Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

  • Lord_Valdez: @IdomitottFoka: lehet, hogy a nekünk alatt a Fideszt értette. (2024.03.27. 20:19) Tanfolyamot Janinak
  • Lord_Valdez: @Gungnir: Érdekes, megérzésem szerint ez lehetett az eredetije annak, amit a bankár felhasznált. ... (2024.03.14. 07:30) A Google ideológiája
  • Lord_Valdez: www.quora.com/What-is-preventing-the-Ukraine-US-from-accepting-the-Kissinger-Peace-Plan-where-the-... (2024.03.02. 12:02) Mi is a tét?
  • Lord_Valdez: @gigabursch: Ez egy erősen vitatott kérdés. A két leggyakoribb indok az szokott lenni: 1. nem fen... (2023.08.11. 07:20) Elefánt a szobában
  • Tesz vesz IV: @grundigg: miért nem mondod neki hogy nézze az rtl klib híradóját is, pár családban segített, nézh... (2023.07.22. 14:37) A genderőrület új fejezete

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (17) alkotmány (13) alkotmánybíróság (2) állam (65) áltudomány (7) any rand (2) baloldal (19) bastiat (1) belpolitika (33) bevándorlás (5) bürokrácia (4) cigányság (5) co2 (3) család (5) demografia (4) demokrácia (6) diktatúra (13) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (4) erkölcs (20) etika (13) eu (7) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (33) filozófia (21) fizika (1) friedman (3) fülke (2) gazdaság (83) gender (3) globális (9) heinlein (1) hiány (1) honvédelem (3) imf (4) index (1) individualizmus (9) indulatposzt (5) infláció (4) intro (1) iszlám (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (2) jog (12) jogállam (25) kalkulációs probléma (2) kdnp (2) kedvezmények (17) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteó (3) konteo (12) konzervatizmus (1) korrupció (14) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (3) libertarianizmus (7) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (59) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mesterséges intelligencia (1) mezogazdasag (9) migráció (7) moma (1) morgás (27) MSZP (5) mta (2) multikulti (3) nemiség (3) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (11) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (4) pénz (3) piac (42) polgár (4) politikai korrektség (6) populizmus (26) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (11) prostitúció (1) protekcionizmus (5) reform (19) rothbard (4) Soros (1) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (2) szdsz (6) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (18) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (5) társadalmi igazságosság (4) társadalom (41) tiltás (7) történelem (8) tudomány (7) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (2) választás (12) vallás (5) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (3) Címkefelhő

Klímaváltozás és kapitalizmus

2017.06.06. 12:01 | stoic79 | 54 komment

Címkék: gazdaság tudomány piac állam klíma energia felmelegedés globális co2 kollektivizmus protekcionizmus kalkulációs probléma

Nemrég Donald Trump bejelentette, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből, aminek során rengeteg - főleg elítélő - vélemény született a lépéssel kapcsolatban. Ez a lépés apropót ad arra, hogy megvizsgáljuk a "klímakérdés" és a szabad piac kapcsolatát, és megvizsgáljuk a klímaegyezmény jogosságát és az amerikai elnök döntésének helyességét.

Hibás kérdésfelvetés

Amikor a klímaváltozással kapcsolatos vitákat nézem/hallgatom, akkor sokszor van olyan érzésem, hogy a vitázó felek elbeszélnek egymás mellet. Később rájöttem ennek okára: a klímaváltozásokkal kapcsolatos kérdés valójában egy három kérdésből álló csomag, és a különböző kérdésköröket egy vitán belül nagyon ritkán választják szét. A vita valójában a következő három alkérdés összessége:

  1.  Változik-e a klíma és ha igen, az miért és hogyan?
  2.  Az emberi tevékenységnek milyen hatása van a klímaváltozásra?
  3.  Az embereknek mit kell cselekedniük annak érdekében, hogy a klímaváltozással járó esetleges káros következményeket kiküszöböljék?

Ha az olvasó legközelebb megnéz egy vitát a klímaváltozással kapcsolatban, akkor érdemes megfigyelni, hogy a vitázó felek hogyan váltogatják a szempontjaikat (azaz valójában melyik kérdésre válaszolnak a fentiek közül).

Már megint azok a fránya átlagok

Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan tervezem a klímaváltozással kapcsolatos problémákra választ adni anélkül, hogy az 1. és 2. kérdést megválaszolnám. Nos, a megoldás borzasztó egyszerű, ugyanis függetlenül attól, hogy van-e probléma vagy nincs, a harmadik kérdés valójában álkérdés.

Ehhez egyébként csak azt kell belátni, hogy a klímakutatók, illetve az eredményeiket interpretáló újságírók és értelmiségiek nagyon hasonló hibákat követnek el, mint a GDP-t és az ehhez hasonló átlagokat számoló közgazdászok, pénzügyi elemzők: túlságosan nagy léptékű átlagokat számolnak, vagy másképpen, a jelentős méretű mintára kiszámolt átlagokból próbálnak sokkal kisebb populációkra következtetéseket levonni.

Mit jelent ez? Ha elolvassuk azokat a következtetéseket, amiket a klímakutatók az időjárásra megjósolnak, akkor ugyan sok minden szerepel bennük - hőmérséklet változása, időjárás változása stb. -, de egyvalami nem: hogy ez pontosan HOL fog történni? Ez persze nem az ő hibájuk, az időjárás annyira komplex rendszer, hogy komoly tudós ilyen pontosságú jóslatot sosem merne tenni. Viszont ez egyáltalán nem lényegtelen, ugyanis ebből az következik, hogy a klímaváltozás mindenkit máshogy érint: más következménye lesz azokra, akik az óceán partján élnek, más lesz síkságokon és hegységekben, és más lesz attól függően, hogy melyik szélességi körön lakik valaki - és van még ezeken kívül milliónyi tényező, amiket figyelembe kell venni. Ezeket természetesen fel lehet összegezni vagy ki lehet átlagolni, de ez semmilyen információt nem fog hordozni arra vonatkozóan, hogy az adott egyén pontosan milyen helyzetben van és mi számára a legoptimálisabb cselekvés. De ami a legfontosabb, hogy egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy ezek a következmények kik számára jelentenek pozitív, kik számára negatív változást, és kik azok, akik számára ez nem oszt, nem szoroz. Ebből következik, hogy az olyan megoldási javaslatok, amik nagyobb csoportokra vonatkoznak - legyenek azok az "emberek" vagy országok - nem fognak működni, mert az adott csoporton belül nem csak az lesz a probléma, hogy különbözőképpen élik meg a problémát, de más lehetőségeik vannak az erre vonatkozó megoldásban is (zombizan a libertarius blogon említ egy ilyen helyzetet). Ez különösen akkor fontos, ha egyes csoportok számára a klímaváltozás pozitív hatással van.

Összefoglalva az összes globális vagy országos jellegű megoldás jobb esetben nem fog működni, rosszabb esetben olyan járulékos következményei lesznek, amik más problémákat súlyosbítanak.

Hogyan oldja meg a szabad piac?

Az egy dolog, hogy lokálisan az emberek képesek kezelni ezt a problémát. De mi a helyzet azokkal az esetekkel, amikor több ilyen csoport egymástól jelentős távolságban, sokszor egymásról nem is tudva hoz döntéseket? Ezeket nem kellene összehangolni?

A kulcsszó: árrendszer. Ha közvetlenül nem is, közvetetten az árak kihatással vannak olyan emberek életére is, akikről nem is hallottál (gondolj bele abba, hogy a birtokodban lévő számítógép, ruha vagy étel mennyibe került és hogy ez milyen kapcsolatban van azok keresetével, akik ezeket előállították). Hogy konkrétan mire gondolok azt néhány példán keresztül mutatom meg.

- Ha valahol változik a hőmérséklet, akkor az hatással lesz mind az emberek preferenciáira (ez jobb-e nekik vagy rosszabb), mind a gazdaság teljesítményére (ha például valahol túl magas a hőmérséklet, az egyrészt jelentősen csökkenti a mezőgazdaságban termelt javak mennyiségét, másrészt az egyéb területeken dolgozók teljesítménye is jelentősen csökkenhet). Ez a változás megjelenik az árakban is: amire kevésbé van szükség a megváltozott környezetben, annak csökken az ára, amire jobban, annak nő; amit nehezebb előállítani, az drágább lesz, amit könnyebb, az olcsóbb stb. Ennek következtében a piac szerkezete is megváltozik, hogy ezek az igényeket kielégítse. Például ha valahol jelentősebb hőmérséklet-emelkedés történt, ott megnőhet a profitja azoknak a cégeknek, akik ezt valahogy orvosolják (klíma, ventilátorok stb).

- Tegyük fel, hogy van valahol egy gyár, ami jelentősen szennyezi a környezetet (füst a kéményből, nem rendes hulladékfeldolgozás stb). Ennek egyik következménye, hogy a környezetében csökken az ingatlanok ára és megfogyatkoznak a lakosok. Ennek két következménye lesz a cég költségvetésére: egyrészt a helybeli fogyasztás lecsökken, ami csökkenti a profitját, másrészt a helyi munkaerő mennyisége alacsonyabb lesz, aminek következtében jelentős anyagi ráfordításba kerül neki a megfelelő munkaerő alkalmazása. Összességében a cég bevételei lecsökkennek, kiadásai megnőnek, így a piacon versenyhátrányba kerül azokkal a cégekkel szemben, akik megpróbálják megoldani ezeket a problémákat.

- Az energiaiparnak jelenleg szinte alig van olyan területe, ami szabad piaci keretek között működik, holott az itteni problémák is kezelhetőek a fentiekhez hasonlóan. Bármely technológia is az, ami a különféle energiafajtákat (hő, villany stb.) előállítja, mindegyiknek vannak bevételei és kiadásai. Ha a klímaváltozásnak vannak negatív hatásai, akkor az bizonyos energiatípusokat előnyben részesít, másokat hátrányban. Ez történhet úgy, hogy az egyik iránt megnövekszik a kereslet, a másik iránt lecsökken, vagy az egyiknek jelentősen lecsökkennek az előállítási költségei, vagy a másiknak megnőnek. Akárhogy is lesz, piaci körülmények között könnyebb meghatározni, hogy melyik "jó" és melyik nem.

- Egy adott területen az éghajlat változása leginkább a mezőgazdaságban dolgozókat érinti. A klímaváltozás hatására bizonyos termékek előállítása könnyebb, másoké nehezebb lesz. A gazdák a bevételeik és kiadásaik alapján meg tudják határozni, hogy inkább érdemes más típusú növényeket termeszteni, vagy pedig olyan technológiákba befektetni, amik a a klímaváltozás hatásait kompenzálják (öntözőrendszer, melegház stb). Az általuk előállított termékek bevétele és a befektetett források eredője fogja meghatározni, hogy melyik megoldás a nyereséges (a szabad piac egyik legnagyobb előnye, hogy ez akár mindegyik is lehet, nem kell mindenkinek egy univerzális megoldást alkalmazni).

Természetesen ez csak néhány példa és még sok más helyzetet is fel lehetne sorolni. Akit részletesebben is érdekel a téma, azoknak a következő műveket ajánlom:

- Murray Rothbard: The Libertarian Manifesto on Pollution - ebben a művében Rothbard elsősorban a tulajdonjog és úgy általában a jog oldaláról közelíti meg a kérdést.

- Art Calden: Economic Calculation in the Environmentalist Commonwealth - Calden itt az osztrák közgazdaságtanban ismert kalkulációs problémát (lásd itt, itt és itt) alkalmazza a környezetvédelemre.

- David Friedman: The Machinery of Freedom című könyvében egy egész fejezetet (Pollution fejezet) szentel a környezetszennyezéssel kapcsolatos kérdéseknek.

Összefoglalás

Akármilyen következményei is lesznek a klímaváltozásnak, azokat különböző emberek különféleképpen élik majd meg. Éppen ezért nem olyan megoldásokban kell gondolkodni, amik egy kollektív cselekvést írnak elő, hanem hagyni kell a szabad piacot működni, ugyanis ezen kereteken belül oldhatóak meg a leghatékonyabban az éghajlat változásából származó problémák.

Ez nem jelenti azt, hogy nem kell semmit csinálni. Az országok politikusai - a társadalom egy jelentős rétegének támogatását élvezve - számtalan helyen avatkoztak be szabad piaci folyamatokba, amiknek piactorzító hatásait ma is "élvezzük". A feladat, hogy ezeket a törvényeket, jogszabályokat amennyire lehet, meg kell szüntetni.

A bejegyzés trackback címe:

https://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr2812567093

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nevetőharmadik 2017.06.06. 15:41:02

Hát... a harmadik kérdés már csak ezért is álkérdés, mert a klímaváltozás elleni harcban nem ez a kérdés merül fel. Nem arra keresik a választ, hogy hogyan lehetne jól alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, hanem hogy hogyan lehetne megelőzni azt, hogy megváltozzanak körülmények, és emiatt alkalmazkodni kelljen (vagy hogy legalábbis lassabban, ill. kisebb mértékben változzanak).

Természetesen nem tűnik úgy, hogy ez sikerülhet. Vagy azért, mert tényleg embertől független a klímaváltozás, vagy azért, mert bár az ember okozta, semmilyen hasonló nemzetközi egyezmény nem ér el számottevő hatást. Még erről az ominózus Párizsi klímaegyezményről is azt mondják, hogy alig több, mint szándéknyilatkozat, amivel a politikusok letudták a "társadalmi lelkiismeretet".

És persze sajnos ahhoz sem fér sok kétség, hogy amikor kezdenek rosszra fordulni a dolgok (fellép a sürgető alkalmazkodási kényszer), nem fogják a fent leírt módon a piacra hagyni a megoldást, hanem a pánikot szítva és meglovagolva majd még több gazdasági beavatkozásra fognak felhatalmazást kérni és kapni imádott politikusaink.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.06. 19:15:14

Ez papíron nagyon frankó, de nem teljesen valóság-kompatibilis.
1. Egy erősen nem-lineáris kaotikus rendszernél nem következik, hogy szabályozóval stabilizálható. Pont attól félnek az, hogy van egy pont, ahol beindul egy pozitív-visszacsatolású folyamat (pl. a szibériai metánkészletek kiszabadulása) és onnantól kezdve visszafordíthatatlannál válik. Persze, azt, hogy hol van ez a pont, azt senki se tudja.
2. Az árrendszernek van egy jelentős tehetetlensége. Ameddig nincs egy látványos gazdasági hatása, addig meg se fog mozdulni. És, amikor meg is mozdul, akkor se következik belőle, hogy olyan cselekvések felé fogja terelni az embereket, amik a klímaváltozás ellen hatnak. Pl. simán lehet, hogy lecsökken a csapadék, ezért több energiát kell felhasználni, hogy kielégítsék a vízigényt, ezért több kőszenet fognak égetni...
Vagy csak messzebbről kell szállítani a dolgokat...

"Tegyük fel, hogy van valahol egy gyár, ami jelentősen szennyezi a környezetet (füst a kéményből, nem rendes hulladékfeldolgozás stb). Ennek egyik következménye, hogy a környezetében csökken az ingatlanok ára és megfogyatkoznak a lakosok."
A harmadik világban, ahol a munkahely sokkal nagyobb érték, mint a jó környezet, ott fordítva fog történni.

pitcairn2 2017.06.09. 21:10:23

@Lord_Valdez:

egyelőre még csak annyit tudunk biztosan állítani, hogy a légköri CO2 koncentráció elszállt a búsba, míg a globális átlaghőmérséklet "business as usual" üzemmódban maradt:)

300000 éves kitekintéssel rendelkező grafikon

www.southwestclimatechange.org/files/cc/figures/icecore_records.jpg

+ még annyit hogy a CO2 lényegében ingyen műtrágya, a kertészek nagyon jól tudják, hogy önmagában attól kb. 30%-al nő a terméshozam, hogy a normál 4-5 szörösére emelik a CO2 koncentrációt az üvegházban

Carbon Dioxide Enrichment | Managing CO2 in Your Grow Space
fifthseasongardening.com/regulating-carbon-dioxide

pitcairn2 2017.06.09. 21:17:29

@Lord_Valdez:

"Pl. simán lehet, hogy lecsökken a csapadék, "

magasabb hőmérséklet = nagyobb párolgás

nagyobb párolgás = több csapadék

ezzel különben a paleoklimatológiai adatok is nagyon szépen összhangban vannak

a jelenleginél nagyságrendekkel melegebb periódusokban általában cuppogós, párás meleg dzsungelek borították a föld felszínét

jóformán sivatagok se voltak a legforróbb periódusokban csak CUPPOGÓS, párás forró élettől hemzsegő dzsungelek...

az extrém száraz ariditási maximumok nem véletlenül estek egybe a legdurvább eljegesedési fázisokkal

lehűlés = kisebb párolgás

kisebb párolgás = kevesebb csapadék

kapsz erről egy szép térképet is

www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/kornyezetetikaV2/3.jpg

pitcairn2 2017.06.09. 21:21:20

@Lord_Valdez:

érdekes szembesülni azzal, hogy a homo sapiens az extrém klímaváltozás gyermeke

Ice World 1-6
www.youtube.com/watch?v=LmjeBqpgsoA

a klímaváltozás teszten - a jelenleginél sokkal vadabb körülmények között - mi már rég átmentünk

mi több:

ettől lettünk azok akik

ahhoz képest amin az elődeink átmentek az utóbbi 2 millió évben ma kb. SEMMI sem történik a klímaváltozás frontján:)

pitcairn2 2017.06.09. 21:31:36

@Lord_Valdez:

jut eszembe a főemlősök megjelenése kb. az eddigi __legforróbb__ és egyben __extrém csapadékos__ periódushoz kötődött:)

en.wikipedia.org/wiki/Paleocene%E2%80%93Eocene_Thermal_Maximum#Land

ha hihetünk a témával foglalkozó szakértőknek a Paleocene–Eocene Thermal Maximum idején bizonyos tekintetben __paradicsomi__ állapotok voltak Földünkön - hisz még a sarkvidéket is búja szubtrópusi dzsungelek borították

az akkori meglepően __kiegyenlített__ éghajlat még ma is fogaskérdés a klímamodellezők számára:)

"One of the unique features of the Eocene’s climate as mentioned before was the equable and homogeneous climate that existed in the early parts of the Eocene."

en.wikipedia.org/wiki/Eocene#Early_Eocene_and_the_equable_climate_problem

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.09. 22:18:39

@pitcairn2:
A CO2 nem műtrágya. A CO2 koncentrációnak akkor van haszna a növénytermesztésben, ha az erős megvilágítás és bőséges ásványi anyag miatt a légköri CO2 a korlátozó tényező.
De mindegy.

Igazából a lényeg, hogy az egész klímaváltozásban a legijesztőbb, hogy fingunk sincs, hogy mi hogy fog változni. És, sajnos, abból, hogy az emberiség túlélt már korábban is éghajlatváltozásokat, egyáltalán nem következik, hogy egy újabbat is túl fog. Az emberi civilizáció sokkal törékenyebb, mint az nyilvánvaló. Ahhoz, hogy 7 milliárd ember tudjon élni a bolygón, annyira sok mindennek kell egybevágnia, hogy elképzelni is nehéz. Személy szerint nem lennék meglepve pl. ha a TSMC valamelyik nagyobb gyárának leégése után az pár éven belül évtizedeket zuhanna vissza a civilizáció, mert elapadna félvezető utánpótlás...

pitcairn2 2017.06.10. 08:48:06

@Lord_Valdez:

a CO2 "fertilization effect" témakörben akár ENSZ (FAO) tanulmányokat is mellékelhetek...

4. The CO2 fertilization effect: higher carbohydrate production and retention as biomass and seed yield
www.fao.org/docrep/w5183e/w5183e06.htm

a kertészek nagyon jól tudják, hogy a növények 1500 ppm CO2 koncentráció mellett érzik magukat a legjobban

hisz ilyen éghajlat mellett fejlődtek ki...

pitcairn2 2017.06.10. 09:00:04

@Lord_Valdez:

"az egész klímaváltozásban a legijesztőbb, hogy "

ha paleoklimatológiai alapon nézi az ember a jelenlegi "katasztrofális" folyamatokat akkor kb. SEMMI sem történik...

újra megkapod az először belinkelt 300 ezer éves grafikont:)

300000 éves kitekintéssel rendelkező grafikon a CO2 koncentráció és globális átlaghőmérséklet témakörben
www.southwestclimatechange.org/files/cc/figures/icecore_records.jpg

a CO2 koncentráció elszállt a fenébe a globális átlaghőmérséklet pedig nagyobb perspektívában nézve nem ment semerre...

lényegében ott van ahol korábban...

ezek lennének a szikár tények...

+ az, hogy a PÁNIK-keltésben utazó propagandisták teljes mértében ignorálják a paleoklimatológia (éghajlattörténet) diszciplínáját, pl. olyanokkal ijesztgetik a hiszékeny jónépet, hogy a felmelegedés elsivatagosodással jár együtt, amikor sok millió év tapasztalatai pontosan ennek az ellenkezőjét bizonyítják...

minél hidegebb a globális éghajlat annál szárazabb

ha nem hiszed járj utána:)

AFRICA DURING THE LAST 150,000 YEARS
www.esd.ornl.gov/projects/gen/nercAFRICA.html

itt lenne az abszolút mélypont:)

20000-16000 years ago - Africa under full glacial conditions
www.esd.ornl.gov/projects/gen/afr(22-.gif

kb. SIVATAG SIVATAG hátán:)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.10. 09:42:32

@pitcairn2:
Itt is világosan leírják, hogy csak akkor, ha a CO2 a korlátozó tényező.

A paleoklimatológiával kitörölheted a hátsódat. Semmit nem mond arról, hogy mi miért történik.
Adva van egy iszonyú komplex, átláthatatlan rendszer, amiben nem ismerjük az ok-okozati összefüggéseket. Ebben jóslatokat tenni a jövőre nézve igen nehéz, pláne, ha a számos tényező közül kiragadunk egyet-egyet.
Kicsit olyan a dolog, mintha a fognád a tőzsdei árfolyammozgásokat 1850 és 2010 között és abból próbálnád kitalálni, hogy a 2020-as árakat.

pitcairn2 2017.06.10. 10:19:03

@Lord_Valdez:

"Itt is világosan leírják, hogy csak akkor, ha a CO2 a korlátozó tényező.
"

akkor akár ki is emelhetnéd a vonatkozó részt:)

"A paleoklimatológiával kitörölheted a hátsódat. Semmit nem mond arról, hogy mi miért történik."

aki a múltat nem ismeri az nem értheti a jelent (és a jövőt sem)...

a 100 éves chart-okat lobogtató klíma-szocialisták kb. ezen a ponton válnak irreleváns laughing stock-á:)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.11. 09:21:34

@pitcairn2:
Rögtön az elején:
Also, plants grown in some conditions, where limitations of rooting volume (Arp, 1991), light, or other factors restrict growth, have not shown a sustained response to elevated CO2 (Kramer, 1981).

Szét kell választani a dolgokat.
Tudjuk, hogy változik a klíma.
Tudjuk, hogy köze van hozzá az emberi tevékenységnek.
Valószínűsítjük, hogy meghatározó köze van hozzá.
Csak sejtjük, hogy ez hova vezet.
És végül a kérdés, hogy mit tudunk tenni ellene és hogyan.

A legelfogadottabb megoldás az, hogy csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsájtást. Természetesen a párizsi egyezményben rögzített célszámok légből kapottak, de a kijelölt irány jónak tűnik.
A "klíma-szocialisták" célja rendben van, csak az eszközeik nem, illetve hogy túlságosan magabiztosak olyan dolgokban, ahol a tudomány csak tapogatózik. Pont ettől lesz a párizsi egyezmény is légből kapott.

pitcairn2 2017.06.11. 20:18:16

@Lord_Valdez:

már bocs de az általad kiemelt rész pontosan arról szól, hogy csak ott nem nő a megemelkedett CO2 szintnek köszönhetően a terméshozam, ahol egyéb korlátozó tényezők vannak (pl. nincs elég gyökérzet, fény vagy víz)

MINDEN egyéb helyzetben kimutatható a biomassza produkció növekedése, ami nem véletlen, hiszen az alacsony CO2 szint jelenleg MINDENÜTT "korlátozó tényező"

a növények 1500 ppm CO2 koncentráció mellett nőnek a leggyorsabban és jelenleg az atmoszferikus CO2 koncentráció csak vmi 400 ppm...

pitcairn2 2017.06.11. 20:23:24

@Lord_Valdez:

csak két dolgot tudunk biztosan:

1. az utóbbi 100 évben jelentős mértékben nőtt a légköri CO2 koncentráció és
2. ezzel párhuzamosan NEM VOLT JELENTŐS globális átlaghőmérséklet növekedés

újra megkapod a 300000 éves kitekintéssel rendelkező grafikont:

300000 éves kitekintéssel rendelkező grafikon a CO2 koncentráció és globális átlaghőmérséklet témakörben
www.southwestclimatechange.org/files/cc/figures/icecore_records.jpg

a CO2 = szuper-potens üvegházgáz hipotézis csúfosan megbukott...

Gungnir 2017.06.11. 20:37:56

@Lord_Valdez:
További gond, hogy amíg nem tudjuk legalább nagyjából megválaszolni a "Csak sejtjük, hogy ez hova vezet." kérdését, addig azt sem tudjuk, hogy ha mégis képesek vagyunk befolyásolni ezt a folyamatot, akkor annak a költsége nagyobb-e, avagy az alkalmazkodásé.

Bennem sokszor az merül fel, hogy ha összességében negatív hatásokkal is jár esetleg az éghajlatváltozás ÉS ha ezt képesek vagyunk megállítani, akkor még mindig nem válaszoltuk meg, hogy megéri-e emiatt komoly intervenciókat kezdeményezni.

pitcairn2 2017.06.11. 20:47:41

@Gungnir:

ha egy kissé elmerülsz a paleoklimatológia diszciplínájában akkor inkább a potenciális POZITÍV hatásokat fogod látni

elvégre a jelenkor (holocén) csak mindössze egy jégkorszakköz (interglaciális) a 2,6 millió éve tartó jégkorszakban...

en.wikipedia.org/wiki/Ice_age#Origin_of_ice_age_theory

amíg a poláris területeken kiterjedt jégtakaró van addig glaciológiai értelemben jégkorszakban vagyunk...

pitcairn2 2017.06.11. 21:11:51

@pitcairn2:

„In the terminology of glaciology, ice age implies the presence of extensive ice sheets in both northern and southern hemispheres.[1] BY THIS DEFINITION, WE ARE IN AN INTERGLACIAL PERIOD—THE HOLOCENE—OF THE ICE AGE. The ice age began 2.6 million years ago at the start of the Pleistocene epoch”
en.wikipedia.org/wiki/Ice_age

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.11. 22:38:26

@pitcairn2:
Pontosan. Ha a CO2 a korlátozó tényező és nem más...

Most úgy őszintén? Mi 100 év egy bolygónak?
Ráadásul senki nem nevezi a CO2-t szuper potensnek. A metáns sokkal potensebb...

Csak az nevezi pozitívnak a klímaváltozást, aki nem érti, hogy a civilizációnk mennyire törékeny. Nem kell kell sok ahhoz, hogy nagyon komoly válságot éljünk át pl. elég ha a búza nem él meg tovább ezen a szélességi fokon, vagy megjelenik a malária.

@Gungnir:
Ez lehetséges, de ezt nem fogjuk tudni megválaszolni csak akkor, ha már bekövetkezett a tragédia.
Ez egy olyan dolog, hogy ha valaki 9/11 előtt azzal jött volna, hogy páncélozni kellene a pilótafülke ajtaját, akkor azt lehurrogták volna a költségeket miatt...

pitcairn2 2017.06.11. 23:49:01

@Lord_Valdez:

nincs jelentős klímaváltozás...

300000 éves kitekintéssel rendelkező grafikon a CO2 koncentráció és globális átlaghőmérséklet témakörben
www.southwestclimatechange.org/files/cc/figures/icecore_records.jpg

a légköri CO2 koncentráció felrobbanása nem váltott ki számottevő hőmérséklet növekedést

ergo

semmiféle "klímavédelmi" központi program sem kell

kb. ennyi a lényeg az összes többi csak mellébeszélés...

pitcairn2 2017.06.11. 23:53:54

@Lord_Valdez:

"...vagy megjelenik a malária...."

efféle csacskaságok irkálása helyett inkább videózz:)

youtu.be/KJCkqQCtuZQ?t=3444

pitcairn2 2017.06.12. 00:01:50

@Lord_Valdez:

a malária riogatáshoz és a fentebb belinkelt videóhoz...

en.wikipedia.org/wiki/Paul_Reiter

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.12. 07:37:30

@pitcairn2:
"nincs jelentős klímaváltozás..."
Könyörgöm, pont az a cél, hogy ne is legyen. Ha már lenne, akkor nem beszélnénk róla, mert sokkal jobban elfoglalna a válságkezelés. Vagy horribile dictu a puszta életben maradás.

Egyébként is mi számít jelentősnek? Hogy zöldel az Antarktisz? Hogy visszaszorult a permafroszt? Hogy Szegeden már megél a banán?
Lehet, hogy nem jelentős, de a mértéke már jól megfigyelhető.

Muszáj ilyen hülyeségeket linkelni?
Igen, tudom, hogy szúnyog van mindenhol. Malária viszont nincs. Malária csak Közép-Amerika, Közép-Afrika, India, Indokína, Óceánia.

Amiről itt tényleg vitának kellene, hogy helye legyen az az, hogy hogyan kellene levezényelni a védekezést, nem pedig, hogy kell-e védekezni.

pitcairn2 2017.06.12. 09:17:53

@Lord_Valdez:

" Muszáj ilyen hülyeségeket linkelni?"

muszáj, mivel áltudományos hülyeségekkel traktálsz, a malária NEM trópusi betegség...

a nagy lecsapolások előtt nálunk is gyakori volt...

pitcairn2 2017.06.12. 21:10:03

@Lord_Valdez:

az ókor és a középkor kapcsán igen kiterjedt irodalma van az európai maláriajárványoknak...

History_of_malaria#Classical_period
en.wikipedia.org/wiki/History_of_malaria#Classical_period

mi több a XVIII és a XIX. század kapcsán igen kiterjedt irodalma van a Skandináviában pusztító maláriajárványoknak is...

Malaria Near the Arctic Circle
contagions.wordpress.com/2012/01/02/malaria-near-the-arctic-circle/

az 1920-as és az 1930-as években Oroszországban (pl. a sarkvidéki területeken és Szibériában is...) hatalmas maláriajárványok voltak, 1934-35-ban pl. 9 millió megbetegedést regisztráltak

Малярия - В России и СССР
ru.wikipedia.org/wiki/%D0%9C%D0%B0%D0%BB%D1%8F%D1%80%D0%B8%D1%8F#.D0.92_.D0.A0.D0.BE.D1.81.D1.81.D0.B8.D0.B8_.D0.B8_.D0.A1.D0.A1.D0.A1.D0.A0

ha nem tudsz oroszul akkor barátod a guglifordító

és persze kis hazánkban is igen gyakori volt anno a malária...

"Hogy elődeink mennyit szenvedhettek a maláriától, jól jelzi, hogy hányféle névvel illették e betegséget: - váltóláz, mocsárláz, hansági láz, posláz, gyujtoványhideg, forróbetegség, epeláz, sárga láz, harmadnapos hideglelés, iszapláz, rizsföldi betegség stb. Létezik egy könyv, amelyben több mint 20 név van felsorolva. Bár igaz, hogy ezen megnevezések némelyikét, olykor egyéb vizes közegből eredő fertőzésre is alkalmazták, így például a leptospirosis-ra is. Mindenesetre nyelvi emlékeink jól tanúsítják, hogy a lakosság együtt élt a maláriával, félt tőle, ismerte, és azt is tudták miből ered (mocsárláz)."

Mocsárlázas Magyarország

Részletek: www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/14484/mocsarlazas-magyarorszag

pitcairn2 2017.06.12. 21:55:24

@Lord_Valdez:

1938 április Magyar Világhiradó...

Az Országos Közegészségügyi Intézet vidéki malária-állomásai
filmhiradokonline.hu/watch.php?id=2771

pitcairn2 2017.06.12. 22:06:30

@Lord_Valdez:

„6. Malária
A harmincas évek elején sokan azt gondolták, hogy a malária90 nem okoz többé Magyarországon különösebb gondot. 1932-ben 881 esetet tartottak számon. 1933-ban ez a szám 900-ra növekedett. 1934-ben hat malária endémiás területről tesznek említést. 1936-ban 1500–1800 közötti morbiditásról tanúskodnak az adatok. 1938-ra újabb igen jelentős növekedés következett, 6478 nyilvántartott eset. A HAZAI MALÁRIA KÉRDÉSSEL AZ OKI 1936-TÓL KEZDETT INTENZÍVEBBEN FOGLALKOZNI. Tanulmányozták a hazai szúnyogfajták meghatározásával 91 a vektor előfordulási helyeit. Védekezési terveket készítettek.92 Felvetődött, hogy a téli ínségmunkákat a szúnyogtenyésztő mocsaras, ingoványos területek lecsapolására irányítanák.93 Ezt az elképzelést Letenyén meg is valósították. E terület szúnyogsűrűsége Makara szerint a szomszédsághoz képest egyharmadára csökkent.94 Azt, hogy melyik mocsarat célszerű lecsapolni (ahol ugyanis az anopheles tenyészik), a laboratóriumi tájékozódás alapján határozták el. 1938-tól rendszeresen folyt az OKI által szervezett vegyszeres szúnyogirtás a Balatonon.95 1939-ben Jánkon (Szatmár vm.) felállították az ország harmadik malária-kutató intézetét.96 Abban az évben, főként a visszacsatolt területek erős fertőzöttsége miatt 28%-kal. emelkedett a malária előfordulási arány az előző esztendőhöz képest.97 Beregszász környékén betemették a mocsaras gödröket. Erre célra 40 ezer pengőt adtak ki.98 1941-ben az ország területén már öt malária állomás mőködött. 99 Akkor próbálkoztak meg a szúnyoglárvával táplálkozó gambusia halfajta betelepítésével,100 ami sajnos nem vált be. Szorgalmazták a belvizek lecsapolását és a szúnyogháló használatát. 1941-ben a kárpátaljai kiterjedt maláriagócok tanulmányozására Ungváron létesítették az ország akkor legmodernebb kutatóintézetét.101 1943-BAN MAGYARORSZÁGON 12 EZER MALÁRIA ESETET REGISZTRÁLTAK.102 ”
orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1902.pdf

pitcairn2 2017.06.12. 22:33:00

@Lord_Valdez:

az már csak hab a tortán, hogy az 1940-es évek elején tetőző legutolsó nagyobb magyar maláriajárvány a XX század LEGHIDEGEBB éveiben következett be...

1901-2009 Országos évi középhőmérsékletek
www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/homerseklet/images/abra3.png

Didergett Magyarország: -34 fokot mértek Baján (1942)
24.hu/tudomany/2011/01/24/didergett-magyarorszag-34-fokot-mertek-bajan-1942/

most akkor hogy is van ez?

akkor fog robbanni a malária kis hazánkban ha lehűl az éghajlat? :)

Gungnir 2017.06.12. 23:33:03

@Lord_Valdez: "Egyébként is mi számít jelentősnek? Hogy zöldel az Antarktisz? Hogy visszaszorult a permafroszt? Hogy Szegeden már megél a banán?"
Szerintem konzekvencialista szempontról erre egyértelmű a válasz: az a változás jelentős, ami az emberi életminőséget (jólétet) jelentős mértékben megváltoztatja. Jelen esetben nyilvánvalóan csak a negatív változásról érdemes beszélni, más esetben nincs szükség beavatkozásra. Nem abból lesz probléma, ha "magyar narancs" egy ízletes és megfizethető gyümölcs lesz politikai irónia helyett.
Más szóval: akkor lesz jelentős probléma az éghajlatváltozás ha miatta az emberi szükségletek kielégítésére kevesebb termelőerő (tőke) fog rendelkezésre álni és annak határtermelékenysége is csökken, méghozzá jelentős mértékben (magyarul kevesebb dologgal/helyen tudunk majd élelmet/egyéb dolgokat termelni és azokat is drágábban).

Hogyan befolyásolja ezt az éghajlatváltozás? Én két jelenséget látok:
1. Az adott területre specializált infrastruktúra értékcsökkenése: mivel megváltoznak az időjárási viszonyok, a különböző eszközök, építmények módosításra szorulhatnak, használhatatlanná válhatnak, ami miatt az eddig általuk ellátott funkciók azonos szinten történő ellátáshoz több erőforrás felhasználására van szükség.
2. Az adott terület éghajlata úgy módosulhat, hogy a legtöbb emberi tevékenységet elvégzését megnehezíti, különös tekintettel az élelmiszertermelésre.

Az első pont jellemzője, hogy pozitív változások esetén is felmerül. Nyilván egy svéd számára nem lesz sokkal rosszabb attól, hogy enyhébb lesz a tél és melegebb a nyár, ennek ellenére azonban az infrastruktúra ott is módosításra szorul. Persze az infrastruktúrát egyébként is folyamatosan újra kell termelni, folyamatosan szükség van valamennyi beruházásra. Ennek következtében, ha nem túl gyors a változás, a hozzá való alkalmazkodásnak nem lesznek shockszerű, tetemes költségei, hiszen az újratermelés során megtörténik az adaptáció (itt persze a kettő közti átváltástól is függ ennek a mértéke).

A második pont szerintem sokkal fontosabb, és inkább itt van az egyet nem értés. Azt állítod: "Ha már lenne, akkor nem beszélnénk róla, mert sokkal jobban elfoglalna a válságkezelés. Vagy horribile dictu a puszta életben maradás."
Én ezt nem látom bizonyítottnak. Amennyire meg tudom ítélni, emberi tevékenység (legfőképp: élelmiszertermelés) szempontjából nem is egy adott terület átlaghőmérséklete, hanem az éghajlata a meghatározó tényező. Szerintem az éghajlatváltozásnak számottevő negatív hatása csak akkor lenne az emberiségre, ha a hőmérsékletnövekedés a sivatagos területek terjedését okozná.
Nézd meg ezt a térképet:
koeppen-geiger.vu-wien.ac.at/pics/2076-2100_A1FI.gif
New York City, Nápoly, Baku és Phejnan kb ugyanazon a szélességi körön van, de azonos szélességi körön van nagyjából New Orleans és Cairo is. Mégis elég drasztikusan eltérnek az éghajlati viszonyaik. Még ha igaz is, hogy tényleg olyan mértékben növekszik az átlaghőmérséklet, mint ahogy állítják, ez nem elég ahhoz, hogy a tényleges hatásokat megbecsüljük, ahogy ez a blogbejegyzés is utal rá.

Persze, az 1. -es pontban lévő alkalmazkodás költségei jelentősek lehetnek így is, csakhogy az éghajlatváltozás megelőzését célzó változásoknak is: itt is ugyanúgy jelentős mértékű infrastruktúrális változtatásokra lenne szükség, méghozzá az állami beavatkozás okozta csökkentett hatékonyság mellett.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.13. 08:25:02

@pitcairn2: Azt el tudom képzelni, hogy fel-fel bukkant máshol is, de nem honos.
Óriási különbség van aközött, hogy valahova behurcolnak egy járványt, ami tombol pár évig, aztán eltűnik és aközött, hogy valahol évezredek óta, kiirthatatlanul jelen van.
Tartósan jelen, csak a trópusokon van és volt.

@Gungnir:
Ha a feltételezhető változás irreverzibilis, akkor ez a megközelítés kontraproduktív. Orvost se akkor hívsz, ha már meghalt a beteg.
Itt fennáll az a veszély, hogy mire jól érezhetően megnehezíti a mindennapjainkat, már késő lesz. Kb. mint hogy a Húsvét-sziget lakói is csak akkor szembesültek azzal, hogy az erdőírtás miatt beindult a talajerózió, amikor már semmit nem tudtak tenni ellene.

Teljesen egyetértek abban, hogy nem tudjuk megbecsülni a hatásokat. Viszont épp ezért, nem látom olyan optimistán a helyzetet, mint stoic.

pitcairn2 2017.06.13. 09:41:45

@Lord_Valdez:

„A történelem során a malária, a mocsárláz nem csupán távoli, egzotikus országokban szedte áldozatait, hanem egészen a XX. század közepéig a Kárpát-medencében is NÉPBETEGSÉGNEK SZÁMÍTOTT…..
Hogy elődeink mennyit szenvedhettek a maláriától, jól jelzi, hogy hányféle névvel illették e betegséget: - váltóláz, mocsárláz, hansági láz, posláz, gyujtoványhideg, forróbetegség, epeláz, sárga láz, harmadnapos hideglelés, iszapláz, rizsföldi betegség stb. Létezik egy könyv, amelyben több mint 20 név van felsorolva. Bár igaz, hogy ezen megnevezések némelyikét, olykor egyéb vizes közegből eredő fertőzésre is alkalmazták, így például a leptospirosis-ra is. Mindenesetre NYELVI EMLÉKEINK JÓL TANÚSÍTJÁK, HOGY A LAKOSSÁG EGYÜTT ÉLT A MALÁRIÁVAL, félt tőle, ismerte, és azt is tudták miből ered (mocsárláz).

A névtelen áldozatok számát megbecsülendő, elég annyit megemlíteni, hogy A FERTŐZÉS SOK HELYEKEN TRAGIKUS DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOKAT EREDMÉNYEZETT. Például a Száva, Dráva és Duna közét a Szerémséggel a honfoglalás után magyarok népesítették be. E vidéken 170 évig tartott a török uralom. A csatározások, a fel-felbukkanó pestis, de leginkább a FOLYAMATOS MALÁRIAFERTŐZÉS következményeként az őslakos magyarság csaknem teljesen eltűnt."

Mocsárlázas Magyarország

Részletek: www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/14484/mocsarlazas-magyarorszag

pitcairn2 2017.06.13. 09:57:17

@Lord_Valdez:

"Until the second half of the 20th century, malaria was ENDEMIC and WIDESPREAD in many TEMPERATE regions, with major epidemics as far north as the Arctic Circle. From 1564 to the 1730s—the coldest period of the Little Ice Age—malaria was an important cause of illness and death in several parts of England. Transmission began to decline only in the 19th century, when the present warming trend was well under way. The history of the disease in England underscores the role of factors other than temperature in malaria transmission."

From Shakespeare to Defoe: Malaria in England in the Little Ice Age
wwwnc.cdc.gov/eid/article/6/1/00-0101_article

pitcairn2 2017.06.13. 10:09:14

@Lord_Valdez:
"Still, the HIGH-DAYS OF MALARIA WERE IN THE EARLY MODERN AGE (Reiter 2000; Wernsdorfer & McGregor 1988:943). Although the GENERAL DROP IN TEMPERATURES should have reduced disease frequencies, increasing human efforts to exploit the coastal niche had an adverse effect on living conditions. Intensified traffic increased the risks of contagion, whereas hydraulic innovations fostered waterways and ditches to salt up."

Malaria Around the North Sea: A Survey - High-days (1500-1750)
ottoknot.home.xs4all.nl/werk/Malaria.html#_High-days_%281500-1750%29

pitcairn2 2017.06.13. 11:36:52

@Lord_Valdez:

„A földek elmocsarasodtak, vadvizes-lápos-nádas területekké váltak….A malária annyira elterjedt, hogy az elkövetkező évszázadokban is a legveszélyesebb fertőzés maradt.”

A délvidék egészségügye 1526-1914 között
www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/09/A-d%C3%A9lvid%C3%A9k-eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgye-1526-1914-k%C3%B6z%C3%B6tt.pdf

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.13. 19:20:54

@pitcairn2:
Oké, tegyük fel, hogy korábban őshonos volt a malária a mérsékelt égövben. Azt mond meg nekem, hogy min változtat ez most?

pitcairn2 2017.06.13. 19:45:05

@Lord_Valdez:

kb. annyit húz alá, hogy az IPCC jelentések tele vannak durva csúsztatásokkal és valótlanságokkal...

youtu.be/KJCkqQCtuZQ?t=3444

ezen a ponton nyugodtan visszatérhetünk oda amit "hülyeségnek" minősítettél...

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.13. 20:07:38

@pitcairn2:
Akkor válaszolj egy kérdésre: Jelen pillanatban honos-e a malária?

pitcairn2 2017.06.13. 20:36:48

@Lord_Valdez:

a lecsapolások, a rendszeres szúnyogirtás és maláriás betegek kezelése/elkülönítése miatt a WHO 1953-ban maláriamentes területnek nyilvánította Magyarországot

pitcairn2 2017.06.13. 20:38:55

@pitcairn2:

vagy lehet, hogy 1963-ban volt ez, mindenesetre az 1950-es évek előtt endemikus volt a malária Európában, még Észak Európában is, még az un. "kis jégkorszak" alatt is

innentől kezdve az IPCC-s riogatás egyszerűen röhejes

2017.06.13. 20:47:14

@Lord_Valdez:
Itt olvashatsz a maláriás megbetegedésekről Magyarországon:
www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/14484/mocsarlazas-magyarorszag

Látható belőle, hogy a maláriának a 15 fok feletti hőmérséklet már elég. Ez pedig még sarkköri területen is megvan évente pár hónapra. Ergo tökmindegy, hogy melegszik-e az éghajlat, avagy nem, nem lesz több maláriás betegség. Ugyanis a szűk keresztmetszet a szúnyog számára a mocsaras környezet, illetve az olyan emberi életkörülmények, ahol a szúnyog könnyen jut táplálékhoz.

Namármost mivel a lecsapolások miatt a fejlett országokban nincs mocsár, ezért nincs szúnyog sem. Emellett a városi környezet és az abban élő ember sem nevezhető ideálisnak a szúnyogok számára. (Elég jól védő házak, nyáron szúnyoghálóval, szúnyogriasztóval, kevés ember egy adott lakásban, rendkívül ritka a legyengült szervezetű ember, megfelelő higiénia, stb., a szúnyogirtásokról nem is beszélve.)
Így hiába növekszik a hőmérséklet, meg akár lesz csapadékosabb az éghajlat, nem várható a malária előretörése. Ráadásul vannak már rá új gyógyszerek a régiek helyett (amelyeknél kialakult a rezisztencia).
Szóval nem kel annyira aggódni a malária miatt.

A világ többi részén pont a fentiek miatt van még meg:
- Mocsaras terület (pl. ázsiai rizsföldek, afrikai mocsarak, stb.)
- 15 fok feletti hőmérséklet
- Rengeteg ember, megfelelő védelem nélkül
Ideális terep a szúnyognak.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.14. 21:01:20

@zombigyilkos:
Tévedés az, hogy a szúnyognak mocsár kell. Bármilyen természetes víz megteszi. Van is dögivel.
Ellenben a plazmodium bírja a hideget.

A malária csak egy a sok közül. Ott áll a sorban sárgaláz, a Chagas kór, az álomkór, a folyami vakság stb. Egy csomó olyan betegség, aminek egyelőre túl hideg van ahhoz, hogy tartósan megtelepedjen.

pitcairn2 2017.06.14. 22:29:00

@Lord_Valdez:

a nagy járványokhoz kb. nyomor kell nem pedig meleg vagy hideg...

pl. az un. "kis jégkorszak" alatt is járványok tizedelték errefelé a népet...

2017.06.15. 00:22:52

@Lord_Valdez:
"Bármilyen természetes víz megteszi."
De a mocsár ideálisabb. A többi víz jobban hullámzik, ami nem jó neki. Foylóparton lakom, így tökéletesen éreztem már párszor, hogy amikor áradás után maradnak vizenyős-mocsaras területek, olyankor tömeges a szúnyoginvázió. Mert ilyenkor rengeteg kisebb állóvíz marad az értéren. Viszont ha folyamatosan magasab a vízálás (avagy ha végig alacsony és emiatt száraz az ártér), olyankor drasztikusan kevesebb szúnyog van.
Van a környékünkön pár tó is, de azok nagyok. Persze van bennük szúnyog, de mivel hullámzik a nagy vízfelület, ezért méretéhez képest kevesen vannak.

"Ellenben a plazmodium bírja a hideget."
Ahogy a szúnyogok is. Épp ezért van malária még a sarkkör közelében is.

"A malária csak egy a sok közül."
Így van. Nekünk meg van orvostudományunk, stb.
Plusz van frankó szúnyogirtónk, repcsivel, miegymással. ;)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.15. 20:07:44

@zombigyilkos:
Ez csak a szúnyogokról szól. Nem arról, hogy mi kell a plazmodiumnak.

2017.06.18. 13:10:55

@Lord_Valdez:
Jézusom, baszdki, feladom... :/

Untermensch4 2017.06.19. 23:33:36

@Lord_Valdez: pangea.blog.hu/2017/06/13/klimavaltozas_vagy_interglacialis
A húsvét-sziget kapcsán van olyan elmélet is hogy a betelepülő emberek által behurcolt patkány a hunyó. Mivel táplálékként az emberek ették, örültek hogy van elég. Elég sok. Sok. Rengeteg. Hoppá, minden lehulló termését megrágták a fáknak, kifogyott az erdő... A ragadozó nélkül durván elszaporodó élőlények elszaporodása viszont olyan probléma ami a klímaváltozástól függetlenül is ütős tud lenni. Mint ausztráliában a nyulak. Ez mondjuk viccesebb:
https://vs.hu/magazin/osszes/amikor-az-emuk-legyoztek-az-ausztral-hadsereget-0327#!s0
de őshonos állat, viszont "Nemcsak a termésben tettek kárt, de a kerítésekben is, így a nyulak is el tudták özönleni a búzaföldeket."
Itt nálunk most a hideg tél miatt nem tudhattuk meg hogy a tavaly ősszel látott nagy számú migráns zöld- és márványpoloska mit tud felmutatni ha kitelelnek, de lehet hogy idén enyhe telünk lesz...
"Szét kell választani a dolgokat.
Tudjuk, hogy változik a klíma.
Tudjuk, hogy köze van hozzá az emberi tevékenységnek.
Valószínűsítjük, hogy meghatározó köze van hozzá.
Csak sejtjük, hogy ez hova vezet.
És végül a kérdés, hogy mit tudunk tenni ellene és hogyan."
Az ember előtti klímaváltozások létéről tudván az tűnik a legostobább elképzelésnek hogy állítsuk be egy bizonyos, nekünk megfelelő komfortosra a bolygó klímáját. Ez ugyan egymást erősíti az "ember okozta (döntően) a klímaváltozást" -mémmel de azon az előfeltevésen alapul hogy az emberiség képes nagy klímaváltoztatásra. Törékenyek vagyunk mint civilizáció de legalább erősek... és mi van ha nem? Abban egyetértek hogy korábban kell kezdeni a megelőzést mint amilyen korán legkésőbb kezdeni kell az alkalmazkodást a változásokhoz ha azok elkerülhetetlenek. Csak ha eleve esélytelen megelőzésbe ölünk vmennyi erőforrást, az hiányozhat az alkalmazkodási fázisban.
A vulkáni tevékenység vajon mennyire befolyásoló tényező? Van egynéhány működő vulkán, ha egy-egy aktivizálódik annak vmilyen mértékű légköri-éghajlati kihatása is van. Mekkora? Ha nagy (akár nagyobb mint hűdeerős emberiségé) akkor hogyan fogjuk beszabályozni a vulkánokat? A napkitöréseket?

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.20. 19:42:10

@Untermensch4:
"Abban egyetértek hogy korábban kell kezdeni a megelőzést mint amilyen korán legkésőbb kezdeni kell az alkalmazkodást a változásokhoz ha azok elkerülhetetlenek. Csak ha eleve esélytelen megelőzésbe ölünk vmennyi erőforrást, az hiányozhat az alkalmazkodási fázisban."
Ezzel megint csak az a baj, hogy erre a kérdésre csak utólag lehet válaszolni.

Untermensch4 2017.06.22. 21:50:56

@Lord_Valdez: Utólag sem teljesen egyértelmű az emberi hatás aránya, az ipari forradalomtól napjainkig. Az viszont biztosnbak tűnik hogy nem lesz stabil klíma. Sokan szeretnék hogy a régi jó népi bölcsességek a kalendárium szerinti időjárás-jóslatokkal működjenek, de az ember lényege mégis az adaptációs képesség. Ha görcsösen ragaszkodni próbálunk az "állítsuk meg a klímaváltozást"-mémhez az biztos kudarc, csak az a kérdés hogy mennyi idő alatt.
Más jellegű, mondhatni elvi/filozófiai/nyelvtannáci problémám hogy a "környezetvédelem" kifejezést úgy látom eléggé elnagyoltan használják. Nekem környezetvédelem az hogy pl nem irtunk ki egy fajt, közvetve sem ("mi csak kivágjuk azt az erdőt, a lajhár nyugodtan elszaladhatna/átúszhatna a folyón oda ahol nem vágunk"), de az emberi élettér/lakókörnyezet komfortosságát is bele szokták érteni. Olyankor amikor az adott szennyező tevékenység az emberen kívül más fajnak nem tenné lehetetlenné az adott területen való életet (vagy akár még javítaná is a vadon feltételeit, mint csernobilnál), ott nem beszélnék környezetvédelemről, az inkább "emberi élettér/komfortfokozat -védelem".

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.23. 19:53:23

@Untermensch4:
Egyértelmű soha nem lesz. Komplex rendszerekben szinte mindig reménytelen ok-okozati összefüggéseket bizonyítani.
Az viszont ki fog derülni, hogy mennyit költöttünk az elkerülésre, illetve mibe került a sikertelensége.

Untermensch4 2017.06.24. 12:35:19

@Lord_Valdez: "Komplex rendszerekben szinte mindig reménytelen ok-okozati összefüggéseket bizonyítani.
Az viszont ki fog derülni, hogy mennyit költöttünk az elkerülésre, illetve mibe került a sikertelensége. "
Ezt így nem érzed ellentmondásosnak? A természetnél (időjárás/klíma) a természet+gazdaság nekem komplexebbnek látszik.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.24. 17:42:02

@Untermensch4:
Egzaktul valóban soha nem fogjuk tudni megmondani, de hozzávetőleg azért igen és az pont elég.

Hungryhorse 2020.04.03. 15:02:53

A válasz a kérdésekre:

1. Változik-e a klíma és ha igen, az miért és hogyan?
Fogalmunk nincs róla, eltérő elméletek és következtetések vannak ebben a témában. A közpénzekkel alaposan kitömött "tudományos konszenzus" szerint "melegedés van". Mások szerint most jövünk ki a jégkorszakból és a normalitás felé haladunk.

2. Az emberi tevékenységnek milyen hatása van a klímaváltozásra?
Semmilyen számottevő hatása nincs.
Klímaváltozás volt az ember előtt és lesz utánunk is.
Az emberi tevékenység által kezelt energiamennyiségek és a légkör/klím energiamennyiségei között soknagyságrendnyi különbség van.

3. Az embereknek mit kell cselekedniük annak érdekében, hogy a klímaváltozással járó esetleges káros következményeket kiküszöböljék?
Bármit tesznek, nem számít túl sokat, lásd 2. pont.

A többi üres PC kultúrmarxita maszlag, gumicsont.
süti beállítások módosítása