy is, nem kell ide társadalmi szerződés, mindent be lehet vezetni fű alatt, a lényeg - minél kevesebben fogják fel, hogy már egy másik világban élnek. A politikusok ezt csinálják , 5-6 programponttal választást nyerni, azután ezernyi dolgot megváltoztatni, ami fölött a másik "szerződő félnek" nincs áttekintése.
A gazdasági rendszer megváltoztatása az embereknek / társadalomnak készül, nem pedig a működés öncélja az öncélú működésért.

libertarianusjelolt 2017.10.11. 21:31:20

@ULászló Puskás: az utolsó mondatán kicsit helyesbítenék, ugyanis jogon is és közgazdaságtanon is azt tantják, hogy ha valaki valamit létrehoz, azt nem azért teszi, hogy a társadalom jól járjon vele, hanem hogy az haszont termeljen - tehát jogi szempontból az ember van a cégért, nem a cég az emberért.

Tblog 2017.10.13. 22:41:27

Nincs blogbejegyzés az amerikai választásokról? Pedig lenne mit beszélgetni a hatalmas zakóról amit Gary Johnson és kék-Demokrata művelt. A Libertariánus Párt nem tudom hogy hogy fogja ezt kiheverni. :( Austin Petersen most Republikánusként indul a Missouri-ban. Meg tudom érteni, az LP meg tehetne valamit, mert még "damage control"-t se csináltak, úgy tesznek mintha minden rendben zajlott volna a választási kampányban és a finishben. :-/

neoteny · http://word.blog.hu 2017.10.20. 10:20:25

@libertarianusjelolt:

"ha valaki valamit létrehoz, azt nem azért teszi, hogy a társadalom jól járjon vele, hanem hogy az haszont termeljen"

(Szabadpiaci viszonyok mellett) Hasznot termelni csak olyan javak létrehozásával lehet, amikkel azok vásárlói/fogyasztói (saját szubjektív megítélésük szerint) jól járnak.

Untermensch4 2017.10.22. 19:07:29

@neoteny: "(Szabadpiaci viszonyok mellett) Hasznot termelni csak olyan javak létrehozásával lehet, amikkel azok vásárlói/fogyasztói (saját szubjektív megítélésük szerint) jól járnak"

Mármint ha komolyan vesszük azt a vicces, elméletileg lehetséges helyzetet amikor a fogyasztó
a) minden releváns információ birtokában
b) racionális döntést hoz.

Sztem a tranzakciók többségénél a kettőből egy sem teljesülhet, de sebaj. Hiszen a tranzakció-analízis alapvetése hogy a saját szubjektív nézőpontjából mindenki a legjobb döntést hozza. Azzal ne is törődjünk hogy ehhez mekkora virtuális valóságot kell teremtenie. Meg azzal se hogy a stockholm-szindróma hogyan működik nagyobb csoportnál.

neoteny · http://word.blog.hu 2017.10.22. 19:33:30

@Untermensch4:

Egyik feltételnek sem kell teljesülnie: azért tettem oda, hogy saját szubjektív megítélésük szerint. Amikor Béla megvásárol valamilyen jószágot (terméket vagy szolgáltatást), akkor kinyilvánítja azt, hogy jobban preferálja a jószág birtoklását/fogyasztását mint az azért adott jószág (általában pénzösszeg) birtoklását/fogyasztását.

szofter 2017.12.03. 20:41:34

Első vázlatnak nem rossz, de ebben a formában még libertáriánusként is több ponton vállalhatatlan. Alább jöjjön néhány kifogásom:

Privatizáció: a hatalom a saját hűséges embereit nevezi ki az állami vállalatok élére. A mostani különösen, de az előző garnitúrában is jellemző volt ugyanez. Nem biztos, hogy szerencsés ezeket nemhogy pozícióban hagyni, de még inkább nyeregbe hozni a tulajdon rájuk hagyásával. Ez pont ugyanolyan ész nélküli privatizáció lenne, mint az a kiárusítás, amit a 90-es években műveltek. Érdemes lenne egy olyasmiben gondolkodni, hogy minden állampolgár kap egy egyforma részvénycsomagot (mondván, hogy az eddigi igazságtalan világ után most egyenlő esélyekkel rebootoljuk a társadalmat - ez anélkül tenné valamivel népszerűbbé a programot, hogy a radikális libertáriánus jellege csökkenne), aztán kezdjen vele mindenki, amit akar/tud.

Segélyek megszüntetése "nem egyik napról a másikra, hanem egy-két év alatt" - az egy-két év alatt, az politikailag pont ugyanaz, mint az egyik napról a másikra. Ha ezt sem ész nélkül akarjuk csinálni, akkor célszerű szétteríteni legalább 5-10 évre. Azalatt a fellendülő gazdaság a jövedelmi hatásokat bőven kompenzálja.

Önkéntes adófizetés: ha önkéntes, akkor minek ilyen kereteket szabni neki, hogy a lehető legkevesebb típusú adó legyen, meg max. hány százalékos lehet? Ez két külön történet, vagy-vagy: legyen crowdfunding-típusú költségvetés, és amit önként összedobnak a polgárok meg a cégek, abból gazdálkodik az állam - vagy legyenek meghatározott, a jelenleginél értelemszerűen kevesebb típusú és kisebb mértékű adók, de akkor az legyen kötelező.

Aranyhoz rögzítés: a konkrét elképzelést sem igazán értem, hogy hogyan rögzítenéd az aranyhoz a pénzt úgy, hogy közben szabadon lebegő is lesz az árfolyam (hiszen, ahogy Lord Valdez is mondta fentebb, ugyan ki finanszírozná a rögzített árfolyam fenntartását, ha nincs állami központi bank?). De azt különösen nem értettem soha, hogy miért van egy csomó libertáriánusnak aranyfétise, és akárhányszor hallom a gold bugok érveit, mindig egyre kevésbé tudom őket komolyan venni. Miért kell egyáltalán kijelölni egyvalamit, ami elfogadható pénzként? (Egyvalami alatt általában az aranyat/aranyhoz rögzített pénznemet értve, ami mellett gyakorlatilag az egyetlen felhozható érv, hogy történetileg ehhez rögzítették a leggyakrabban a pénzeket.)

Adócenzus + adó összegével arányos szavazatsúly: ez még a mai agyonadóztatott társadalmunkban is necces, mert a politika sokkal többről szól, mint a közpénz elosztásáról. De egy libertáriánus kvázi-utópiában, ahol alig van adó, végképp értelmét veszti. Azt a keveset, amit egy libertáriánus kvázi-utópiában szavazás útján döntünk el, miért ne lehetne egyenlő szavazatokkal?

Állami intézmény is diszkriminálhat: na ne. Még a leginkább korlátozott funkciójú államnak is az kell adja a létjogosultságát, hogy minden állampolgárt szolgál (azzal, amivel engedjük neki). Ha egy magáncég diszkriminál, könnyen elmehetsz a versenytársához, ami a cég jellegétől (tevékenységétől) függően lehet a szomszéd üzletben vagy a szomszéd városban. Az állam versenytársa a szomszéd országban van; hadd ne kelljen már senkinek odáig elmennie azért, mert egy libertáriánus kvázi-utópista állam (!) elnyomja őt.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.12.04. 09:56:02

@szofter:

"Privatizáció: a hatalom a saját hűséges embereit nevezi ki az állami vállalatok élére. A mostani különösen, de az előző garnitúrában is jellemző volt ugyanez. Nem biztos, hogy szerencsés ezeket nemhogy pozícióban hagyni, de még inkább nyeregbe hozni a tulajdon rájuk hagyásával."

De az írásban szerepel is az a Rothbard írás, ami foglalkozik azzal, hogy a privatizációval óvatosan. Amit javasoltam, az bizonyos értelemben automatikus, nem igényel olyan döntéseket, amiket ki lehet dumálni.

"Segélyek megszüntetése "nem egyik napról a másikra, hanem egy-két év alatt" - az egy-két év alatt, az politikailag pont ugyanaz, mint az egyik napról a másikra."

Akkor van egy rossz hírem, nevezetesen akkor politikai döntéseken keresztül nem tudsz libertárius államot csinálni. A gondolatmenet nagyon egyszerű: ahhoz, hogy a gazdaság beinduljon, radikális adócsökkentés kell. Ha ezt valaki meglépi, akkor az állam bevételi oldalán létrejön egy hiány. Ezt nagy arányú kiadáscsökkentéssel lehet csak kompenzálni, és a szociális kiadások azok, ahol ezt az összeget meg lehet találni.

"Önkéntes adófizetés: ha önkéntes, akkor minek ilyen kereteket szabni neki, hogy a lehető legkevesebb típusú adó legyen, meg max. hány százalékos lehet?"

A javaslat értelemszerűen egy keret, nem egzaktul kidolgozott program.

"Aranyhoz rögzítés: a konkrét elképzelést sem igazán értem, hogy hogyan rögzítenéd az aranyhoz a pénzt úgy, hogy közben szabadon lebegő is lesz az árfolyam"

A döntéshozatal időszakában legyen mondjuk 10000 Ft/g. Onnantól kezdve ezt rögzítjük és ez a rögzítés definiálja a forint későbbi értékét, és már megszüntethető/privatizálható a nemzeti bank is.

"De azt különösen nem értettem soha, hogy miért van egy csomó libertáriánusnak aranyfétise, és akárhányszor hallom a gold bugok érveit, mindig egyre kevésbé tudom őket komolyan venni."

Biztos vagy benne, hogy ez egy "fétis"? Az arannyal szemben én két meggyőző érvet hallottam eddig: 1) mivel a történelem során sokáig sok helyen használták, ezért sok tapasztalat alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az arany pénzként történő használata során fellépő problémákat (pl. hamisítás) hogyan lehet kezelni. 2) pénz elvileg bármi lehet, de az arany rendelkezik a legtöbb olyan tulajdonsággal, ami ideálisabbá teszi, mint bármi mást (stabilitás, ritka, de nem nagyon ritka, viszonylag állandó a mennyisége stb.).

"Adócenzus + adó összegével arányos szavazatsúly: ez még a mai agyonadóztatott társadalmunkban is necces, mert a politika sokkal többről szól, mint a közpénz elosztásáról."

Pont ezt a mentalitást kell megváltoztatni; a politika csak erről szóljon.

"De egy libertáriánus kvázi-utópiában, ahol alig van adó, végképp értelmét veszti. Azt a keveset, amit egy libertáriánus kvázi-utópiában szavazás útján döntünk el, miért ne lehetne egyenlő szavazatokkal?"

Ha nem anarchista társadalomról beszélünk, akkor valamennyi adó még mindig kell (hadsereg, rendőrség, bíróságok). Másrészt az írásban megindokoltam, hogy mi a baj az egy ember - egy szavazat modellel, kérlek olvasd el újra azt a részt.

"Állami intézmény is diszkriminálhat: na ne. Még a leginkább korlátozott funkciójú államnak is az kell adja a létjogosultságát, hogy minden állampolgárt szolgál"

Ez egy átmeneti megoldás azokon a területeken, ahol nem lehet mindent azonnal privatizálni.

"Az állam versenytársa a szomszéd országban van; ..."

Ez igaz, de az állami cég versenytársa az adott országban lévő magáncég. A cél az, hogy ez utóbbi minél gyorsabban létrejöjjön olyan területeken, ahol jelenleg gyakorlatilag nem létezik (pl. tömegközlekedés).

szofter 2017.12.04. 12:11:31

@stoic79: Nem is akarom megcsinálni a tökéletes libertáriánus államot, mert tudom, hogy lehetetlen hosszú távon fenntartani egy olyan politikai struktúrát, amit a lakosság túlnyomó többsége nem fogad el. Ha pedig megcsináljuk, aztán egy tiszavirágélet után a népharag elsöpri, azzal többet ártunk az eszmének, mint használunk. Külön kell választani az idealista álmodozást a megvalósítható policyk tervezésétől. Ezzel te is tisztában vagy, és a poszttal te deklaráltan az előbbi vonalat szeretnéd erősíteni. És ezzel semmi baj nincs.

Hozzám személy szerint közelebb áll az a vonal, hogy oké, ez mind szépen hangzik, de mit lehet ebből megvalósítani, és hogyan. Én olyan államot szeretnék, amely libertáriánus jellegű, de megvalósítható policykkel teszi mindannyiunk számára élhetőbbé az életet. Azért kritizálom a posztot, mert bár kifejezetten idealista céllal hirdetted meg, mégis belemásztak olyan pontok, amelyek a konkrét megvalósítás felé terelték el a gondolatmenetet.

Radikális adócsökkentés nem csak úgy hajtható végre, ha egyidejűleg gyors ütemben lenyessük a segélyeket. Ez garancia arra, hogy a feldühödt tömegek az első adandó alkalommal elsöpörjék a rendszert - akkor is, ha ez nem egy lépésben történik, hanem 2 évre kiterítve, néhány havonta bejelentve egy-egy újabb lefaragást. A szociális kiadások ugyanakkor a költségvetésnek csak egy részét teszik ki. Egy jelentős részét, nyugdíjakkal együtt mintegy harmadát, de ez messze nem a teljes kép. Elméletileg meg lehet oldani, hogy úgy csökkentjük kb. harmadával az adóterhelést, hogy a szociális kiadásokhoz és a legalapvetőbb közszolgáltatásokhoz hozzá se nyúlunk, és további ugyanennyivel, ha úgy nyúlunk hozzá, hogy az a haszonélvezők több mint 80-90%-ának ne fájjon anyagilag. (Ezek a saját ex has becsléseim.) Pl. ha az összes szociális ellátást felváltjuk egy feltétel nélküli alapjövedelemmel vagy egy negatív jövedelemadóval, akkor megspóroljuk az igényléshez és a jogosultság ellenőrzéséhez szükséges bürokrácia költségét. A jótékony gazdasági hatásai pedig néhány év után már ilyen nem teljes, de relatíve nagy mértékű államcsökkentésnek is észlelhetők: ilyet a valóságban is láthatunk, ha összehasonlítjuk Szlovákia és Magyarország 2000-es évekbeli gazdasági és jóléti teljesítményét.

Aranyfétis: igen, meggyőződésem, hogy az aranypénz egy indokolatlan szűkítése a pénz fogalmának. A modern technológia (kriptovaluták) végképp kétségbe vonja azt a tézist, hogy csak aranyhoz rögzítve lehet stabil egy pénz, de egymással versenyző magánkibocsátók rendszere is garancia egy többé-kevésbé stabil pénzkínálatra. A pénzkibocsátási monopóliummal rendelkező központi bankok megtehetik, hogy elinflálják a pénzt, ha úgy tartja kedvük, de ha egy ilyen monopóliummal nem rendelkező pénzkibocsátó próbálkozik meg ugyanezzel, akkor lehúzhatja a rolót. Az aranyfétis egy kétségbeesett amerikai libertáriánus reakció arra, hogy amióta a dollár nincs aranyhoz kötve, drasztikusan elinflálódott a dollár. A pénznek, még az aranypénznek sem, valójában nem egy színesfém vagy bármi mögötte álló tárgy adja a fedezetét, hanem a társadalmi (piaci) bizalom a pénz kibocsátója iránt.

"Pont ezt a mentalitást kell megváltoztatni; a politika csak [a közpénzek elosztásáról] szóljon." - ennek magad mondasz ellent két bekezdéssel lejjebb, ahol azt ecseteled, mire kell adó a minimális államban. A honvédelmi politikának csak egy kis része az, hogy miből tartjuk fenn a hadsereget - ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy megyünk-e a hadsereggel háborúba, vagy ha nem muszáj, akkor nem, és hogy egyáltalán milyen hadsereget tartunk fenn abból a pénzből, amit rászánunk. Aztán: a külpolitika iránya egyáltalán nem pénzkérdés. Költségszempontból tökmindegy, de politikailag egyáltalán nem az, hogy a miniszterelnök és a külügyminiszter kitalált gazdasági megfontolásokból Putyinhoz látogat-e el évente kétszer, meg Xi Jinpinghez egyszer, meg néha Alijevhez és egyéb közép-ázsiai diktátorokhoz, miközben a szomszédokkal összeakasztja a bajszát, vagy értelmes kapcsolatokat ápol nyugati és szomszédos országok vezetőivel, olyan országokban, amelyekkel valóban vannak gazdasági és nem gazdasági jellegű közös ügyeink.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.12.05. 10:36:52

@szofter:

" Nem is akarom megcsinálni a tökéletes libertáriánus államot, mert tudom, hogy lehetetlen hosszú távon fenntartani egy olyan politikai struktúrát, amit a lakosság túlnyomó többsége nem fogad el. Ha pedig megcsináljuk, aztán egy tiszavirágélet után a népharag elsöpri, azzal többet ártunk az eszmének, mint használunk. Külön kell választani az idealista álmodozást a megvalósítható policyk tervezésétől. Ezzel te is tisztában vagy, és a poszttal te deklaráltan az előbbi vonalat szeretnéd erősíteni. És ezzel semmi baj nincs."

Ebből a részből nekem nem derül ki, hogy szerinted mi az én álláspontom, úgyhogy ideírom: szerintem a libertárius társadalom úgy fog kialakulni, hogy az emberek egyre nagyobb része fog az államon kívül élni. Ez nem csak azt jelenti, hogy nem vesz igénybe bizonyos állami szolgáltatásokat (pl. magánegészségügy az állami helyett), hanem aktívan keresi minden olyan megoldást, ami az életét jobbá teheti akár azon az áron is, hogy az illegális (lásd uber, bitcoin, agorizmus). Ha elég nagy számú ember fog így viselkedni, akkor az állam önmagától fog összeomlani.

"Elméletileg meg lehet oldani, hogy úgy csökkentjük kb. harmadával az adóterhelést, hogy a szociális kiadásokhoz és a legalapvetőbb közszolgáltatásokhoz hozzá se nyúlunk, ..."

Ez így számok nélkül lóg a levegőben. Ha megnézzük az itteni amipenzunk.hu/#/~/koltsegvetesi-kiadasok ábrát (nem mai adat, de az arányok kb. megfelelőek), akkor azt látjuk, hogy a szociális kiadások melletti legnagyobb tételek a gazdasági szerepvállalás és a kormányzat kiadásai. Én azt állítom, hogy ez utóbbi kettő teljes megszüntetése se lenne elég arra, hogy egy jelentős adócsökkentést fedezni lehetne belőle.

"A pénznek, még az aranypénznek sem, valójában nem egy színesfém vagy bármi mögötte álló tárgy adja a fedezetét, hanem a társadalmi (piaci) bizalom a pénz kibocsátója iránt."

Ebben maximálisan egyetértünk.

""Pont ezt a mentalitást kell megváltoztatni; a politika csak [a közpénzek elosztásáról] szóljon." - ennek magad mondasz ellent két bekezdéssel lejjebb, ahol azt ecseteled, mire kell adó a minimális államban."

Nem látom az ellentmondást. Ha igaz az az állítás, hogy az állam csak a közpénzt ossza szét, akkor miért mond ellent ez annak, hogy ezt példákkal illusztráltam? Vagy inkább téged kérdezlek: szerinted mi az állam feladat a közpénzek újraelosztása mellett?

"Aztán: a külpolitika iránya egyáltalán nem pénzkérdés."

Ez csak félig-meddig igaz: ha pl. egy ország vezetője közli, hogy bizonyos magyar termékekre embargó vár, ha valamit nem csinálunk, akkor azon terméket előállítókra az igen jelentős hatással bír.

szofter 2017.12.05. 18:58:00

"Ez nem csak azt jelenti, hogy nem vesz igénybe bizonyos állami szolgáltatásokat (pl. magánegészségügy az állami helyett), hanem aktívan keresi minden olyan megoldást, ami az életét jobbá teheti akár azon az áron is, hogy az illegális"

Az ember alkalmazkodó lény, pláne, ha hatóságok kívánalmaihoz való alkalmazkodásról van szó. Ami illegális, azt jellemzően akkor vállalja be, ha lényegesen olcsóbb ésvagy lényegesen jobb minőségű, mint a legális alternatíva; vagy ha a végrehajtás röhejesen béna, ezért a lebukás esélye minimális. Az általad leírt módon szerintem legfeljebb jelenleg még lakatlan helyeken alakulhat ki libertáriánus állam (pl. seasteadek); esetleg valami csoda/szerencse útján egy failed state helyén, ha polgárháború helyett egy gyors libertáriánus átmenettel kezelik a helyzetet a helyiek.

Ahol van működőképes állam, amely működőképes közszolgáltatásokat nyújt, ott én ezt valószínűtlennek látom, de lehet, hogy ebben különbözünk. Az viszont biztos, hogy amiért adót/járulékot fizetsz, abból olyan értelemben hiába váltasz magánszolgáltatásra, attól még az adót is be kell fizetned, szóval az nem elég adócsökkentéshez, hogy egyre több ember használja a magánegészségügyet a roskadozó állami helyett és választja az állami kartellel védett taxik helyett az alkalmi autózás egyéb módjait.

"Én azt állítom, hogy ez utóbbi kettő teljes megszüntetése se lenne elég arra, hogy egy jelentős adócsökkentést fedezni lehetne belőle."

Attól függ, mit értesz jelentős alatt, mert az a kettő együtt kiteszi a költségvetés harmadát. Ha neked 80%-os mínusz alatt nem számít jelentősnek a vágás, akkor persze, azt nem lehet a szociális háló megnyirbálása nélkül. Én arra tippeltem, hogy az adóterhek harmadát (ez a GDP közel felét kitevő költségvetésben a GDP kb. 15%-át jelenti) a segélyek érintése nélkül ki lehet iktatni. Az amipenzunk.hu szerint
- oktatás és eü. együtt kb. a GDP 10%-a - marad valami alapellátás a legszegényebbeknek, mondjuk felezünk -> -5%.
- kultúra 1,83% - színházfenntartásnak stb. a költségvetésben nincs létjogosultsága -> közel -2%
- gazdasági szerepvállalás 6,74% - nem tudni, hogy ebből mennyit fedez EU-pénz, de biztosan fogható itt is -> -3%
- bürokrácia (ugyanitt összevethető néhány más ország adataival) - bődületesen nagy, egy felezést simán elbír a büdzsé -> -5%
Ez együtt már a GDP közel 15%-a a "szent tehén" érintése nélkül, tehát az első vágásom nem volt túl elrugaszkodott számok nélkül sem.

A folytatás, miszerint még ugyanennyi csökkenthető egy szociális reformmal úgy, hogy az alig fájjon az érintetteknek, már merészebbnek tűnik, és ezek az összesített adatok nem fogják megadni a választ arra, hogy ez tartható-e vagy sem, mert ahhoz a konkrét juttatások konkrét összegeit kellene ismerni. Meg a szociális rendszer üzemeltetésének költségét, és, hogy azt a kormányzathoz vagy a szociális ellátásokhoz sorolták-e az oldal szerkesztői. Ha az előbbi, akkor bizonyára túlzás a további GDP 15%-nyi szinte fájdalommentes csökkentés. Az Unbiased America egy régi posztjára
(fb.com/UnbiasedAmerica/posts/293670097485659) emlékezve írtam ezt, ahol a szerző úgy számolt, hogy a segélyezés egyszerűsítésével (és korlátozásával azokra, akik valóban szegények) a welfare budget nagyja lefaragható lenne, a különbözetből 100%-ban be lehetne tömni az amúgy tetemes költségvetési hiányt, és még azon felül is szabadulna fel pénz. Természetesen lehet, hogy a magyar szociális háló nem olyan vadhajtásos, mint az amerikai, és ezért csak jóval kevesebbet lehetne rajta így megfogni, nem tudom.

"Nem látom az ellentmondást. Ha igaz az az állítás, hogy az állam csak a közpénzt ossza szét, akkor miért mond ellent ez annak, hogy ezt példákkal illusztráltam?"

Nem az mond ellent, hogy példákkal illusztrálod, hanem maguk a példák. Minden politikai kérdésnek csak egy része a "mennyit költsünk rá és miből", alább még néhány példa. Kérlek, ne válaszold meg egyesével ezeket a kérdéseket, mert ezeket nem tőled kérdezem, hanem arra akarok velük rámutatni, hogy ezek vita tárgyai.
- oktatáspolitika: nem csak arról szól, hogy tartunk-e fenn állami iskolákat és mennyit, mennyi pénzt költünk rájuk, hanem arról is, hogy beleszól-e az állam, és milyen mértékben, abba, hogy mit lehet tanítani
- egészségpolitika: oké, hogy magánkórházak és magánbiztosítás, de mit kezdünk egy járvánnyal? Meg azokkal az idióta konteóhívő szülőkkel, akik a saját gyerekeiket és másokéit is veszélyeztetik azzal, hogy nem oltatják be magukat?
- külpolitika: az, hogy van olyan külpolitikai kérdés, aminek van gazdasági hatása, nem jelenti azt, hogy az az állam szempontjából pénzkérdés, mert ha nincs állami kárpótlás az embargó károsultjainak, akkor közpénzt nem érint. Meg egyébként sem csak embargókról meg egyéb gazdasági kérdésekről szól a külpolitika
- büntetőjog: mi bűncselekmény és mi nem; ami az, azért milyen büntetés jár - ugye az egyéni szabadság híveként te is tudod, hogy ez nem csak azért fontos kérdés, mert börtönöket fenntartani közpénzbe kerül?

Untermensch4 2017.12.17. 23:17:35

@szofter: " Az állam versenytársa a szomszéd országban van; hadd ne kelljen már senkinek odáig elmennie azért, mert egy libertáriánus kvázi-utópista állam (!) elnyomja őt."
Tképp volt már rá példa a történelemben hogy ugyanazon területen több államnak is volt jogszolgáltatása, területi monopólium nélkül.
pangea.blog.hu/2015/04/06/ket_nagyhatalom_gyarmatabol_offshore_paradicsom
Az egyik holland-német határvároskában meg olyan a határ hogy a pulttól a kávézó teraszára kidzsesszelő pincér is többször átlépi, meg kb mindenki aki mozog...
pangea.blog.hu/2014/05/14/a_vilag_legbonyolultabb_hatara

Untermensch4 2017.12.17. 23:19:40

@Untermensch4: Ezt elkapkodtam, holland-belga...

v2peti 2018.03.28. 12:14:11

Miért van az, hogy még az USA-ban is ennek erősen ellentmondó intézkedések vannak? Pl. annó a szesztilalom, és a ma még mindig korlátozott könnyűdrog-fogyasztás, elsősorban a fű esetén.
Miért nincs egy olyan hely a világon, akármilyen állam vagy egy kisebb autonóm közösség, mint pl. a Feröer-szigetek vagy bármilyen miniállam, mint pl. Monaco megvalósított volna egy ilyen jellegű rendszert.
Pl. egy európai miniállamról sem tudok, ahol szabadon lehetne füvezni.

Bár ha adó nincs is, betegbiztosítás önkéntes alapon mindenképpen kéne, mert piaci alapon egy szívműtétet csak egy gazdag ember bírna finanszírozni.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2018.03.28. 12:57:27

@v2peti: Szerintem ennek oka az, hogy az emberek jelentős része elfogadja azt a premisszát, hogy a büntetéstől való félelem a legjobb megoldás arra, hogy bizonyos dolgokat nem csinálunk. Minden más következik ebből.