Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

  • Lord_Valdez: @IdomitottFoka: lehet, hogy a nekünk alatt a Fideszt értette. (2024.03.27. 20:19) Tanfolyamot Janinak
  • Lord_Valdez: @Gungnir: Érdekes, megérzésem szerint ez lehetett az eredetije annak, amit a bankár felhasznált. ... (2024.03.14. 07:30) A Google ideológiája
  • Lord_Valdez: www.quora.com/What-is-preventing-the-Ukraine-US-from-accepting-the-Kissinger-Peace-Plan-where-the-... (2024.03.02. 12:02) Mi is a tét?
  • Lord_Valdez: @gigabursch: Ez egy erősen vitatott kérdés. A két leggyakoribb indok az szokott lenni: 1. nem fen... (2023.08.11. 07:20) Elefánt a szobában
  • Tesz vesz IV: @grundigg: miért nem mondod neki hogy nézze az rtl klib híradóját is, pár családban segített, nézh... (2023.07.22. 14:37) A genderőrület új fejezete

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (17) alkotmány (13) alkotmánybíróság (2) állam (65) áltudomány (7) any rand (2) baloldal (19) bastiat (1) belpolitika (33) bevándorlás (5) bürokrácia (4) cigányság (5) co2 (3) család (5) demografia (4) demokrácia (6) diktatúra (13) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (4) erkölcs (20) etika (13) eu (7) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (33) filozófia (21) fizika (1) friedman (3) fülke (2) gazdaság (83) gender (3) globális (9) heinlein (1) hiány (1) honvédelem (3) imf (4) index (1) individualizmus (9) indulatposzt (5) infláció (4) intro (1) iszlám (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (2) jog (12) jogállam (25) kalkulációs probléma (2) kdnp (2) kedvezmények (17) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteo (12) konteó (3) konzervatizmus (1) korrupció (14) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (3) libertarianizmus (7) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (59) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mesterséges intelligencia (1) mezogazdasag (9) migráció (7) moma (1) morgás (27) MSZP (5) mta (2) multikulti (3) nemiség (3) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (11) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (4) pénz (3) piac (42) polgár (4) politikai korrektség (6) populizmus (26) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (11) prostitúció (1) protekcionizmus (5) reform (19) rothbard (4) Soros (1) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (2) szdsz (6) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (18) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (5) társadalmi igazságosság (4) társadalom (41) tiltás (7) történelem (8) tudomány (7) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (2) választás (12) vallás (5) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (3) Címkefelhő

A suszter és az ő kapitalista manói

2015.11.19. 00:41 | stoic79 | 32 komment

Címkék: gazdaság piac társadalom szabadság példabeszéd neoliberalizmus középosztály

Jeffrey Tucker szép példabeszéde, amit egy Grimm mese inspirált. Fordítás következik, eredeti itt.

A Grimm testvérek tündérmeséi többek között azért is varázslatosak - sokkal inkább mint az őket megelőző folklór - mert egy olyan világgal foglalkoznak, ami ismerős számunkra. Egy világgal, ami épp akkor, a korai 19. században kezdett kialakulni, amikor ezeket a meséket először nyomtatták ki és terjesztették. Olyan emberekkel, jelenségekkel és eseményekkel foglalkoznak, amik elsősorban a ma középosztálynak vagy polgárságnak nevezett társadalmi rétegre voltak hatással.

Ez az a világ, ami a Grimm testvérek által leírt mesék hátterét adja.

Jó példa erre az a rövid történet, aminek címe: "A suszter manói." Egy cipész és a felesége keményen dolgoztak mesterségükben, és mindennap cipőket készítettek.De a bőr drága volt, és nem számított, hogy mennyire keményen dolgoztak, a vállalkozásuk veszteséges maradt. Adtak el ugyan cipőket, de nem tudtak elég gyorsan sokat készíteni. Az idő elteltével nem egyre gazdagabbak, hanem egyre szegényebbek lettek.

Egy este a suszter kint hagyta az asztalon az előkészített bőrt és elment aludni. Másnap reggel egy csodálatos pár cipő várta abból a bőrből, amit az asztalon hagyott. Az elkészítése hibátlan volt. És a legtökéletesebb stílusban készültek. Szép árat tudott kérni értük attól a vevőtől, akit ezek a cipők nagyon lenyűgöztek. Ez az eseménysorozat megismétlődött másnap, majd az utána következő nap is. Néhány hónappal később a suszter és felesége anyagilag stabil és a felemelkedő középosztály tagja lett. Az anyagi aggodalmaiknak vége lett, boldogok és nyugodtak voltak.

Ekkor a suszter így szólt a feleségéhez: "Fönt kéne maradnom ma este, így esetleg kideríthetem, hogy ki jön ide és csinálja meg a munkámat helyettem." A felesége egyetértett és mindketten fennmaradtak megnézni, hogy mi is történik éjjel.

Meg kell hagyni, az események ilyen fordulata igencsak meglep. Úgy gondolná az ember, hogy a kíváncsiságuk jóval korábban arra készteti őket, hogy kivizsgálják az eseményeket. Miért nem maradtak fent miután a bőrből már másodjára vagy harmadjára is cipő lett? Miért vártak ilyen sokáig, hogy gyarapodásuk okát felderítsék?
Mindenesetre fennmaradtak és látták, hogy két meztelen manó dolgozik a bőrön és készítenek belőle remek cipőket. A feleség figyelmesen eldöntötte, hogy visszaadja a szívességet és készített nekik kicsike kis ruhákat. Amikor a manók megtalálták azokat, felvették őket és nagy boldogságban távoztak. Soha nem tértek vissza, de a
történet biztosít minket arról, hogy ez nem gond, hiszen a suszter üzlete már nyereséges volt. A cipész és felesége hosszú és sikeres életet éltek ezek után.

Szegénységből gazdagságba

Ebben a történetben az akkori kereskedelmi társadalomban élő középosztály sikertörténetének archetípusát ismerhetjük meg. A pár útja a szegénységből gazdagságba rövid idő alatt történt meg. Ez nem azért történt meg, mert a király szívességet tett nekik vagy aranyat találtak, azért meg végképp nem, mert loptak vagy raboltak volna. Sokkal inkább a munka és kereskedés, valamint az éj leple alatt megjelenő ismeretlen segítők voltak sikereik oka - utóbbiak kegyeit sosem keresve, de mélyen tisztelve.

Alkalmazzuk ezt a történetet jelen időnkre. Mindannyian a szegény suszter helyzetében vagyunk, akiket jótevők segítenek. A természetben a túlélésért küzdenénk, mint ahogy a teljes emberiség tette ezt egészen a középkorig, amikor is az általunk ismert kapitalizmus első szikrái megjelentek a látóhatáron. Az ezután jövő több száz év során, és különösen a 19. században az élet megváltozott. A természetes állapot megszűnt, a világ pedig az emberek jólétének szolgálatába lett állítva.

Ezt William Bernstein így foglalta össze: "I.sz. 100-tól kezdve az emberek jólétében változás történt, de ez olyan lassú és bizonytalan volt, hogy az átlagember 25 éves átlagéletkora alatt nem volt megfigyelhető. Aztán nem sokkal 1820 után a jólét egyre jobban növekedett; minden egyes generációban a gyerek élete sokkal kényelmesebb, informáltabb és kiszámíthatóbb lett, mint az szüleié volt."

Egy folyamatosan prosperáló világba születtünk, amit nem a mi generációnk hozott létre. Lehetőségünk van idősebb kort megélni, ami teljesen új a történelemben és amit csak úgy 1950 óta várhatunk el. A népesség számának változása is hűen mutatja ezt a drasztikus változást. Nagyjából 250 millió ember élt a Földön 2000 évvel ezelőtt, és 1800 körül érte el az egy milliárdos határt. 120 évvel később ez a szám megduplázódott. 1960-ra három milliárd ember élt bolygónkon, ma pedig ez a szám 7 milliárd. Ezt egy ábrán szemléltetve a világ stagnált a feljegyzett történelmi idők kezdetétől az ipari forradalomig, amikor az általunk ismert életet először megtapasztalhatta az emberiség.

Ha mindannyian a történet suszterei vagyunk, a prosperáló világunk - a világ, ami az okos-telefont, egészségügyet, az autók számára fontos üzemanyagot, valamint a bárkit egy gombnyomással videón keresztül elérhető rendszert produkálta - jelképezi a manókat, akik eljönnek éjjel, hogy az általunk készített bőrt eladható termékké varázsolják. A legtöbbünk nem tett semmi olyat, ami ezt a csodálatos világot lehetővé tette. Születésünkkor felkeltünk és egy gyönyörű pár kész cipőt találtunk, amit nekünk készítettek.

Korábban azt írtam, hogy furcsának találtam, a suszter és felesége miért várt olyan olyan sokáig, hogy kiderítse, ki vagy mi változtatta a kint hagyott bőrt cipőkké. Hogyan várhattak hónapokat anélkül, hogy kíváncsiak lettek volna, mi az oka meggazdagodásuknak? Hogyan tekinthettek a boltjukban történő varázslatra, mint hasznos, de normálisnak mondható eseményre, aminek csak jóval később jártak utána?

Azonban pontosan így viselkedik manapság mindenki. Rengeteg kincs vesz körül minket ebben az ember építette világban, amihez még hasonló sem volt az emberiség történetének 99%-ban. És milyen kevés ember próbálja felderíteni az okokat! Sokan ezt készpénznek veszik.

Használjuk a technológiát, a világ minden tájáról származó ételt be tudunk szerezni az otthonunktól néhány sarokra, fel tudunk ülni repülőkre, amik a bolygó bármely pontjára eljuttatnak minket, pillanatok alatt kommunikálhatunk bárkivel és a várható élettartamunk 80 vagy afölött van, és ennek ellenére hihetetlen módon közömbösek és közönyösek vagyunk azon erők természete iránt, amik a kegyetlen természetet ilyen földi paradicsommá változtatták.

A piacok varázsa iránti ellenszenv

Valójában a helyzet rosszabb ennél. Sokan nyíltan ellenségesek azon intézményekkel és gondolatokkal szemben, amik lehetővé tették ezt a bőséget. Mind láttuk azokat a tüntetéseket a tévében, ahol fiatalok iPhone-nal a kezükben mérgesen rázzák az öklüket a kereskedelem, kapitalizmus és tőkefelhalmozás felé és pont olyan szabályozásokat, kisajátításokat és erőszakot követelnek, amik garantáltan visszahozza a múltból a kasztokat, a szegénységet és a rövidebb élettartamot. Azt tervezik, hogy megölik a manókat.

A mesében csak két manó van. A valóságban a tudósok arra jutottak, hogy valójában hat van, a nevük pedig ...

Az első a magántulajdon, ami nélkül nincs befolyásunk a körülöttünk lévő világra. Nem lenne rá szükség, ha mindenből korlátlan készleteink lennének, de a dolgok szűkössége miatt a kizárólagos tulajdon az első feltétele világunk fejlődésének. A kollektív tulajdon értelmetlen a dolgok szűkösségének figyelmen kívül hagyása miatt.

A második a kereskedés. Amíg önkéntes, minden csere kölcsönös előnyök miatt jön létre. A kereskedelem egy lépéssel több az ajándékozásnál, ugyanis mindkét fél jobban jár azzal, hogy valami újra tett szert. A csere az, ami lehetővé teszi a cserearányok, a pénz alapú gazdaság, és ennek következményeként a nyereség és veszteség számításában fontos mérleg létrejöttét, ami a gazdasági racionalitás alapja.

A harmadik a munkamegosztás, ami lehetővé tesz mindenki számára előnyös együttműködések létrejöttét, ezzel kölcsönösen gazdagabbá téve mindenkit. Ez több, mint a feladatok egyszerű felosztása. Ez lényegében mindenkinek a társadalom építésébe történő integrációja. Még a minden tehetséggel és képességgel megáldott egyén is nyer azzal, ha együttműködik a kevésbé képzettel. Ennek a ténynek a felfedezése az igazi felvilágosodás kezdete. Ez teszi lehetővé a háború felváltását kereskedelemre és a kizsákmányolás felváltását együttműködésre.

A negyedik a kockázatot vállaló vállalkozások, amik bátran felrántják a bizonytalanság leplét az előlünk rejtőző jövőről és egy lépést tesznek feléje, hogy minden lehetséges fejlődés részesei legyünk. A jövővel kapcsolatos bizonytalanság az a valóság, ami a teljes emberiség kezét megköti; a vállalkozó az, aki ettől nem fél, hanem lehetőséget lát mások életének jobbá tételére, hogy profitot realizáljon.

Az ötödik a tőkefelhalmozás, azon termékek felhalmozása, amiket nem fogyasztásra, hanem más termékek előállítására használunk. A tőke az, ami lehetővé teszi az F. A. Hayek által csak "kiterjesztett rendnek" nevezett jelenséget, ami az idő múlásával az életünket stabilizálja. A tőke teszi lehetővé a tervezést, nagyobb mennyiségű dolgozó felvételét, azt, hogy a befektetők egy szebb jövőt tervezhessenek és építsenek. 

A hatodik manó nem egy intézmény, hanem egy hozzáállás. Ez a jobb élet utáni vágy és az a hit, hogy ez megvalósítható a megfelelő útra lépve. A fejlődésben való hit. Ha ezt elveszítjük, mindent elveszítünk. Még ha az összes korábbi feltétel a helyén van, az intellektuális és spirituális vágy nélkül, hogy a természetes állapottól eltávolodjunk csak egyre mélyebb szakadékba kerülünk. Ez a hozzáállás az, ami a nyugati civilizáció hozzáállását alapvetően meghatározza, és ami mára az egész világon elterjedt.

Ez a hat manó együtt alkotja azt a csapatot, amit kapitalizmusnak neveznek. Ha nem tetszik ez a név, akkor hívhatjuk máshogy is: szabad piac, szabad kereskedelem, szabad társadalom, liberalizmus vagy kitalálhatsz más nevet is. Ami fontos az nem nem a csapat neve, hanem azok az alkotórészek, amik ezt a csapatot alkotják.

A közgazdaságtan felel meg annak, amikor a cipőkészítő pár fennmaradt éjszaka, hogy kiderítsék jó szerencséjük okozóit. Felfedezték ezeket a manókat és kiderült, hogy nincs rajtuk ruha. Úgy döntöttek, hogy készítenek nekik ruhákat a szolgálatukért cserébe. Nekünk is ruhát kell adni azoknak az intézményeknek, amik széppé tették világunkat annak érdekében, hogy az elemektől és az ellenségeiktől megóvjuk őket. És az éjszakában történő távozásuk után sem szabad elfelejtenünk, hogy mit tettek értünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr908090298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman főszerkesztőhelyettes · http://bircahang.org 2015.11.19. 05:39:15

Aztán jön az EU és betltja a cipészetet Manóföldön, mert ellenkezik VIP-ország szabályaival. Majd a NATO lemombáz mindenkit, aki nem fogad szót. S továbbra is minden pénz VIP-országba áramlik Manóföldről.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.11.19. 07:01:11

@maxval bircaman főszerkesztőhelyettes:
És mondd csak ez a szabad piac, vagy annak a hiánya?

Történetesen, pont neked szólt a példabeszéd, meg mindenkinek, aki szereti a cipőket, de utálja a manókat.

Renee Le Renard · http://senkisehivta.blogspot.hu/ 2015.11.19. 14:29:41

@Lord_Valdez: A hetedik manó az értelem, ami által képesek vagyunk belátni a többi hat manó szükségességét. Ez az, amivel a maxval félék nem rendelkeznek.

Prof. Phil Grimm 2015.11.20. 06:34:57

Wait - arról nincs szó, hogy mi történt azután, hogyan tartották fenn (ha egyáltalán) a megnövekedett életszínvonalukat a veszteséges vállalkozásból. Könnyű a happy end-et a történet közepén leírni és általános is a mesékre: pl. a sok kaland összeházasodtak és vége (nehogy a későbbi nehézségekről is szólni kelljen).
Persze gondolhatjuk, hogy már elég gazdagok voltak és ez nem gond, a tőkéjük felélésével megvoltak, gyerekekről nem volt szó, fenntarthatóságról abban az időben nem beszéltek.

Két megjegyzés:
1. A példamese szép, de az "A valóságban a tudósok arra jutottak" rész nem tűnik megalapozottnak. Akármit és annak ellenkezőjét is be lehetne helyettesíteni ide.

2. Könnyen értelmezhető _árnyalatnyilag_ másképp is: a valóságban nem gazdagodhatsz meg mások munkája nélkül (manók!) és nem fizetheted meg a munkájuk tényleges ellenértékét (ruhák!) mert nem lesz érdekükben dolgozni. Vagyis a kapitalizmus logikája a kizsákmányolás, anélkül nem működik, csak így működik. Milyen érdekes - ez az értelmezés is(?) pontosan leírja azt a valóságot, ami a Grimm fivérek munkásságának időszakára volt jellemző.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.11.20. 07:09:37

@Prof. Phil Grimm:
Miért ne gazdagodhatnál meg mások munkája nélkül? Talán tilos készítened egy zseniális festményt? Feltalálni a csalánsüttyeztő gépet?

Mi a munka "tényleges" értéke? Amikor te felbérelsz egy iparost, akkor mit fizetsz neki?

Prof. Phil Grimm 2015.11.20. 08:09:18

@Lord_Valdez:
Azzal kezdtem, hogy: "Könnyen értelmezhető _árnyalatnyilag_ másképp is". A történet. Amiről a blogposzt szól ("Alkalmazzuk ezt a történetet jelen időnkre").
A mese szerint mások segítsége nélkül nem ment - ha általánosítunk: szükség van a manókra. Vagy nem általánosítható, de akkor az egész blogposzt értelmét veszti, hiszen egyedi esetről van szó.

szemet 2015.11.20. 10:51:52

@Prof. Phil Grimm: "de az "A valóságban a tudósok arra jutottak" rész nem tűnik megalapozottnak"

Tökéletesen egyetértek. Forrásmegjelölés nélküli kinyilatkoztatás, Argumentum ad verecundiam, nincs megadva egyetlenegy alternatíva sem (amit megcáfolna), és amit előad azt sem igazolja.

Ettől még lehet igaz, na de mégis kit győz meg vele - ilyen módon előadva?

Szerintem pl. szerkezetileg pontosan ugyanígy nézne ki mondjuk egy asztrológiai elemzés, ha felbérelnék egyet, hogy mondja meg mi az oka hogy itt tartunk ahol:

"a tudós ősi bölcsek megállapították, hogy a jelenlegi jólétet 7 "manó" okozza:
Első a Mars és a Vénusz együttállása ami bevonzza a pénzt a családokba,
stb stb..."

Közben szerintem eléggé látványos, hogy a közgazdaságtan még mindig erősen küzd, hogy a történeti-deskriptív jellegből kitörve hiteles és általános érvényű (akár előrejelzésre is képes) ok-okozati összefüggéseket tárjon fel... És tényleg minden elmélet és annak ellentéte mellet vannak erősen érvelő csoportok, akik valamiért nemigazán jutnak konszenzusra.

"Sokan nyíltan ellenségesek azon intézményekkel és gondolatokkal szemben, amik lehetővé tették ezt a bőséget. "

Itt sincs indoklás a konzervativizmus mellett. (Persze ugyanaz: attól még lehet helyes, de kit győz így meg? Kinyilatkoztatás persze van: minden más "garantáltan" visszahozza a nyomort.)

A konzervativizmus önmagában nem érv:

ugye "ami lehetővé tette", nem feltétlenül esik egybe azzal "ami fenntarthatja", vagy "ami fejlesztheti". A konzervateizmus nem automatikus igazság, éppúgy indoklást kívánna mint a radikalizmus.

Szóval az igazságától függetlenül (ami mellett nemigazán érvel hanem kinyilatkoztat), stílusában, érvelésében nulla.

És ha igaza van, az csak annál rosszabb - mert akkor az igazságot hitelteleníti - mondjuk mint mikor pusztán kikinyilatkoztatásként tanítják egyes gyerekeknek a tudományt, és később fogalmuk se lehet, hogy egy másik, épp ellentétes kinyilatkoztatás miért is lenne gyengébb vagy hamis.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2015.11.20. 11:25:09

@Prof. Phil Grimm: @szemet: Ez egy példabeszéd, nem pedig tudományos disszertáció, ergo nem várható el, hogy minden állítást precíz bizonyítási eljárással igazolja. És amúgy minden példabeszéd tulajdonsága, hogy többféleképpen is lehet értelmezni.

szemet 2015.11.20. 13:22:05

@stoic79:
Hát igen de ugye szinte minden modern politikai, társadalomszervezési, gazdasági ideológia próbál azzal kampányolni a propaganda szövegeiben, hogy egyértelmű tudományos igazoltsággal bírnak:

történészek biztos könnyedén elő tudnak ásni hasonló pamfleteket amelyek alapján "a valóságban a tudósok arra jutottak", hogy a marxizmus vagy épp a náci szociáldarwinizmus az üdvözítő társadalomszervezési elv, szóval akkor erről ennyit

Untermensch4 2015.11.20. 18:19:12

A "kizsákmányolós" értelmezésnek egy másik változata:
Bár ment a szekér, a suszter elemezte a termelést és megállapította hogy a jelentős hozzáadott-érték a pucér manóktól származik. A manók prémiumot kaptak (addig altruizmusból vagy önkifejezésként is dolgozhattak, nem beszélt velük senki). Manók nélkülivé válva a suszter előre be tudta kalkulálni mekkora visszaesésre számíthat. Ekkor vagy eladta az üzletet vkinek aki csak a fejlődő céget látta vagy a történetből kimaradt hogy ellesett némi "know-how"-t a manóktól és a továbbiakban már maga is tudott jobb cipőket csinálni. Ez utóbbi esetben a manók leszármazottai által indított kártérítési perre kíváncsi lennék... :)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.11.21. 09:09:16

@Prof. Phil Grimm:
És utána le van írva, hogy azok a manók nem személyek, hanem a magántulajdon, a kereskedelem stb.

Laikus Érdeklődő 2015.11.30. 11:48:09

Kimaradt a lényeg, hogy miért maradt nyereséges az üzlet a kis meztelen (rabszolga) manók távozása után:

Miután a helyi manók már nem voltak hajlandók egy kicsike ruhácskáért dolgozni, a suszter elhatározta, hogy manóországba (Kína) telepíti a termelést. Az ázsiai manók annyira sokan voltak és annyira olcsón dolgoztak, hogy a munkamegosztás-párti suszter az olcsó tömeggyártású egyencipőivel letarolhatta az otthoni piacot, csődbe juttatva ezzel a kevésbé hatékonyan (gátlástalanul) dolgoztató konkurenciát.
A hazai gyártás megszüntetése után az erős suszter az otthoni kiskereskedelmet vette célba. A fizetőképes hazai piac uralásának érdekében az együttműködő suszter összefogott néhány másik hasonlóan szabadpiac-párti elvtársával (eldobható kenyérpirítógyártók és szójamájkrém-termelők szövetsége) és hatalmas hiperszupergiga bevásárlóközpontok építésébe kezdett ahol még költséghatékonyabban áraszthatták el a piacot olcsó tömegtermékekkel - a fogyaszók legnagyobb örömére.
A szebb jövő-párti suszter és barátai az üzletmodell működőképességének megőrzése érdekében létrehozták a Kereskedelmi Világszövetséget, mely szervezet garantálja a a globális kereskedelem vámmentességét és az adóoptimalizálás lehetőségét...

Untermensch4 2015.12.08. 00:45:12

@Laikus Érdeklődő: Pont témába vágó: egy igazi cipésszel beszélgettem egyszer aki egy igazi cipőgyárban is dolgozott korábban, most meg egy kis cipőboltja van ahol a manóországbeli mellett árul hazait is és bárkinek elmagyarázza a szakmai különbséget. És bár a vásárlók elméletileg képesek minden lényeges információ birtokában racionális döntést hozni, a gyakorlatban inkább többet utaznak hogy amegagigaszuperben ugyanannyiért megvegyék végül a manóországban gyártott lábbelit. Pedig nem kötelező nekik elmenni a megagigaszuperbe, csak aljas módon olcsóbban akarnak többet. Vagy lehetőleg ingyen, mindent. Ez utóbbiról a vallási elmebetegeket leszámítva a többség belátja hogy illúzió de "legtöbbet és legolcsóbban" maximalizmusa sokaknak nehéz csapda.

Laikus Érdeklődő 2015.12.13. 16:28:02

@Untermensch4: Én is leírtam, hogy mindez a fogyasztók legnagyobb örömére történik, de nem az érdekében.

A manóországbeli termékek árelőnye 3 dologra vezethető vissza:
1. Tömegtermelés (lehetőleg egy a munkajogot, munkavédelmet és a környezetvédelmi szempontokat rugalmasan kezelő országban) - Ez néhány zöldhumanistát leszámítva nem érdekli az átlagfogyasztót. (ha elég távol lakik manóországtól)
2. Gyengébb minőség - Ez sem érdekli az átlagfogyasztót addig, amíg egy jó minőségű cipő áráért három kinait koptathat (fogyaszthat) el, hisz' 3x1/3 az több mint 1, legalábbis cipőben. Fenntarthatósági szempontból viszont nagyon is aggályos ez az üzletmodell, de ez már nem az átlagfogyasztó gondja. (hanem az unokáié)
3. Adóoptimalizálás - Mondhatjuk, hogy a globális gazdaságban az eloptimalizált adó a globális egyenlőtlenségek felszámolására, a világbéke fenntartására és a Szép Új Világ építésére fordítódik, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez nem így van. Sőt ellenkezőleg.

A hazai (egy gazdasági közösségen belüli) termékek esetében a termeléshez és az értékesítéshez kapcsolódó adó és járulékok (elméletileg) annak a közösségnek a javát szolgálják, ahol a fogyasztó él. Az átlagfogyasztó minden egyes manócipő megvásárlásával egy darabka meg nem épült járdát és kórházi lélegeztetőgépet is elvesz magától, nem beszélve arról, hogy a szomszédja munkahelyéből is elvesz egy darabot akit majd az ő pénzéből kell valahogy el- vagy kordában tartani.
(Új ötlet az eloptimalizált/globalizált pénz fogyasztói oldalra történő visszaosztására a feltétel nélküli alapjövedelem. Majd meglátttyuk Finnországban...)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.12.13. 20:40:51

@Laikus Érdeklődő:
"Az átlagfogyasztó minden egyes manócipő megvásárlásával egy darabka meg nem épült járdát és kórházi lélegeztetőgépet is elvesz magától, nem beszélve arról, hogy a szomszédja munkahelyéből is elvesz egy darabot akit majd az ő pénzéből kell valahogy el- vagy kordában tartani."
Az igazság ennek az ellenkezője. Ahányszor a drágább terméket vásárolod, annyiszor valami más fogyasztásától veszed el az erőforrásokat. Ha te 50 ezret fizetsz a Józsi által készített cipőért, ahelyett, hogy megvennéd a kínai gyárban készültet 5 ezerért, akkor 45 ezer forintnyi fogyasztást vontál el mondjuk Béla paprikáitól. Valójában mindenki jobban jár, ha azt gyárt, amit hatékonyan tud gyártani. Ha Józsi nem tud hatékonyan cipőt gyártani, de csinálja, akkor ő a saját erőforrásait pocsékolja. Ha te ezt támogatod, akkor te meg a sajátodét.
Ezért van az, hogy az országok törekednek a vámok lebontására, hogy minél jobban kihasználhassák a magas hatékonyságból származó előnyöket.

Laikus Érdeklődő 2015.12.14. 11:58:53

A 10+ szeres árkülönbség már más kategória, én a gyengébb minőségből adódó 3-4x árkülönbségről beszéltem. Abban az esetben ha a 4x drágább hazai cipő 3x tartósabb mint a kínai, akkor szerintem nincs igazad.
Az un. hatékony termelés általában nagyon sok kárt is okoz. (lásd 1.,3. pont)

Járdát miből fogunk építeni? Miből veszünk lélegeztetőgépet a kórházba?
Tudom, magánutak, piaci alapon működő egészségügy meg rendőrség... Szerintem ez a kommunizmus inverze, veszélyes szélsőség.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.12.14. 21:14:27

@Laikus Érdeklődő:
Történetesen a hatékony termelés magasabb adóbevételeket is eredményez, tehát ez nem egy létező probléma. Nézd meg a magasan gépesített országok egy adózóra jutó adóbefizetését a harmadik világ adózóihoz képest.

Untermensch4 2015.12.15. 16:57:21

@Lord_Valdez: Sztem ha Józsi nem munkanélküli akkor a cipő árából ő is vehet Bélától paprikát. A törekvés a vámok lebontására szépen hangzik de pl itt magyarisztánban egy ideje már nyíltan "a vám helyett bevezetett regisztrációs adó" kifejezést hallottam kiesni illetékeselvtárs száján.

Untermensch4 2015.12.15. 16:59:17

@Laikus Érdeklődő: A finnek miből akarják finanszírozni az alapjövedelmet? Biztos ismered az idézetet: "A szocializmussal az a baj hogy előbb-utóbb elfogy a mások pénze."

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.12.15. 19:23:57

@Untermensch4:
Csakhogy nem mindegy, hogy Józsi attól nem munkanélküli, hogy van olyan képessége, amit el tud adni, vagy attól, hogy kényszerítesz másokat, hogy adják neki a pénzét.
Ebből az első esetben mindenki jól jár, a másodikban csak Józsi, de az rosszul, akitől elvetted a pénzt hozzá. Plusz Józsit nem arra ösztönzöd, hogy igyekezzen jobban, vagy csináljon valami mást, amihez jobban ért, hanem arra, hogy lobbizzon jobban a versenytársak távol tartásáért.
Józsi meg amúgy se kell, hogy munkanélküli legyen. Az egy tévedés, hogy egy ember csak egyetlenféle munkát képes végezni.

A regisztrációs adó valóban egy bújtatott vám.

Untermensch4 2015.12.16. 11:34:40

@Lord_Valdez: Hol volt szó kényszerítésről? Azt írtam hogy ha Te megveszi Józsitól a cipőt 50ezerért akkor Te helyett Józsi is megveheti Béla paprikáját. Szó sem volt szabályozásról ami tiltaná hogy Feri is elkezdjen cipőket készíteni, onnantól pedig működésbe lépnek a piaci folyamatok.
Egyébként ahogy elhangzott, kevés jobban a környezetvédelem mint az olcsó fogyasztás, ha nem így lenne akkor védővámok helyett a politikusok a szállítást akarnák adóztatni elsősorban mint környezetszennyezési forrást.
A hatékonyság kapcsán eszembe jutott egy termék(kör), bizonyos elektromos és normál kerékpárok. Minden alkatrészt manóországban és déli szomszédjában gyártanak, mutyisztánban pedig összeszerelik, ráragasztják a "made in eu" matricát és ny.eu-ban eladják. A cipőhöz hasonlóan ha nem speciális felhasználásra veszi vki, érdemesebb lenne töredékáron gyakrabban venni a manóországbeli gyártmányt (aminek az alkatrészei akár ugyanott készülnek de márkanév nélkül) de a marketing csodákra képes.

Untermensch4 2015.12.16. 11:35:58

@Untermensch4: kevés jobban = keveseket érdekel jobban

Laikus Érdeklődő 2015.12.16. 13:36:02

@Lord_Valdez: A hatékony termelés kérokat is okoz. Környezeti és társadalmi károkat. A magasan gépesített Finnországban is (részben) azért próbálkoznak a feltétel nélküli alapjövedelemmel, mert a hatékonyságnövelés miatt túl sok a munkanélküli.

+ a hatékony termeléshez: Hollywood a világ leghatékonyabb filgyártója, hiszen még ma is ottani nagy stúdiók termelik a legtöbb profitot. Annyira hatékonyan termelnek, hogy a termékeiket már régen nem lehet filmnek nevezni. A színészeket is lassan leváltja a CGI a hatékonyság jegyében.

Laikus Érdeklődő 2015.12.16. 13:37:39

@Untermensch4: Én azt olvastam, hogy hitelből. Azért írtam, hogy maj' meglátttyuk.

Laikus Érdeklődő 2015.12.16. 13:45:01

@Lord_Valdez: Azzal, hogy az EU-n kívüli termékekekre vámot vetünk ki még nem KÉNYSZERÍTJÜK a külföldi termelőtt arra, hogy nekünk adja a pénzét. Ha nem éri meg neki, szabadon eladhatja máshová.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.12.16. 22:06:16

@Untermensch4:
Ott van a kényszerítés, hogy ha megpróbálod Józsi munkáját megtartani azzal, hogy az én választási lehetőségeimet korlátozod.
Onnantól kezdve, hogy Feri is beszáll, Józsi munkahelye ugyanúgy veszélybe kerül, mert Feri lehet, hogy kiszorítja.

A szállítási adó és a védővám igazából egy kutya. A kereskedelem hatékonyságának rontásával akarod elfedni az egyik termelő rossz hatékonyságát.

@Laikus Érdeklődő:
A környezeti károkat nem a termelés hatékonysága okozza. Hovatovább a kevésbé fejlett technológiák rendszerint még szennyezőbbek is.
A munkanélküliséget a gépesítés rovására írni tévedés. Az ok a magas munkaerőköltség és nem megfelelő képesítés. A fejlett gazdaságoknak hatalmas munkaerő igényük van továbbra is. Sőt, a németek pont azért örülnek a migrációs hullámnak, mert hatalmas munkaerőhiányuk van.

A döntést mindig a vevő hozza. Ha a nézők jobban szeretik a CGI-t, akkor ez természetes, sőt kívánatos.

Nem a külföldi termelőt kényszeríted, hanem a belföldi fogyasztót. Őt károsítod meg vele, illetve minden olyan belföldi termelőt és szolgáltatót, aki nem a védővámmal érintett területen dolgozik.

Untermensch4 2015.12.17. 00:54:20

@Lord_Valdez: Amikor kezdtük még nem is kerültek szóba a vámok. Azt mondtad hogy ha a Te nevű illető megveszi Józsitól az 50eFt-os cipőt akkor nem tud Bélától paprikát venni abból a pénzből. Erre válaszoltam hogy Józsi meg tud paprikát venni, Béla neki is eladhatja, a pénz nem tűnik el, ugyanúgy egy embernél lesz aki vehet paprikát. Ebben hol a kényszerítés?
Később meg miért probléma ha Feri is megpróbál cipőt készíteni? A döntést a vevő hozza hogy melyiküktől vesz.
A manóországban hatékonyan és jó minőségben legyártott alkatrészeket miért nem ugyanott szerelik össze, ugyanolyan hatékonyan és jó minőségben? Mert a vevők rasszisták (viccelek) és az EU-n belüli gyártást magasabb minőségűnek gondolják ezért magasabb árat hajlandóak fizetni érte. Az alkatrész ugyanaz, a bet.munkás drágább és kevésbé hangyaszorgalmú, az összeszerelés gépesítettsége ugyanaz. Az a marketing ami ezt el tudja adni, védővám nélkül kivégezhetné a manóországbeli alkatrészeket is. A vevők ugyanúgy nem lennének a racionális döntéshez szükséges összes információ birtokában.

Untermensch4 2015.12.17. 01:00:15

@Laikus Érdeklődő: És miből fizetnék a hitelt?
A hatékonysággal nem arányos a környezetszennyezés. Ha legyártott darabszámra nézed a szennyezést akkor sztem soha. De ha mondasz olyan terméket ahol igen akkor érdekelne.
A CGI olcsóvá válásával hasonló "demokratizálódási hullám" öntheti el az egészestés filmek világát mint az olcsó (telefonba szült)kézikamerák révén a doku-burleszkekét.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.12.17. 21:27:00

@Untermensch4:
Nagyon szép, de van vele pár baj.
Az egyik, hogy én rosszul járok vele és kevéssé vigasztal, hogy Józsi meg jól jár.
A másik, hogy Józsi kevesebb paprikát tud venni, mint én tudnék, mert pont azért adja ennyire drágán, mert kevéssé termelékeny, tehát kevés profitja van rajta.
A harmadik, hogy ha nem cipőt próbálna gyártani, hanem valamit, amit tényleg jól tud gyártani, akkor ő is jobban járna, meg én is, sőt még Béla is.

Nem probléma, ha Feri is gyárt, csak lenyomja Józsi profitját és potenciálisan kiejti a piacról, tehát, ha az a motivációd, hogy Józsinak legyen munkája, akkor kénytelen vagy kizárni mindenkit, aki jobb, mint ő.

"A manóországban hatékonyan és jó minőségben legyártott alkatrészeket miért nem ugyanott szerelik össze, ugyanolyan hatékonyan és jó minőségben?"
Túl általános a kérdés. Vannak generikus alkatrészek, amiket nyilvánvalóan nem egy vevő számára gyártanak, hanem rengeteg. Pl. M3-as metrikus csavart boldog-boldogtalan használ és csavargyárnak gőze nincs arról, hogy mibe is lesz beleszerelve. Ezeknél triviális, hogy nem ugyanott szerelik össze.
Míg vannak termékspecifikus alkatrészek, ezeknél nem. De igazából ez is kicsit szélsőség, mert minden normális gyártó igyekszik minél kevesebb fajta alkatrészt használni, tehát még a saját termékei között is, ha lehet ugyanazokat.
A másik aspektus, hogy nem ugyanaz az alkatrész gyártástechnológiája és a kész terméké. Tehát itt is létezik specializáció, vannak akik az alkatrészgyártásra specializálódnak, míg vannak akik az összeszerelésre.

Amire te gondolsz az a felhasználói érték. Ezen a ponton hívnám fel a figyelmed arra, hogy a termék értékének van egy nehezen megfogható komponense: a reputáció. És most nem csak a magas presztízsre gondolok, mint egy Rolls-Royce, hanem arra is, hogy egy made in germany esetében jobban bízhatsz abban, hogy az jó, mint egy made in PRC esetében.

A védővámos kitételt nem értem.

Untermensch4 2015.12.18. 14:14:34

@Lord_Valdez: A vámos ötletelés mellékszál, csak elvonta a figyelmünket az alapkérdésről. Józsi munkájáról beszélsz én meg a pénzről. Az 50e lehet hogy részben tovatűnik Józsi beszállítói felé (ha pl a cipőtalp anyagát Gyuri készíti) de összességében az 50e névértéknyi pénzből mindenhogy vehetnek az emberek paprikát. Akár a manóbolt kiciócó tulajdonosa is. A te állításod alapján ha a vevő Józsitól vesz drága cipőt akkor annyival kevesebb paprika lenne eladható. Sztem nem így van. Attól hogy Józsinak alacsonyabb a termelékenysége, a cipő eladásakor neki átadott pénzből ugyanúgy 50eFt-nyi paprikát vehet.
A reputáció vicces dolog. Papíron a minőségbiztosítás miatt indokolt hogy legyen (reputáció) de ha láttál már gyártó cégnél belülről vevői auditot akkor te is tudod hogy vmilyen mértékben patyomkin-falvas beütése van a dolognak.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.12.19. 19:10:29

@Untermensch4:
" A te állításod alapján ha a vevő Józsitól vesz drága cipőt akkor annyival kevesebb paprika lenne eladható."
Nem, az én állításom, hogy Józsi vesz kevesebb paprikát.

Felhívnám a figyelmedet arra is, hogy rossz ötlet színtisztán a pénzt nézni, mint számot. A pénznek ugyanis értéke is van és a két esetben ez különböző.
Gondolj bele, hogy az alacsony termelékenységű Józsinak mennyivel több munkája van benne, tehát mennyivel kevesebb terméket állít elő. Ha mindenki alacsony termelékenységű, akkor minden termék drágább (feltéve, hogy a pénzmennyiséget azonosnak veszed a két esetben). Azaz, hogy hiába kering 50 ezer mindkét esetben, az alacsony termelékenységűben sokkal kevesebbet ér.

Igen, tudom, hogy az auditok parasztvakítások, ugyanakkor te is érzed, hogy a Subaru és SAIC nem ugyanaz a kategória.

Untermensch4 2015.12.20. 10:03:04

@Lord_Valdez: Okés hogy alacsony termelékenység mellett kevesebbet ér a pénz de ezt a félreérthetőséget tisztázni akartam a paprika megvehetőségével kapcsolatban.
Persze, nem ugyanaz a kategória. Vannak azért egyéb szórások is. Pl bizonyos márkájú és típusú japán autót gyártottak (szereltek össze) japánban, franciaországban és angliában is, a márkakereskedésben az egymás mellett álló totál azonos színű három járgányból csak az alvázszám alapján lehetett ezt megállapítani. De az említett sorrend egyre csökkenő minőséget jelentett (gyakoribb visszatérés kisebb-nagyobb hibákkal a márkakereskedőhöz). Pedig elvileg egyformán minőségi darabok.
süti beállítások módosítása