Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

  • Untermensch4: @histar007: "Egyébként érdekelne, hogy hol sérült igazán komolyan a jogbiztonság. " Például itt: 2... (2017.04.19. 17:05) A CEU-ügy járulékos következményei
  • neoteny: @Lord_Valdez: "nem mindegy egy ország sorsára nézve, hogy meddig ér a szar" Ez feltételezi, hog... (2017.04.17. 11:07) Vesszen a jobbik
  • Untermensch4: @Ravasz Figyelmeztetés: Irigylem a humorérzékedet. (2017.04.10. 08:48) Erényjelzés
  • Untermensch4: @stoic79: "az, hogy az uralkodói rétegen belül milyen viszonyok vannak az nem anarchia/nem anarchi... (2017.02.15. 14:17) Mi vagyunk a jövő
  • Ahasverus: @aldum: Érdekelne a véleményed: boszorkanyvadasz.blogspot.hu/2017/01/a-nem-letezo-osztalyharc.html (2017.01.15. 17:23) Az offshore-ügy és Tamás Gáspár Miklós tévedése

Címkék

abszurdisztán (1) adó (8) ajánló (15) alkotmány (12) alkotmánybíróság (2) állam (60) áltudomány (6) any rand (2) baloldal (16) belpolitika (29) bevándorlás (5) bürokrácia (2) cigányság (5) co2 (1) család (5) demografia (4) diktatúra (10) diszkrimináció (3) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (2) egyház (3) emberi természet (17) energia (2) erkölcs (17) etika (11) eu (3) félelem (1) felmelegedés (1) fidesz (27) filozófia (19) fizika (1) friedman (2) fülke (2) gazdaság (74) gender (1) globális (8) heinlein (1) honvédelem (3) imf (4) individualizmus (8) indulatposzt (4) infláció (3) intro (1) Izrael (1) jobbik (5) jobboldal (1) jog (11) jogállam (21) kalkulációs probléma (1) kdnp (1) kedvezmények (15) keynesianizmus (12) klíma (3) kollektivizmus (6) kommunizmus (9) konteo (11) konteó (3) korrupció (8) középosztály (5) közlekedés (1) külpol (18) légkör (2) libertarianizmus (5) lmp (4) malév (1) marx (3) marxizmus (2) média (4) megmondás (57) meleg jogok (1) meritokrácia (1) mezogazdasag (7) migráció (4) moma (1) morgás (27) MSZP (3) mta (1) multikulti (3) nemiség (1) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) oktatásügy (9) önvédelem (5) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (34) példabeszéd (2) pénz (2) piac (35) polgár (3) politikai korrektség (5) populizmus (23) pratchett (3) profit (1) propaganda (9) prostitúció (1) protekcionizmus (1) reform (18) rothbard (4) sport (1) szabadság (33) szabad fegyverviselés (2) szarkazmus (1) szdsz (4) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (16) szólásszabadság (11) szolgálati közlemény (3) társadalmi igazságosság (3) társadalom (39) tiltás (6) történelem (7) tudomány (5) tulajdon (2) tulajdonjog (2) Ukrajna (1) választás (11) vallás (4) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (2) Címkefelhő

Tudományos módszertan - orvosság álhírek ellen

2016.12.16. 13:32 | stoic79 | 9 komment

Címkék: tudomány áltudomány oktatásügy légkör konteó konteo

Nemrég több helyen megjelent egy kutatás, ami szerint egyre több álhír terjed az interneten - elsősorban a különböző közösségi média platformokon - és az emberek sokszor ilyen információk alapján hoznak meg döntéseket (erről az index is beszámolt). Az apropót az amerikai elnökválasztás jelentette, ugyanis az a sejtés, hogy az álhírek jelentősen befolyásolták a választást. A probléma ott van, hogy ezt a problémát egyesek - pl Mark Zuckerberg - úgy akarják orvosolni, hogy egy ellenőrző szervezet szűrné ki az álhíreket. Ebben az írásban nem arról lesz szó, hogy ezt milyen politikai vagy gazdasági érdekek miatt teszik - erről pl. itt lehet olvasni -, hanem arról, hogy Te, kedves olvasó milyen eszközökkel rendelkezel ahhoz, hogy ezt a problémát a saját életedben könnyen tudd kezelni.

A módszer

Első ránézésre a tudományos módszertan a tudományról szól, holott a módszert alkalmazva sokat tehetünk annak érdekében, hogy többé-kevésbé reális képet kapjunk a valóságról. Itt kifejezetten a módszer alkalmazását írom le arra az esetre, ha álhírrel van dolgunk, az általános esetről itt vagy itt lehet olvasni.

A bizonyíték fontossága

Egyszer volt egy vita, ahol Bill Nye vitázott Ken Hammel azzal kapcsolatban, hogy most akkor evolúció vagy kreacionizmus. Most nem maga a vita a lényeg, hanem az utolsó három perc, ahol a szereplőket arról kérdezi a moderátor, hogy mi változtatna az álláspontjukon? Bill Nye válaszát egy szóban is le lehet írni: bizonyíték.

Amikor olvasunk híreket, akkor sokszor találkozunk bizonyos információkkal. Mivel a legtöbb ember nem ismeri a bizonyíték fontosságát, ezért ezeket az információkat az alapján "hiszi el" vagy sem, hogy számára az illető szerző/folyóirat stb. az hiteles vagy sem. Míg ez nem utolsó szempont, ez nem számít meggyőző érvnek (ők is tévedhetnek). A kulcs az, hogy függetlenül attól, hogy elemzésről vagy véleménycikkről van szó, mindegyik bizonyos állításokra támaszkodik, amik vagy igazak vagy nem. A fontos kérdés, amit ilyenkor az olvasónak fel kell tennie: "Mi erre a bizonyíték?" Nagyon csábító a különböző anyagokat az alapján besorolni az "igaz" vagy "hamis" állításokat tartalmazó írásokhoz, hogy az illeszkedik-e az általunk kialakított világképbe vagy sem, viszont sokszor ez az egyik legfőbb forrása a tévedéseknek. Az álhírek felismerésének kezdete, hogy feltegyük azt a kérdést: "Mi erre a bizonyíték?" Minden más csak ezután jön.

Forráskritika

Mielőtt a bizonyítékokra rátérnénk, érdemes előbb némi forráskritika is. Sokszor tűnhet úgy, hogy rengeteg újságban és híradóban szerepel egy adott információ, de a látszat sokszor csal, egyszerűen minden médium vagy átveszi az első közlést valakitől, vagy az utánközli az utánközlését és így tovább. A forráskritika alapja, hogy megtaláljuk az információ "ősét", azaz azt a cikket vagy videót, amire mindenki más közvetve vagy közvetlenül hivatkozik. Ennek fontosságát és módszerét mutatja be például az alábbi videó (itt a közvetlen link):

Elképzelhető, hogy nem egy, hanem több ember is foglalkozott az adott témával - ez azt jelenti, hogy nem egy, hanem több olyan művet találunk, amikre többen is hivatkoznak. Itt jön képbe a függetlenség fogalma. A tévhitekkel ellentétben itt nem az ideológia vagy anyagi függetlenség a lényeg, hanem hogy a két mű keletkezése egymástól független volt-e vagy sem. Ugyanis ha több ember jut ugyanarra a következtetésre anélkül, hogy a másik munkáját ismernék, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy állításuk igaz (persze a tévedés lehetősége ettől függetlenül fennáll).

Forráskritika szempontjából fontos a hitelesség is, ami az adott személy vagy médium hitelességén múlik. Természetesen ezt sok szubjektív tényező befolyásolja, de ökölszabályként érdemes utánajárni, hogy hány esetben hozott le téves információt az illető lap vagy csatorna (pl. teljesen másképp fest egy földönkívüliekről szóló hír egy bulvárlapban, mint egy tudományos folyóiratban).

Mi számít bizonyítéknak?

A bizonyíték általános feltétele a megismételhetőség és falszifikálhatóság.

Az első feltétel elég egyértelműnek tűnik: ha egy olyan mérésről van szó, amit csak egy ember tudott elvégezni, rajta kívül senki más (vagy mindenki más-más eredményre jutott), azt jó eséllyel el lehet vetni.

A falszifikálhatóság (vagy megcáfolhatóság) viszont első ránézésre furcsának tűnik. Hiszen a bizonyítékkal pont azt szeretnénk, hogy a legjobban megbizonyosodjunk az állítás igazáról. Akkor miért jó az, ha a bizonyíték megcáfolható? Erre egy nagyon jó választ találunk itt: "A lényeg ugyanis az, hogy elvileg lehetséges-e olyan megfigyelést tenni, legyen is az bármilyen elvadult fantázia szüleménye, ami megcáfolja az elméletet." Azaz ha még elvileg sem létezik olyan eljárás, amivel lehetőség lenne az állítást tesztelni, akkor az állítás nem falszifikálható, tehát nem számít bizonyítéknak (előfordul persze, hogy csak gyakorlati akadályai vannak a megfigyelésnek; ilyenkor érdemes az elméletet egészen addig talonba tenni, míg a megfigyelést el nem végzi valaki).

Ez persze csak nagyon általános leírása annak, hogy mi számít bizonyítéknak, a különböző tudományterületeken más-más elvárások és módszerek alakultak ki ennek eldöntésére. Ha egy konkrét esetben nem tudjuk eldönteni, hogy most van-e bizonyíték vagy sem, akkor érdemes konzultálni olyannal, aki jobban ért az adott területhez.

Formállogika

A bizonyíték fontos dolog, de ez még nem jelenti azt, hogy a belőle levont következtetések igazak. Hogy ezt eldöntsük érdemes ismerni a formállogika alapjait. Sokszor sajnos ezek igen absztraktak és életidegenek tudnak enni, így érdemes megfordítani a kérdést, nevezetesen hogy mi NEM tartozik bele a formállogikába. Itt jönnek képbe az érvelési hibák, amikről tájékozódhatunk a neten mind magyarul, mind angolul. Itt csak felsorolásképp néhány gyakoribb érvelési hibát hozok fel egy példával (a zárójelben az angol elnevezés - ha van -, ha valaki rá akarna úgy is keresni):

  • Kinyilatkoztatás (assertion) - "Ez márpedig így van."
  • Személyeskedés, ad hominem - "Ha nem lennél ennyire korlátolt, akkor értenéd."
  • Argumentum ad ignorantiam (Argument from ignorance) - "Ez nem lehet igaz, mert eddig ilyen sosem volt."
  • Hamis dilemma (false dilemma) - "A te állításod nem igaz, tehát nekem van igazam."
  • Tekintélyre való hivatkozás (argument from authority) - "Ez igaz, mert a professzor azt mondta."
  • Hivatkozás népszerűségre (argument from popularity) - "Szinte mindenki ezt gondolja, akkor most azok mind hülyék?"
  • Hivatkozás józan észre (argument from incredulity) - "Ez nyilvánvaló."
  • Szemezgetés (cherry picking) - "X: A felmérésből egyértelműen kiderül. Y: A felmérés nem vett figyelembe egy csomó szempontot."
  • Anekdotikus bizonyíték (anecdotal evidence) - "Már más is tapasztalta, ezért igaz."

 

Rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat igényelnek

Carl Sagan tette népszerűvé a mondást, miszerint "Extraordinary claims require extraordinary evidence", azaz minél szokatlanabb egy állítás, annál körültekintőbbnek kell lenni annak bizonyításánál. Nézzük ezt egy példán keresztül.

Ha valaki azt állítja, hogy van egy kutyája, abban nincs semmi rendkívüli: az emberek tartanak kutyát, ezt több forrásból is meg tudjuk erősíteni.

Ha valaki azt mondja, hogy van egy tigrise, az már szokatlanabb. Tudjuk, hogy léteznek tigrisek, azt is tudjuk, hogy vannak, akik háziállatként tartják, viszont ettől még ez az állítás igen szokatlan. Ennek bizonyításához nem elég egy kép, itt már lehet nyugodtan követelni videót vagy személyes tapasztalatot is ahhoz, hogy az állítás igazságtartalmáról meggyőződhessünk.

Ha valaki azt állítja, hogy van egy sárkánya, az még rendkívülibb bizonyítást igényel, hiszen jelenlegi ismereteink szerint ezek a lények nem léteznek. Itt már a személyes élmény sem elegendő, komoly vizsgálat kell annak bizonyításához, hogy tényleg sárkánnyal van dolgunk.

A "rendkívüli állítás" persze több szubjektív tényezőt is tartalmaz, de általában olyan állítást kell alatta érteni, ami mellet nincs még jelentős mennyiségű és minőségű bizonyíték.

Tanács tanároknak

Egy rövid bekezdés szerintem érdemel ez a rész. Konkrétan ha a tanulmányaid során - legyen az általános- vagy középiskola - találkoztál a tudományos módszertannal, akkor érezd magad kivételes helyzetben. A legtöbb helyen még csak meg sem említik, holott mint látható nem csak a tudományos életben, hanem az élet más területein is roppant hasznos módszerről van szó. Érdemes a tanárokat meggyőzni arról, hogy egy-két óra erejéig erről jó lenne erről hallani, ugyanis ez sokat segíthet később, hogy kevesebb kamunak dőljön be az ember az élete során.

Néhány keresetlen szó az újságírókhoz

Természetesen lehet szörnyülködni vagy jókat nevetni azon, hogy sokan beveszik az álhíreket, de a tisztelt újságírók azért ne gondolják, hogy nekik ehhez semmi közük. Az itt említett módszertan sokszor sok órás utánajárást igényel még egy cikk esetén is és nem várható el egy átlagembertől, hogy minden egyes írásnak ilyen alapossággal nézzen utána. Itt jönne be a munkamegosztás, amikor is azok, akiknek ez a szakmája - újságírók - több időt és energiát fektetnek nem csak abba, hogy hitelesnek látszanak, hanem hogy azok is legyenek. Csak annyit kell tenni, hogy a fenti módszertant a szakmai elvárások részévé teszik és alkalmazzák. Ellenkező esetben nem csak az álhírek fognak terjedni, de az emberek nem fognak hinni a sajtó képviselőinek és ezt a bizalmat nagyon nehéz visszaszerezni.

A bejegyzés trackback címe:

http://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr5912051913

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2016.12.16. 18:47:18

A minőségi újságok újságírói ezt teszik is, csak épp
1. az újságíró is ember (ő is tévedhet)
2. a minőségi cikkek megírási költsége sokkal magasabb (utána kell járni)
3. a minőségi cikkek nem annyira vonzóak az átlagolvasó számára, mint a bulvár.

Most úgy őszintén, melyik cikk hangzik érdekesebbnek?
Megtalálták a hasnyálmirigyrák gyógyszerét vagy, hogy összefüggést találtak az X molekula fogyasztása és a hasnyálmirigyrák adenokarcinóma altípusának 5 éves túlélési aránya között középkorú nőknél?
Az utóbbi valószínűleg sokkal pontosabb (bár most találtam ki), de nem hangzik túl izgalmasnak. Valószínűleg sokat mondok, ha azt mondom, hogy az olvasók 1%-át érdekli.

Untermensch4 2016.12.17. 11:47:16

@Lord_Valdez: Erre a népszerűségi problémára sztem kitalálható igényes megoldás. Gondolatkísérletezzünk a hasnyálmirigyrákos példával, én elképzeltem egy szakmailag/emberileg színvonalas újságírót..:
a) a bulvár a mennyiség tehát a főcím bulvár lesz de konkrétan azért nem kell hazudni. "Megtalálták a hasnyálmirigyrák gyógyszerét?" a kérdőjel a nem igazolt állítás (hazugság) helyett figyelemfelkeltő.
a.1) apróbetűs alcím lehet "összefüggést találtak az X molekula fogyasztása és a hasnyálmirigyrák adenokarcinóma altípusának 5 éves túlélési aránya között középkorú nőknél"
b) egy-egy "rendesen bulváros" mondat után oda lehet biggyeszteni a lábjegyzeti számot ahol a cikk végén az uncsi ám pontos/szakszerű lábjegyzetet olvasva a kevésbé bulvár-olvasó visszaengedheti a szemöldökét
c) kicsiny keretes írásokban apró adagokban lehet némi tudást is csöpögtetni, akár bulvárosan ("Tudta? A rák különféle típusainak eltérő a működése, nem egyformák így ugyanaz a gyógyszer nem gyógyíthatja mindet.") szintén lábjegyzet...

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2016.12.17. 12:42:49

@Untermensch4:
Hát, most valami ilyesmivel kísérletezik az index.
Hogy mint üzletmodell működik-e, az kérdéses. Erős a gyanúm, hogy a Blikk, Bors és társai sokkal több profitot termelnek. Nem is beszélve a Szabadon ébredőkről és társairól, akiknél a hírek bekerülési költsége gyakorlatilag 0.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2016.12.17. 13:31:59

@Lord_Valdez: Pont ezért született ez az írás: attól, hogy valaminek izgalmas címe van még nem lesz igaz.

Untermensch4 2016.12.17. 20:58:54

@Lord_Valdez: Nyilván költséghatékonyabb a bulvárszemetet ömleszteni (mert annak nagy piaca van) mint gondos munkával minőséget írni (mert annak kis piaca van).
Az egyik ilyen valláskárosult blog volt az egyetlen hely ahonnan kitiltottak. "Igényesen" úgy tükörfordították az amerikai elvtársaik írásait hogy még nekem is feltűnt. A törzsgárdát nem zavarta, csak sok legyen és finom...

neoteny · http://word.blog.hu 2016.12.26. 01:40:41

Why does anyone turn to the pseudosciences for answers? The model of rational irrationality helps explain why: People have mixed cognitive motives. They want to find out the truth, but they also have pet theories that they want to be true. It is easier to tell a good story when unconstrained by the facts. Pseudoscientists are trying to make people feel better rather than tell them possibly uncomfortable truths.

So long as the price of irrationality is low for both suppliers and demanders
of pseudoscience, superstition can persist indefinitely. Pseudoscientists prosper as long as they feed clients’ emotional needs without appreciable side effects on their wealth.

econfaculty.gmu.edu/bcaplan/pdfs/rationalignorancevs.pdf

kristophoros83 2017.01.03. 23:26:47

@neoteny: Azt hiszem Tocqueville is mondott valami hasonlót... Amúgy sziasztok, új vagyok a itt, de visszatérő vendég leszek.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2017.01.04. 10:42:54

@kristophoros83: "Amúgy sziasztok, új vagyok a itt, de visszatérő vendég leszek."

Köszönjük és légy üdvözölve.