Liberatórium

Gondolatok, morgolódások és miegymás klasszikus-, konzervatív- és horribile dictu neoliberális szemmel. Ha úgy érzed, hogy neked is lenne mit írnod, ne tartsd vissza!

Friss topikok

Címkék

abszurdisztán (1) adó (11) ajánló (16) alkotmány (12) alkotmánybíróság (2) állam (64) áltudomány (6) any rand (2) baloldal (17) belpolitika (32) bevándorlás (5) bürokrácia (3) cigányság (5) co2 (2) család (5) demografia (4) demokrácia (4) diktatúra (11) diszkrimináció (4) dohányzás (1) drog (2) egészségügy (3) egyház (3) emberi természet (17) energia (3) erkölcs (20) etika (13) eu (4) félelem (1) felmelegedés (2) fidesz (28) filozófia (20) fizika (1) friedman (2) fülke (2) gazdaság (77) gender (1) globális (9) heinlein (1) honvédelem (3) imf (4) individualizmus (9) indulatposzt (4) infláció (3) intro (1) Izrael (1) jobbik (7) jobboldal (1) jog (12) jogállam (23) kalkulációs probléma (2) kdnp (1) kedvezmények (16) keynesianizmus (12) klíma (4) kollektivizmus (9) kommunizmus (10) konteó (3) konteo (11) korrupció (11) középosztály (7) közlekedés (1) külpol (18) légkör (2) libertarianizmus (6) lmp (4) malév (1) marx (5) marxizmus (4) média (4) megmondás (57) meleg jogok (1) meritokrácia (2) mezogazdasag (8) migráció (7) moma (1) morgás (27) MSZP (4) mta (1) multikulti (3) nemiség (1) neoliberalizmus (11) nyugdijrendszer (10) offshore (2) oktatásügy (10) önvédelem (6) Oroszország (1) Palesztina (2) paternalizmus (35) példabeszéd (3) pénz (3) piac (38) polgár (4) politikai korrektség (5) populizmus (24) pratchett (3) profit (1) program (1) propaganda (10) prostitúció (1) protekcionizmus (3) reform (19) rothbard (4) sport (1) szabadság (34) szabad fegyverviselés (3) szarkazmus (1) szdsz (5) szellem (1) szema (1) személyes (2) szociálisrendszer (9) szocializmus (17) szólásszabadság (12) szolgálati közlemény (4) társadalmi igazságosság (3) társadalom (41) tiltás (6) történelem (7) tudomány (6) tulajdon (3) tulajdonjog (3) Ukrajna (1) választás (12) vallás (4) vallásszabadság (1) válság (5) vasút (2) zsidók (2) Címkefelhő

Privát honvédelem?

2014.07.14. 15:14 | stoic79 | 28 komment

Címkék: önvédelem piac társadalom szabadság állam paternalizmus honvédelem rothbard

A privát önvédelemről már írtam (itt elolvasható) és ha már itt tartunk, érdemes a privát honvédelmet is megnézni. Az alábbiakban Tom Woods és Bob Murphy beszélgetésének fordítását lehet olvasni. Az eredeti beszélgetés itt található és kb. az 55. másodpercnél kezdődik. Az adásban szereplő linkeket beszúrtam az írásba  (mivel a beszélgetés nagy része "élő beszéd" elképzelhető, hogy nem egészen pontos a fordítás. Ha valami nagyon félrement, kérlek jelezzétek).

Tom Woods: Üdvözlök mindenkit, 2014 június 20-a, péntek van és üdvözlöm újra Bob Murphy-t a műsorban. Mostanra gondolom már mindenki tudja, hogy kicsoda Robert Murphy. Bob több könyv szerzője, amik nagy részéről már beszéltem korábban, most viszont egy rövidebb írásáról beszélgetünk, aminek címe Káosz-elmélet - két esszé a piaci anarchiáról ("Chaos-theory - two essays on market anarchy"). A könyv megvásárolható az Amazonon keresztül, és ha valaki ott szerzi be, támogathatja a Tom Woods Show-t úgy, hogy ellátogat a tomwoodsradio.com-ra és onnan lép be az Amazon.com-ra, ezáltal segít a számlákat kifizetnem. De beszerezhető ingyen is, online elérhető a Mises institute-on keresztül - a link az adás leírásában fog szerepelni. Az adások leírása az archívumban található, ami a tomwoodsradio.com-on keresztül érhető el. Ezek után üdvözöljük Bob-ot újra az adásban. Bob, köszönöm, hogy újra itt vagy!

Bob Murphy: Köszönöm, örülök, hogy itt lehetek.

Tom Woods: Már korábban terveztem, hogy meghívlak és befejezhetjük a Káosz-elmélet című könyvednek a tárgyalását. Azoknak, akik később csatlakoztak, Bob írt egy  Káosz-elmélet című könyvet, ami egy kisebb, két esszét tartalmazó könyv, és tíz éve ... picit több, mint tíz éve íródott. Igazam van?

Bob Murphy: Igen, ezt a doktori iskola alatt írtam.

Tom Woods: Wow! Rendben, szerintem ez a rövid könyv nagyon fontos elméleti haladást ért el. Korábban a privát törvénykezést tárgyaltuk - ez volt az első rész -, és van a második rész, ami a privát védelem. A kérdés, hogy hogyan lehet ezeket értelmezni, ha nem az államon keresztül valósulnak meg? Lehetséges ez? És szerintem Bob igen jól átlátja ezeknek az elméleti hátterét, én annyira ebben nem vagyok jó. Én abban vagyok jó, hogy elolvasom Bob írásait és felolvasom az embereknek. Nem vagyok jó abban, hogy kigondoljam mindazt, amit Bob. Ezek ugyanis trükkös és nehéz kérdések, és mielőtt mélyebben belemennénk, azt kérdezném tőled, hogy miért is fontos ezen elmélkednünk? Ugyanis persze, voltak háborúk és ilyenek, de a jelenlegi rendszer többnyire tűrhetően működik, legalább is  elég jól ahhoz, hogy ezt folytassuk és ne egy még nem kipróbált és veszélyesen hangzó alternatívát próbáljunk ki.

Bob Murphy: Nos, hogy miért foglalkozzunk a piaci anarchia, anarcho-kapitlaizmus vagy önkéntes társadalom - vagy hívhatjuk bárminek - lehetőségével? Szerintem a válasz elég nyilvánvaló. Az állam jelenlegi formájában sok szörnyűség okozója: szisztematikus lopás, gyilkosságok stb. Például csak az Egyesült Államokban több millió ember nem erőszakos bűncselekményért, hanem  drogbirtoklásért van bezárva, és így tovább. És ha el tudnánk érni egy önkéntesen szerveződő társadalomig, ahol az élet sokkal jobb lenne, akkor miért ne foglalkoznánk azzal a szűkebb kérdéskörrel, hogy el tudunk-e képzelni egy önkéntes alapon finanszírozott hadsereget? Az én válaszom erre az, hogy ... mert ez az egyik legfőbb ellenérv. Beszélhetsz valakivel arról, aki úgy válaszol, hogy "persze, el tudom képzelni, hogy ez a társadalom hogyan működne, nincs szükség állami postahivatalra, utakra, még azt is el tudom képzelni, hogy hogyan működnének ilyen körülmények között a bírók, bíróságok, bankrablást hogy kezelnénk és így tovább. De komolyan, egy ilyen társadalom nem lenne-e céltáblája egy szomszédos országnak, aki egyszerűen lerohanná?" És ez a fő érv, miután az emberekkel beszélgettél a témáról. És ezért kell elmagyarázni, hogy pont ellenkezőleg, egy terület katonai védelmét ugyanúgy önkéntesen, decentralizáltan kell megszervezni, és nem egy elit csoport kezébe adni, akik az egészet monopolizálják.

Tom Woods: Később majd megpróbálom kitalálni a leggyakoribb ellenvetéseket azokra az állításokra, amiket mondani fogsz, előtte azonban mond el, hogy mik a pozitívumok, ez az egész hogyan nézne ki?

Bob Murphy: Rendben. Mint ahogy a többi esetben is, itt is azzal kell kezdeni, hogy nem tudjuk, hogy egy szabad társadalom hogyan nézne ki, de nem lenne ugyanolyan minden egyes társadalomra. Például az ezerhatszázas években a szabadság máshogy nézett ki, mint manapság. De csak általánosságban nézzük, hogy hogyan mennének a dolgok. Úgy képzelem, hogy egy olyan területen, mint a jelenlegi Egyesült Államok a kultúrájával, gazdasági állapotával, technológia fejlődésével és pénzügyi intézményeivel, azaz ezekkel az intézményekkel és infrastruktúrával rendelkező területen az önkéntes alapon finanszírozott hadsereg fő pénzügyi forrásait valószínűleg biztosító társaságok finanszíroznák. Az alapgondolat az, hogy például a biztosító társaság lenne egy felhőkarcoló többségi tulajdonosa, hogy megelőzze pl. a tűzeseteket. Ugyanis ekkor a biztosítónak anyagi érdeke, hogy a tűzesetek megelőzése ne legyen elhanyagolva: vannak telepítve locsolók, a dohányosok nem dobják a csikket a szemetesbe a papírok közé, van füstjelző, kapcsolat van a tűzoltósággal - amit szintén privát személyek üzemeltetnének. Ezek azok az alapvető gondolatok, hogy ez hogyan működne. És ha nincs állam, ami megvédené a felhőkarcolót egy idegen inváziótól, akkor a biztosító társaságoknak lenne például olyan kitétele a szerződésben, hogy mi történik akkor, ha a tulajdonom megsemmisül vagy idegen ország katonái elfoglalják. Mivel ez különbözik a természeti katasztrófáktól - pl. földrengés vagy tűzeset - a biztosító társaságok valószínűleg prémiumot kapnának ezért a biztosításért, akkor az egyik módja annak, hogy ezt biztosítsák az az, hogy ők finanszíroznák olyan dolgokat, mint pl. légvédelmi rakéták, tengerészet, földi egységek és így tovább; minden olyan dolgot, amiről úgy gondoljuk, hogy csak az állam finanszírozhatja, mert a potyautasokkal kapcsolatban sok probléma lenne. Valójában nem, mert az egész nagyobb biztosító társaságoknál koncentrálódna, legalább is nagyobb városok esetén, ahol jelentősebb a tőkekoncentráció és sok a gazdag ember, akik jelentős pénzeket fizetnének, hogy biztosítsák magukat. Én így látnám az első lépéseket.

Tom Woods: Szóval az analógia,amit felállítasz - ami nem mellesleg érdekes és elgondolkodtató -, hogy azt látjuk, hogy ha egy intézmény biztosít valakit tűz esetére, akkor az az intézmény érdekelt abban, hogy ne legyenek tűzesetek és minden ésszerű intézkedést meghoz, hogy ne legyenek tűzesetek. Hasonlóan, ha van biztosítás rablásra, akkor meg akarja előzni, hogy rablók törjenek be: riasztókat szereltet be és hasonlóak. Ezek után gondoljunk az invázióra úgy, mintha nagyon-nagyon sok erőszakos és jól felfegyverzett rabló közeledne. A lényeg ugyanaz, csak olyan területeket érint, amihez nem vagyunk hozzászokva. De mi a helyzet azzal az ellenérvvel, hogy hadurak vennék át a hatalmat? Ezt egyébként egy általad írt cikk címéből kölcsönöztem, ami lehet, hogy pont ezt kívánja megválaszolni ("But Wouldn't Warlords Take Over?")? Walter Block nagy híve ennek a cikknek, és szeretném, ha elmagyaráznád, hogyan lehet ezt a tragikus esetet kezelni. Azaz a társadalom nem egy békésen együttműködő organizmus, hanem a Hobbs-i rémálom valósul meg, és nem igazából egyének harcolnak egymással, hanem az egyik háborús intézmény a másikkal. Azaz végül nem biztosítótársaságok békés versengése alakul ki.

Bob Murphy: Először is, ha tényleg el szeretnék olvasni, akkor keressenek rá a Google-ban [itt a link]. De hagy vázoljam a főbb pontokat. Az első, amit fontos megérteni az az, hogy az anarcho-kapitalista/piaci anarchista vagy hogy hívjuk álláspont nem az, hogy ha ezt az álláspontot képviseli egy embercsoport, akkor nem történnek rossz dolgok és valamilyen utópisztikus társadalom alakul ki. De nem ez az állítás, hanem az, hogy ha adott egy csoport, és megmondod, hogy milyen erkölcs szerint élnek - mennyire érzik fontosnak az erőszak elutasítását, mennyire utálják egymást, vannak-e bandaháborúik és hajlandóak-e egymást megölni a legapróbb sérelmek miatt is -, akkor én azt mondom, hogy ha egy csoport kapja ezt a monopóliumot és a fegyverek nagy részét, akkor a helyzet csak rosszabb lesz. Azaz nem azt állítom, hogy ha a rendszer decentralizált és egy csoport sem rendelkezik akkora hatalommal, mint most az állam, akkor mindenki békeszerető lesz. Csak annyit mondok, hogy egy állam létrehozása nem növeli meg a béke esélyeit. És ha valaki azt mondja, hogy "persze végiggondoltam az anarchista nézőpontot, de szerintem csak egy csomó hadúr lesz, és ezért szeretnék egy államot, ahol két- vagy négyévente történő választások útján választjuk ki azokat, akik rendelkeznek a nukleáris fegyverekkel és tankokkal", akkor én erre azt mondom, hogy ha a társadalom civilizált annyira, hogy mondjuk tisztelje a demokratikus választások eredményét, és még ezen felül azt mondják, hogy legyen egy alkotmány - mert mégse akarjuk, hogy a többség elnyomja a kisebbséget -, akkor ha az állam ebben a civilizált közegben működik, akkor az anarcho-kapitalista megoldások még jobban fognak működni. Azaz nem azt mondom, hogy az anarcho-kapitalizmus nem vezetne katasztrofális káoszhoz, hanem hogy azokkal az emberekkel, akikkel az anarcho-kapitalizmus nem működik, azokkal az ún. demokrácia még rosszabb eredményeket produkál. Hogy egy gyakorlati példát mondjak, ha megnézzük Szomáliát - erre szokták sokan mondani, hogy "ha ez ennyire jó, miért nem költözöl Szomáliába" -, akkor azt látjuk, hogy az ország sokkal rosszabb állapotban volt egységes államként, mint mikor hadurak vették át az irányítást. Mert ha az emberek nem tisztelik mások életét, és elkezdik legyilkolni egymást, akkor ez sokkal brutálisabb eredményhez vezet, mint amikor van egy állam az azt vezetőkkel. Szóval míg Szomáliában tényleg rossz állapotok voltak az államnélküliség során - egészen addig, amíg külső erők nem jöttek, létrehozva ezzel egy amolyan bábállamot -, de ez még mindig jobb volt, mint az uralkodójuk alatt (félreértés ne essék, én is inkább élek New Hampshire-ben, mint Szomáliában).

Tom Woods: Ez egy érdekes megközelítés volt, gondolom sokakban merül fel számtalan kérdés, és utánanéznek, hogy pl. milyen állapotok voltak az ipari forradalom alatt. Csak feltételezem, hogy rosszabbak voltak. Így ez valamiféle visszafejlődés lehet. De mihez képest? A mai állapotokhoz vagy egy ideális helyzethez képest? Vagy ami előtte volt? Egy lehetséges alternatívához vagy a konkrétan megvalósult alternatívához képest? De mi van akkor, ha valaki azt mondja, hogy "tudod, mit, Murphy, a nagy része ennek hihetően hangzik, amit viszont nem igazán tudok megemészteni az az, hogy ha pl. Hitler inváziót indít és esetleg State Farm próbálja ez ügyben intézkedni?"

Bob Murphy: Nagyon jó ellenvetés, és elsőre teljesen jogosnak tűnik. Nem tudom, hogy valaki említette nekem, vagy én találtam ki ezt a lehetséges ellenvetést, hogy amikor elmondom az érveimet a biztosítókkal stb. kapcsolatban, akkor erre azt mondja, hogy "igen, ez jól hangzik egészen addig, amíg nem kell Hitler tankhadosztályával szembenéznie." És ez elsőre úgy hangzik, hogy igen, egy valós problémát felhozok, és aztán "bocsi, ez nem működhet" felkiáltással megnyerem a vitát. De tudod mit? Egy csomó állam volt ezzel ugyanígy, akik nem tudták Hitlerrel felvenni a harcot, többek között a francia kormány, pedig megépítették a Maginot-vonalat és az sem működött olyan jól. És akkor ebből az következne, hogy az államilag szervezett hadsereg biztos bukásra van ítélve, mert nem tudta megállítani a nácikat? Félreértés ne essék, ezer anarchista, akik az erdőben élnek, ugyanúgy nem tudta volna megállítani Hitler invázióját. De ez az állítás ugyanúgy érvényes egy csomó államra is. Szóval a kérdés inkább a két megoldás összehasonlítása. Azaz ha megnézzük az akkori Franciaországot a népességével, erőforrásaival és technológiájával, akkor én azt állítom, hogy ha decentralizált lett volna a védelem megszervezve, nem pedig úgymond mindent egy lapra feltéve felkiáltással központilag szervezve, akkor szerintem hatékonyabban ellenálltak volna a nácik inváziójának. De nem ezt tették, hanem bolond módon központilag szervezték meg a védelmüket az állam keretein belül, ahol néhány parancsnok az első világháborúban szerzett tapasztalatai alapján szervezte meg a honvédséget, és nem engedte meg más csoportoknak, hogy más megoldásokat is kipróbáljanak.

Tom Woods: Mi a helyzet azzal az ellenérvvel, hogy ha egy intézmény katonai védelmet biztosít, akkor fennáll a veszélye, hogy állammá alakul?

Bob Murphy: Erre a legjobb szerintem Rothbard válasza, csak általánosítva. Arra a kérdésre, hogy mi van akkor, ha ezek a privát rendőrségek, bíróságok stb. állammá alakulnak Rothbard nagyjából azt mondta: érdekes, hogy ha az általunk javasolt rendszerrel kapcsolatban fennáll a veszélye, hogy mondjuk 40 évre rá állammá alakul, és ez mennyire szörnyű lenne, akkor erre az a javaslat, hogy azt hozzuk létre most? Ez egy picit furcsa. De azért van igazság az ellenvetésben, ugyanis ha most hozzuk létre az államot, akkor biztosak lehetünk benne, hogy vannak fékek és ellensúlyok, van alkotmány, hatalommegosztás, jogszolgáltatás - ez utóbbi mennyire jól is működik a gyakorlatban - és így tovább. Azaz ez az érv kapcsolódik ahhoz a korábbi ellenvetéshez, hogy mi lenne, ha hadurak vennék át az irányítást. Amit állítok az az, hogy ha a társadalom olyan emberekből áll, akikkel ez a rendszer jól működik - azaz létre tudunk hozni egy kis államot, ahol megbízunk annyira egymásban, hogy ha a többség által támogatottak kerülnek hatalomra, akkor nem nyomják el a többieket -, akkor ezek az emberek miért ne vonnák meg bizalmukat egy magán védelmi szervezettől, amelyik rosszul működik? Azaz ha kezdetben van tíz egymással versengő ilyen szervezet, és mondjuk a tankok ezek között vannak elosztva, akkor amiatt aggódnak, hogy mondjuk az egyiknek jelentős piaci részesedése lesz és ennek következtében megállíthatatlan lesz? Viszont ha a fogyasztók annyira ostobák, hogy ezt nem látják előre, vagy hagyják, hogy ez a cég folyamatosan szerződésszegéseket kövessen el - pl. csak azért fizessenek ennek a cégnek, mert félnek tőle -, akkor ugyanezek az emberek hogyan akadályoznák meg, hogy az állam ne legyen egy idő után zsarnokoskodó? Az pedig nem egy feltételezés, hogy a legtöbb állam túlnő a meghatalmazásán, és elnyomják az embereket. Ez a történelem során rendszeresen megtörtént. Ezek után furcsa, hogy egymással versengő cégek esetén hasonló aggályok merülhetnek fel, ragaszkodunk ahhoz a megoldáshoz, amiről tudjuk, hogy nem működik.

Tom Woods: Engem a legjobban a legitimitás kérdése felől szoktak győzködni. Az állam az oktatáson és a propaganda különböző formáin keresztül meggyőzött minket arról, hogy rendelkezik egy olyan tulajdonságokkal, amit nem hiszünk el egy biztosító társasággal vagy bármilyen magánintézménnyel kapcsolatban. Úgyhogy azt gondoljuk, hogy ez az intézmény sok olyan szörnyűséget elkövethet, ami hatalmas erkölcsi felháborodást keltene, ha egy magáncég csinálná ugyanazokat, ugyanis az államnak van szuverenitása, hogy indíthat háborút stb., amire különböző kifogásokat találnak ki. Ezeket a kifogásokat és racionalizálásokat elfogadjuk és magunkévá tesszük, és az államot másképp kezeljük, mint a magánintézményeket, mert az államnak van legitimitása, az állam kivétel. De ezt soha senki nem mondta hogy ez érvényes lenne például az olyan magáncégekre, mint az Allstate, a State Farm, vagy a Progresive (hehe). Ezek a kivételek a szabály alól. Elég nehéz vagy közel lehetetlen elképzelni, hogy az emberek azt mondják, hogy "jó, tankok mennek az út közepén, de ennek az intézménynek szuverenitása van" és ezzel a varázsszóval minden rendben is van. Az emberek sokkal könnyebben állnának ellen, ha nem lett volna beléjük nevelve - és nem lettek volna a propaganda hatása alatt - 12 éven keresztül, hogy a jelenlegi rendszer a jelenlegi formájában szent és sérthetetlen.

Bob Murphy: Ez egy érdekes szempont, és bizonyos szempontból igaza van. Még azok is, akik hisznek a Laissez-Faire kapitalizmusban, néha elég válogatósak. Mintha valaki a McDonalds-ban panaszkodna, hogy "te jó ég, a sült krumplim vizenyős!" ...

Tom Woods: De ebben a helyzetben ez segítene!

Bob Murphy: Igen, lényegében ez egy egészséges hozzáállás, hiszen általában ezek az emberek féltik a jogaikat vagy a kiváltságaikat, és sokkal gyanakvóbbak azokkal szemben, akik magáncégnél dolgoznak, viszont mindez megszűnik az átlag amerikai számára akkor, ha állami hivatalnokokról kezdünk beszélni. De ezen felül - és úgy gondolom, hogy fontos kérdést vetettél fel -, beszélnünk kell a legitimitás problémájáról. Azaz ha privát cégek elkezdenek növekedni és elkezdik a szerződéseiket megszegni, azaz bűnözőkként kezdenek el viselkedni, akkor ez a helyzet egyértelmű lenne. Viszont itt van ez az aura az állam képviselőivel szemben, ami szerint ha te vagy én vagy egy magáncég alkalmazottai csinálnák azt, amit ők, akkor bűnözők lennénk. Ezen felül van valami perverz az állami monopólium koncepciójával kapcsolatban. Tegyük fel például, hogy a helyi rendőrség őrizetbe vesz valakit, és az illető fegyvertelen ... Legyen mondjuk egy tinédzser, egy 16 éves srác, és a rendőr eltöri a kezét és letartóztatja, és mondjuk az emberek ezt lefilmezik az iPhone-jukkal, és a videó el kezd terjedni az interneten. Mi történik ezek után? A kommentekben persze persze lesz olyan, aki azt mondja, hogy "micsoda disznóság", de mindig lesz valaki, aki megkérdezi, hogy "ha hozzád törnek be, akkor nem fogsz rendőrt hívni?" És az emberek azt mondják, hogy ezt az árat kell megfizetni - ezeket a túlkapásokat és hibákat - azért, hogy legyen törvény és rend. És ezt azért mondják, mert szerintük szükség van rendőrségre. De ha ezzel szemben egymással versengő privát biztonsági cégek lennének, és mondjuk az egyik üzlet az "A" céget bízná meg, a másik a "B" céget, és az "A" cég alkalmazottai rendszeresen eltörnék emberek kezeit, amikor a bolti lopást megakadályozzák, akkor nem lenne az, hogy "de hát szükség van biztonsági őrökre!" Akkor az lenne, hogy rúgják ki ezeket az embereket és vegyék fel a "B" cég embereit, mert ők képzettebbek, és nem kell eltörniük tinédzserek kezeit, hogy meggátolják őket a bolti lopásban. És szerintem a túlzott erőszak alkalmazása lassan megszűnne a verseny miatt, és nem kéne a között választani, hogy vagy nincs semmilyen törvény, vagy eltörik tinédzserek kezeit, ugyanis egyszerűen csak lecseréled a biztonsági céget ilyen esetben.

Tom Woods: Bob, a minap volt egy szerző, nem emlékszem hol, talán a Salon-ban vagy a Slate-en - elolvastam egy idegesítő cikkét és nem is tudom, hogy miért pazaroltam rá az időmet -, mindenesetre megnéztem a Twitterét - persze azt gondolja, hogy milyen arcátlan, hogy ellenzi az iraki háborút, amihez persze nem kell túl nagy bátorság, főleg nem 2014-ben -, és azt írja, hogy "lehet, hogy vissza kell mennünk, mert az iraki történetet mi csesztük el", azaz hogy van felelősségünk a történetben. Azaz még most is vannak emberek még azok között is, akik szerint az iraki háború szörnyűséges bűn volt, akik többesszámban beszélnek erről. Azaz amikor ezt leírja, spirituális értelemben azonosul az eseményekkel. Még mindig úgy fogalmaz, hogy "mi" és "nekünk". Viszont ha több intézmény közül is választani lehetne, senki sem fogalmazna úgy, hogy "mi" és "nekünk". Automatikusan mindenki úgy fogalmazna, hogy "ők". Ez pedig egy lényeges különbség.

Bob Murphy: Igen, igazad van. Ez olyan, mintha azt kérdezném, hogy nem borzalmas, amikor kb. 20 évvel ezelőtt forró kávét szolgáltunk fel egy idős hölgynek a McDonalds-ban, az ölébe öntöttük és leforráztuk vele?

Tom Woods: Pontosan!

Bob Murphy: Szóval ezért most fizessünk kártérítést?

Tom Woods: Igen tudom, tudom! Pontosan azért, mert azon a területen belül történt, ahol élünk. És emiatt "nekünk" ... Ez teljesen elmebeteg! Mielőtt befejezzük, említettél korábban valamit, ami nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de ha már itt vagy, szeretném a véleményedet ez ügyben kikérni. Pontosabban két dologról lenne szó. Az egyik a tűzoltóság. Az általános nézőpont az, hogy a szabad piacon nem fizeted a tűz elleni biztosításodat vagy hasonló, akkor a tűzoltók csak állnak majd és nem csinálnak semmit, aminek során más házak is le fognak égni és így tovább. Szerintem az emberek ilyenkor Crassus esetére gondolnak, aki a leggazdagabb ember volt az ókori Rómában, és hogy ha akkor valakinek égett a háza, akkor felajánlotta, hogy eloltja, ha neki eladod aprópénzért. Persze ha hagyod, hogy leégjen a ház, nem kapsz semmit. Ezzel az ajánlattal viszont javított a fogyasztók jólétén. Ezek után nem ő a jó példa egy szabad piacon működő tűzoltóra?

Bob Murphy: Igen, ez a történet nem annyira egyszerű, és picit ütközik a keresztény nézeteinkkel. Azaz látsz valakit, aki szorult helyzetben van, és azt gondolod, hogy lesz olyan, aki önkéntesen ajánl fel neki valamit, amitől javul a helyzete, mint amikor a keresztények jótékonykodnak vagy valami hasonló. És komolyan, ezt ne csináld, hanem segítsd ki a szerencsétlent és ne kelljen három évnyi munkáját eladnia, hogy elkerülje az éhezést. Szóval amit mondanék, hogy igen, ha megnézzük a lehetséges választási lehetőségeit, akkor figyelembe véve a gazdag ember ajánlatát, az javítja a lehetőségeit. Egészen addig, amíg utóbbi nem szabotálta a háttérben az alternatívákat, pl. ha lefizeti a szenátorokat, hogy csak akkor tudod eloltatni a házon a tüzet, ha neki fizetsz, vagy eladod a házad aprópénzért, mert akkor erőszakot alkalmazott és az rossz. Az igaz, hogy ő többet segít, mint a társadalom többi tagja. Ha az emberek ugyanis csak néznék, és fejüket rázva tovább állnának napi teendőiket intézni, akkor ők sem tettek a tűz kioltásáért semmit. Ha pedig vannak páran, akik hajlandóak segíteni, akkor a gazdag ember nem lesz alkupozícióban. Ha lennének pl. emberek egy vödör vízzel felszerelkezve és csak arra várnak, hogy elolthassák a tüzet némi munkabérért cserébe, akkor ez történne. Úgyhogy érdemes elgondolkodni ezen ... persze ennek a történelmét nem tanulmányoztam, de nem tudom, hogy ez így hogy maradhatott fent. Nem tudták, hogy a házak kigyulladhatnak? Csak bután néztek, és ez volt az egyetlen ember, aki erre rájött? És ha tényleg ő volt az egyetlen, akkor ez az ember egy zseni, és akkor azért lett ennyire gazdag, mert ő jelezte előre, hogy tényleg, éghető anyagok meggyulladhatnak. Éppen ezért annyi kérdés van a történettel kapcsolatban, hogy nem tudok mit kezdeni vele. A mai modern világban ez nem képzelhető el, mint egy hosszútávú egyensúlyi állapot. Hogy az emberek csak ülnek, nézik hogy mi van, nincs verseny, hogy megvédjék magukat a tűzesetekkel szemben. Lehet, hogy aláírnál egy szerződést a helyi vállalkozással, akiknek van egy csomó teherautója például, vagy lennének tűzcsapok a környéken és így tovább, vagy az emberek úgy fejlesztenék a lakásaikat, hogy ezeket a szempontokat figyelembe vegyék. Szóval az a feltételezés, aminek során egy adott területen kétszázezer dollárért árusítanak házakat középosztálybeliek részére, és azt mondják, hogy "úristen, nem gondoltunk arra, hogy a ház le is éghet", és erre senki sem gondol, és csak akkor fognak ezzel először foglalkozni, ha ez bekövetkezik, abszurd. A modern iparosodott világban ez nem fordulhat elő. 

Tom Woods: Még egy valamit akartam kérdezni, de ezt inkább majd egy mások alkalomkor. A facebook oldalamon valaki azt kérdezte, hogy "Meghívnál valakit a műsorba, aki elmagyarázza ... Lehetne-e egy olyan műsor, ami az osztrák iskolával és a kínálati oldalt hangsúlyozókkal kapcsolatos különbségekkel foglalkozik?" Szerintem nem kell egy külön műsort szentelni ennek, hanem csak kérdezek tőled, te meg válaszolsz. Talán ezt meg tudnánk csinálni most is, de maradjon meg ez a műsor a címbeli témánál. Az a műsor úgysem lesz olyan hosszú. Ezt csak azért említettem, hogy a kérdésről nem feledkeztem meg, csak majd akkor foglalkozunk vele, ha visszatérünk a hagyományos közgazdasággal kapcsolatos témákhoz. Szóval Bob, ennek az epizódnak a leírásában ezt be fogom linkelni. Használhatjátok az archívot, ami a tomwoodsradio.com linken található, és egy legördülő menüben megtalálható bármelyik rész. Szóval a mostani epizódnál nem csak azt fogom belinkelni, hogy hol tudjátok megvásárolni a Káosz elmélet című művet, de azt is, ahol ingyen elolvasható, köszönhetően az emberiség egy nagy jótevőjének, a Mises-inézetnek. Bob, mielőtt elengednélek, hagy kérdezzem meg, hogy mi lesz Nashville-ben augusztus 15-én.

Bob Murphy: Persze. Mindenkit meghínék Nashville-be, 2014 augusztus 15-én a "Night of Clarity" nevezetű rendezvényre. Ezt az üzleti partneremmel együtt szervezzük meg minden évben. Lesz egy csomó meghívott előadó, akik az ország gazdasági helyzetéről fognak beszélni az osztrák közgazdaságtan szemüvegén keresztül. A meghívottak között szerepel Larry Reed a Foundation of Economic Education-től, Nelson Nash, én, valamint Tom Woods, a fő esemény pedig David Stockman előadása lesz, aki Ronald Reagan egykori költségvetési tanácsadója volt, aki biztosan jól meg tudja világítani a különbséget az osztrák közgazdaságtan és a hagyományos kínálati gazdaságpolitika között és megmutatni, hogy miért kell az osztrák iskola nézőpontjából vizsgálni a jelen történéseit, és hogy miért szabadult el a FED. Szóval a fő téma ebben az évben a kapitalizmus kontra korporatizmus. Sokan beszélnek majd arról, hogy hogyan van jelenleg szabad piacon alapuló társadalom, hogy a republikánusok kisebb államot akarnak és hogy ez valójában miért nincs így. A rendezvény weboldalának címe: nightofclarity.com, nézzétek meg.

Tom Woods: Mindig jól éreztem magam, amikor ezen ott voltam. Tényleg egy csodálatos esemény és mindenkit bíztatok, hogy jöjjön el. Én is ott leszek egy-két napig. A rendezvény nem csak 15-én, hanem 16-án is lesz. Jól tudom?

Bob Murphy: Igen. A fő rendezvény 15-én péntek este lesz, utána lesz egy workshop 16-án.

Tom Woods: Igen. De gondolom sokan a 15-én rendezett fő eseményre jönnek el. Ezen kívül Nashville egy jó hely, amit érdemes meglátogatni. Ha máshonnan jön valaki, érdemes egy hétvégét ott tölteni. Nagyon várom már, Bob, hogy összefussunk ott, de előtte is fogunk találkozni, konkrétan a következő hónapban induló Mises University Program-ben. De remélem, hamarabb összefutunk a programon belül is.

Bob Murphy: OK, köszönöm, hogy meghívtál, Tom.

Tom Woods: Én köszönöm, hogy itt voltál. Rendben, mindenkinek javaslom, hogy kövesse Bob-ot a blogján, ami a http://consultingbyrpm.com címen található. Érdemes őt követni, nagyon sok fontos blogbejegyzése van rengeteg érdekes információval. És persze Bob humorával. Éppen ezért mindenképpen érdemes betenni az RSS-be. Még egyszer http://consultingbyrpm.com/blog. A jövő hétre még nem dolgoztam ki a teljes műsortervet, de mindenképpen beszélgetek majd Antony Gregory-vel, mindenképpen beszélgetek David Stockman-nel, és majd valahogy összeszedek még pár témát nektek. Több érdekes vendéget próbálok meghívni, és mindenképpen szeretnék egy műsort, ahol csak én leszek. Ez nem lesz egyszerű, mert annyi mindent csinálok mostanában: a Ron Paul Homeschool Program-ban is benne vagyok - mindenképpen nézzétek meg a http://www.ronpaulcurriculum.com/-on - és egy új könyvet is írok, mint ahogy ezt már múlt héten is említettem. Így sok mindennel kell egyszerre foglalkozni, de jövő héten megpróbálok legalább egy műsort egyedül csinálni. Sokan mondják, hogy "szeretjük a vendégeidet, és nagyon jók, de egyszer-kétszer csinálhatnál egy műsort egyedül", és teljesen igazuk van. És sokkal több ilyen lesz, amikor a program, pontosabban a Ron Paul Homeschool programnak vége lesz. Kaptam egyébként egy szép dicséretet - és nézzétek el nekem, ha ezt már említettem, a rövidtávú memóriám nem olyan mint régen -, nevezetesen egyszer beszélgettem valakivel, akit elég jól ismerek - személyesen beszélgettünk -, és azt mondta, hogy rendszeres hallgatója a műsornak, és szereti a vendégeket - ezeknek az embereknek 90%-áról még soha nem hallott -, de állandóan csak ezek vannak. És hétről hétre egyre több olyan ember jön, akikről még sose hallott, akik mind jók, és nagyon jó látni, hogy ennyi jó embert lehet találni, akik ilyen jól tudják kommunikálni ezt az üzenetet. És pont ezért van ez a show, hogy olyanok szerepeljenek, akiket máshonnan nem ismernétek, de érdemes őket megismerni. Köszönöm a figyelmet! Ne felejtsetek el előfizetni a tomwoodsradio.com-on, iToons-on vagy a Stitcher-en keresztül, vagy bárhol, ahol a podcast-eket szerettek hallgatni. Köszönöm a figyelmet, jövő héten találkozunk. 

A bejegyzés trackback címe:

https://liberatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr606507677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mannlicher 2014.07.20. 14:43:49

Ezzel az elképzeléssel nem tudok egyet érteni, nagyon emlékeztet a feudális rendszerre és úgy sejtem a mellékhatásai is ugyanazok lennének. Szerintem is csökkenteni kell a politikusok kizárólagos befolyását a honvédelemben, viszont nem ilyen mértékben és formában. A középkorban is a nagybirtokosok gyakorlatilag kisebb államokat vezettek és csak a király ereje és befolyása volt képes korlátozni őket, ha valamelyik feltétel nem teljesült, sokszor tényleg önállósították magukat.
A cégek bizonyos szempontból hasonlítanak az államokra, ha saját hadseregük lenne, akkor valószínűleg a cégek tulajdonosai a régi idők nemeseiként kezdenének viselkedni.
Ha lesz időm részletesen leírom az én elképzelésemet is, de szerintem inkább az állami hadsereg megtartása mellett, egy alulról szerveződő milícia rendszert kellene létrehozni.

Mannlicher 2014.07.20. 14:46:04

Reagen nevét véletlenül é-vel írtad.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2014.07.20. 19:20:04

@Mannlicher: A hasonlóság a feudalizmussal csak felszínes. Ne feledd, abban a korban is korlátozva volt mind az ön-, mind a rendvédelem, konkrétan a jobbágyoknak ezt nem lehetett. Azaz konkrét anyagi felelőssége egyik nemesnek sem volt, így sokkal könnyebben kezdeményeztek harcokat. A szabad piacon pont az lenne a háború legjobb ellenszere, hogy amíg a cég hatékonyan működik, addig az emberek önként adnak neki pénzt, ha pedig nem teljesíti a szerződésben foglaltakat, akkor egyszerűen nem fizetnek, átmennek egy másik céghez, ami megbízhatóbb, és így az erőviszonyok igen gyorsan a kevésbé agresszívabb csoport pozícióinak kedveznek.

Untermensch4 2014.07.20. 19:25:41

@Mannlicher: azért é-vel hogy eme betűn elgondolkozván ne a mátrixos ugorjon be :)
az alulról szerveződő milíciánál hasonló problémák lennének mint a cégeknél. ha eléri a kritikus tömeget, önjáróvá válik. a területi széttagoltság még inkább feudalizálja az állapotokat. éles harcban ha nincs meg a kellő összhang, gyakori lehet a baráti tűz. az erőforrások párhuzamosítása rossz információáramlással (ami nem feltétlenül véd hírszerzés ellen) lelassítja a fejlesztést (lásd japán atomprogramok).
szerintem a nyerő egy önkéntes, tartalékos jellegű rendszer kevés állandó hivatásossal mint "alap" honvédelem, kiegészítésnek kisebb zsoldos seregekkel/cégekkel kiegészítve. békeidőben "exportcikk", otthoni háborúban tartalék. az export-tevékenység biztosítja a "hazai" seregnek a naprakész ismereteket a "piac" folyó háborúi által. a kisebb-nagyobb különbségek miatt "élesben" folyhat a fejlesztés kicsiben. az otthoni hadsereg mint szolgáltatás árrugalmatlanságát tompító kiegészítő modulok

Untermensch4 2014.07.20. 19:38:37

@stoic79: kivéve ha az agresszívabb cég >= erejű mint a szerződést garantáló állami jogszolgáltatás/karhatalom. biztos feltűnt neked is hogy úgy általában mindenki adottnak veszi hogy az egyik fél teljes és feltétel nélküli kapitulációjával zárul egy háború. azért mert az "erősebb kutya" és hasonló alapszabályok egy hosszú evolúciós folyamat eredményei... így aztán a rosszul teljesítő cég helyett a jól teljesítő ellenséggel lesz szükséges szerződni, a piaci versenyt nem a versenyért magáért hanem a győzelemért vívják, a célszalag mögött a dobogón monopólium és hegemónia az első két helyezett a többiek múlt idő...

K12K23 (törölt) 2014.07.20. 21:38:20

@stoic79: @Untermensch4:

Régen volt egy agymenésem, milyen lehetne egy magyar milícia előkeresem, kicsit finomítok rajta, aztán bedobom ide.
Aztán vagy jó ötlet, vagy lehet röhögni :D

K12K23 (törölt) 2014.07.20. 22:05:36

@stoic79: @Untermensch4:
Sikerült megtalálnom, így utólag átolvasva lehet van benne néhány vitatható dolog.

K12K23 (törölt) 2014.07.20. 22:06:44

Az én elképzelésem a következő:
Szerintem fontos, hogy legyen ez állami hadsereg és egy önálló milícia, a hadsereg feladat lenne azoknak a fegyvernemeknek a működtetése, amelyek fenntartása túl költséges egy civilnek és/vagy olyan speciális tudást igényel, amit csak fő állásban lehet megfelelően elsajátítani. A milícia a mindenkor rendelkezésre álló könnyűgyalogságot adná, fő feladata az ország területének védelme. Az alkotmányba belefoglalnám, hogy ezeket az egységeket az ország határain túl tilos bevetni. Sorkatonaságot békeidőben nem tartanék fent, ilyen egységeket csak háborús időben, a hadsereg és a milícia mellé kiegészítésként állítanék fel.
A milíciába bárki jelentkezhet, aki betöltötte a 18 életévét és pszichológiailag alkalmasnak bizonyul, ezután részt kell vennie egy képzésen. (Hogy ez hogyan nézzen, ki arról lehet vitatkozni. Szerintem mivel a milicisták alapvetően civilek, akik az idő nagy részében a saját életüket élik, ezért én inkább a lőfegyver használatának oktatására és bizonyos elméleti ismeretekre fektetném a hangsúlyt.) Lehetővé tenném még, hogy a képzést nem egyszerre egy laktanyába beköltözve végezze el, hanem órákon, (fegyverismert, elmélet ebben a formában gond nélkül megoldható). Ha például valaki dolgozik, az nem biztos, hogy megengedheti magának, hogy bevonuljon, - egy mondjuk 6 hetes kiképzésre - neki vonzó lehet, hogy az alapvető ismereteket szabad idejében végezze el.) A képzés végén záróvizsga, ha ezt elvégzi, a milícia tagjává válik. A tagoknak legalább havonta 1 lőgyakorlaton részt kellene venniük (Ehhez a lőszert az állam biztosítja, további gyakorlatokat beiktathat saját zsebből), valamint éves hadgyakorlatok továbbképzések.
Az új tagnak ezután meg kell vennie az alapfelszerelést, amit központilag állítanak össze. (Gépkarabély, egyenruha, minimum IIIA, de inkább III. típusú golyóálló mellény, stb.) A fizetésnek többféle módját is lehetségesnek tartom:
- Egy összegben fizet.
- A felszerelést ingyen elviheti, de vállalja, hogy legalább 2 évig marad és ez idő alatt nem részesül egyéb juttatásokban.
- A felszerelésért nem fizet és a juttatásokat is megkapja, de legalább 5 évig a milícia tagja marad.
Minden milicistának gondoskodnia kell a fegyver biztonságos tárolásáról és minimum 120 db lőszer rendelkezésére álljon, ha behívnák. Liberalizálnám a fegyvertartást, ezért a kötelező gépkarabélyon felül olyan lőfegyvert szerezhetne, be amilyet akar, saját fegyverét tetszés szerint láthatná el kiegészítőkkel, ha valaki maroklőfegyverrel szeretné a felszerelését kiegészíteni az saját zsebből megteheti, típust nem csak kalibert határoznék meg. (A gépkarabély a kezdetekben akár félautomata is lehetne, jelenleg valószínűtlen, hogy 1 esetleges konfliktusban az állam képes akár a minimális lőszerigényeket is ellátni így egyelőre nem látom szükségét automata lőfegyvernek, ráadásul könnyebb lenne egyes emberekkel elfogattatni magát az új rendszert.)
Juttatások: havi 30-40000 forint, kiemelt védelem a munka törvénykönyvében, kafetéria, stb.
Felépítés: Az egységeket területi alapon szervezném, a kisebb településeken élő milicisták rajokba szerveződnének, az egymáshoz közel fekvő 3-5 település rajai adnának 1 szakaszt, az egy kistérségben lévő szakaszok századot, a megye századai ezredet alkotnának (2-3 zászlóaljra bontva), a régiók ezredei tennének ki egy dandárt. A nagyobb településeken, önálló szakaszokat, századokat szerveznék. A rajok, szakaszok vezetőit a milicisták választják maguk közül, nekik további elméleti képzést kellene elvégezni. A kistérségek központjában parancsnokságokat állítanék fel 10-20 fő hivatásos állománnyal élén a század parancsnokával, a megyeszékhelyeken 1 parancsnokságot a szükséges személyzettel és az ezred vezetőjével. A milícia számára szükséges gépjárműveket a hadsereg által kivont gépparkból szerezném be és a parancsnokságokon helyezném el.

Mannlicher 2014.07.20. 23:35:56

@stoic79: @Untermensch4:
Az előző három én voltam. :D

Untermensch4 2014.07.21. 08:13:05

@Mannlicher: valóban vannak benne vitatható dolgok :)
"Sorkatonaságot békeidőben nem tartanék fent"
háború esetén biztos hogy nincs elég idő felépíteni egy sorkatonai rendszert, ha a "kezdőlövésnél" nincs akkor már felejtős is. most azért tűnik kivitelezhetőnek ez neked mert így hogy egy rakás sorkatonasággal kapcsolatos ismerettel/tapasztalattal bíró ember mászkál az országban, talán magától "összeállna" a dolog éles helyzetben. hasonlóan ahhoz mint amikor pár évente felvetődik hogy újra lesz pannónia(mkp)-gyártás, kezdenek előszivárogni az egykori gyártásban részt vett emberkék.
"jelenleg valószínűtlen, hogy 1 esetleges konfliktusban az állam képes akár a minimális lőszerigényeket is ellátni"
a műsor része hogy a cilinder üresnek látszódjon mielőtt a bűvész előhúzza belőle a nyulat... :)
" rajok, szakaszok vezetőit a milicisták választják maguk közül"
ha a felmért képességeik alapján nevezik ki őket az nekem hatékonyabbnak tűnik.
"gépjárműveket a hadsereg által kivont gépparkból szerezném be"
ha alapesetben helyi védelem a feladat akkor nem is nagyon kell saját jármű. háború esetén kaphatnak a katonai készletből. mondjuk pillanatnyilag, ránézésre a mh használatos járműállománya inkább úgy néz ki mint amit már a milícia is kivont :)

Mannlicher 2014.07.22. 17:42:58

@Untermensch4:
Mondtam :D
Ez az egész dolog, akkor íródott, mikor valahol ötletelni kezdtünk valami hasonlóról.
A sorkatonaságot nem annyira támogatom, szerintem a katonaságba való belépésnek önkéntes alapon kell történnie.

"a műsor része hogy a cilinder üresnek látszódjon mielőtt a bűvész előhúzza belőle a nyulat... :)"

Lehet én vagyok pesszimista, de van egy olyan érzésem, hogy az a cilinder üresebb, mint azt bármelyikünk gondolná.

"ha a felmért képességeik alapján nevezik ki őket az nekem hatékonyabbnak tűnik."
Valószínűleg igazad van.

"ha alapesetben helyi védelem a feladat akkor nem is nagyon kell saját jármű. háború esetén kaphatnak a katonai készletből. mondjuk pillanatnyilag, ránézésre a mh használatos járműállománya inkább úgy néz ki mint amit már a milícia is kivont :)"
Az alapötletem az lett volna, hogy a készleteket a milicisták olcsón megvásárolhatták volna, amit aztán saját maguk üzemeltetnek. Így szükség esetén kéznél van a szállításhoz szükséges jármű, de a fenntartásuk nem vonna el pénzt a költségvetésből és az eladásból befolyt összeget az új teherautók beszerzésére lehetne fordítani.
Aztán megtudtam, hogy milyen sorsra jutott a honvédség értékes gépparkja. :(

Mannlicher 2014.07.22. 17:48:02

@Mannlicher:
+ Szerintem ezeket a milíciákat fel lehetne még használni, kisebb elszórt raktárak felállítására is. Minden településen ahol ilyen csoport működik, a tagok felállíthatnának kisebb raktárakat pl. használaton kívüli pincékben ahol olyan hasznos dolgokat halmozhatnának fel , mint élelem, lőszer, üzemanyag.

Egyébként neked milyen elképzeléseid lennének?

Untermensch4 2014.07.23. 13:26:31

@Mannlicher: "Egyébként neked milyen elképzeléseid lennének? "
űrméret-szabványosítás nyilvánvaló. kat.hírszerzés nagyon fontos (információs társadalom ugyebár meg a svájci tanulság)
egyrészt a sorkatonaság "helyettesítésére" (mert valóban az önkéntes jobb katona mint a sorozott)az ált+középiskolai testnevelés-oktatást használnám némi mhsz-es beütéssel. kb a tesitanárok önkéntesen (nem pedig "önkéntesen") szerződhetnek a sereggel. tanév vége táján évfolyamonként pénzdíjas versenyeket rendez a mh. a nagyon dobogósoknak (több) és "szintek/modulok" teljesítőinek némi díjazással. a szint/modul alatt normálisan működő hadseregek fizikai besorolási követelményeit értem. a tanárok arra kapnának jutalékot ha jelen- és egykori tanítványaik érnek el vmilyen eredményt. na most ez így végzetesen tömör megfogalmazás és még nem is lett senki katona... :)
a honvédségi részre nem térnék ki most részletesebben, kb a mostani létszám de életképes szerkezettel és a reális fegyvernemekből (a haditengerészet túl drága :) ) minimális saját képesség fenntartása vagy szövetségeseknél külszolgálatos állomány révén. meg egy kiegészítéssel aminek még keresem a linkjét...
bónuszként viszont kellene sztem egy idegenlégió-féleség. kb az eredeti fr koncepció (haljanak inkább a háborúban "idegenek" mint a mieink) kiegészítve némi magyaros elmebajjal :)
mivel a hr azon alapulna hogy a tisztikar a honvédségből jön (ill. már áll.polg-t szerzett légiósokból) a jelentkezők közül viszont problémás kiválogatni a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő illetőket (kevés pénzért és magyar állampolgárságért vszeg rázós vidékekről lenne sikeresebb a toborzás de egy akármilyen "eu-s" sereg mégiscsak hírszerzési célpont), a "csak külföldi" tárolás és használat lehetséges. viszont részben pszichológiai, részben anyagi okokból ez a zsoldos had nem lenne olyan "érzékeny" a saját veszteségre, így olyan feladatokra is használható lenne ahol a "maximum nulla (saját)áldozattal" kivitelezhetetlen.
ha nincs "idegenlégió" akkor a mh-nek több kisebb és rugalmasabb (ilyen-olyan szintű) különleges alakulat lenne szükséges.
a hazai milíciák mint egyesületek kellene hogy kapcsolódjanak a honvédséghez úgy hogy az adminisztrációjuk "érzékenyebb" részét és az "auditálást" a katonai hírszerzés végezné. a fegyvertartás miatt viszont a milicistának is ugyanúgy katonai törvényszék alá kell tartoznia ha bűncselekményt követ el mint a katonáknak/rendőröknek és a milíciák fegyvere/lőszere ellopását is terrorcselekmény-jelleggel kellene a jognak kezelni. "legolcsóbb" változatban egy homeguard/volksturm-jellegű "egyszerű fegyvert az egyszerű kiképzésű amatőröknek" felállás elég lenne, élesben egy "nyárspolgár" várható túlélését nem rövidíti le egy olcsóbb fegyver viszont költséghatékonyság szempontjából lehet értelme, ez a változat közvetlen mh irányítást és önkéntesen 0+ amennyit a "regisztráció" után tud/akar kiképzési részvételt jelenthetne.

Mannlicher 2014.07.27. 14:55:54

@Untermensch4:

"az ált+középiskolai testnevelés-oktatást használnám némi mhsz-es beütéssel."
Nem tudom, mintha pár éve vetették volna fel, valami hasonló elképzelést és egynéhány azonnal őrjöngésbe fogtak.
Amúgy szerintem felesleges a testnevelésre időt pazarolni, inkább az informatika keretén belül kellene ezt megoldani, ha így fejlődik a világ rövid időn a harcértéket nem az határozza meg, hogy ki hány kört tud lefutni az udvaron, hanem, hogy ki hogyan bánik a gamepaddal. :D
www.youtube.com/watch?v=SNPJMk2fgJU&list=PLFBFCDCC3DBB96BC4
AZ idegenlégióban az a szép, hogy megtaláltad azt a dolgot, amivel az összes PC idiótát magadra haragíthatod. Ott az egyik oldal, aki visítófrászt fog kapni, mert mi az, hogy zsoldos, meg nem kellenek gyilkosok. (Sokan már a hivatásos állományt is zsoldosnak tekinti) Meg a másik oldal, akik csípőből hazaárulózni fognak. (Magyar érdekeket magyar védjen, mit keresnek magyar katonák külföldön, stb.) Inkább a különlegesekre kellene rágyúrni.
Persze az is igaz, hogy egyikünk sem tudna olyan dolgot kitalálni, amivel ne haragítana magára néhány idiótát.
Ez a homeguard/volksturm ötlet nem is rossz. Stent/MP3008-ast még talán gyártani is tudnánk nekik. :D

Mannlicher 2014.07.27. 14:58:04

@Mannlicher:
A volksturmhoz, homeguardhoz nincs valami jó oldal?

Untermensch4 2014.07.27. 20:28:58

@Mannlicher: a volksturm/homeguard-ot azért említettem mert látható rajtuk (mármint az akkori állapotokon) hogy nem jó kapkodni...
a gamepad az "mhsz-es beütés" kategóriában található :)
a testnevelés-oktatás "összeboronálása" a honvédelemmel úgy igazán két dologra lenne jó és csak harmadik maga a honvédelem.
egyrészt a lakosság egészségi állapotának jót tesz, a fiatalkori mozgás jó befektetés (emlékező izomzat, egyéb jótékony hatások), másrészt a nato-tagság miatt elköltendő gdp 2%+ egy részét egy huszáros vágással így oktatásra költhetnénk (az oktatás meg főleg jó befektetés). harmadrészt viszont ha már fiatalon a lehető leghatékonyabban megtalálják azokat akikből jó katona lehet akkor esetleg tetemes bűnügyi (és járulékos)költségeket spórol meg a rendszer a jövőre nézvést.
pc :))) a legdurvábbat még nem is mondtam pedig...

Mannlicher 2014.07.27. 20:38:28

@Untermensch4:
Ki tudja, néhány amatőr pár év alatt lehet jobb felszerelést gyűjtene össze, mint ami jelenleg a seregnek van, aztán néhány fejes elkezdene gondolkodni, hogy ez így mégse jó.
Magyarországon csak a szociális kiadásokra és a bürokráciára nem sajnálják a pénzt. Mondjuk lehet az lenne a legjobb, ha tein inkább csak fociznának a gyerekek.
"a volksturm/homeguard-ot azért említettem mert látható rajtuk (mármint az akkori állapotokon) hogy nem jó kapkodni..."
Én azért nem vetnék el valami hasonlót kezdésnek, aztán innen lehetne tovább építkezni. A saját ötletemet is inkább valami alapnak gondolnám, ahonnan kedvezőbb feltételek mellett valami valóban használhatót is létre lehetne hozni.

Untermensch4 2014.07.27. 21:13:07

@Mannlicher: nyilván azért is a kat.hírsz-nek kell koordinálni a dolgot mert kreatív emberek tudnak meglepő dolgokat fabrikálni. azért ne felejtsük el hogy a jól sikerült honvédelem az ha eleve nem kell háborúzni mert a potenciális támadónak "nem éri meg" szerinte. svájc is inkább az akkori hírszerzésének köszönhette hogy nem lett a 3.birodalom tartománya, nem az akkori haderejének...
ha van egy (akár mostani állapotú) honvédség, az "mhsz-beütésű" iskolai támogatások/versenyek, némi milícia-féleség a nemzeti ünnepeken bizarr technical-okkal a felvonulásban, abból már a gumitalpúak tudnak olyat "építeni" ami pont elég. és a milícia-része nagyon költséghatékony is tudna lenni

Mannlicher 2014.07.27. 22:50:11

Nekem nagyon bejönne, magyar honvédelem szupercsapat stílusban. :D Bár valószínű, hogy sokan a szívükhöz kapnának. Mondjuk tény, hogy sok használható dolgot össze lehetne fabrikálni, én legalábbis képen sok érdekes kegyerét láttam.

Az sem lenne, hülyeség, ha az ország egy részén, pl. a Dunántúlon, a mezőgazdaság az erdőgazdálkodás javára háttérbe lenne szorítva. Egyrészt a fában mindig van pénz talán még könnyebb is lenne eladni és erősebb ipart lehetne rá alapozni mint a mezőgazdaságra, másrészt a nagy kiterjedésű összefüggő erdők szerintem védekezésnél is használhatóak lennének.

Untermensch4 2014.07.28. 10:27:58

@Mannlicher: a fabrikálási tehetség egy dolog, a nyerő az ha a szabványos rádión tud vki célpontot mondani a szövetséges repülőnek. az "extrém" részleg ha mégoly hatékony is, inkább pr/pszihológiai hadviselésre jó. akármennyi erdővel sem lesz elég hadászati mélységünk, manapság úgyis a városi gerillaharc a nyerő, meg az erdők ált kikerülhetőbb helyen vannak mint a városok.

Mannlicher 2014.07.28. 19:17:06

Igazából nem tudom, hogy mennyire lenne jó egy erdő, csak ahogy így olvasom mindig azon megy a sírás, hogy ez az ország nem védhető, mert nincs hova elbújni. Szerintem egy fél Dunántúl méretű nagyjából egybefüggő erdőnek azért talán lenne némi haszna. :D
Nekem ezekből a technikalokból, mindig inkább a feltuningolt pickupok tetszettek, az alapjármű szinte bárhol beszerezhető, hogy mit lehet belőle kihozni, annak meg majdnem csak a képzelet és a rendelkezésre álló barkácsalapanyag szab határt.

Mannlicher 2014.07.28. 19:21:05

@Mannlicher:
+ Nem is kell egyből nekiesni a hegesztővel. Az ilyen hobbi szintű milíciáknak tökéletes jármű lenne, aztán ha baj van lehet azon gondolkodni, hogy mit lehet belőle kihozni.

Gungnir 2014.07.29. 22:15:28

A legnagyobb akadályt a privát honvédelemmel szemben egyértelműen a már létező államok jelentik.
Persze ez alapvetően minden szabad piaci együttműködésre igaz, itt azonban sokkal súlyosabb a helyzet, hiszen az erőszak monopóliuma különbözteti meg az államokat a cégektől, s ennek megfelelően elég erős propaganda megy ellene, bár az általános piackorlátozások általában országon belülre érvényesek, ezen a területen egy ideje elég jól meg tudtak egyezni ellenséges államok is (egy sor államközi egyezmény van ezzel kapcsolatban, melyek közül a Genfi Egyezmény a legismertebb).

Persze ennek ellenére mégis alkalmazzák őket valamilyen szinten, ha hivatalosan nem jelenhetnek meg valahol, vagy ha költséget csökkentenének (pl. Afganisztánban konvojkíséretre). Mivel az előbbi csak "jogi problémák" elkerülése miatt szokott megesni, inkább a másodikkal érdemes foglalkozni.
Tehát: pontosan ugyanúgy, ahogy más kormányzati itt is nagy arányú kiszervezést lehetne végrehajtani. A Gripenek karbantartását nálunk például ha jól tudom a Saab végzi, a hadrafoghatóság magasan veri azt a szintet, amit annó a Migeknél (vagy bármi más komolyabb eszköznél) produkált a Honvédség.

Ezen túl, mivel a cikk főleg erről szól, néhány gondolat a magánszemélyek privát honvédelmi lehetőségével kapcsolatban:
Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy működhet-e ilyesmi,célszerű, ha megnézzük, mit tapasztalhatunk a valóságban.
Magánvállalatok és NGO-k jelenleg is alkalmaznak privát fegyveres őröket például Irakban és Afganisztánban, illetve egyéb veszélyes területeken. Ami még meglehetősen érdekes terület az a (főleg szomáliai) kalózok ellen védelmet nyújtó zsoldosok, mivel az ottani nemzetközi vizek ténylegesen kb senki földjének számítanak, és egész jól elműködnek. Igaz, ezek bizonyos szempontból nem sokkal többek a Magyarországon is található őrző-védő cégeknél, leginkább a jobb kiképzés, felszerelés és tényleges fegyveres harc vállalásában térnek el tőlük, mindenesetre elméleti szinten nem kizárt egy olyan, teljes egészében önkéntes magánhadsereg létrehozása, amely képes felvenni a harcot komoly államokkal is.

Ezekkel kapcsolatban egy nagyobb problémát tudnék kiemelni:
Oszthatatlanság. A hadviselés meglehetősen területközpontú dolog, egy bizonyos intenzitási szint felett nemigazán lehet egyes épületeket megvédeni, a szomszédukat pedig kihagyni.

Untermensch4 2014.07.29. 23:20:33

@Gungnir: az oszthatatlanság érdekes probléma. mint az átoltottság és kb hasonló matekos agyalást eredményez. egy város elfoglalásánál pl vicces ha a házak x%-a tartalmaz védőket. minden ház átvizsgálását úgy kell kezdeni hogy bent is lehetnek meg nem is, de legalább a még át nem vizsgált házakból mindkét esetben rálőhetnek az ostromlókra. lehet néhány ház amit eleve arra rendeztek be hogy rárobbantják belépő katonákra. ha a támadó hadsereg érzékeny a veszteségekre és nem megengedhető minden gyanús épület szétlövése biztonságos távolságból, ez a felállás aránytalanul drágává teszi egy település elfoglalását. szóval az oszthatatlanság fordítva is játszik,nem lehet egyes épületeket elfoglalni, szomszédjukat meg kihagyni. :)
egy régebbi valóságban, a reneszánsz itáliában a zsoldosokra alapozott hadviselés azért nem vált be mert a zsoldos "cégek" érdeke egy elhúzódó (ketyeg az óradíj), alacsony intenzitású (nem nagyon halnak meg a zsoldosok) konfliktus. a "vevők" viszont gyors és tartós eredményt szeretnének a lehető legolcsóbban. sztem a két fő probléma a privát honvédelemnél a méretgazdaságosság és a jog. kicsi és olcsó hadsereg jól el tud gerilláskodni (alkalmas terepviszonyoknál) akár évtizedekig. az viszont hogy szerződés szerint járjon el egy cég ha pontosan tudja hogy nincs aki erővel kényszeríthetné erre... ez már államoknál sem működik, magánembereknél sem, nem tudom mi garantálná hogy a közepes mérettartományban működne a dolog?

raczsandor · http://raczsandor.blog.hu/ 2017.10.12. 19:26:41

Ezen a ponton vált teljesen komolytalanná az "érvelés":
"Azaz ha megnézzük az akkori Franciaországot a népességével, erőforrásaival és technológiájával, akkor én azt állítom, hogy ha decentralizált lett volna a védelem megszervezve, nem pedig úgymond mindent egy lapra feltéve felkiáltással központilag szervezve, akkor szerintem hatékonyabban ellenálltak volna a nácik inváziójának."
Aki ilyet ír annak fogalma sincs a totális háború stratégiájáról, de még kevesebb fogalma van a második világháború lefolyásáról.
A franciák második világháborús vereségének oka ugyanis nem a túlzott centralizáció volt, hanem a győzelemhez szükséges centralizáció hiánya.
A németek rosszabb anyagi feltételekkel támadtak rá a francia hadseregre, viszont lépéselőnyben voltak a franciákkal szemben, akik ezért képtelen voltak egy átfogó és összehangolt, vagyis központilag irányított ellenlépés sorozatot megtervezni és kivitelezni.

Talán a történelem iróniája. hogy ugyanezen okok miatt veszítettek a németek is. Miután legyőzték a franciákat nem igazán volt egy olyan nagy stratégiai tervük aminek a végigjátszására koncentrálva az erőforrásaikat legalább esélyük lett volna a győzelemre.
Ennek oka sajátos módon az a diktatórikus vezetés volt, amely mögött több hatalmi csoport vívta a harcát az amúgy is szűkös erőforrásokért.

Untermensch4 2017.10.22. 19:28:21

@raczsandor: " A franciák második világháborús vereségének oka ugyanis nem a túlzott centralizáció volt, hanem a győzelemhez szükséges centralizáció hiánya. "
A vereség oka az volt hogy az ellenség nem a fr haditervnek megfelelően cselekedett... :) de tényleg. A francia elképzelés az volt hogy a maginot-vonalon jól eldarálgatják a németeket (plusz Douhet...) amíg kb 2 év alatt zökkenő- és fájdalommentesen átállnak hadigazdálkodásra, utána meg teljes erőből az alkalmas időpontban ellentámadásba váltva győznek, mert németországgal ellentétben egy gyarmatbirodalommal a hátuk mögött az anyagháború vége egyesélyes.
Egyébként volt egy-két hely fr.országban ahol decentralizálták magukat és nem tették le akkor a fegyvert amikor központilag, az egyik ilyen periférikus makacskodó volt DeGaulle...