Nemrég Donald Trump bejelentette, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből, aminek során rengeteg - főleg elítélő - vélemény született a lépéssel kapcsolatban. Ez a lépés apropót ad arra, hogy megvizsgáljuk a "klímakérdés" és a szabad piac kapcsolatát, és megvizsgáljuk a klímaegyezmény jogosságát és az amerikai elnök döntésének helyességét.
Hibás kérdésfelvetés
Amikor a klímaváltozással kapcsolatos vitákat nézem/hallgatom, akkor sokszor van olyan érzésem, hogy a vitázó felek elbeszélnek egymás mellet. Később rájöttem ennek okára: a klímaváltozásokkal kapcsolatos kérdés valójában egy három kérdésből álló csomag, és a különböző kérdésköröket egy vitán belül nagyon ritkán választják szét. A vita valójában a következő három alkérdés összessége:
- Változik-e a klíma és ha igen, az miért és hogyan?
- Az emberi tevékenységnek milyen hatása van a klímaváltozásra?
- Az embereknek mit kell cselekedniük annak érdekében, hogy a klímaváltozással járó esetleges káros következményeket kiküszöböljék?
Ha az olvasó legközelebb megnéz egy vitát a klímaváltozással kapcsolatban, akkor érdemes megfigyelni, hogy a vitázó felek hogyan váltogatják a szempontjaikat (azaz valójában melyik kérdésre válaszolnak a fentiek közül).
Már megint azok a fránya átlagok
Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan tervezem a klímaváltozással kapcsolatos problémákra választ adni anélkül, hogy az 1. és 2. kérdést megválaszolnám. Nos, a megoldás borzasztó egyszerű, ugyanis függetlenül attól, hogy van-e probléma vagy nincs, a harmadik kérdés valójában álkérdés.
Ehhez egyébként csak azt kell belátni, hogy a klímakutatók, illetve az eredményeiket interpretáló újságírók és értelmiségiek nagyon hasonló hibákat követnek el, mint a GDP-t és az ehhez hasonló átlagokat számoló közgazdászok, pénzügyi elemzők: túlságosan nagy léptékű átlagokat számolnak, vagy másképpen, a jelentős méretű mintára kiszámolt átlagokból próbálnak sokkal kisebb populációkra következtetéseket levonni.
Mit jelent ez? Ha elolvassuk azokat a következtetéseket, amiket a klímakutatók az időjárásra megjósolnak, akkor ugyan sok minden szerepel bennük - hőmérséklet változása, időjárás változása stb. -, de egyvalami nem: hogy ez pontosan HOL fog történni? Ez persze nem az ő hibájuk, az időjárás annyira komplex rendszer, hogy komoly tudós ilyen pontosságú jóslatot sosem merne tenni. Viszont ez egyáltalán nem lényegtelen, ugyanis ebből az következik, hogy a klímaváltozás mindenkit máshogy érint: más következménye lesz azokra, akik az óceán partján élnek, más lesz síkságokon és hegységekben, és más lesz attól függően, hogy melyik szélességi körön lakik valaki - és van még ezeken kívül milliónyi tényező, amiket figyelembe kell venni. Ezeket természetesen fel lehet összegezni vagy ki lehet átlagolni, de ez semmilyen információt nem fog hordozni arra vonatkozóan, hogy az adott egyén pontosan milyen helyzetben van és mi számára a legoptimálisabb cselekvés. De ami a legfontosabb, hogy egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy ezek a következmények kik számára jelentenek pozitív, kik számára negatív változást, és kik azok, akik számára ez nem oszt, nem szoroz. Ebből következik, hogy az olyan megoldási javaslatok, amik nagyobb csoportokra vonatkoznak - legyenek azok az "emberek" vagy országok - nem fognak működni, mert az adott csoporton belül nem csak az lesz a probléma, hogy különbözőképpen élik meg a problémát, de más lehetőségeik vannak az erre vonatkozó megoldásban is (zombizan a libertarius blogon említ egy ilyen helyzetet). Ez különösen akkor fontos, ha egyes csoportok számára a klímaváltozás pozitív hatással van.
Összefoglalva az összes globális vagy országos jellegű megoldás jobb esetben nem fog működni, rosszabb esetben olyan járulékos következményei lesznek, amik más problémákat súlyosbítanak.
Hogyan oldja meg a szabad piac?
Az egy dolog, hogy lokálisan az emberek képesek kezelni ezt a problémát. De mi a helyzet azokkal az esetekkel, amikor több ilyen csoport egymástól jelentős távolságban, sokszor egymásról nem is tudva hoz döntéseket? Ezeket nem kellene összehangolni?
A kulcsszó: árrendszer. Ha közvetlenül nem is, közvetetten az árak kihatással vannak olyan emberek életére is, akikről nem is hallottál (gondolj bele abba, hogy a birtokodban lévő számítógép, ruha vagy étel mennyibe került és hogy ez milyen kapcsolatban van azok keresetével, akik ezeket előállították). Hogy konkrétan mire gondolok azt néhány példán keresztül mutatom meg.
- Ha valahol változik a hőmérséklet, akkor az hatással lesz mind az emberek preferenciáira (ez jobb-e nekik vagy rosszabb), mind a gazdaság teljesítményére (ha például valahol túl magas a hőmérséklet, az egyrészt jelentősen csökkenti a mezőgazdaságban termelt javak mennyiségét, másrészt az egyéb területeken dolgozók teljesítménye is jelentősen csökkenhet). Ez a változás megjelenik az árakban is: amire kevésbé van szükség a megváltozott környezetben, annak csökken az ára, amire jobban, annak nő; amit nehezebb előállítani, az drágább lesz, amit könnyebb, az olcsóbb stb. Ennek következtében a piac szerkezete is megváltozik, hogy ezek az igényeket kielégítse. Például ha valahol jelentősebb hőmérséklet-emelkedés történt, ott megnőhet a profitja azoknak a cégeknek, akik ezt valahogy orvosolják (klíma, ventilátorok stb).
- Tegyük fel, hogy van valahol egy gyár, ami jelentősen szennyezi a környezetet (füst a kéményből, nem rendes hulladékfeldolgozás stb). Ennek egyik következménye, hogy a környezetében csökken az ingatlanok ára és megfogyatkoznak a lakosok. Ennek két következménye lesz a cég költségvetésére: egyrészt a helybeli fogyasztás lecsökken, ami csökkenti a profitját, másrészt a helyi munkaerő mennyisége alacsonyabb lesz, aminek következtében jelentős anyagi ráfordításba kerül neki a megfelelő munkaerő alkalmazása. Összességében a cég bevételei lecsökkennek, kiadásai megnőnek, így a piacon versenyhátrányba kerül azokkal a cégekkel szemben, akik megpróbálják megoldani ezeket a problémákat.
- Az energiaiparnak jelenleg szinte alig van olyan területe, ami szabad piaci keretek között működik, holott az itteni problémák is kezelhetőek a fentiekhez hasonlóan. Bármely technológia is az, ami a különféle energiafajtákat (hő, villany stb.) előállítja, mindegyiknek vannak bevételei és kiadásai. Ha a klímaváltozásnak vannak negatív hatásai, akkor az bizonyos energiatípusokat előnyben részesít, másokat hátrányban. Ez történhet úgy, hogy az egyik iránt megnövekszik a kereslet, a másik iránt lecsökken, vagy az egyiknek jelentősen lecsökkennek az előállítási költségei, vagy a másiknak megnőnek. Akárhogy is lesz, piaci körülmények között könnyebb meghatározni, hogy melyik "jó" és melyik nem.
- Egy adott területen az éghajlat változása leginkább a mezőgazdaságban dolgozókat érinti. A klímaváltozás hatására bizonyos termékek előállítása könnyebb, másoké nehezebb lesz. A gazdák a bevételeik és kiadásaik alapján meg tudják határozni, hogy inkább érdemes más típusú növényeket termeszteni, vagy pedig olyan technológiákba befektetni, amik a a klímaváltozás hatásait kompenzálják (öntözőrendszer, melegház stb). Az általuk előállított termékek bevétele és a befektetett források eredője fogja meghatározni, hogy melyik megoldás a nyereséges (a szabad piac egyik legnagyobb előnye, hogy ez akár mindegyik is lehet, nem kell mindenkinek egy univerzális megoldást alkalmazni).
Természetesen ez csak néhány példa és még sok más helyzetet is fel lehetne sorolni. Akit részletesebben is érdekel a téma, azoknak a következő műveket ajánlom:
- Murray Rothbard: The Libertarian Manifesto on Pollution - ebben a művében Rothbard elsősorban a tulajdonjog és úgy általában a jog oldaláról közelíti meg a kérdést.
- Art Calden: Economic Calculation in the Environmentalist Commonwealth - Calden itt az osztrák közgazdaságtanban ismert kalkulációs problémát (lásd itt, itt és itt) alkalmazza a környezetvédelemre.
- David Friedman: The Machinery of Freedom című könyvében egy egész fejezetet (Pollution fejezet) szentel a környezetszennyezéssel kapcsolatos kérdéseknek.
Összefoglalás
Akármilyen következményei is lesznek a klímaváltozásnak, azokat különböző emberek különféleképpen élik majd meg. Éppen ezért nem olyan megoldásokban kell gondolkodni, amik egy kollektív cselekvést írnak elő, hanem hagyni kell a szabad piacot működni, ugyanis ezen kereteken belül oldhatóak meg a leghatékonyabban az éghajlat változásából származó problémák.
Ez nem jelenti azt, hogy nem kell semmit csinálni. Az országok politikusai - a társadalom egy jelentős rétegének támogatását élvezve - számtalan helyen avatkoztak be szabad piaci folyamatokba, amiknek piactorzító hatásait ma is "élvezzük". A feladat, hogy ezeket a törvényeket, jogszabályokat amennyire lehet, meg kell szüntetni.